Fórum témák

» Több friss téma
Fórum
Keresés
Lapozás: OK   56 / 56
(#) hhkfk válasza Ricsa hozzászólására (») Márc 5, 2007
Csá!!
egy led kb. 20mA, de ha sorba van kötve a minden részen egyenlő az áramfelvétel!!!!!! tehát P=UxI
20mA=0,02A
P=230Vx0,02A= 4,6W

NÉGY EGÉSZ HAT TIZED WATT!!!!!!!

gondolj bele, hogy ha 1900ma folyna át leden, még hűteni is kéne
(#) Isti hozzászólása Feb 12, 2007
Bocs de végig olvastad a topicot? Világosan le van benne írva, hogy a NaCl elektrolízise során (grafittal és fémekkel is, de azok elnyelhetik) Cl2 fejlődik, az a hipószagú engem is már le****tak érte, szerencsém: Al-lel csináltam( azonnal reakcióba lép a Cl2-vel, és csak nagyon kis mennyiség jut ki a környezetbe. Cl2 mérgező!!!
csak az elejét olvasd végig a topicnak!!!

enyém 12V 12A, ha már bemelegedett 14A

1dm3 víz 55,5 mol

1 mólból 1,5 mól gáz lenne, ha O2 és H2 keetkezne! az 1,5 x 24,5 dm3

tehát elvileg 1 l vízből ~(kb) 2,04m3 !!! fejleszthető (25 C° -n )

"1 dm3 vízből 3 dm3 durranógázt csinál" ez így nem igaz (finom voltam).

ööö vízbontásnál amper számít
(#) Isti hozzászólása Jan 22, 2007
de akkor csak a 12A helyett csak 0,5 A ment át... Már régen kipróbáltam sima csapvízzel...
és csak 5 A után tudtam megyújtani...
(#) Isti hozzászólása Jan 21, 2007
Építettem egy vízbontót, alumínium elektródákkal, konyhasó oldatot elektrolizáltam egy kimustrált számítógéptáppal 12V 12A-rel. Melegedett és egyre több A ment átt rajta. Amikor már forró volt kioldott a táp biztije. Újra bekapcsoltam, majd pukk, égett szag. Nem ez a lényeg. Szép kék lánggal égett a hidrogén, és nem éreztem klórt, pedig azt mondják NaCl elektrolízise során Cl2 is keletkezik. Szerintetek mi történhetett?
(#) watt válasza szabi83 hozzászólására (») Nov 23, 2006
Idézet:
„42A-t mért csúcsban, ami 4200W lenne csúcsban.”

Ez tetszik!

Idézet:
„bár sztem ez a 42A, a 12V-os ágban mérte..”

Igen ez szinte biztos!

Tom19-nek válaszul:
Azaz a táp elvileg rövid ideig képes felvenni 42*12=504W-ot, amiből jó esetben 90%-ot ki is tud adni a szekunder oldalra, azaz 453W-ot.
A nem kimondottan tökéletes meghajtás miatt a veszteség valószínűleg több, és a két pár FET miatt nem lehetne folyamatosan ennyivel terhelni, de a zene nem is teszi ezt meg vele. Hacsak valaki nem mérő teszthangokat hallgat(vannak ilyen elvetemültek, pl. én is)
Lényeg, hogy két 100W körüli erősítőt el tud látni gond nélkül(pl. +-45V 8ohm, vagy +-30V 4ohm). Azért "csak" ennyit, mert az erősítők hatásfoka 60% körüli a zene szinuszos jellege miatt...
(#) Topi válasza tothi89 hozzászólására (») Nov 7, 2006
Ha kell tudok adni egy halom szerver tápegységet. 36-42A-es 6-800W-os tápok. Max a névlegestől 100mV-al térnek el.
Hátulján speckó csati van, de rajta van, hogy hol kell beintítani, melyik pin mire való és melyiken mekkora fesz jön ki. A 3,3V-ja egyébként több mint 80A.
Hát igen fel van készítve pár darab processzorra.

Egyébként ha Neked nem kell, másnak is odaadom, érintetlen még tökéletesen működő tápok... Azért lettek leselejtezve, pontosabban azért kerültek ki a szerverekből, mert kicsi volt már a teljesítményük.
Ha másra nem jó nektek. Heggeszteni egyenárammal sokkal szebben lehet
(#) zsilaci válasza Bush hozzászólására (») Nov 5, 2006
Hali!

