Alábbi témával kapcsolatban gondoltam arra, hogy asztali szkópot asztali akkus szkóppá kiegészíteni. Elképzelés: Kaphatók manapság olcsón inverterek, 5-10e. Ft. áron 80-100W-os, 12V -ból 230V váltót előállítanak. Megfelelő zselés ólomakkuról ezzel lehetne táplálni.
De két aggályom van. Az inverter kimenete nem színusz, a szkóp kapcsitápja mit szól ehhez.
Az inverter zavarkisugárzása milyen erős lehet, esetleg mást nem is látnánk a szkópon csak az invertert. A mérőfejen bejutó levegőből vett zavarra gondolok.
Ezzel kapcsolatbn van-e valakinek tapasztalata.
Köszönöm.

Amit szeretnél, az gyakorlatilag egy kapcsolóüzemű táp (nem pedig inverter, ezért itt off-topik!), szinte semmiben nem különbözik felépítésében egy mezei 230V-os AC/DC táptól. A különbség mindössze annyi, hogy abban találsz egy egyenirányítót a bemeneten, amire neked nincs szükséged, ill. azokat 350-400V-ra méretezik, neked meg ugye 600V-od van.

Sziasztok Elszánt villanypásztor épitő/fejlesztő vagyok . De sokszor foglalkoztat hogy hogyan lehet késziteni 4-5-6 [J] energiáju pásztort ? Mivel ekkora energiánál nagy kapacitasu kondi kell azon kivul nagy feszültség is. Nameg egy szimpla auto gyújtotrafó nem is igazán bir ki ekkora kisütést. Mégis szeretnék egy ilyet épiteni. Ilyen teljesitménynél az inverter rész is sokkkal nagyobb hatásfoku kell legyen hogy időben feltöltse a kondit mielott az oszcillátor kisüti azt . De azt megoldom én nekem valamilyen ötlet kellene hogy akár 5 [J]-t tudjak kicsikarni az inverter utáni részből vagyis főként a kisütőtrafóval vagyok gondban. Valakinek valamilyen ötlete illetve hozzáfűzni valoja van kérem tudassa velem
Előre köszönöm! Üdv:Levente

Nem vagyok műszerész, de a méréseket hol ronthattam el ?? Csak hogy ellenőrizzem magam.
Szedtem már szét két toshiba tápot azok is ragasztva voltak.

Ha az az inverter akkor nem tudom melyik a táp része belül, így néz ki:

A külső tápja ennek egy inverter , és azért van az , hogy felmegy , majd 18 v ig ami normális is.
Ha nem menne fel , akkor lenne baj.
És ugyebár ő 60w os mi meg azért cirka 40 - 42 wattos terhelést tettünk rá, és szerintem jól tesz a dolgát.

Miele kombi hűtő:

Olyan problémám lenne a hűtővel kapcsolatban,amiről tudni kell, hogy inverteres és mágneskapcsolóról vezérli hogy melyik térbe engedje a gázt valamiért nem kapcsol a mágnes szelep, ha mágnes fölött mozgatom a csövet amit a kapcsolónak kellene működtetni hallom, hogy működik a csőben kattog úgymond valami ami gondolom szabályozná a gáz áramlását hogy a normál vagy mirelit térbe menjen. Jelen pillanatban a normál teret hűti, de amikor meghoztam, akkor a mirelitet hűtötte és a normál teret nem. Amikor bedugom a hűtőt és bekapcsolom mind a két teret, ami ugye külön vezérelhető és kapcsolható, a mágnes szelepen áramot nem mérek.
Olyan mintha nem jutna el odáig az áram. A mirelit térben a ventilátor nem működik és mágnessel nem is tudtam visszakapcsolni. Nem tudom a működési elvét, hogy a mágneskapcsoló az mikor kap áramot bekapcsoláskor vagy csak később ad neki áramot, de próbáltam már azt, hogy lehűtöttem a normál teret a kívánt hőmérsékletre, hátha akkor bekapcsolja a mirelitet de nem. Az inverter panelon hibát nem találtam, hátha valaki közületek tud segíteni, nekem nincsen több ötletem, hogy hogyan tovább!
Segítségeteket köszönöm!

