Sziasztok!Kellene nekem egy olyan inverter ami12v input/500tól-1000v-ig outpura képes valamint minimum 500w-ot bírjon.Ha lehet ne csillagászati összeg kategóriba essen.A válaszokat előre is köszönöm!
Üdv. Saajooe

Kedves joco21
A 6-ik oldaltól követem a szélgenerátor építést, és leszűretem a magam szerinti lényeget. Nagy luxus a szélgenerátor áramával élni, semmi egyéb segédlettel. Az egyetlen fórumtárs lehar, aki egy tanyán él és zöld elektromos energiája van. Szélgenerátor+napelem akkumulátorba nyomja az elektromos áramot, ahonnan inverter táplálja azokat az elektromos kütyüket, amire egy átlagon felüli embernek szüksége van. Az átlagon felüli kijelentésemmel nem az ánuszát akartam nyalni, hanem érzékeltetni az elszántságát és az anyagi áldozatát.
Sokkal kifizetődőbb lenne neki a városba beköltözni és a szélgenerátorral, napelemekkel, akkupakkal nem törődni. Egy ilyen rendszer összehozási költsége fedezné a hátra lévő életének az elektromos energia számláját. Bizonyára valamit jól csinál, hogy ezt a luxust megengedheti magának. Szerintem erről szól a szélgenerátor topic, hogy szélgenerátor építés, valahol egy luxus. Úgy mondd szabadidői elfoglaltság, mert még nem találták fel azt a hobbi (és nem profi) rendszert, amelyik a megtérülési idő alatt ne amortizálódna le. Adott, hogy egy négyzetméter felületű szél, mennyi energiát ad le a szélpropellernek, különféle körülmények között. A szélcsendben nincs szélenergia, ami elektromos energiává alakítható. Levontam a magam következtetését, hogy ahol van hálózati áram, ott a szélgenerátorral való foglalkozás hobbi szinten, csak szórakozás és kocsmahelyettesítés, semmi esetre se jövedelemkiegészítés. Szórakozásnak tekintem a propeller- és generátorépítést, na meg a hozzá tartozó kiegészítőket, mint szélirány- és szélerősségmérés, vagy mind ezen adatok rögzítése és tárolása. Még lenne egy-két gondolatom, de már késő van, majd ha feljön a Nap keletről, még leírok néhány gondolatom, amit még fontosnak tartok.

Egyáltalán nem biztos, hogy a csövek rosszak, sút nem is valószínű. Ez inverter hiba lesz.

Igaz ez is, ezért próbáld a következőt: vegyél vagy szerezz egy ilyet: Bővebben: Link

Ezzel le tudod tesztelni, melyik cső a rossz.

Amúgy én minden csövet egyszerre cserélek, mert sajnos nem egyforma színűek és az áramfelvételük sem egyforma. (öregedés - nagyobb áramfelvétel)

Ha csövek rosszak az kb 5.000ft (postával), ha a tr/inverter rész is, akkor ebből az inverterből amit linkeltem, vegyél 2-t és ez elvisz négy csövet.

Üdv!
építeni szeretnék egy erőlködőt autóba illetve kettőt egyet magamnak egyet szívességből, találtam egy egyszerü inverter kapcsolást táplálásra, és a Tali-tól rendelnék hozzá vasmagot és ferrit rudat, de nem találom a megrendelésről semmi leírást.
Ezt a feltüntetett email címre kéne elküldeni oly formában például:
Ha toroid gyűrű és ferrit rúd kell emailbe elküldöm ezt:
1041-1480-22-3
1051-3070-20-9
??
Előre is köszönöm a segítséget!

Szia
4 hónapos, nincs rajta garancia?
Ha ledes a megvilágítás akkor az inverter kilőve mint hibaforrás.
Nyilván valami kontakthiba lesz.
Üdv

Ezt próbáld:

1: lehúzod a táppanelról a scalerpanelt.
2: A tápegység feszültség kimeneteit egy autóizzóval terheld be (indexizzó vagy hasonló teljesítményű)
Ha terhelésre a monitor tápja nem kapcsol ki, akkor a táp jó. Ezután az inverter vagy a fénycsöved lesz rossz. Írj ha megnézted és írom tovább.
Ha nem bírsz vele írj privit és megbeszéljük vagy vegyél fel skype-ra. Üdv!