Katalógus szerint a P210 PNP, Germánium, 60V, 12A, 1,5W, az s betű jelentését nem tudom.
Helyettesítő típusa ~ASZ16, ASZ17, habár a Ptot ott jóval nagyobb, 30W.

Üdv
(#) dexter00000 válasza dexter00000 hozzászólására (») Nov 4, 2006
Tovább nem, mert a 4-es vezeték elméletileg 32A-t bír, 40-nél már erősen langyos.
Ha 10-es drótot teszel, az jó 63A-ig.
Többet meg úgyse kapsz, mert nem vagy gyár.
Kísérletezz vele, érdemes. Olcsón kijön.
(#) sagem1977 válasza Dudus hozzászólására (») Okt 29, 2006
Szia.Ennyire nem értek a tranzisztorokhoz,de olyan mint a bd249.Lenéztem a netről SOT93-as tokozásu.Én mértem egy ár trafót,de azok legalább 10-12A vettek fel.Nem lesz kevés a 4-6A?Köszönöm a választ!!!
(#) miklosch válasza Müszi hozzászólására (») Okt 16, 2006
A diak lehet DB3, a triaknak jó a BT136 vagy 138 attól függ, hogy hány A-t szabályoz, a 136 4A, a 138 pedig 12A-t bír, és mindkettő 600V-ot! A tranyót nem tudom, hogy mivel lehet helyettesíteni!
(#) _JANI_ válasza miklosch hozzászólására (») Okt 13, 2006
Ha univerzális ledet használsz, azt rendszerint 20mA-val lehet meghajtani. 15*0.02A = 0.3A. Tehát ha mingen led világít az egy tranyóra jutó áram 300mA. A BC182-es MAX 200mA-t tud átengedni magán. Ha csak 60%-a világit a ledeknek talán elég is lehetne. De nemérdemes kísérteni a jószerencsé.... Ezért érdemes inkább BC 337 vagy BC 338-ast beültetni! Ez a típus MAX 800mA-t tud átcsorgatni...
(#) _JANI_ válasza source2 hozzászólására (») Okt 4, 2006
Az
Idézet:
„R = (Utápfesz-Uled) / I”
képlettel te magad is könnyen kitudod számolni a szükségez ellenállásokat.

De azért segitek.

A piros LED nyitófeszültsége szokott a legkisseb lenni. Az oldalon megadott atatok alapján ez legyen 1.9V

Ut= 9V
Uled= 1.9V
I= 20mA = 0.02A

U=Utáp-Uled= 9V - 1.9V = 7.1V

R= U/I= 7.1V / 0.02A = 355ohm


A zöld LED nyitófeszültsége egy kicsit magasabb, KB 2.5V
A szülséges ellenállás a fenti képlet alapján : 325ohm


A kékszinű LED-nek a még nagyobb a nyitófesz kell! Ez itt legyen 3.3V (de kapható az 5V-os nyitófeszültségű is)
A kékhez kellő ellenállás 285ohm

Ha nagyon eltér a ledek fényereje, akkor az értékeket változtasd meg, persze a határadatokat vedd figyelembe. Ha ilyen ellenállásokat nemtalálsz (nemfogsz), akkor a legközelebb levő szabványos értéket válaszd!

Sok sikert a teszteléshez és az építéshez.
Várom / várjuk / a végeredményt a Ki, mit épített? topikban.
(#) Sebi válasza Maffiozo hozzászólására (») Szept 30, 2006
Ne sokalld a 10-12A-t, hiszen az még mindig csak 100-120W, elég karcsú, de már vmit lehet vele talán kezdeni. A 42W-ost felejtsd el. Az invertert úgyszintém, mert 100% hatásfoka úgysem lesz, tehát plusz veszteséget viszel be.
(#) Maffiozo válasza szabi83 hozzászólására (») Szept 30, 2006
Szasztok, egy kicsit elmaradta, mert sokat gondolkoztam a dolgon, és agyaltam!

Sikerült beszereznem egy ablaktörlő motort, ami egy kicsit sokat vesz fel (10-12A) és egy kicsit lassúnak is találom.

