"180 fokos fordulat"
Amikor én meghallottam életemben az első csöves erősítőt, különösebb érdeklődést nem nyilvánítottam felé. Viszont ismert előadó egy ismert számát hallgattuk. Aztán hazamentem és gondoltam nekem is van olyan cuccom, hogy olyan zenei élményt hallhatok ugyan azzal a zenével. Hát nem így lett. Szép volt, jó volt élvezetes volt saját cuccomon is, de valahogy nem éreztem azt, hogy a zenekar körűl vesz és az énekes mintha előttem közvetlen énekelne. Aztán megint elmentem az ismerősömhöz és megint hallgatóztam, aztán már azon vettem észre magam, hogy a börzén grampa segít csövet kutatgatni, meg kimenőt számolni. Valamint mióta ilyen végfokjaim vannak, elkezdtem meghalgatni olyan zenéket amiket neem szerettem soha. (pl. klasszikus zene)
Elmeséltem a barátomnak ezt és azt is hogy mi minden mást hallok amit fetesen még nem, ő azt mondta nekem nagy kacarászás közepette:
"Hiszen láthatod, hogy a szemed előtt áramlanak az elektronok a csövekben, márha látod a csövet."

Dehogynem. Az a néhány paraméter amit meg szoktak adni, természetesen koránt sem ad teljes képet. Ezeken kívül is van még jónéhány. Tudomásom szerint van spektrum analizátorod, (bár erre a célra az alacsony frekvenciás spektrumanalizátor az igazi) játszogass kicsit vele, és a hallással egyidőben a különbségeket is látni fogod. Régen az ilyen méréseket szelektív voltmérővel fáradságos munkával kellett mérni.
Ezenkívül fontosak a dinamikus paraméterek is, viszont ezeket elég nehéz, és körülményes mérni, de ezek is összefüggésbe hozhatók a "hangzással". Csakhát ez elég babrás dolog, és egy prospektusban sem biztos, hogy jól mutatnának.
Pl. az a bizonyos damping faktor is csak az utóbbi időben jelenik meg (néha) a műszaki adatok között, holott jelentősen befolyásolja az erősítő, és a hangsugárzó együttműködését, és ezzel azt a bizonyos "hangzást".

Az biztos, hogy egy spektrum analizátorral csodákat lehet művelni. Pláne ha egy komolyabb hiteles mérőmikrofont is használ az ember hozzá. Én ilyet használok. Mondjuk ezzel a változattal hangsugárzót , komplett rendszert is meg lehet vizitálni, hol is hibázik. De pl. ha van egy mérőmikivel is alátámasztottan tökéletes átvitelű (lineáris) hangfalpár az biztos, hogy jobban meghallani bármilyen az előtte lévő akár erősítőben való alkatrész csereberélését is.
Tavaly egyik ismert fórumtársunk hangfalait mértem meg, mert valami nem tetszett neki. Azóta már tudja mit is kell vele tennie, hogy ne verje át a fülét a rosz átvitel. Nekem pl. nagyon fontos a jó damping faktorú erősítő mikor dolgozok, de az más kategória, de a hifi terén is iszonyatos hatása van. A minap elgondolkodtatott engem itt egy mondat, hogy nem nagyon lehet leírni miért is más ugyan az a zene egy csövesen. Gondoltam arra, hogy akár a csapni való damping faktoraikkal magyaráznám. Mivel gyenge a dampingja egy csövesnek, jobban kitér a hagszóró mozgás és pl ennek okán hallom lágyabbnak a nagyon mély hangokat.
Lehet mások máshogy gondolják, én ezt így látom ,hallom. Saját véleményem ez.

Szerintem tud olvasni. Sőt, talán a méréseket is jobban tudja értelmezni, mint mások. Mint mondjuk Te.
Felesleges feltenni bármilyen méréseket ha nincs összehasonlítási alap. Bárki, bármilyen szkópos fényképet feltehet, 100 fajta beállítással. Jó lenne egy konszenzus, mit kellene mérni. (pl. vagy 30-35 éve a HFM)

Látod milyen szinten van a HiFi elektroncsöves erősítők készítése topik....
Az oszcilloszkópos ábrák nem érthetőek számotokra - helyette személyeskedés, a másikkal való foglalkozás van.
Nemcsak az elektroncsöves erősítőkről nincs halvány fogalmatok, hanem meg a hozzátartozó technikákkal is hadilábon álltok.
Remélem bárki berak ide négyszögjeles mérés sorozatot a jővőben - simán elhajtjátok

Idézet egy másik fórumról - hasonló elektroncsöves erősítő építési vita témakörben:

" Off. Látom kezd durvulni a topic.  Kurvára le kellene már szokni arról, hogy aki épít valamit, s bemutatja, azt sokan lefikázzák. Az indexen is ez megy. Mi lehet az oka? Beszéltem pszihológussal. 
1 Írigység a másik ügyességére. Ilyet én nem tudok készíteni.
2. Írigység a másik lehetőségeire. Anyagi helyzet, "műhely" léte nem léte stb.
3. Szégyenkezés. Megcsináltam, de az enyém nem olyan szép.
4. Amputálták mindkét kezem. Csak elméleti önkielégítésre vagyok képes. Mivel ezt jól tudom, ezért mindenkinél okosabb vagyok.
5. Csak egyszerűen qrv@ lusta vagyok, azért sem szerelek. Nick név mögé bújva azt mondok amit akarok.
6. Profi vagyok, esetleg önjelölt, s lenézem a többit.
7. Nem értek hozzá, ezért piti dolgokba kötök bele.
8. NÉTK érzés: nem én találtam ki. Csessze meg a másik a tudományát. 
9. Túlzott magabiztosság, már-már agresszióval határos. 
10. Empátia hiánya: a szerencsétlen még csak az XX magazinban írtaknál tart, nevetséges, én 15 éve túl vagyok ezen.
11. Csak én vagyok fejlődőképes. Más mindenki süsü, mert megváltoztatja saját irányvonalát. Ezt néha nagyon durván fikázzák. Egyébként meg igazgató vagyok, s ehhez a hangnemhez vagyok hozzászokva, meg különben is Degeczen születtem.
12. Leragadt a szerencsétlen. Mág mindig Lomi alkatrészt használ, pedig már van különb is.
13. Kapja be a sok süsü, csak azért is belekötök mindenkibe.
14. Túl érzékeny vagyok, antiszociális, mindenen megsértődök. Duli Fuli.

Eggyet azért figyelembe kellene venni: Aki épít, s az működik is, annak az lessz a legjobb hangú készülék, egészen addig, még nem épít másikat, vagy nem módosítja az elsőt. Ez erről szól. Persze lehet fikázni, de az feltételezi a személyes ismeretséget, barátságot, humort. Nekem DHT, vagy Krizsi írhatja, hogy hitehagyott vagyok, vagy mit akarok azzal az alkatrész temetővel, Nem fognak megsérteni, mert tudom, hogy nem ez a fő csapás irányuk. 
Ez egy DIY fórumnak lett kinevezve. Ebbe belefér az, hogy készítek valamit, azt bemutatom, dicsexek vele. Belefér, hogy valamit készíteni akarok, és tanácsot kérek. De tanácsot olyan adjon, aki már találkozott az adott dologgal,problémával, s nem csak azon a szinten van, hogy a bátyám már látott ilyet képeslapon. Belefér alkatrészek csereberéje, akkor is, ha a csere pénz útján történik. Egyébként meg valaki ha szokol rádiót módosítgatja, azzal sincs semmi hiba, mert csinálja saját kezűleg, s az akkor már DIY. És ez a lényeg: SK. oN."

Most hogy mondod, egy ideje kezdem én is hasonlóan gondolni, mivel jelenleg a legpocsékabb paraméterű erősítőm hangja tetszik a leginkább, szóval mégiscsak lehet összefüggés.
Bár ez nyilván nem így van, más oknak kell lennie.
Kezdem azt gondolni, hogy jó hangú erősítőt, pláne csövesben olyan embernek kell építeni, akiben a legkevésbé bugyog mérnöki vér, sőt, majdnem az a legjobb, ha az illető sík hülye az elektronikához. Miért. Azért, mert ő a fülének fog építeni, addig fúrja, faragja, reszeli amíg sokkal szebben nem szól az a valami, mint az előtte hallott tucat eszközök.
Mit csinál ezzel szemben a mérnök. Na az meg nem a fülének hanem a műszereinek épít! Mert úgy gondolja az okoska, hogy minél szebben karcolja a szkópra a négyszöget, meg minél több nulla van a THD tizedes után, annál szebben fog szólni a valamije. Aztán általában ugye ha meghallgatjuk, kiderül hogy nem így van. Most már én is csak kuncogok ezeken a méréseken, de nem írom le ide se meg máshova se mert csak felesleges vitákat generál, megbeszélem inkább privátban meg máshogy azokkal akik ugyanezt tapasztalják.
Ha a műszaki paraméterektől lenne szép egy hang, akkor azoknak a termékeknek amiknek az ára 8 számjegyű forintban nagyon rosszul kellene szólniuk, hiszen vagy oda sem merik írni a THD értékét, vagy csak annyit írnak oda, hogy <1,5%.

