Itt szeretném megköszönni az Arduino csoport segítségét, HESTORE-nak, hogy beszerezte az alkatrészeket, és legfőképpen Tóth Tibor gépészmérnök úrnak, aki segített a porogram megírásánál, és finomhangolásánál. Nélkületek nem sikerült volna!

Na de nézzük, hogy miért is született. A diesel motorról gondolom mindenki tudja, hogy hogyan is működik: egy magas hőmérsékletre dugattyú által sűrített levegőhöz adják nagy nyomáson a gázolajat. Ha a hőmérséklet és a nyomás megvan, akkor a diesel öngyulladás (önrobbanás) következtében munkát fog nekünk végezni. Magyarul: az autó be fog indulni. De ha ebből egy is hiányzik, akkor máris vagy egyáltalán nem, vagy csak roppant nehezen fog az autónk beindulni. Télen a hidegben a dugattyú nem tudja a beszívott hideg levegőből előállítani a megfelelő hőmérsékletet, ezért kitalálták a mérnökök az izzítást.
Egy nagy teljesítményű izzító gyertyát tesznek a kamrába, ami indulás előtt 950-1000 °C-ra melegedve felmelegíti a kamrát annyira, hogy az üzemanyag berobbanjon. Ezt az izzítógyertyát vezérelni kell. A régi autoknál, még egy sima, mezei időrelé volt, ami egy fixen meghatározott ideig izzított. Ez ma már elképzelhetetlen, hisz gondoljunk bele, hogy lehet, hogy az egyik országban jó lenne, de egy eszkimó már szitkozódna, hogy nem megy az autó. Ezért kitalálták az ECU vezérelt reléket, amikor a motorvezérlő érzékeli a hűtővizet, és ez alapján adja ki a parancsot, hogy mennyi ideig izzítson. Ez már jobb volt egy fokkal, de az izzítás csak addig tartott, míg az autó be nem indult. Mi volt ezzel a gond? Az, hogy kintről hideg -5-10 °C-os levegő pillanatok alatt a kritikus szintre hűtötte vissza a kamrát, és ezt legtöbb esetben füsttel, ingadozó járással jelezte a vasunk. A mai, modern elektronika, olyan amit itt bemutatok, úgynevezett utóizzítást is tartalmaz. Ez megakadályozza, hogy visszahűljön a kamra, mert egy meghatározott PWM szinttel és idővel még melegen tartjuk a kamrát. Jelenleg ez a legtökéletesebb indítás.

Itt egy sima 555 IC-vel elátott relé látható:

Egy modern, kontrolerrel ellátott relé, ebben már FET-ek vannak: