Kinéztem egy DC-DC konvertert. A típusa IZ1205. 9-18V bemenőből csinál nekem 1A 5V-ot. Az adatlapjában az szerepel, hogy a max. kapacitív terhelése 1000uF. Én egy mobiltelót szeretnék hajtani róla ( egy áteresztő tranyón keresztül, aming 3-4 V-ra lehet majd állítani a kimeneti feszt. ). Ehhez viszont "rendesen" meg kell pufferelnem elkókkal a kimenetet. Kérdésem: elég puffert tenni az áteresztő után? Mi van, ha 1000µF-nál sokkal nagyobb kapacitást teszek be? Sérül a DC-DC, vagy csak nem fogja hozni a megadott paramétereket? Az áteresztő elé esetleg kell puffer?

Szia !

Ha már áteresztőtranzisztorral lerontod a dc/dc
hatásfokát, megkérdezem:
Minek egyáltalán az áramkörbe dc/dc konverter?
LM338K és kész a "mobiltelefon táp".
De talán még az LM317 is elég.
A kimenetet is pufferelni!

Az eredeti kérdésedre a válasz:
A konvertered max. 1000uf puffert "szeret".
Ha doksi ennyit ajánl, akkor ilyet használj.
A mobiltelcsik adáskor szeretik enni az ampert, ezt vedd számitásba.Lehet hogy az 1A-es konverter nem lesz elég.

Üdv! Luki

Amikor mennek fel a hálóra, akkor szeretnek nagyobb áramokat is rángatni. Annakidején 2200µF-al is kikapcsolt egy Siemens C35. 4700µF-al már jó lett, de azzal sem lehetett 30-40cm-nél hosszabb drót a telefon és a puffer között. Pedig a nyers oldal a szabályzó előtt megvolt kb. 15V, 4700µF-al pufferelve, LM317 volt a szabályzó, aminek az áramkorlátja 2,2A-nál szól közbe... Persze csak csúcsban nagy az áram, átlagértéke kevesebb 0,5A-nál, tehát egy sima stabkocka is elég neki, csak meg kell rakni kondenzátorral.

Azért van különbség, ha 5V-ból csinálunk 3,3V-ot a telefon számára, vagy ha 9-ből 3,3-at. Előbbi esetben a hatásfok 70% körüli lesz, míg utóbbi esetben csak 35%.

A hatásfok nem mindig szempont. Pl. most sem. Leválasztás ( zavarvédelem ) miatt kell a DC-DC.
A telefon nem vesz fel folyamatosan ampereket. Csúcsban valóban rendesen rángatja a tápot, de ezért kell a jó nagy puffer. Innentől az átlag fogyasztása a mérvadó, ami 400mA körül van. ( Nokia 5110 )

Van ilyen ökölszabály DC-DC konverterre? ( 50Hz-es feszültségre 1000µF / 0.5A az ökölszabály. )

Arról van szó, ( Lukinak az előbb leírtam ),hogy rövid, nagyáramú impulzusokknént jelenik meg a fogyasztás. Ezt nincs szabályozó, ami "megoldja". A megoldás egy halom pufferkondi, így kiintegrálódnak a csúcsok. ( A telefon akkumulátora ugye jókora kapacitást képvisel, így "neki" ez nem gond, ezt kell nekem "emulálnom" a tápban. )

Van egy totál barkács tápom: 7812-vel "megfogott" táp, utána műv. erősítővel beállított BD240 ( ha jól emlékszem ), egy potival változtatható a kimeneti fesz. A kiemeneten talán 10µF puffer van ( lehet, hogy még annyi sem, nem emlékszem )
Erről a tápról nevetve ( simán bedrótozva kb. 15cm madzaggal ) telefonálgattam/SMS-t küldtem Nokia 5110-essel és Siemens C35-el is. Próbapanelen összeütve a tervezett végső tápot ( LM324 - H1061 áteresztő ) 1500µF low-ESR kondival a telefon akkumulátorcsatlakozóján közvetlenül szintén működik a dolog. Itt multiméterrel mérve kb. 300 - 400mA a fogyasztás hívás idején.

Ez jó gondolat. Csak azt nem értem, hogy ha a kapacitív terhelésre megad egy maximumot, akkor az induktívra miért nem? Szerintem a szabályozási jellemzőknél megadott paraméterek változnak meg túl nagy kapac. terehelés esetén. Na de akkor túlzott induktív terhelés esetén is ugyanilyen helyzet adódhat.