Ha, valakinek az idők folyamán kezébe akadt volna valami rajz TIG AC vagy MIG inverter ügyben (amit esetleg nem kell megfejtenem vagy kitalálnom) azt hálásan köszönném ha megosztaná.
Még mindig kutakodok a galván ónozás ügyben ( a nyák topicban a téma eltünt- mással van elkeverődzve).

ha az áramot figyeli, és korlátozza, akkor le tud oldani 500 W -nál. úgy táplál vissza, hogy az inverter feszültsége picivel magasabb, mint a hálózaté, a többi paraméter pontosan ugyanaz, frekvencia fázis. A feszültség csak nagyon picivel lehet magasabb, mert a hálózat belső ellenállása nagyon kicsi. Az inverter pedig leadott áramra szabályoz.

Kerlek, olvass vissza. A forum 90%-a errol szol. Tap, inverter vagy csohiba. Az elso es az utolso a valoszinu.

Elnézegettem a vaterán a hálózatba visszatápláló inverterek lassan ocson mennek.
Bővebben: Link
Hogy tud ez 500W-nál leoldani?
Ha megveszem, rátolom a rendszerre ez elkezdi előállítani azonos frekivel és fázissal mint ami alapba jön a konnektorba. Ez oké is, de ebből is folyik áram meg az erőműböl is, feleződni kellene ha éppen nem én használom el akkor meg visszafele folyna ki a velem együtt azonos fázison lévő fogyasztók felé. Hogy szabályozza ez le magát 500W ra? Plusz értelemszerűen ez akkor mindig is maxon megy 500w-al?

Az "erősen függ", az kb. úgy néz ki, hogy ami mondjuk 105 fokon tud 3000 órát névlegesen, az 150 fokon egy napon belül simán elpusztulhat, míg 25 fokon meg mondjuk 100 év múlva is jól fogja érezni magát. Tehát visszalyukadunk oda, hogy korrekt alkatrészekből, korrekt módon elkészített tápnál nem meglepő, ha 10 évig simán bírják a kondik, ha pedig a feltételek nem teljesülnek, azt hiszem, hogy a kondik jelentik majd a legkisebb gondot, mert más is tönkre fog menni benne.

A 15kW-os inverter szép dolog, de nem otthoni kaliber. Egy visszatáplálós 15kW-os inverter magyarországi bolti ára 1.5-2 millió forint. Az otthoni kaliber, az inkább a 2-3-4-5kW-os méret, ott mondjuk egy 3kW-os magyarországi bolti ára kb. 400-500 ezer forint körül van (a németektől meg legyen mondjuk ugyanez 300 rugó). Ha arányosan számolom a kapacitást (a fix kimenő feszültség miatt így az áram a teljesítménnyel arányos, a kondik kapacitása és darabszáma pedig szintén ezzel lehet kb. arányos), akkor ehhez a Te számaidból kiindulva kell kb. 4500-5000µF-nyi kondi (mondjuk 20 darab).
Ha a jó boltba mész be és a jó terméket választod, akkor magyar kisker boltban 1 darabos árban 500 Ft körül 330µF/450V, 350 Ft körül pedig 220µF/450V-os jó minőségű, japán (Rubycon) kondikat tudsz venni, ebből 15 darab 330µF (=4950uF) vagy 22 darab 220µF (=4840uF) 8 ezer Ft körül kijön. A 3kW-os készülék árához képest, ha akár 5 évente ki is kell cserélni, akkor sem fogja elérni az évi 1%-os karbantartási költségszintet, ennyire pedig simán kell számolni bármilyen gép karbantartásánál.

A hálózatra tápláló inverter nem kommersz (bóvli) minőség, hanem ipari (elvben). Ettől függetlenül ők is belenyúlhatnak hibás szériába, hiszen egy időben tömegével hullottak az IBM alaplapok kifolyt elkók miatt, szerencsére még garanciaidőben. Egyébként ma is tudok olyan PC-t mutatni, amiben a 23 éves tápban még nem cseréltem kondit. Miközben XT-ből AMD 266-ossá cseperedett és azt is bírta. Jobb TV-k is elmennek 25-30 évig. Azokban is akad néhány elkó. Az pedig még mindig nem ipari minőség (Sprague,...).

A hűtőgép kompresszorra jó lenne egy speciális inverter hasonlót amiket ipari alkalmazásban motorokat hajt, lágy indítás meg hasonló funkciókkal.

Két hűtő egyike 4, a másik 5 Ampert vesz fel induláskor. Az elképzelés az lett volna, hogy felrakok két 240-es napelemet, azzal a hiper-szuper-gigamega töltésvezérlővel (aksit kímél, munkapontot keres, szulfátmentesít, portalanít, felmos), két 100ah-ás aksi, meg az 1200va-es inverter. 24 Voltos lett volna, napkövetős...
Erre talán össze kapartam volna a pénzt. Gondoltam inkább fizetem a sajátomat mint a szolgáltatót, még akkor is ha sok-sok év múlva térülne meg. De ha ennyire nem éri meg, akkor tárgytalan.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.

A saját tapasztalatom alapján írom, hogy ez a sziget üzem elég macerás és nem olcsó. Az indulási ötlet nálam is a hűtő üzemeltetése volt, lévén az szinte minden nap megy, aránylag nem nagy fogyasztással. Ehhez vettem egy 145Wp napelemtáblát ( KORAX KS-145 ). Volt egy autós inverterem ( ilyen ), meg egy évvel előrébb hoztam a kocsiban az akkumulátor cseréjét. A próba már lesújtó volt, ugyanis az állítólag 600W csúcsteljesítményű inverter nem tudta elindítani a hűtőt. Bővítettem benne kondit a 12V-os részen és a 300V-os részen egyaránt, de nem segített. Ebből a szempontból szerencsésebb lehet a választásod az 1200W-os rendszerrel, de mibe kerül? Ez a 300/600W-os kb 12-13eFt. A tiéd mondjuk dupla ennyibe kerülhet minimum, de még akkor sincs garancia rá, hogy elindítja a hűtőt. A mérésem szerint ( egy Lidlis dugaljas fogymérő ) majdnem 1000W csúcsot mutat indulásnál, bár működés közben visszaesik 90W-ra.
Mivel ez így elsőre nem sikerült, jött a mentőötlet, működjön a napelemről a kábelmodem, az úgyis megy naphosszat, majd azon spórolok. A szükséges áramerősség folyamatosan 1A, ehhez a 44Ah kocsiakkumulátort elegendőnek gondoltam, mert ha 24órával számolok, akkor 24Ah kapacitás kellene. Csakhogy a 44Ah-s akku már nem volt új, és ráadásul egy indítóakku. Olvasom mindenhol, hogy szolár akkumulátor kell ehhez, de nem akartam elfogadni. Aztán utánaolvasgattam még alaposabban, mi is lenne ez a szolár akku, meg mi is az az indítóakku és meggyőztek a leírások, de mégsem szolár akkut vettem, mert az nagyon drága, maradtam egyelőre a köztes rossz megoldás mellett, munkaakkumulátort vettem, 100Ah-s. Ez 80%-ig meríthető, aránylag sok 300-400 ilyen ciklust kibír ( szemben az indítóakku 10-es nagyságrendjével ) Ha nem merítem 80%-ra sem, akkor még jobb a helyzet ( talán ). Ez került most 36eFt-ba, de ezzel sem megoldott a 24 órás működése a modemnek, miután ezt leírtam, pihenőre fogom.
A töltésvezérlő, amit kinéztél a "nekem tetszik" kategória a leírás alapján, de az ára 22-23eFt.
Összességében ha csak ezt a minimális rendszert nézem, ami még a hűtő hajtására nem biztos, hogy alkalmas és az egyebeket ( kábel, biztosíték, biztifoglalat, csatlakozók, szekrény ) nem is számolom, na meg a napelem ( kb 60eFt ): 23+36+25+60= 144eFt
Mikor fog ez megtérülni? Persze nem érzem kidobott pénznek, mert tanulságos volt összeállítani a dogokat, meg a napelem bővítés tervben van, de megtérülést nem szabad várni egy ilyen sziget üzemű rendszertől. Az akku ebben a használati módban, ha 3 évet kibír, már jó eredmény lesz. Igaz valamilyen pénzt lehet kapni a hulladékátvevőnél a használt akkuért, de azért az új még akkor is sokkal többe kerül majd.
Az igazi megtérülős megoldás a visszatáplálós rendszer. Ott ugyanis elmarad az akkumulátor, mint aránylag nagy költség és néhány évente ismétlődő beruházás, illetve amit a napelem megtermel, abból a lehető legtöbbet fel is lehet tolni a hálózatba. A sziget üzemnél vannak időszakok, amikor az akku tele van, fogyasztás nulla, a napelem nincs kihasználva. Visszatáplálásnál csak abban a ritka esetben történhet ilyen, ha hálózat kiesés van, ami azért manapság már elég ritka. Én úgy látom, hogy az áramszolgáltatók is belerázódtak már a napelemes rendszerek befogadásába. Szóval ha a számládon akarsz csökkenteni, akkor ne sziget üzemben gondolkodj.

Szia!

Hát, erre a nyákra azért nem forrasztanék alkatrészt... , van zárlat gyanús rész is...
Szerintem ilyet még kézzel is tudnál akár rajzolni. Nem kritika, csak észrevétel. Természetesen látom a vonalvastagságot. 10x10 cm-es és 6x7 cm-es nyákkal próbálkoztam, amikor feladtam. A kisebb nyák sűrű vonalazású volt (hegesztő inverter vezérlés miniben) és néhol felvált a rajzolat. Több nekifutás után adtam fel. Nem állítom, hogy mindent jól csináltam, de meguntam a számtalan újra nyomtatást, a vasaló fűtést, az áztatgatást újra tisztítást. Természetesen csak konica nyomtatóval próbálkoztam (nekem ez van)lehet kellett volna mással is. Még laminálóval is kínlódtam. Sok időt elfecséreltem. A P20-al meg elsőre rendben volt minden. Nem tartom én sem olcsónak, de az egyedi gyártogatás egy-egy panelért sosem olcsó. Korábban írtam, hogy pl. a levilágítót mikrosütő dobozba építettem, 4db uv cső, energiatakarékos izzó gyújtó elektronikájával. Tettem bele egy főzőlapot szárítás gyanánt.

Sziasztok!
Egy sziget üzemű napelemes rendszert akarok itthonra, két A energia osztályos hűtőt kellene ellátnia, ha még marad benne tartalék ezen felül akkor tv meg számítógép is mehetne.
Ezt a napelemet néztem ki. Vélemények, tapasztalatok esetleg? Lehet meg érdemes ezeket párhuzamosan kötni?
inverter pedig ez lenne. 1200VA-es elég lenne? Vagy nagyobb kellene? Jó ez a fajta? Töltésvezérlőt is itt néztem, ezt, működő dolog az a "Maximális munkapont keresés" vagy parasztvakítás?
Egy hálózat és inverter közötti átkapcsoló állomást is betennék.
Aksit mekkorát érdemes berakni? Elég ha az éjszakát áthidalom vele, mondjuk a két hűtővel....vélemények?

Három évig gondtalanul használtuk Sony Bravia tip. LCD tv-nket, majd decemberben eladtuk. Két hétre rá bekrepált a kép. Hang volt, kép nem, azonban bekapcsolt állapotban látszott, hogy "volna kép", a fekete kép amolyan fényes fekete volt. Elemlámpával megvilágítva sem lehetett látni semmit.
Az új tulajdonosok elvitték egy szerelőhöz, invertert cserélt benne, majd néhány nap múlva ismét ugyanez a probléma jelentkezett. Garanciában ismét szerelő, ezt követően ma ismét "meghalt" a kép. A szerelő szerint biztos, hogy alaplapot kell cserélni horror áron, szerinte ha nem az inverter a gond, akkor csakis alaplap hibás lehet.
Felhívtam egy másik szerelőt, aki kimondottan LCD tv-kre szakosodott. Egyrészt azt mondta, hogy még baráti áron is kevesli a 18ezres kiadást alkatrész+munkadíj gyanánt, így úgy gondolja, lehet, hogy ki sem lett cserélve benne semmi, másrészt pedig szerinte ebből a szempontból az alaplapnak nincs köze az inverterhez (ha nem az inverter a hibás, csakis alaplap lehet), illetve szerinte az alaplap is különböző olcsóbb-drágább alkatrészekből áll, ezért elsőre nem mondhatja senki azt, hogy az alaplapot cserélni kell. Épp egy éve, hogy lejárt a garancia.
Mi lehet a probléma??? Érdemes ettől függetlenül szakszervízbe vinni?
Annyit még hozzátennék, hogy azután kezdődtek a gondok, miután PC-re lett kötve, bár az új tulaj elmondása szerint nem voltak a készülékek bekapcsolt állapotban összekötéskor. Nem HDMI-vel van csatlakoztatva (mi csak úgy használtuk).
Várom a segítő válaszokat. Elég ciki a helyzet, mert jó ismerősöknek adtuk el, ezért lelkiismereti kérdés is számomra.

Az eredeti tap BIZTOS, hogy 12V-os volt? Mert ezek inkabb 15V korul szoktak lenni. Nezd meg az elektrolitkondikat, hany voltosak.
Ha majd a menu bejon, probald meg a fenyerot novelni/csokkenteni es ezzel valtozik-e a feher terulet remegese? Mert szerintem az inverter szinkronban megy a jellel, az lehet az ok, hogy aramfelvetel-csucsokkal bezavar.

A CS lábat fel kéne húzni, mivel amikor éppen nem hajtja meg a PIC, akkor ugye ott random események történhetnek. Ugyanezen ok miatt szokás a PIC SDI adatbemenetét is felhúzni, hogy ha az SPI slave valamiért nem tevékenykedik, akkor ne "szemetet" olvassunk, hanem csupa magasat.
Az 5V-3.3V kérdéskörét körbe kéne járni. Ha az IC elviseli az 5V-ot a bemenetén, akkor elég a PIC bemenetére egy szintillesztőt rakni (a 3.3V-os tápról járatott CMOS IC kimenete nem mindig elég egy 5V-ról járatott PIC CMOS bemenetéhez), erre bármelyik 74HCT vagy 74AHCT sorozatú kapu/inverter/meghajtó jó lehet, mivel azok már 2V-nál kapcsolnak.

Köszi az infót!

Hodinka tanácsa alapján én 60W izzót használok igaz reflektorizzó, mert normál háztartási izzóban már nem kaptam ott ahol vettük. Akkor jobb a 40 W izzó a monitorhoz?

Kapcsolási rajzot nehéz lesz szerezni a monitorhoz amit a netről le tudok tőlteni az alapján ez a monitor nem ezekkel a panelekkel van szerelve!

Acer AL1511

A táp-inverter FSP040-1PI01

Itt olvass egy kicsit.A téma éppen az inverter, és a keringető szivattyú.

Az, hogy nem azon a színen jött a fázis az egy igen gyakori hiba, ha mérőt cserélnek az ingatlanon és összecserélik a szálakat.

Még valami: Szóról szóra írd le mit hová kivel kötöttél össze. inverter részbe ugye be volt csatlakoztatva a CCFL cső?
A beültetés oldala felől rakj fel képet.

Szia.
Az a baj, hogy itt milliampereken múlik az egész mert abban a vékony csőben nagyon nagy az áramsűrűség. Nem hiába forrósodik fel olyan könnyedén.
A 19" -os 4:3 képarányú TFT panel CCFL csöve olyan 7-8mA között dolgozik, a 19" 16:9 közel a duplája is lehet! Ugyan ezt egy 15" 4:3 -as,- esetleg 16:9 kép arnyához gyártott csővel kétséges az eredmény rövid távon, a cső lehúzhat, és az amúgy is precízen tekercselt transzformátor szekunder-zárlatát okozhatja.