Hello! Tényleg szereted bonyolítani az életedet. De Te tudod. Minden esetre egy csomó kényes áramköri részletet használsz. A tranyók bázis-emitter feszültségét felhasználva, egymás után előre-vissza csatolással. Igazából nem így kell tervezni egy áramkört. Fel kell írni, vagy vázlatosan lerajzolni mi is a feladat, aztán kell áramkörökkel azt realizálni. Nem dugdosni a tranyókat jobbról-balról mi ki nem jön valami. Van egy csomó időzített rész. Csak hogy olyan tranyós fokozatok után vannak kapcsolva integráló és differenciáló tagok, aminek működése függ a meghajtó fokozat átváltási sebességétől. Vagy is ezeket a feladatokat úgy kell megoldani, hogy minden differenciáló-integráló tagot határozott jellel kell kapcsolni, az után pedig a jelváltozási sebességet hiszterézises komparátorral, hiszterézises bementű CMOS IC-vel helyre lehet/kell állítani. A logikai feladatokat logikai IC-vel kell megoldani. Akkor annak működése átlátható, és még ekkor is lehet a kapcsolásban időhazárd. (Hogy egyik jel előbb érkezik meg mint a másik, és addig átmeneti állapotok lépnek fel.) Sok felesleges fokozatot is alkalmazol. Nem véletlen, hogy több kritikus méretezésű alkatrészre is leltél. Az mindig jelzi, hogy valami nincs rendben.
Én most már nem fogom számtalanszor töviről-hegyire átböngészni az áramkört. Csak rávilágítok néhány dologra.
- Pld. a hálózati feszültséget detektáló T1 után, van a C2-R4 integrátor. C2 feszültségét dolgozza fel a T2-T3. Ami ugyan két egymás után kötött inverter, ami ugye nem is invertál így. A jelváltozási sebességet ugyan növeli a két tranyós fokozat erősítése, de minek?. Mögötte van az IC2d, ami röhögve feldolgozza a C2 feszültségét a két tranyó nélkül is.
- Megint ott van T2 -T9 bázisainak "összekötése". Csodálkozol, hogy kritikus R23 értéke? T2 limitálja a feszültséget kb. 650mV-on. T9 bázisa meg ebből van leosztva? Alig tud majd kinyitni. Mögötte van a C8 differenciáló tag. Hogy tudná így azt korrekten vezérelni.
- Ott van C4 és C5 esete. Ha T6 "felhúzza a kollektort", akkor a két kondi közötti töltés megoszlik, a kapacitásuk arányában. Vagy is az IC3b Set lábát féltápra tudja felrántani. Mivel annak ott van a küszöbfeszültsége, az vagy figyelembe veszi, vagy nem.
- Hogy működik,és egyáltalán minek van C1-D8-R1? Van egy kondink, ami feltöltődik ha van tápfesz, mi meg örülünk hogy van egy feltöltött kondi? A töltőáramkörnek meg nincs szűrése? De ha a C1-ről megy a betáp, nem a BR1-ről, akkor minek a dióda? Ha meg még is ott van, akkor minek a D1-D2? A BR1-ről is levehető a puputeve, ha van D8..

Egyszóval én a "Cipőt a cipőboltból!" jelszó értelmében, logikai feladatokat, logikai áramkörre bíznák. Nem átláthatatlan tranyók garmadára. De ha számodra jól működik, akkor részemről minden rendben van.. üdv!

Szia!
Ez lenne a teljes kapcsolás, amire gondoltam. Lehet, hogy egy kicsit túl van bonyolítva, de szeretnék egy olyan szünetmentes tápegységet, ami hasonlóan működik, mint a gyáriak inverter nélkül, folyamatos 5V-ot biztosítva hálózatkimaradás esetén és az akkukat is teljesen feltölti 14,4V végfeszültségig.
A töltést illetően az alapelgondolást leírtam. Ha az akku feszültsége 11,4V alá esik, akkor nem is szeretném, hogy visszakapcsoljon töltésre, jelezve, hogy az akku már régi és mélykisütött állapotba került, amit cserélni kell. Úgy gondoltam, hogy ha T5 kinyit, akkor a töltőfesz leesik, a relét meghúzó tranzisztor lezár, hogy a relé elejtsen és az IC3B átbillen alapállapotba.
Ezzel a kapcsolással próbáltam meg megoldani azt, hogy ha elmegy az áram akkor az akkuról üzemeljen a meghatott fogyasztó és az akku feszültségét figyelő áramkörök is kapjanak áramot. Ha az akku feszültsége IC2B szintje alá csökken, tehát ha az akku lemerült a relé elejt. IC2D IC1A pedig egy bizonyos idő eltelte után ha visszajött az áram az akkut töltésre kapcsolja a relét pedig elejti a fogyasztót így ismét visszakapcsolva a hálózatra.
Nekem ebben a formában működött, igaz sokat kellett kísérletezni R4, R23, R36 és C8 értékével, de végül is. Tehát jelenleg légszerelve bár, de a töltés ki-bekapcsolása, hálózatkimaradás esetén a relé meghúzása, hálózat meglétében pedig pár másodperc elteltével a relé elejtése működik.

Hello! Most már "alakul a molekula", bár én még látok számtalan csapdát.
- Ha nincs hálózat, és lemerült az aksi 11,4V alá, akkor már nem is fogja megengedni, hogy töltődjön az aksi, hiába jön vissza a hálózat. Erről fog gondoskodni IC2c
- IC2c szerintem fordítva működik. Ha az aksi leosztott feszültsége R3 feszültsége alatt van (kicsi az aksi feszültsége), akkor IC2c kimenete magas, így T2 zár..
De mint írtad, a tároló Clk lába csak egy gyors felfutású jelre tud csak működni. Viszont ha T3 lehúzza az órajelet, hogy ne lépjen, akkor mikor T3 lezár, megint nem lesz meg a sebesség, Így hiába van az, hogy IC3a Q kimenete magas, T3 zárásakor, még sem fog váltani IC3b. Egyébként minek megakadályozni. Ha a feszültségek úgy állnak had váltson. Hatni nem tud, mert T4 lehúzta a villanyt. Amikor meg az megszűnik, akkor meg majd ha a T5 ha a tároló kimenete ezt akarja. (Amúgy két bázist nem kötünk párhuzamosan, mert kitudja melyik bázisba mekkora áram fog folyni. És nem hagyjuk lógni a levegőbe amennyiben T2 lezár. Valamint a D2 és R11 mit tesz? Közel semmit..)

- De én elhagynám a 4013 D-tárolóként való üzemeltetését. Az IC2a és IC2b-vel lehet működtetni a 4013-at RS üzemmódban. Így a Q kimenet megmondja, hogy tölteni kell az aksit vagy éppen pufferüzem van.
- Egyébként az is elgondolkodtató, hogy a töltő feltölti az aksit, és át megy pufferüzembe. Ekkor az aksi feszültsége csökkenni fog, és megáll pld. 13,6V-on. Vagy is pufferfeszültségen. És itt is marad, amíg az inverter el nem indul. Ami akkor van, mikor kimarad a hálózat. Amikor meg visszajön a hálózat, a C3 elindítja a töltést. Mikor fog kapcsolni, IC2b? Kb amikor az aksi lemerült az invertertől a szintje alá. De ha nincs hálózat, akkor bekapcsol valami? Nem. Amikor meg megjön C3 bebillenti a tárolót? Szóval számomra ez nem egészen kerek.
- Másik az alacsony feszültség védelem IC2c-vel. Minek ez a sok macera? Ha a Led1 anódját bekötöd IC4 ADJ lábára és működik IC2c, a kimeneti feszültség, kb. a Led feszültsége, plusz 1,2V lesz. A Led is világítani fog, mert az IC4 R14 árama kb. 5,4mA lesz, 3V közeli feszültséget, meg nem igazán tudja terhelni majd P4 vagy P3. Egyébként meg túl nagy a szabályozási tartományuk, kb. 1,2..16V. Nehéz lesz beállítani 14,4-re.
- Egyébként az sem biztos hogy jó, hogy a hálózati feszültség táplálja az áramkört. Hiszen amikor az megjön, ki tudja mit fognak a komparátorok, meg a 4013 csinálni. Pld. egyáltalán nem biztos, hogy C2 feszültség emelkedése működteti majd C3/R9-et. A hálózati feszültség megjövetelét, meg a fennmaradó IC2d komparátorával, szépen meg lehet oldani. Az egész fogyasztása meg nem sok.
üdv!

Üdvözlöm a tisztelt szakembereket!
Egy Daewoo sl-150t sasszíjú LCD tévéhez kérném a tisztelt
kollégák segítségét a jelenség a következő bekapcsolás után kB 10 percig kifogástalanul működik a készülék majd a kép eltűnik a hang tovább szól. A kép árnyalata megmarad világítás nélkül, valami a táppal lehet de nem jövök rá mi kondikat átforrasztottam púpos kondi nincs. Mintha az inverter nem adna feszkót.

Hello! Hú, de nehezen értettem meg. Akkor neked kb. egy ilyen inverter áramkör kell, meg valami elektronika, ami ha feltöltődött a kondi, egyszer elvillantja csövet, aztán "leoltja a villanyt". Legegyszerűbben egy eldobható fényképezőgép vakujából bányászhatod ki, vagy szerzel egy régi vakut. Mert az invertert legyártani nem is könnyű, és az alkatrészekhez (gyújtótrafó, vakucső, kondi..) is drágábban jutsz hozzá, mint ha vennél egy használt vakut.
De nagyon nem mindegy mekkorát akarsz villantani, hány voltos a vakucsöved, az 5V vagy mennyi mennyire terhelhető, stb.. üdv!

Szakadást, sérülést nem találtam. Sajnos nekem az ilyen eszközök még bonyolultak, inverter részét is csak tippelem, a kijelző bal oldalán van ugye?
A kijelző oldalán van két kivezetés, szerintem ez lenne a háttérvilágítás vezetéke. Rámértem, szakadást jelzett. Lehet, hogy led szakadt meg benne?
Sajnos csak tippelni tudok mi lehet a baj.

SZiasztok!
Van egy notim hibás háttérvilágaítással. MIndíg amikor bekapcsolom kb 5-3 mp et világít utána kicsit halványul erősödik olyan villódszás szerűen majd teljesen besötétül a kép. Ez inverter hibáva vagy fénycső hibára utal ?

Helló domnilor.Am készült diagram és függvény kondenzátor Ci perfect.Doar az inverter helyett 22µF 10µF kellett nőni egy kis impulzus frekvenciát, és az oszcillátor tranzisztor KT838.Multumesc használtam a tippeket. Nekem van egy impulzus frekvencia intrebare.Pentru megtekintéséhez tudtam kapcsolódni egy LED-es sorozat egy ellenállás 1kilohm után SCR BT151 DIAC jelenti ugye?
http://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=168600