Mivel a kondis megoldás egyszerűbb/olcsóbb ( alaplapokból termelem ki marokszámra Low-ESR kondikat ), ki fogom próbálni, ha megérkezik a cucc. Tehát marad a kérdés: az áteresztő elem utáni kondikupacot "látja-e" a konverter?

Szerintem nem látja, mert abba nem pumpál energiát a tekercs közvetlenül, hiszen az áteresztőstabilizátor állandó árammal (állandó kimenő áramot feltételezve) terheli a DC-DC konverter kimenetét.

Gyors mérés: táp uA723-ból, áramkorlát kapcsolható. Kisebb : 0.27A, nagyobb: 0.55 A
A kisebb áramkorlátot kiválasztva híváskezdeményezéskor a teló kikapcsol. Nagyobb áramkorlát esetén nincs probléma.

Oké, de a tekercs is "tehetetlenséget" visz a rendszerbe. Úgy értem, hogy energiát tárol, így ha a szabályozó beavatkozik, megnőnek a szabályozás holtidői. Ugyanígy kapacitív terhelés esetén is. ( Mondjuk ehhez a részéhez nagyon nem értek a dolognak. )

Pedig a kapcsolóüzemű tápoknál (buck-konverter) ez lényeges szempont. A soros induktivitás függvényében kell választani a kondit, de ebbe beleszól még a bemenő fesz és a kimeneti (várható) áramfelvétel. Ha egy induktivitáshoz nagyobb kondit teszel, mint az ideális, ez azt eredményezi, hogy kevesebb terhelésnél kimaradozik a (töltő) impulzus, mert a legkisebb szélességű pulzával is magas lenne a kimenőfesz. Ez nem káros, de zavarosabb a kimenőfesz. Egy jó analóg táp kimenetére nagy kapacitást tenni szintén nem előnyös, mert rontja a válaszidőt (ami oly gyors, hogy pl lehetővé teszi akár hangfrekis erősítőként való használatát).
A dolog lényege, hogy ne legyen hosszú a vezeték a táp és a fogyasztó közt (vagy legyen olyan vastag ami elfogadhatatlannak tűnik az alkalmazáshoz). A régi Nokia 2110-ben pl benne van a nagy kondi (ebben még elfért, és 2W-os), nem is okoz gondot a tápról való járatás.
Sony-Ericsson GR sorozatú modemekhez a láb mellé ültetett 1500µF-ot ajánlanak, mégis a 2675 47uH-470µF-dal gond nélkül viszi, persze a panelen nem hosszúak a fóliák.

Puffer lágyindítással

Sziasztok!
Van egy kínai DC-DC boost konverterem, illetve egy steppermotor-meghajtó modulom. Elvileg elbírná a terhelést a konverter modul, de mivel kínai, így az ígért teljesítmény és stabilitás sem garantált. Inkább biztosra mennék (és van hozzá itthon minden), így arra gondoltam kipufferelem, tuti ami fix. Mivel a konverteren nincs semmi védelem, így szerintem egy nagyobb kondipakk bekapcsoláskor túl is terhelheti, ezért arra gondoltam, hogy vagy
- lágyindítást tennék rá (ami egy a kondipakk felé késleltetett relé, és maximális terhelésre méretezett ellenállásból állna),
- egy egyszerűbb elképzelésem szerint pedig szintén a maximumra méretezett ellenállás (bekapcsolási túlterhelést elkerülendő), és egy fordított irányú dióda lenne, emiatt amikor a táp elejtené a beállított feszültséget, a diódán visszafelé a kondipakk tartaná, ameddig tudja (nyilván a diódán eső feszültséget bukom).
Névlegesen a DC-DC modul 32V ad, max. 150W, a motormeghajtó pedig impulzusba terhelhet be, elvben bőven a névleges terhelés alatt leszek (gyakorlatban nem ismerem ezt a modult, de elég kínai). A motorvezérlő doksija szerint analog táp akár 30-40% alulméretezéssel is jó lehet a pufferelés miatt, ellenben kapcs.ü-táp hasonló mértékű túlméretezését ajánlja.
Kíváncsi lennék pro/kontra véleményekre.