Volt egy ismerős leányzó, viszi le a gyárba a utasítást.
Öreg megnézi, ez egy baromság, ezt így nem lehet csinálni.
Engedjen ide tata, megmutatom.
Höhöhö.
Magácska új kis bögyös vörös titkárnő, mi?
Én vagyok a technológus, és én írtam. Mutatom hogy kell csinálni.

Tanuló koromban amikor a gépjavító üzem forgácsoló műhelyében voltunk gyakorlaton ( loptuk a napot), műszaki rajz tanárunk kérésére figyelnünk kellett a kiadott rajzokra (is).
Feltűnt, hogy a gépek mellet csak tollal, vagy durva ceruzával készített szabadkezes rajzokat látni. Szakibácsik, amikor megkapták az irodából a feladatot, leültek az étkezőben és átrajzolták, illetve átszámolták a méretezéseket saját "szájízük szerint"

Akkor ott a mérnök lehet csak 2-eskével csúszott át a diplomán... Nekünk a szakközépben oktatták, hogy úgy kell méretezni, hogy az "mérhető" is legyen és olyan sorrendben/úgy ahogy a gyártási folyamat megköveteli, a melósnak ne kelljen kiszámolgatni, amit meg tud mérni/fogást kell venni...

Macsek, Pipi.
A szakik, főleg az idősebbek szeretik azt gondolni, hogy mindent jobban tudnak. A mérnökök szintén makacs élőlények.
Én azt igyekszem alkalmazni, hogy elve jó rajzot készítek (és nem akkor jó ha könnyen gyártható, hanem akkor ha a funkciót képes megvalósítani). Majd ha a műhely jelez, hogy nem értenek valamit, vagy másképp látnák jónak, akkor meghallgatom az érveiket, és ha az nem ütközik az elvárt funkcióval, akkor elfogadom a módosító javaslatot és módosítom a rajzot. Ha nem értek egyet, akkor pedig elmagyarázom miért legyen így, és miért nem jó úgy.

Pontosan úgy van ahogy mondod. Az elmúlt években (kb.20év) vagy 10 végzős gépészmérnöknek segítettem a diploma munkájában. Talán ha kettő kapisgált valamit a tényleges szakmáról, a rajz készítésről és főleg a méretezésről. A csúcs egy csajszi volt akinek a szakdolgozatát a kollégám nyakába varták, mert ott üzemvezető az apja nálunk. Most 5 évvel később a húga szakdolgozatát írják a kollégáim. Mondtam nekik hogy engem felejtsenek el. Felháborító.

Hidd el a mérnököket ma is pontosan megtanítják a szakmára, ha egy kicsit is érdekli őket. A tervezésnél pedig fontos dolog az is, hogy a mérnöknek tisztában kell lennie azzal, hogy a forgácsolás milyen gépen és mily sorrendben fogják megmunkálni a munkadarabot. Én ha nem vagyok biztos valamiben akkor fel szoktam hívni a gyártástervezőt. Nem szégyen. A méretezésnél alap dolog, hogy a forgácsoló szakembernek ne kelljen számolgatni a méreteket.

Régen munkahelyemen a főnök kiadta, mit cseréljek az adott gépben. Néha olyan alkatrész nem is létezett abban a gépben. Cáfolni vitatkozni nem lehetett vele egyből leállította az embert, tudat alatt sejthette, hogy hülyeséget beszél, de sosem vállalta a tévedését. Van ilyen.

Jó 30 éve a villamos üzemvezető nálunk berágott az ügyvezetőre hogy fontos dolgokat nem engedélyez megrendelni. Ugyanakkor meg felesleges dolgokat igen. Be is írták a rendelés engedélyező füzetbe hogy "repülő szőnyeg 1db.". Angolul. Az ügyvezető csak németül tudott. Engedélyezte ahogy kell. Persze botrány lett belőle, mert utána körbe mutogatták a gyárba az aláírt engedélyt.

Leendő villamosmérnöknek feladat: kapcsolási rajzból áramkör készítése. Megtervezte a nyomtatott áramkört, le is gyártották neki, be is ültette. A rajzon a földpotenciálokat a szokásos rövid vastag vízszintes vonal jelezte. A kész áramkörben semmi.

Ez jóó.

Mi az hogy le is gyártották??? Miért nem ő maga? Nálunk az volt a policy, megcsinálod magad, aztán a kettes feltétele hogy működjön. Innen lehet menni felfelé elrendezés, külalak stb alapján. Ha bakelit panelt sikerült kifogni, akkor instant egyes, mert azt nem használunk (legalábbis akkor és ott nem).

Abban ez évben elmaradt a kalkopiritbányász túra a szükséges rézhez.

[off]A mérnök is csak ember (többnyire). Azaz, szakismeret szerint van belőlük jobb, kevésbé jó, és rossz. Ráadásul a mérnök is alapból többféle irányítottságú lehet. A lényeg, hogy a mentalitásának megfelelő munkát végezzen. Egészen más agy kell egy fejlesztő mérnöknek, egy karbantartó mérnökben, egy szerviz mérnöknek, egy üzletkötő mérnöknek stb. stb. Ez a besorolás nem egy sorrendet állít fel, hanem egyszerűen másfajta gondolkodást igényel. Gyerekkoromban érdekelt a repülőmodellezés, ezért adódott, hogy menjek repülőgép szerelő mérnöknek. Hál' Istennek, egészen más irányt vett az életem. Semmi olyan tulajdonsággal nem rendelkezem, ami ahhoz a pályához kellett volna (precízség, pontosság, szabálykövetés). Ha repülőmérnök lettem volna, már biztosan börtönben ülnék, mert miattam zuhant volna le egy vagy több repülő. /off]

Én Nissan Navara-val próbálkoztam egy közintézményben.
Több embernek is alá kellett írni az engedélyt bizonyos összeg felett.
De sok esetben semmi közük/rálátásuk/képességük nem volt szakmai és egyéb dolgokhoz.
Aláírták 3-an. Az intézményfenntartó vezetőjénél voltam megbeszélésen és ezt is odatoltam neki.
Felnevetett és mondta, hogy most erre nincs pénzügyi keret (jó hozzáállása volt a dolgokhoz egyébként).