A Helyedben a régi 38mm -es 40W -os csöveket használnám teszt céljára vagy az új vékonyabb 58W -os fénycsöveket, de a 36W -os is megteszi.
Most kapok egy Laptopot halott kijelzővel, több mint valószínű, hogy vagy a CCFL vagy az inverter halálozta el magát, amit majd így fogok tesztelni jómagam is.
Ha működik akkor biztosan kigyújtja a fénycsövet is függetlenül attól, hogy emisszió betegségben szenved vagy sem.

Mindegy melyik szálra kötöm be? ..vagy mindenképp arra a szálra kell kötni amelyiken bejön a 220V a konektorból?

Szín szerint kötöttem azaz a barnára tettem rá, mert barna-kék-zöldsárga közül a barna lehet csak a fázis.

De amikor kipróbáltam önmagában égő nélkül mégsem azon a szálon jön a 220V! és a másik végén amelyik az inverter panelra megy ott pedig megvan a feszültség.

Lehet ezért vágta ki legutóbb a biztosítékot, mert fordított kötéssel gyártották a tápkábelt és ezért volt az, hogy a trafón a megszokottól ellentétes oldalon ment a feszültség?

Akkor a kérdéseim a következők:

1.Mi alapján dől el, hogy az adott készülékben hány A-os biztosítékot helyeznek el? Pl.: legnagyobb amperszámú alkatrész.
2.Ha az nFET amelyet beraktam (a gyárit nem tudtam beszerezni) az 2,5 A max teljesítményű az fel is veszi a maximum ampert (2,5 A)?
3.Előfordulhat, hogy azért ment ki a 2 A biztosíték, mert az nFET 2,5 A max teljesítményt vesz fel?
4. Ha gyárilag 2 A biztosíték volt benne a táp inverterben, mennyire lehet az gond, hogy 2,5 A teszek be helyette, mert csak olyan alkatrészre tudom cserélni a hibás gyárit?
5. Továbbá mindenképp alkatrész meghibásodással jár az, ha automatát nem lenyomva ég ki a biztosíték?
6. Ha 0,5 A -al nagyobb alkatrész került be az inverter Primer áramkörbe a 2,5 A-os alkatrész az tönkreteheti az alacsonyabb amperteljesítményű alkatrész/eke/t ?

Ez abszolút nem szomorú, sőt egyenesen örvendetes ! Én magam hajítottam ki az egyik monitoromból a csöveket inverterhalál után, és alakítottam át ledesre,! Fogyasztás majdnem a felére csökkent, fényerőt ugyanúgy menüből lehet állítani mint régen. Az új inverter is negyed annyi helyet foglal.
Csöveknek már nincs létjogosultsága ezen a területen !

Kicsi jobban figyelhetnél a helyesírásodra mert majdnem olvashatatlan az írásod, főleg hogy nem használsz ékezetet.

Egykor a Hajógyárban kezdtem, ezért aztán a saját gyártmányú trafócskámhoz úgy 35 éve legelőször is megvettem a kábelt. Így aztán van itthon 6 m munkakábel és 2 m testkábel 50 mm2-es komoly vastag gumikábelből. Igaz, manapság már ritkán használom. Ha valami komolyabbat kell hegeszteni, amire már nem elég a 80 A-es inverter, előveszem a 10,5 kg-os toroidomat, az még 180 A-t is kibír. Még a 4-es pálca is elpirul.

Rovid ideig (par masodperc) mehet a dolog.
De nem azonos feszultseguek. Kiprobalas is kerdeses, mert a 19-es inverter joval nagyobb feszt general uresen, igy konnyen atuti a rovidebb csovet. Lehet, hogy a sajat 19-es csovet mar nem utne at. Az aram meg akar jo is lehet, mert onnantol kezdve arra szabalyoz es az viszont kb ugyanannyi mindkettonel.