Tehát úgy döntöttem hogy a 42W-os motorral fogom megcsinálni, amit a topic elején még feltettem. De az ugye 24V-os motor, és arra gondoltam hogy csinálnék hozzá egy 12--->24V-os invertert, és úgy működtetném. (mivel csak 1db 7.5Ah zselés akksit bírtam szerezni). Az a kérdés hogyha így oldom meg akkor gyorsabban lezabálja az akksit?

A másik kérdés, hogy a fordulatát v.hogy le kéne szednem, mert a jelenlegi 2700-as furdulat 24V-on nem a leg ideálisabb, és hogy azt le lehetne-e szedni, egy 3. fogaskerék közbeiktatásával, a keréen lévő racsni, meg a motor közé? A rajz segít ha v.ki nem érti.

attetel.JPG
    
(#) szabi83 válasza Thomas10100 hozzászólására (») Szept 11, 2006
42A-t mért csúcsban, ami 4200W lenne csúcsban.
bár sztem ez a 42A, a 12V-os ágban mérte..

Dehát, mint tudjuk a vas szabhat határt. :yes: :yes:

üdv
(#) _JANI_ válasza Balu hozzászólására (») Aug 10, 2006
Üdv.: _jani_
Most talán nem "IDÉZNÉK" :

1: Az egerekben (Mármint a hagyományos golyós változatban.) optikai hídak vannak, egy X és egy Y koordinátályú! Ezeknek a jetét egy IC feldolozza és küldi a PC felé a dekódólt infót. Tehát ez NEM TRIMMER!
A TRIMMERT a HAGYOMÁNYOS potenciométertől csak az különbözteti meg, hogy a trimmert csak csavarhúzóval (vagy egyéb módon) tudod beállítani, míg a "hagyományos" potméter tengelyét a készülék megbontása nélkül kivülről lehet állítani!...

2: Vannak elektrolit és bipoláris kondik...
Az
Idézet:
„elektrolit kondenzátor”
egyik fegyverzetét egy elektromosan vezető folyadék alkotja. A dielektrikum egy vékony aluminium-oxid réteg a másik fegyverzeten. Ha az elektrolit-kondira ellentétes polaritást kötsz, akkor ez a vékony oxidréteg elkezd feloldódni!. Egy idő után ez az oxidréreg megszűnik! Ekkor a kondenzátor vezetővé válik, és (!!!) a csatlakozási pontjait rövirezárja!!! Ez egy tápegységnél elég látványos ( ÉS VESZÉLYES!!! ) lehet. !!! :felkialtas: !!!

A bipoláris kondenzátor nem polaritásfüggő, tehát neki mindegy, az hogy milyen a rá csatlakoztatott feszültség polaritása.

Mégi csak kell idéznem:
Idézet:
„Két ugyanolyan[quote] kondenzátor,”
kisebbre ez van írva 100 (alatta) u47 akkor most 100u (u=mikro) vagy 47u vagy 0,47u vagy 0,047 u ?????!!![/quote]

Ha az érték előrébb van mint a jel akkor az egészet jelent! Ha utánna! Akkor úgy kell értelmezni mint ha ott egy pont állna, tehát az érték tizedest jelent.
Lehet, hogy egy kicsit bonyolult voltam! (Ez nálam temészetes! Pedig az egyszerűségre törekszem!)
Ha az van írva, hogy u47 (mikro 47), akkor az 470nF -ot jelent! Vagy ha PLD: 4u7 (4minko7), akkot az 4.7uF-ot fog jelenteni. De ÍGY is irhatnám, hogy 475. Ekkor az értékek a következőképpen akalulnnak: 475 = 4 7 00 000 (pFarad) = 4.7uFarad.

Idézet:
„... legnagyobb tetejére: A/.47K400 ez mit jelent?...”

Tehát a:
Idézet:
„.47K400”
= 47 * 1000pFarad = 470 000 pFarad = 470nFarad 400Volt.

Idézet:
„... a másik tetejére: A/47nJ250 oldalára”

Szerintem ez egyértelmű 47nFarad és valszeg. 250 voltos

Idézet:
„5. Villogó Megépítettem egy két ledes villogót (4,5 voltos verzió) ugye van benne kettő 150ohmos ellen, de nekem az egyik csak 140 ohm. piros és kék led van benne 3mm-es. mindegy hogy melyik oldalra teszem a kéket mindig kevesebbet világít mint a piros. az ellenállás az oka?”