Van egyébként analizátorom de az nem jó, egyrészt ugye ezek 50 ohmosak, azzal nem terhelhetek le egy forrást mert összecsinálja magát, anélkül meg hiába nézegetem a kimenetet, ha nem tudom mi ment be. Meg az enyém 9kHz-től indul. Aztán van a szkóp FFT-je, de az erre nem jó, képtelenség rajta egy ernyőre összehozni az alapjelet és a harmonikust, mert nem tudja átfogni. Hangkártyával szoktam régebben torzítást mérni, de azt macerás összerakni, bujkálni kell az asztal alatt jack dugókkal és egyebek... De most rendeletem egy közép kategóriás külső hangkártyát, ezen már aranyozott RCA a be és a kimenet is, ott lehet az asztalon, akár laptopra is ráköthető, azzal majd könnyebb lesz mérni. Csak már nem nagyon akarok mérni, mert ugye minek... Méricskéljen aki akar, én inkább befekszek ma is pár órára a dobozok közé, és hallgatom a kis SE-t.

Ez a HiFi elektroncsöves erősítők készítése topik freudi magasságokat idéző elszólása

Is lehetne, ha ez az a topik lenne, de nem az. Meg nekem eszem ágába sincs "hifi" csövest készíteni mert szinte borítékolható hogy az hogy szól, én bőven megelégszem a lágy, meleg hangú, vagyis számomra a legszebb hangzást nyújtó csövessel is, sőt...

Ne felejtsd el - mivel az itteni megmondó emberek javaslatára beolvasztották ide a " HiFi elektroncsöves erősítők építése" címmel nyitott topikomat, ez már az azt a témát figyelőknek is a helye...
Elképzelhető az, hogy Te ezeket az embereket ismerheted - köszönd meg nekik helyettem is : ) : )

Kedves Mindenki!
Az ezen hsz-t megelőző oldalakhoz szakmaiságban, hobbiban helytálló oldalak után ezen felfedezettségemnek szeretnék teret nyitni.

Történetek a hanghűségről, hangzásvilágról.

Leszögezem, senkit meggyőződésében, habitusában, ízlésében megbántani a legeslegutolsó szándékaimon is kívül esik!
Mivel a neten (értsd: világháló), ha nem is szembeugróan, de egy kicsi, vagy több utánjárással bizonyos jelenségeknek utána lehet járni.

Hogy mennyire nincs új a nap alatt, találtam egy amerikai (másutt hol lehetne?) régi folyóirat beszkennelt változatából idézgetek.
A The World of the Sound in the Potty c. szaklap - 1925-1961 egy 1958-as számából néhány idézet.
Szerző Lewis Heaven tollából - sajnos már régen nincs közöttünk.
Az időben a tudományos alapok már nagyjából készen álltak, de a későbbi kutatások, eredmények, Hadron ütköztető kísérletek, 2 1/2 perdületű kvarkok megmagyarázhatatlan viselkedése az egy végű és triódás elektroncsöves erősítőben sok kérdést vetettek fel. Például nézzük a jól ismert egyszerűsített egyenletet:


Az x 3 együtthatójából látszik, hogy a négy gyök számtani közepe 6.
x 4 4x 3 4x 2 + 16x = (x 6 3b)(x 6 b)(x 6 + b)(x 6 + 3b) = (x 6 3b)(x 6 + 3b)(x 6 b)(x 6 + b) = (x 6)2 9b 2 (x 6)2 b 2 = (x 6)4


Lefordítva a (csak úgy vaktában) az SE erősítők fázis és hangzásviszonyaira számos beszámoló egybehangzóan kihangsúlyozza, hogy a sztereó zenei felvételeknél határozott érzetük, hogy a hangszerek szinte körül ölelik a hallgatót, amit igen sokan szeretnek, benn vannak a zenekarban!
És lelesik a másik kottáját is - szerintem csakis így lehet...

Vannak, akik szerint néhány zenész, vagy énekes vándorol a színpadon, valaki erőltette, hogy szerinte az egyik gitáros villamossal hazament koncert közben.
Ezeket sem vitatni, sem cáfolni nem érdemes, örvendezzünk mások örömeinek.
A fent említett Szerző kutatásai során felfedezett néhány fontos, különös mellékhatást az audiofíleknél, huzamos zenehallgatás után nehézségekbe ütközött, hogy mindkét szemükkel egyszerre pislogjanak, illetve zene hallgatás, élvezet után néhány percig csak körbe tudtak járni.