Ez volt az az intézmény, ahol egy illetékes 1 db szénkefét írt ki kisgép javításához. Vidám hét volt.

Meg az is van, amikor az ember álmai szó szerint megvalósulnak (az sem mindig jó).
Például szeretnék egy igazán hosszú lábú csajt.

Mondjuk ezt részben szerintem úgyis tapasztalatból tanulja az ember, elméletben nekünk is oktattak járműmérnök szakon esztergálást, még műveleti utasítást is kellett írni valamelyik tárgyból. Később önszorgalomból bejárkáltam a gyártás szakosztállyal az egyetemi gépműhelybe esztergálni, ott lehetett teljesen saját alkatrészeket is csinálni. Na az első néhány rajzom természetesen olyan volt, hogy a gép mellett állva szidtam a hülyét, aki beméretezte.

Jó nektek, nekünk mindig ilyen rajz jön. Kivéve ha nem. De akkor megy ám a csodálkozás.

Milyen perverz kertész dolgozik olyan metszőollóval, ami mást vág le mint amit szeretne?

A: kancsal
B: sötétzöld (aki még a szegény növényeket is sajnálja, így munka közben úgy vág, hogy mellévág, vagyis nem bántja őket)

Ezt most nem teljesen értem, kinek és miért jó?

Szerintem úgy érti, hogy nem a forgácsolási sorrendnek megfelelő méretezésű rajzot kapnak sokszor. Van rá megoldás. Pirossal kijavítani a hibás rajzot, aztán vagy a mérnök orra alá tolni vagy kitenni a hirdető táblára. Hadd égjen. Mindenképpen kell valami visszajelzés feléjük. A főiskolán én még ceruzával készítettem a rajzokat. A vonalaknak fényes feketének kellett lennie, egyébként széttépte a tanár a rajzot. A hibákról nem is beszélve. Egy teljes délutáni munka mehetett a kukába, mert újra rajzoltatta. Talán az enyémek közül nem tépett szét egyet sem.

Kaptam egy nagy 1-est a rajzomra, nem tudtam miért, nagynehezen elárulta a tanár, a rugós alátétem felhasítási iránya "becsavarás" ellen tart. Oké, de ezt senki nem tanította

Balmenetes csavarról nem is hallottak arrafelé?

Igaz, ez nem volt emlékeim szerint megadva, na ez lett volna a jó válaszom, akkor bizti 5*-ra javította volna. Ez még senkinek nem jutott eszébe, akinek meséltem

Így utólag már nagyon gonosz húzásnak tartom, de akkor jót derültünk :
Forgácsoló műhelyben voltunk gyakorlaton, tanárunk nagyon keres valamit... Többször is odalép a polchoz, lekap egy tárgyat, majd fejcsóválva visszateszi... Ezt a gyakorlat során többször is megtette ... Kérdésünkre elmondja, úgy emlékszik kell lennie valahol egy 24-es balmenetű anyának . A polcon egy normál 24-es anya pihent (amit a nap során többször is kézbevett).
Jött a gonosz ötlet, majd tett : Anya be az esztergába, szúrjunk rá egy balmenet jelölést
Tanárúr aznap boldogan vitte haza ...

Ó, hát ilyenek nálunk is mentek, csoporttársamnak átnézte a gyakvez a kézzel készült rajzot, majd piros tollal berajzolta, hogy azt az egy vonalat kell átjavítani. Hamar át is szokott mindenki a gépi rajzokra, az se volt kevésbé macerás de legalább újra lehetett nyomtatni.

Erről az jutott eszembe, hogy a legenda szerint valamelyik frissen kinevezett MÁV vezérigazgató valamilyen költségkimutatás átnézésekor meglátta, hogy a cég nemtudommennyi kerékpárt vett abban az évben. Rögtön mérgelődni kezdett, hogy mégis minek veszi a vállalat azt a rengeteg biciklit, aztán megmondták neki, hogy a vasúti szaknyelv a tengelyre felpréselt kerekekből álló részegységet nevezi kerékpárnak.

Egyáltalán nem vicces. Egy kompresszor gyári használati útmutatója. Akár az angolt is idetehettem volna, ugyanez áll benne. Aszinkron motoros. Az utolsó két tétel is érdemes megnézni.

Súlyosabb a csomagolás, mint a kompresszor?

Általános néphülyités. Most ment egy német közTVben egy kviz müsor ahol telefonakkukrol volt szo.
A müsor szerint:
Az akkut nem szabad 20% alá meriteni
Az akkut le kell venni a töltöröl, ha fel van töltve
A telefont nem szabad az éjszaka tölteni.
Az akkunak nem tesz jot, ha 80% fölé töltik.

Hát nem tudom. Németországba még valoszinü nem jutott el az akku management technologia BMS, ami ugye ezeket a gondokat leveszi a felhasználo vállárol. Hova jutnánk ha ezt a feladatot a felhasználora háritanák.
Néphülyitésnek természetesen tökéletes, azután csodálkoznak, hogy a kinaiak utcahosszal verik öket.