Elektromos motor

Első fontos munkája, az 1828-ban megalkotott higany kommutátoros elektromos motor (2. ábra) volt, melyet majd később részletezek.

2. ábra

Jedlik elektromos motorja

(forrás: Internet: http://en.wikipedia.org/wiki/Electric_motor, 2009.11.21.)

Szódavíz

Erről kevésbé ismert, de az 1830-as években foglalkoztatta a savanyú víz, azaz a szódavíz előállításának kérdése, kutatásait végül is siker koronázta, mivel sikerült előállítania szódavizet (3.ábra).

3. ábra

Szóda előállító berendezés

(forrás: Internet: http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/jedlik/szoda.jpg, 2009.11.21.)

Ugyan nem ő volt az első a világon, de első Magyarországon. Egy olyan módszert dolgozott ki, mellyel a gáz jobban elnyelődik a vízben és a nagyüzemű gyártása is könnyebb. Egyesek szerint nem csak a szódavizet, de a fröccsöt is ő alkotta meg először szép hazánkban.

Jedlik elem

Jedliket nemcsak az elektromosság felhasználása, de előállítása is érdekelte, közel 10 évig foglalkoztatta ez a téma. A kétfolyadékos Bunsen-elem továbbfejlesztésével jó eredményeket ért el. Az 1840-es évektől kezdett el foglalkozni a témával. Jedlik az elemeinek a belső ellenállását csökkentette, úgy hogy kétféle savat használt, amiket papírral választott szét. Ilyen elemeket kötött össze egymással és nagy 100 elemből álló telepet hozott létre, melynek teljesítménye kilowattokat ért el. Az 1855-ös párizsi világkiállításra is elküldött ilyen elemeket, de a szállítás közben nagy részük tönkrement. Ennek ellenére elnyerte a bronzérmet, majd Pesten hozzáfogott a gyártásukhoz, de a gyárat később felszámolták.

Rácsosztó gép

Az optikai rácsok már 1830-tól kezdve érdekelték Jedliket. Abban az időben a legjobb rácsosztó gép milliméterenként 33 rést tudott karcolni aranyfóliával bevont üvegre és 300-at sima üvegre. Jedlik több, mint 30 évig fejlesztett saját rácsosztó gépét (4. ábra), amely hihetetlen precíz lett. Jedlik gépe milliméterenként 2093 karcolást tudott létrehozni.

 4. ábra

Jedlik-féle rácsosztó gép

(forrás: könyv, cím: Jedlik Ányos, az első magyar elektrotechnikus,

Szerző: Jeszenszky Sándor, 15. oldal)

Sajnos a gép tönkrement, mivel az eszköz karbantartására felvett ember képzetlen volt és a tisztítás közben tönkretette. Jedlik annyira elkeseredett, hogy már nem javította meg a rácsosztót. Halála után újból összeszerelték és felújították.

Dinamó

Jedlik a dinamó elvét, azaz, hogy a generátor által termelt árammal gerjesszék tovább a generátort (5. ábra), 1856-ban írta le. 1866-ban Siemens újból felfedezte a dinamó elvét és sikerült építenie egy működőképes példányt, ezért őt tartják a dinamó elv feltalálójának.

5. ábra

Jedlik-féle dinamó

(forrás: a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban található dinamóról készült fénykép)

Villamos motorkocsi

1855-ben építette meg. Ez egy kicsi 4 kerekű modell kocsi, amit egy kezdetleges villanymotor hajt, áttétel segítségével (6. ábra). A kiskocsi elemmel működött, de csak rövid ideig.

6. ábra

Villamos motorkocsi

(forrás: a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban található

Jedlik-féle villamos kocsiról  készült fénykép)

"Villamfeszítők"

A "villamfeszítők" nem mások, mint nagy ívkisüléseket, szikrákat létrehozó eszközök.

1863-ban Magyarországon a legnagyobb szikrát egy szikrainduktorral tudták létrehozni, ami kb. 20-22 cm hosszú volt. 1 cm levegő átütése körülbelül 10 000 V-nál megy végbe, azaz 22 cm-hez 220 000 V szükséges. Jedlik nagyfeszültséget előállító eszközzel, töltésmegosztó géppel energiatároló egységeket, leideni palackokat töltött fel, melyeket párhuzamosan kapcsolt és sorosan sütött ki. Így a tárolt energiától függően az energiát megtöbbszörözte, azaz nagyobb lett a szikra. 63 cm-es szikrát tudott létrehozni, amit bemutatott a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésén. Jedlik ezt is továbbfejlesztette, leideni palackok helyett üvegcsöves kondenzátorokat használt (7. ábra). Jedlik "villamfeszítőjével" itthon és külföldön is díjakat nyert.

7. ábra

Jedlik villamfeszítője

(forrás: a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban található

Jedlik-féle villamfeszítőről  készült fénykép)

Rezgés- és hullámrajzoló gépek

Jedlik a hullámok és rezgések tanulmányozásához több gépet is épített (8. ábra).

                       - "Villamdelejes hullámgép" (1868)

                       - "Villamdelejes hosszrezgési készülék" (1868)

                       - "Villamdelejes keresztrezgési készülék" (1869)

8. ábra

Mechanikus rezgéskeltő

(forrás: Internet: http://www.mszh.hu/feltalalok/pics/jedlik_clip_image005.gif, 2009.11.21.)