- A D1 zéner felesleges, mert az IC1 által szolgáltatott 5V stabilabb,mint a zéner 2,7V-ja. A 16V és a C1 közé, egy diódát tennék. Minek szűrje a C1 az egész töltésre szánt 16V-ot..
- A komparátor az IC3-at vezérli mint RS tárat a T1 inverter segítségével. Csak éppen a tároló tárolási tulajdonsága nem érvényesül, mert ha a komparátor kimenete vált, a tároló azonnal átvált. Vagy is így nem működik az ablakkomparátor. Pedig szerepe az lenne, hogy ha a feszültség átlépi P1 értékét, a töltés átvált, csepptöltésre, csak éppen ha ekkor csökkenne a feszültség, P1 alá, egyből visszaváltana. Pedig gondolom akkor szeretted volna hogy visszaváltson, mikor P2 alá került..
- Tehát sokkal célszerűbb lett volna ha a két komparátor külön-külön vezérelte volna az RS bementet ekkor tényleg ablakkomparátor lenne. De így nem az. (egyébként R5-R6-R7-R8 alkalmazásának semmi értelme sincs.)
- Az IC3b-t, ha az aksi fesz 11,8 alá esik Reset-ben van. ez jó. Azt leszámítva, hogy ha IC2 kikapcsol (magas a kimenete) a tranyó bázisa "lóg a levegőben", mert Led1 "lezár". Célszerűbb lett volna a bázisellenállást az R11-re kötni. Kollektorban a D2, és az R17 is felesleges. (Ha máshonnan is törlő jelet szerettél volna ide vinni, akkor R17 kell, de a kollektor amúgy is úgy viselkedik, mint egy dióda.) De R15 is felesleges.
- Amúgy IC3b üzemmódja sem szimpatikus. Mert ugyan T2 törölheti és beállítja az alaphelyzetét, Vagy táp bekapcsoláskor C3, de ha egy impulzus érkezik IC3a felől, akkor eltéveszti a működését, és fordítva is kapcsolgathatna.
- A relés váltás nem jó, mert ugyan átkapcsolja a töltést csepptöltésre, de ha az aksi feszültsége alacsony, akkor is csepptöltés van. Tehát nem "letiltja a töltést" ahogy írod. Vagy ez volt az eredeti szándékod?
- Felesleges két LM117. És relével kapcsolni is felesleges, Az IC feszültsége a P3 söntölésével is átállítható, a 13,6V-ra. Minek két teljesítmény fokozat?
- Az aksi feszültségének (áramának) visszafolyása nincs megakadályozva, ha a 16V nincs meg. Vagy is valami dióda nem ártott volna a kimeneten. A 10µF felesleges az aksin, inkább az R22-őt kellett volna szűrni, hogy a komparátorok ne kapkodjanak. Ugyan is IC2c-nek nincs hiszterézise..
üdv!

Nos, ezzel a kapcsolással nem kísérleteznék ilyen teljesítményre - azt hittem valamit helyettesíteni akarsz - és így már nem ebbe a témába tartozik.
Van inverteres kérdésekkel foglalkozó téma: beírod a keresőnkbe, hogy "inverter" és választhatsz.
Egy a sok közül

Értem ! Ez egyébként egy egyszerű inverter ! Itt a rajz hátha tudsz segíteni milyen alkatrészekkel lehetne helyettesíteni ! A feszültség duplázó ne tévesszen meg mert az nekem nem kell , csak az alap váltóáram ! Üdv!

Szia proli007 !

A töltési idő lehet akármilyen hosszú mert csak szerintem 300 W-os az inverter ,tehát hincs nagy fogyasztása .Én olyan 15 A körűl gondoltam a töltést , ráadásúl nem is mindig lesz rajta csak télen ha áramszünet lesz.Ezért nemtudom,hogy 300 W-os vagy az 1500 W-osat tekercseljem meg ? A diódahidam meg bírni fogja mert 600 V-os és 35 A -os . Az áramot meg ahogy írod prímér megcsapolással fogom megoldani.Akkor a 12 V-ba nem teszek megszakítást ,mert azt csak azért írtam mert abban nem voltam biztos ,hogy visszafolyó áram nem lesz e és nem e meríti az akksikat !Viszont ha csak a 230 V-ot szakítom meg akkor egy izmosabb relé is megteszi ha a 300 W-os trafót tekerem meg ?

Üdvözlettel : N. Józsi

Köszönöm a segítséget Működik!

Másik kérdés: Egy inverter híd meghajtásánál hogy egy szinuszt kapjak ahhoz a picre írom a programot és ez vezérelné a jelenesetben a teljes hidat? magyarul a Pic kimenetére csatlakoztatom a 4 Fetet? és így vezérlem őket? Mert láttam itt a honlapon hogy hogyan kell vezérelni egy fetet-akkor ezen az úton tovább haladva működni fog ez egy inverterre is?? egy blokk vázlatot tud Nekem valaki mutatni? hogy hogyan kellen egy ilyen rendszernek kinéznie? (szigetüzemű lenne) mert Neten találtam párat mielőtt valaki leszólna h google a barátom-de ezekből 1-2 nekem gyanús volt hogy az a megoldás nem teljesen jó.