MEN-egészen! a piros LED-nek a nyitófeszúltsége KB.: 1.3V, a kéké pedig KB.: 3.67V. Tehát hiába akarsz rajtuk egyforna áramot áthalytani (simmetrikussá tenni a villogót), ez egyforma ellenállásokkal nem fog sikerülni! Mivel ismerjük a tápfeszt (4.5V). A LED-ek nyitófeszültségét (Piros = 1.3V; kék = 3.6V) és az OHM törvényt (R=U/I), így a szükségez ellenállás már könnyen kiszámítható:

R=(R=U/I) ?. (R: ohm, U: volt, I: Amper) ?

U = Ut - LEDnyitó
Upiros= UT - 1.3V = 3.2V
Ukék= UT - 3.6V = 0.9 V !!!

[off legyen az [/off]I = 20mA = 0.02A

Rpiros = 3.2V / 0.02A = 160 ohm
Rkék = 0.9V / 0.02A = 45 ohm

R piros = 160 ohm
R kék = 45 (~50) ohm

ITT jegyezném meg azt, hogy a LED-eket esetileg kell értelmezni (pld: katalogusból), és így kell a paramétereit (-iket) beállítani!!!

Ha utána számolsz !!! Akkor láthatod azt, hogy 10ohm nem sokat fog számítani

Idézet:
„az ellenállás az oka?”
IGEN IS + NEM IS...

Idézet:
„(tudjátok hogy falun nincs mindig minden de tudsz jól wlan-ozni) !”
De az mégsem internet! / Mondom én Mezőhegyesről.../
(#) blokkmetal válasza Norberto hozzászólására (») Aug 7, 2006
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, jól gondolkodtam-e, mert nem tudom, hogy értem-e a dolgokat. Van DC 15V feszültségem, és egy kék ledem (20mA, 3.2V). Ohm bácsi szerint a bepakolandó ellenállás:

U=15-3.2V=11.8V
I=20mA(=0.02A)
R=U/I
R=11.8/0.02=590ohm lenne.

Remélem jól tanultam meg.
Ha ez így van, létezik 560ohmos és 680ohmos ellenállás. Melyiket tegyem be?
Előre is köszönöm a segítséget.
(#) Thom válasza szabi83 hozzászólására (») Aug 1, 2006
Ez 1,4W-os 12V-on 0,12A-t vesz föl!
Hogy mi kell még???
Hát a legfontosabb adatok amik egy ventillátornál számítanak, pl. zaj, szállított légmennyiség, esetleg fordulatszám, csak a fontosabbakat említve!
Azt még tudom róla, h golyóscsapággyal szerelt, na meg DC6-15V tápfesz.
(#) gulyi88 válasza dbase hozzászólására (») Jún 27, 2006
az értékekkel kb 1-2Hz s jel
2-5ms kitöltéssel megy.

csá

jah és az igen az a FET
(méghozzá növekményes Ncsatornás MOSFET). lgalább 5A áramot bírjon pl
IRF 530 75W max 100Vmax és 12A max

a dióda 1N4007 szem megfelel 1000V 1A
ha elfüstölne (amit kétlek) akko 1N5408 1KV 3A
(#) vicsys válasza vasa hozzászólására (») Jún 27, 2006
U=350-300V=50V-ot kell "eltüntetni"
R=U/I=50/0,02=2500 ohm azaz 2,5Kohm
P=U*I=50V*0,02A=1 W

tehát a számolás az ellenálláson eső fesz.el történt.
a képletekben : ohm, amper és volt egységekkel számolunk. Ezért van a 20mA helyett 0,02A írva....
(#) szabi83 válasza ekecs hozzászólására (») Jún 4, 2006
azért lenne jobb a tl494, mert az erre tökéletes meg amugy is PWM szabályzó pontosabbanULSE-WIDTH-MODULATION CONTROL CIRCUITS

555 az csak egy mezei timer ic..


amugy a tl494-et én 273 FT-ért vettem + a 2 fet 500 volt a többi az itthol van, de majd kellene vennem normális fast diódát olyan bordásat!, mert amit kiszedtem a moncsikból azok csak 1.5A -sek
pár ellenállat és kondi + a trimmer poti és kész + 1 nyák.. jah meg a traffancs
Vicsys kalács táp kapcsi rajza itt:
kapcsrajz-ok.jpg

én ezt csináltam meg csak 2 fettel, nem kell nekem 42A-s csúcsáram +-50V on(4200W )
ez bízonyíték nem ígéret
(#) _JANI_ válasza Tomee hozzászólására (») Máj 16, 2006
Idézet:
„A triack gyújtását gondolom az RC elemekből felépített fázistoló kapcsolás adja.”