Végül még néhány szót L. Heaven-ről. Korabeli feljegyzések szerint világelső volt újításokban, aminek mai időkben csak vérszegény utánzatai találhatók elvétve.
"Heuréka - kálltott egyszer fel: Most már láthatók a gyökök!!! 5 = y 4 10y 2 + 9 = (y 2 1)(y 2 9) "
Ezt követően néhány ezoterikus beavatkozással - lóistálló retesszel balansz szabályozást, abároló üstházzal mélykiemelést, zongora célba lövészetet 100méterről tükörben csúzlival ő alkalmazta először.
Ma már persze ezek túlhaladott dolgok, de nem árt visszanyúlni Elődeinkhez és újszerű dolgokat, meglepő alkotóelemeket kipróbálni az audiofíleknek, csak kössük ki, hogy az értő észrevételeket konzervatóriumot végzett, dob, vagy gitárszakon fekete öves, OKJ-s kétkezi, egyszerű atomfizikusoktól fogadunk el, akik hibátlanul képesek lekottázni - szin-kó-pa - várunk!
A többiek csak térdepeljenek le körben és végezzenek áhítatot.
Kötelességem kifejezni fájdalmunkat L. Heaven elvesztésével micsoda veszteség érte az audio világot. Az egyik ellenlábasa elkeseredettségében és - szerinte - a normalitás elleni merényletei végett merényletet kísérelt meg ellene, de 3 lövésből egyszer sem találta el, mert emberünk úgy ment ki (körbe) az utcára, hogy előtte órákat hallgatott csöves erősítőket.

Végzetét végül is az első aktív stúdió monitor hozta el, amikor egy nagy koncerten beállítás során a fejére esett.

Emlékét megőrizzük!

A gyászoló Én

Nem hiszem, hogy igazad van. Rádiós koromban szerettem sündörögni a "fejlesztési osztály" igencsak jól felszerelt laboratóriumában, és ott igencsak keresték az összefüggéseket a "hangzás", és a műszaki paraméterek között, mondhatnám világszínvonalon. A stúdió technika nem merül ki a technikai részletekben, igen komoly az akusztikai része is. Úgyhogy nem általában a mérnökökre kell kenni mindent, csak a csőlátásúakra. Ez nem ritka jelenség Magyarországon. (legutóbb az orvosokkal volt ilyen tapasztalatom)
De nem gondolom, hogy mindenkinek kell lennie otthon egy hasonló méretű laborjának ahhoz, hogy jól érezze magát a saját építésű SE, vagy PP erősítőjével. Mindegyiknek megvan a saját helye. Én egyébként a fejhallgatós élvezkedést preferálom (a jó öreg HD404, de lehet, hogy csak ehhez szoktam hozzá), egyrészt nem zavarok másokat, másrészt ki van küszöbölve a környezet akusztikája.
A hangkártyás mérések nem rosszak, de igen hamar beleütközöl a korlátaiba. A hangérzet meghatározó részei a magashangok kezelése, és ezek vizsgálatában a hangkártyás modulok nem teljesítenek jól. Nem véletlen az sem, hogy egy hangfrekvenciás erősítőnek még 30 - 40 kHz -en is jónak kell lenni annak ellenére, hogy ez a rész kívül esik a hallható tartományán, pont példának okáért a dinamika miatt. (műveleti erősítőknél slew rate) Ne utolsó sorban erre világítanak rá a négyszögjeles mérések, csak azok eredményét is tudni kell kiértékelni.

Mármint miben nincs igazam? Abban amit hallok? Mert abban nem tud nem igazam lenni, hiszen rajtam kívül senki más nem hallja (mivel nincs itt mellettem). Bármi másban tévedhetek is akár, ami mellesleg teljesen lényegtelen, hiszen kizárólag az számít, nem az hogy ki mit méreget meg mit gondol.

Más. Tegye fel a kezét aki itt a kettővel feljebbi hsz-ből akár egyetlen mukkot ért, mert én bevallom férfiasan hogy egy mukkot se, azok kívül hogy megpusztult valaki valamikor valami oknál fogva. Ez is egyfajta kinyilatkoztatása lenne valaminek? Na de minek?

Nem egészen erre céloztam, hanem a mérések, és a hallott érzékelések mérnöki összefüggéseiről.
Amit hallasz, az a te (szó szerint) a legbelsőbb magánügyed, erre a kérdésre MRI vizsgálatok sokaságával keresik a választ, de még határozott egyértelmű álláspont nincs. Csak régebbi, a hallás mechanizmusának statisztikus elemzéséről vannak adatok, de talán ott is érdemes lenne kutakodni.

Tisztelt „Szakembörök”! Nem unjátok még a farokmáregetést?
Legalább 2 oldalon folyik már az hogy az enyém a legnagyobb a többi (k.a.k.a.)
Kezd már nagyon unalmassá válni!

Ötlet támogatva. Írok is mindjárt egy SE trafó keresést az Elvihetőbe.

Ilyesmi kimenőtrafós projekthez egyébként mennyire lehet alkalmas egy régi puskástrafó? Azok tudomásom szerint pl parhuzamosan köthető primerekkel/szekunderekkel rendelkeznek. Ebből a szimmetriát valószínűsíteném. Viszont pl a vasmag kérdéses. Van esetleg tapasztalat ezekkel?

Én nagyon jól szoktam szórakozni itten.
Ez az első, amit megnézek reggel, "napindítónak".

A hétvége alatt itt megint sokat tanúltam is, meg nem is, mindenesetre mélyen lefűzöm a következtetéseket a memoáromba. Érdekes volt az biztos.

Úgy rémlik, valaki próbálkozott már velük itt, de rémesen szóltak.

Semennyire. Konstrukciójánál fogva is tökéletes kudarc lesz.

Nem érdemes a Puskás (Schaffer) trafót PP csöveshez kimenőnek betenni, mert a két primer tekercse fizikailag távol és egyformán van elhelyezve a vasmagon. Mikor sorbakötöd a primert, akkor az egyik anód a tekercs kezdetére (vasmaghoz közel), a másik a tekercs végére (a vasmagtól távol) csatlakozik, tehát az anódok aszimmetrikus szórt kapacításokkal lesznek terhelve.
A hagyományos EI vasmagon lévő, az egymás felett lévő két különálló primer tekercs között lévő kivezetéseket viszont tudod hajtani az anódokkal. Így többé kevésbé azonos szórt kapacítást látnak az anódok. A mellékelt rajzon ezt láthatod.

Mélyen egyetértek, de ami ennél fontosabb, hadd ajánljam mindenki figyelmébe Sipos Gy. "Audiofil és más dolgok" c. - szerintem rendkívül tanulságos cikkét (RTÉK 2015. )!

Köszi tunerman! Vannak ilyen regi csövesradio taptrafoim is, amin van 220 és 110-es primer is, és 6.3V-os fűtőszekunder. Azok EI vagy M magosak. Majd kísérletezem velük.

Ennél azért egyszerűbb a válasz. 1. Szar-vason vannak. 2. Gyárilag a gerjesztés felső határára voltak méretezve. 3. Amúgy: mit keresnének egy csöves erősítőben?!

Találtam itt hirtelen egy capri táptrafot. Szép-szép.. mindkét fele koppra ugyanakkora induktivitas, de számszerint 0.151H. Lehet mégis inkább elállok ettől az ötlettől.

A hálózati trafó keresgélés egy dolog (3H alatt esélytelen vagy) - milyen triódával fog majd összeállni?
Mert ennek a két elemnek össze kell passzintani a tulajdonságait...

Persze, szerintem az egy jó ökölszabály, hogy 1H induktivitas kell 100Ri-ként. Mondjuk 6AS7G-vel már lehetne kezdeni valamit, de ahhoz is kell egy 3H trafó. Annyira nem gondolom komolyan ezt, csak úgy érdekelt volna mondjuk ilyen régi német vagy akár magyar vasak hangja. Nézzek minél kisebbet?

Talaltam egy Philips CD150 halozatit. Ez EI magon osztott primeres. Van a primerek 1.9H-k. Szekunderből pedig van 5mH. Ez alapjan 8Ohmbol lenne a primeroldalon kb 3K. Ez a 6AS7G-hez egesz jo lenne. Ha mélyben gyatra lesz, akkor esetleg lehet PPP-síteni. Egy csőben amúgyis 2 trioda van. A vas az meg talán japán abbol kiindulva, hogy akkoriban kb minden japan volt a marantz meg philipsekben.

Kevés az 1,9H.
Minél legyen kisebb?
Mik a célok?
Milyen lesz a kapcsolás?
Azert egy csöves erősítő építését át kell gondolni - ez nem lesz másolás, utánépítés
Tévedés azt hinni, hogy ha a kimenő egyszerű és olcsó - akkor már minden OK.
Nem - innen indulnak a problémák.