Előre is Köszönöm a segítségeteket! További szép vasárnap estét!

OK, akkor indulni visszafele, keresni a 12-15 voltot. Ha nincs egyaltalan, akkor a tapja rossz, de ezt azert nem hinnem.
Kuldj egy reszletes fotot a taprol elulrol-hatulrol. Ugye, itt egyben van a tap es az inverter?

Az SMD fetek kozul ketfele szokott lenni, az egyiknel a jobb also sarok a gate, a 3 also es a 4 felso ossze vannak kotve. De ha mondjuk dual vagy komplementer, akkor 2x3 polus, igy a 8 kozul 2-2 ossze van cinezve.
Sokkal egyszerubb, ha a tipusa alapjan neten beazonositod.
Ha nincs sehol rajtuk 12-15V, akkor visszafele kell keresni. Ugye, a femreszekhez kepest keresed?

Helló mindenkinek!
Egy sziget üzemű napelemes rendszert szeretnék megvalósítani. Abban reménykedek, hogy viszonylag nagy akku kapacitással pl:200 Ah, nagyobb fogyasztókat is tudnék kicsit hosszabb ideig működtetni (tv, pár órán keresztül, mosógép 30 perc, mosogatógép 30 perc). Kérdésem a következő lenne, mekkora kollektor felületre lenne szükségem, hogy egy ilyen nagy akku feltöltődjön, ill., milyen kiegészítő, plusz mekkora felszerelésekre lenne még szükségem. (inverter, töltésszabályzó, stb. ?
Köszönöm szépen a segítséget!

Az elsonel igen egyszeru, szepen vegigkoveted a 230 utjat, egeszen a biztositektol kezdve a diodahidon at a nagy kondiig. Ott mar egyeniranyitottan kell lennie, joval magasabb, olyan 310V koruli erteknek.
Ha az megvan, akkor csaknem teljesen bizonyosan a felvezeto kapcsoloelem durrant el.
Lehetnek egyeb hibak, akkor viszont mar szivos a dolog.

A masodiknal elsokent ellenorizd a 12-15V biztositekat, tehat hogy ez az egyenfesz megjelenik-e az inverter kapcsoloeleminek labain (legtobbszor 8 labu smd FET-ek, kulonbozo kapcsolasban, lehetnek koztuk dual kivitelezesuek vagy komplementerek is).
Ezeket merd ki, altalaban itt a hiba. Egyeb zurok szivosak.

Mindenkeppen nezz ra a szekunder tap pufferkondijaira, pupos nem lehet, alul kifolyt nem lehet kozottuk.

üdv mindenkinek.Volna kető lcd monitorom az egyik egy HNC márkáju lcd monitor,a másik egy Fujitsu Siemens.és a probléma a HNC-vel,hogy eggyáltalán nem kap áramot.Szoval bedugom a 220v-os kábelt és semmi.Hol lehet a probléma?Eggyáltalán hol keresgéljek?

A Fujitsu bekapcsol vankészenlét is csak fény nincs,tök sötét a képernyő.De lámpával meg világitottam a kijelzőt és mutat képet.Szoval szerintem az inverter lessz a ludas,rá kötöttem a másik csövet is és azzal sem produkál semmit.
Előre is köszönöm a válaszokat.

Azért nem ugyanaz, mert nekem 2 tápom (szekunderem) van.

Oké, hogy fantomföld, de hol állítod elő? Biztos az én ismereteim hiányosak, vagy nem teljesek de ez így nem jó egyféle tápból kétféle előállításához. Ha nincs földed mihez méred az ICk kimenetén a feszültséget? A semmihez kb?