Igen.

Idézet:
„De minek oda az a Diac? Az mit csinál?”

Ez a félvezető eszköz biztosítja a triac határozott begyújtásá. Nélküle nem lenne stadil (pontos időzítésű) a fázishasítás periódusa.

Idézet:
„Feltétlenül szükséges az a zavar szütő tekercs a triackal sorba?”

Ha a rajzon jelölik akkor valószínű, hogy a méretezéskor a tekercs paramétereit is figyelembe vették. Alkalmazása ajánlott, mert a triaknak segit begyujtani, a nagy áramimpulzusokat csillapítja, valamint a triac bekapcsolásakor (főleg a fázishasításos rendszereknél) keletkező ródiófrekvenciás zavarjelet is szűri. (És igy lehet az ármkör közelében televíziót nézni, rádiót halgatni.)

Idézet:
„3-400W-ra milyen triack illetve Diak szükséges?”

(Saját tapasztalatom egy hasonló kapcsolással az volt, hogy 30-40W alatt nem volt stabil a kapcsolás, nem gyújtott be és nem szabályzott megfelelően. Megkell építeni a kapcsolást és kikell próbálni a paramétereit...)
DIAK:
ER900 (28-36V 2A)

TRIAK:
BT137/600 (8A 600V)
BT138/600 (12A 600V)
BT139/600 (16A 600V)
TIC206M (4A 600V)
TIC216M (6A 600V)
TIC226M (8A 600V)
TIC236M (12A 600V)
TIC263M (25A 600V)

Lehet hogy túlméretezettnek tűnik a 12-16Amper, de megéri ennyit rátartani. (Mert először csak egy 40W-os izzó, aztán 700W-os fúrógép - sarokcsiszoló, utánna 2200W-os villanykályha STB...)

De mint érdekesség enlítem meg, hogy néha belehet szerezni olyan triakot aminek a (GATE) gyújtó lábával sorba beintegráltak egy DIAC-ot, és így egyszerűbb lessz a nyák kialakítása, valamint nem kell a diak beszerzézével bajlódni. Az adatlapot mellékelem...

Mekkora a szükséges hütőfelület?
A BT139/600 (16A 600V)-es triak a 400-500Watt nem melegíti tulzottan. Egy közepes méretű TO220-as tranzisztorhűtőborda általában elég.
Természetesen a termelt hő a terhelés nagyságától függ elsősorban.
/De mint nindíg!
A hűtőbordát nem lehet túlméretezni, csak a rendelkezésre álló hely szokott kicsi lenni./
(#) Sebi válasza MaSTeRFoXX hozzászólására (») Ápr 22, 2006
Csatlakozom. Én akkutöltőt csináltam belőle 14,4V 12A-rel. Amit jó tudni a PC-tápokról: A stabilizált kimenet a +5V - erről van a szabályzó IC-re (TL494 és tsai) visszavezetve a leosztott fesz. - az összes többi kimenet terhelésfüggő, nem stabil. Hogy a gondokat elkerüljék, komparátorok hasonlítják össze - általában a +5V-ot a -12V-al, a -5V-ot a +12V-al - így az aránytalan terhelésnél is leáll v. el sem indul a táp.
Az átalakításkor ki kell herélni ezt a komparátoros áramkört, a szabályzást - átméretezett osztóval - a +12Vos kimenetre átkötni, a +12V schottky diódapárját a +5V-éval megcserélni (mert ez utóbbi a 30A-es)
Ha olyan a táp, hogy impulzus-áramváltós a túlterhelésvédelme, ebből 1szerűen lehet áramkorlátot is kialakítani.
(#) eSDi válasza miklosch hozzászólására (») Márc 19, 2006
A Technikai adatoknál ott van hogy a bemeneti áram max 12A. Veszel vagy szerzel egy 11,5V/120VA trafót, az már szerinetem elég lesz. Ha lehet akkor toroid az jobb mint a sima és kisebb.
(#) Norberto válasza dcenter hozzászólására (») Feb 1, 2006
Hali!

1.) Először is tisztában kell lenni a kék LED-ek nyitófeszültségével. Ez az a pont, amikor úgymond a LED kinyitja az "ablakát" és elkezd világítani Gyári adatlapok szerint általában 2-3V körüli ez az érték.
Az előtétellenállás számítása pedig a következőképpen történik:

- egyetlen LED esetén=> 5V-ból ki kell vonni a LED nyitófeszültségét, a maradék feszültség fog esni az előtétellenálláson. Ha a nyitófesz pl. 2,3V, akkor az R-en eső feszültség 5V-2,3V lesz, azaz 2,7V.
A LED nyitófeszültségéhez tartozik egy úgynevezett nyitóirányú áram is, ami az esetek nagy részében 20mA szokott lenni. És mivel az előtétellenállást sorosan kell a LED-del kötni, illetve tudni kell, hogy a soros áramkörben azonos áram folyik át a fogyasztókon, alkatrészeken; így már azt is tudni lehet, hogy az előtéten is 20mA fog átfolyni.

Így már van 2, azaz kettő értékünk. Egy feszültség és egy áram. És ellenállás számításához tudni kell az Ohm-törvényt, ami arról szól, hogy R=U/I. Ebből az utóbbi 2-t kiszámoltuk az előbb (ezek csak példaértékek voltak!). Ezek alapján R=2,7V/0,02A (Mert nem szabad mA-ben beírni...át kell váltani az alapegységre!...a váltószám 1000), tehát 2,7V/0,02A=135 ohm. Ennyinek kell lennie az előtétellenállás értékének!

De mivel te nem csak egy db LED-et szeretnél használni, így egyeseket sorban, egyeseket párhuzamosan kell bekötnöd. Ez úgy fog menni, hogy először veszel 2-2 darabot a kezedbe külön. Az első 2-t párhuzamosan kötöd. A második kettőt is párhuzamosan. Aztán ha kész van a 2 pár, akkor párosával viszont már sorba kell kötnöd. Mivel van 2 LED-ed sorban, így a nyitófeszültség megduplázódik, de mivel párosával is 2-2 darabot alkotnak, így a meghajtóáram is megduplázódik.

A fenti példa alapján: sorosan kapcsolt párok miatt a nyitófesz=4,6V lesz. 5V-hoz még 0,4V hiányzik, ez fog majd az ellenálláson esni. Ez az első adat.
Aztán mivel a párokban párhuzamosan vannak a LED-ek, így a befolyó áram is meg kell eggyezzen az előbbi példa értékének duplájával. Az ezek alapján 40mA lesz, azaz 0,04A. Az előtétellenállás tehát R=U/I alapján:

R=0,4V/0,04A=10 ohm. Igen, elég kicsi érték, de figyelembe kell venni, hogy kevés a feladata, mivel majdnem kijött az 5V a LED-ek nyitófeszültségéből, valamint áz áramok se nagyok.

Remélem, érthető voltam, ha mégsem, vagy valamit ne értesz, csak írj bátran!
(#) vicsys válasza dB_Thunder hozzászólására (») Dec 30, 2005
N27 a vas
(52x49)
Primer menet:2x3menet úgy hogy 14szál 0,5CuZ párhuzamosan össze van fogva...
Szekunder:2x16menet (mint a primer)
Üresjárat kb.200-300mA (remote!)
Üzemben már mértem 42A-es csúcsot!
TEHÁT CSAK ÓVATOSAN!
Szkóp nélkül ne állj neki...
(#) Norberto válasza Resident hozzászólására (») Nov 26, 2005
Szia!

Először is üdvözlünk a csapatban

Semmi baj nincs, ha kérdezel, sőt...úgy tanul az ember igazán, ha kérdez :yes:

Szóval...a LED-ekkel kapcsolatban. Az előtte lévő ellenállást nem minden esetben kell kicserélni, csak akkor, ha úgy érzed, túl halványan világít. Olyankor csökkenteni kell az ellenállás értékét; először célszerű kb. a 3/4-ére, aztán ha az se elég, akkor a felére.