Nekem kétféle megoldásom volt a +- tápra, mikor akksiról hajtottam műveleti erősítőt. Az egyik, amikor nagyon kicsi az erősítők fogyasztása (LPC660): http://i.imgur.com/55p3WyR.png (nem az én rajzom). HC74C14 IC-vel csináltam, abban 6 ilyen inverter van. Az U5/U6 szerepe lényegében csak annyi, hogy így dupla annyira terhelhető, ha már 6 van egy IC-ben... Gondolom FETel növelhető lenne a terhelhetőség.
A másik, amikor nagy volt a fogyasztás (TL074) simán egy TL497A kapcsolótáp IC-t használtam, ami tud invertálni, jól terhelhető, nyilván az utóbbi drágább.

Én meg az Intusoft Spice-szal, vagy 20 éve. Hogy az mekkora egy hulladék volt... Aztán EWB 5.0c. Ezt fél óra alatt megtanultam kezelni. Erre építették a Multisimet. Aztán Multisim 10.1, ez szerintem a legjobb. A 12-esben lehet, hogy van egykét kényelmi funkció ( hol? ) de lassbbra sikeredett. Azt szoktam csinálni, hogy megcsinálom 10.1-ben, aztán átviszem 12-be és úgy teszem ide ki. Ezt véletlenül tudja. Azt sem értem, hogy miért nem kompatibilis lefelé is? Miért kell minden egyes alkalommal megváltoztatni valami formátumot? És a gyermekbetegségeit sem nőtte ki, a 8-as verziótól látom, hogy ugyanazok vannak benne. ( Fekete hátérre rajzol sötétkékkel... meg ilyenek. ) Az lehet, hogy a nyáktervezője egyre jobb lesz ( kettőre meg tökéletes... ) de én azt egyáltalán nem használom. Nem is azzal van bajom, hogy nem jól, vagy lassan analizál, hanem mire oda eljutok! Pedig nagyon jól tudok gépelni... Megcsinál ez minden szimulációt, többhurkos szabályozórendszereket, tápegység komplett szabályozókörrel, inverter 50 Hz-re követős, stb. Amit nem tudok kitalálni, hogy a kevert szimulációhoz hogyan kell használni a PGND és AGND-t. Még mintapéldát sem láttam róla...

Circuit Maker? Meg kellene néznem. Van benne ilyen szép nagy szkóp ( Display Graph ) amin akárhány sugarat meg tud jeleníteni? Én nem használom a hagyományos műszereket, szkópot tekergethetem éppen eleget a laborban. Van ennek valami demója, ahol bemutatják, hogy mit tud?

Az összeset cserélni kell ? inverter hibát hogy lehet kideríteni ?

Üdv
Hozzám került egy KVFR 455 tipusú inverter a segédtápegysége megadta magát a kapcsolóüzemű tranyó zárlatos lett és hazavágta a trafót is benne.Nincs valakinek véletlen donor hozzá?

Én meg úgy látom. hogy inkább egy kondenzátor, a transzformátor primerjével párhuzamosan.
Ebben a kapcsolásban nincs inverter rész, a hálózatról kapja a nagyfeszültséget.
Így elnézve kész életveszély lenne ha a kimeneti transzformátor nem lenne olyan tökéletesen beöntve. Ezért nehogy kicseréld!


hodir@
Amúgy mibe fájt ez? Mert szerintem, ez nagyon gagyi.

Mast nem tudok tanacsolni, mint az elozoekben.
Probald ki, hogy inverter nelkul is leesnek-e a feszertekek a csatlakozon.

Sziasztok! Egy lg 17 colos lcd monitor tápegységével van gondom.

Az összes kondit kicseréltem, FAN7601-et kicseréltem. Másik tápból cseréltem már k1a431-et és 2sc945-öt. Szemre elváltozás nincs egyetlen alkatrészen sem. (kondik nem voltak púposak)

A probléma az, hogy a 12V terhelve (kb 1-2A) leesik és az 5V is esik olyankor 1V-ra. Ha az 5V-ot terhelem az stabil marad, de a 12V helyett 16-20V lesz.

Hogyan lehetne stabillá tenni ezt a tápegységet? Köszi!

mellékletként két linket adok a nyákról: kapcsolási rajz panel