De mindez legegyszerűbben kis apró multiméteres vizsgálattal végezhető el, mikor is megméred a feszültséget a 2 vezetéken, ahova a LED kapcsolódik, de úgy, hogy nincs benne a LED. Aztán fogod az új LED-et (a magas fényerejűt), és letöltöd az adatlapját, megnézed, mekkora a nyitófeszültség. Ezt az értéket általában meg kell növelned elméletben 0,2V-tal, és akkor szépen fog világítani a LED-ed. A mért és a LED feszültségének különbségéből ki lehet számolni az ellenállás értékét, ami majd korlátozza a LED-en átfolyó áramot.

Egy példa az alkalmazásra:

LED nélkül a két vezetéken 3,5V-ot mérsz multiméterrel (DC állásban!).
Közben megszerezted a LED-ed adatlapját a netről, és abban az van, hogy a LED 2,5V-nál nyit ki. Ezt az értéket megnöveled 0,2V-tal, így kijön a LED-re 2,7V. Ennyiről fog működni a LED-ed.

A 2 feszültséget kivonod egymásból: 3,5V-2,7V=0,8V

Tehát 0,8V fog esni az ellenálláson.

A LED adatlapján megnézed azt, hogy mennyi az ideális áramfelvétele: ez átlagosan 20mA szokott lenni. Ebben az esetben ez a 20mA fog átfolyni mind a LED-en, mind az ellenálláson.

Így már egyszerű kiszámolni, hogy mekkorának kell lennie az ellenállásnak egy egyszerű Ohm törvény segítségével, mely kimondja:

R=U/I

Tehát megvan az ellenálláson eső feszültség (0,8V) és megvan az átfolyó áram is (20mA= 0,02A).

Ekkor kijön egy szép eredmény, R= 40 ohm (azaz negyven ohm).

Ilyet nem igazán fogsz találni boltban, mert a környezetében lévő értékek általában vagy 39ohm vagy 47 ohm.

39 ohm-osat válaszd, az bőven megteszi majd :yes:

A tranzisztor kérdésben meg nem tudom, mire vonatkoztatva lenne jó vagy rossz

Igazából nem nagy áramokat és nem nagy feszültségeket lehet vele kapcsolgatni, vagy erősíteni, de ez tényleg nagyon csekély...ez nagyon kisjelű tranzisztor.

Sokra sajnos nem fogod tudni haszálni :no:
(#) spark2 válasza spark2 hozzászólására (») Szept 6, 2005
Módosítanám a stratégiai fontosságú félvezetők típusát:

A kapcsolótranzisztor a LOMEX-ben kapható IRG4PH50KDPBF (IR) ULTRA FAST IGBT 1200V 45A 200W7 1648.00Ft lenne. A kimeneti egyenirányító diódák meg a szintén a LOMEX-ben kapható IRF2807PBF (IR) N-POWERFET 75V 82A 200W Rds<0.013R 272.00Ft lenne, így az üresjárati feszültséget 75 V-ra lehet választani.

Majdnem elfelejtettem, hogy a Rádiótechnika évkönyvbeli cikk mégis nagyon érdekes volt, mert megadták az ív helyettesítő kapcsolását, így tudok áramkörszimulációs programmal számításokat végezni az időtartományban.>
(#) spark2 válasza spark2 hozzászólására (») Szept 5, 2005
Látható egy tranzisztor, aminek én egy 1200V 32A-es IGBT-t választottam 2000Ft-ért, ami erre jó lesz, majd megnézem a típusát. Az ÁRVILL-ben lehet kapni.
Aztán van a trafó, ami 230V / 52V áttételű. A primer menetszám kb. 20 - 30 körül lehet, ezt majd pontosan kiszámolom. A vasmag legyen mondjuk a régi tévékben is használatos U57-es ferritmag, amit amúgy sehol nem lehet kapni, de nekem van egy nagy marékkal.
Aztán van két egyenirányító dióda, amikkel szerintem az a probléma, hogy 25 kHz-en gyors diódákra lenne szükség. Vagyis minél kisebb legyen az a bizonyos trr idő. Ellenkező esetben lehet hogy szépen fog melegedni a tranzisztor, még egy egy köbméteres ezüst hűtőtömbön is.
Erre csak azt a megoldást találtam, hogy olyan MOSFET-eket veszek, amikben van ilyen gyors dióda beépítve a FET védelmére. Lehet kapni a LOMEX-nél IRF3205 (IRE) * N-POWERFET 55V 98A FET-eket, most jobbat nem tudok.
Következő: »»   56 / 56
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem