Gondoltam én is megosztom mit is készítettem mint kezdő.

Egy AVR programozót készítettem a DASA programozó alapjára.

Eredetileg az eredeti rajz szerint akartam megépíteni zénerekből, de olyanok nem voltak itthon ezért tranzisztorokból és egy CD4069-es inverter IC-ből hoztam össze. A mod.jpg-en látni hogyan is módosítottam. És végül ilyen lett készen... Picit csúnya, picit torz, de akkor is az enyém! És persze működik is

Egy hátránya van, mégpedig, hogy nem lehet vele a céláramkört táplálni...

Kezdőknek, akik AVR-ekkel szeretnének ismerkedni, mint én is, csak ajánlani tudom.

Eddig csak WinAVR-rel használtam, szóval nem tudom, hogy pl.: AVR Studio-val megy e.

Azóta tervezgetem pár könnyebben megépíthető darabot is, csak lusta voltam megépíteni őket.

SB

Ok. Akkor este kiveszem belőle az inverter modult, és körbemérem a hasonló alkatrészeket. Viszont ha induláskor felvillan egyet a kép, és minden jól látszik, akkor lehetséges, hogy a vezérlő panel működik?
Ha lehúzom a világítás csatlakozóit az inverter panelről, akkor a csöveket ki lehet valahogy mérni?
Köszi a segítséget.

Lehet az inverter is hibas, de lehet a csovek kozott is hibas es ez sajnos a kartyacserevel sem fog elmulni.

Ha ki tudod venni, akkor lathatod rajta az ismetlodo egysegeket, amik meghajtjak a csoveket.
A hasonlo alkatreszeket kimered es ha nagyon elter egyik a tobbitol, akkor eselyes, hogy az inverterben hibas valami. Ezekben a vezerloelektronikanak az a feladata, hogyha barmelyik cso hibas aramot vesz fel (szakadt vagy zarlatos) akkor az osszeset blokkolja. Ezert pl. a csovek csereje nem segit kideriteni a hiba helyet.

Gondolom úgy folytatódott volna a sorod, hogy ha A Nos, erre egy egyszerű differenciál-erősítő a legmegfelelőbb, ahol a kollektor ellenállásra 1-1 inverter kapcsolódik. Megfelelően kell méretezni persze, de az egészhez elég 4 tranzisztor. Ami gond lehet, hogy el kell döntened, hogy az A=B milyen pontossággal teljesüljön. Ha túl szűkre veszed a tartományt, akkor szinte sosem fog teljesülni az egyenlőség, ha túl tágra, akkor pedig "lassan" fog reagálni a változásra. (Természetesen nem időbeli lassúságra gondoltam.)

Egyébként ez tipikus "fénykövető", ilyen néven bizonyára találsz több példát is.>

Sziasztok!
Kellene egy kis segítség. Van egy LG RZ-27LZ55 típusú LCD tv-m. Olyan hibája van, hogy bekapcsoláskor csak felvillan a képernyő egy fél pillanatra, viszont olyankor jónak tűnik a kép. Viszont a felvillanás után nincs már kép, de hang van. Tudna valaki segíteni, hogy merre induljak el? Lehet, hogy az inverter kártya a hibás? Itt találtam egy másik kártyát: http://www.flatscreentvparts.co.uk/LG-RZ-27LZ55-inverter-BOARD-4HV0708001
csak nem tudom, hogy biztos ez a kártya-e a probléma. Tudna valaki segíteni abban, hogy tudok meggyőződni arról, hogy ez a kártya jó-e?
Előre is köszi. Üdv.: Szabi

Sziasztok!
Kellene egy kis segítség. Van egy LG RZ-27LZ55 típusú LCD tv-m. Olyan hibája van, hogy bekapcsoláskor csak felvillan a képernyő egy fél pillanatra, viszont olyankor jónak tűnik a kép. Viszont a felvillanás után nincs már kép, de hang van. Tudna valaki segíteni, hogy merre induljak el? Lehet, hogy az inverter kártya a hibás? Itt találtam egy másik kártyát: http://www.flatscreentvparts.co.uk/LG-RZ-27LZ55-inverter-BOARD-4HV0708001
csak nem tudom, hogy biztos ez a kártya-e a probléma. Tudna valaki segíteni abban, hogy tudok meggyőződni arról, hogy ez a kártya jó-e?
Előre is köszi. Üdv.: Szabi

Szia! Légy találékony! Googli -> inverter -> képek. Példa.

Lehet hogy így van, valószínűleg biztosan, de ennek így nem sok értelme van a felhasználó szempontjából. A szolgáltató szempontjából érthető. Az is lehet, hogy nem kell akkumlátor, hiszen mint írtam, az energia tároló a hálózat, és ha az nincs, és az inverter is letilt, és ennek így a saját szempontomból semmi értelme. De ha ez így van, és sűrű a hálózat kimaradás, akkor ennek nem sok értelmét látom. Ha nincs hálózat, az inverter is letilt, én meg egy drága beruházással hoppon vagyok.
De ha sűrű a hálózatkimaradás, akkor talán érdemesebb szigetüzeműt (is) csinálni, és egy másik inverterről használni a háztartást, oda sem kell feltétlen akkumlátor, de ha hasznosítani akarjuk a napelemeinket saját célra, akkor bizony szükség van rá. Tulajdonképpen eredetileg is így szerette volna átalakítani a hálózatát erősáramú kolléga, csak éppen villamos forgógépekkel. Erre kellett volna egy DC/DC konverter, ami lehet hogy többe került volna a speciális igények miatt, (meg a motor, meg a generátor bár ezek lehet hogy meg vannak) mint akár egy másik, de ugyanilyen inverter, mint amivel visszatáplál, de erre már egy olcsóbb is megfelelhet.

Sajnos nem. A visszatáplálós rendszer egyik lényeges pontja, hogy nem boríthatja fel a szolgáltató rendszerét, emiatt folyamatosan a szolgáltató rendszeréhez kell igazodnia. Azt még csak-csak meg tudnák oldani, hogy áramkimaradás esetén menjen tovább mankó nélkül, de amikor visszajön az áram, akkor összeütközésbe kerülne a két rendszer. A szolgáltató pedig nem óhajt kockáztatni: a típusjóváhagyás egyik feltétele, hogy áramkimaradás esetén le kell kapcsolnia a visszatáplálós inverternek.

Lehetne kombinálni egy szigetüzemű és egy visszatáplálós rendszert, viszont a típusjóváhagyással rendelkező invertereket szerintem nem lehetne mindkét célra felhasználni, ergó ehhez két független inverter fog kelleni, plusz egy vezérlő/átkapcsoló elektronika. Én azt mondanám, hogy nem éri meg a dolog - ami fogyasztóknak mindenképpen kell menni, azoknak beraknék egy klasszikus szünetmentest.

Nem szeretnélek kioktatni, de nagyon járatlannak tűnsz ebben a napelemes témában!
A probléma pontosan az, hogy a visszatápláló invertert az ELMŰ hálózat vezérli. Ha nincs hálózat, leáll az inverter! Azaz teljes az áramszünet. Az invertert nem lehet arra "kényszeríteni" semmilyen ügyeskedéssel, hogy hálózat nélkül működjön. Nehogy véletlenül agyonüsse a feszmentesített hálózaton dolgozó szerelőt. Vagy én próbáljam ellátni az egész falut áramszünet esetén. Párhuzamosan fenntartani egy akkus rendszert viszont rendkívül gazdaságtalan lenne. Ezért keresek valami más megoldást, ha már a napelemek termelnének, csak nincs mire. Persze úgy hogy az áramszünet idejére leválnék a hálózatról. Leginkább több napos áramszünetre gondolok, mikor télen megfagyhatok, nyáron leolvadhatnak a mélyhűtők.

Te tényleg kevered a két rendszert, A visszatáplálós rendszerbe NEM KELL akkumulátor.
Az inverter nem is tudná kezelni, azon kívül túl széles határok között mozog a napelemek feszültsége bármilyen akkumulátor feszültséghatáraihoz képest.
Hálózatkimaradás esetén az inverter is letilt, tehát nem termel akkor sem, ha 1000-el süt a nap.
A szigetüzemű rendszer teljesen más tészta. A kettő nem keverhető.

Lehet, de akkor a hálózat az energia tároló, és a szabályzást az inverter végzi. De mindegy is, rendelkezésedre áll a hálózat vagy a szolgáltatótól, vagy a napelemeidből. Akkor minek a napelem --> DC motor --> generátor konfiguráció. A napelemedből az inverter előállítja a 230 V os hálózatot, akkor is, ha a szolgáltatótól áramszünet van. Ha pedig áramszünet van, és a nap sem süt, akkor a gépcsoportos áramfejlesztőd sem fog működni.
Ha már gépcsoport, akkor a megoldás a Proli007 által javasolt egy tengelyen 2 db 200 V -os motor soros kapcsolásban, és azon a generátor. Ehhez olyan gépeket kell választanod, aminek a névleges fordulatszáma passzol a generátor fordulatszámához. Az egyenáramú gépeket is ragyogóan lehet szabályozni állandó fordulatra, gerjesztés szabályozással persze bizonyos határok között, De ez érvényes a DC/DC konverterre is. Ha a napelem nem ad elég teljesítményt, nincs miből szabályozni. A DC/DC konverter azon túl, hogy a nagy feszültség, és nagy áram miatt méregdrága lesz, még a hatásfokot is jelentősen rontja. Ezért nem értettem, miért ragaszkodsz a DC/DC konverterhez.
Az akkumlátor pedig nem azért kell a rendszerbe, mert az szigetüzemű, (bár ha gyakori a hálózatkimaradás, rögtön szigetüzemű lesz a rendszered) Hanem a napelemek által egyenlőtlenül változóan szolgáltatott teljesítményt kiegyenlítse. Ezért kell minden ilyen rendszerbe energia tároló is, vagy akkumlátor, vagy visszatáplált hálózat, de legjobb, mindkettő.

Ha visszatáplálós (lesz) a rendszered, akkor abban kell lenni inverternek. Az inverter és a napelem közé szükséges az akkumlátor, mert a napelem igen szélsőséges teljesítményt szolgáltat. Nem csak áramszünet a probléma, hanem az éjszaka, a borult idő is,
De mindennek semmi köze a DC/DC átalakítóhoz, és csak offolás lesz. Át kell menni a megfelelő topikba.

Sziasztok!Kellene nekem egy olyan inverter ami12v input/500tól-1000v-ig outpura képes valamint minimum 500w-ot bírjon.Ha lehet ne csillagászati összeg kategóriba essen.A válaszokat előre is köszönöm!
Üdv. Saajooe

Kedves joco21
A 6-ik oldaltól követem a szélgenerátor építést, és leszűretem a magam szerinti lényeget. Nagy luxus a szélgenerátor áramával élni, semmi egyéb segédlettel. Az egyetlen fórumtárs lehar, aki egy tanyán él és zöld elektromos energiája van. Szélgenerátor+napelem akkumulátorba nyomja az elektromos áramot, ahonnan inverter táplálja azokat az elektromos kütyüket, amire egy átlagon felüli embernek szüksége van. Az átlagon felüli kijelentésemmel nem az ánuszát akartam nyalni, hanem érzékeltetni az elszántságát és az anyagi áldozatát.
Sokkal kifizetődőbb lenne neki a városba beköltözni és a szélgenerátorral, napelemekkel, akkupakkal nem törődni. Egy ilyen rendszer összehozási költsége fedezné a hátra lévő életének az elektromos energia számláját. Bizonyára valamit jól csinál, hogy ezt a luxust megengedheti magának. Szerintem erről szól a szélgenerátor topic, hogy szélgenerátor építés, valahol egy luxus. Úgy mondd szabadidői elfoglaltság, mert még nem találták fel azt a hobbi (és nem profi) rendszert, amelyik a megtérülési idő alatt ne amortizálódna le. Adott, hogy egy négyzetméter felületű szél, mennyi energiát ad le a szélpropellernek, különféle körülmények között. A szélcsendben nincs szélenergia, ami elektromos energiává alakítható. Levontam a magam következtetését, hogy ahol van hálózati áram, ott a szélgenerátorral való foglalkozás hobbi szinten, csak szórakozás és kocsmahelyettesítés, semmi esetre se jövedelemkiegészítés. Szórakozásnak tekintem a propeller- és generátorépítést, na meg a hozzá tartozó kiegészítőket, mint szélirány- és szélerősségmérés, vagy mind ezen adatok rögzítése és tárolása. Még lenne egy-két gondolatom, de már késő van, majd ha feljön a Nap keletről, még leírok néhány gondolatom, amit még fontosnak tartok.

Egyáltalán nem biztos, hogy a csövek rosszak, sút nem is valószínű. Ez inverter hiba lesz.

Igaz ez is, ezért próbáld a következőt: vegyél vagy szerezz egy ilyet: Bővebben: Link

Ezzel le tudod tesztelni, melyik cső a rossz.

Amúgy én minden csövet egyszerre cserélek, mert sajnos nem egyforma színűek és az áramfelvételük sem egyforma. (öregedés - nagyobb áramfelvétel)

Ha csövek rosszak az kb 5.000ft (postával), ha a tr/inverter rész is, akkor ebből az inverterből amit linkeltem, vegyél 2-t és ez elvisz négy csövet.

Üdv!
építeni szeretnék egy erőlködőt autóba illetve kettőt egyet magamnak egyet szívességből, találtam egy egyszerü inverter kapcsolást táplálásra, és a Tali-tól rendelnék hozzá vasmagot és ferrit rudat, de nem találom a megrendelésről semmi leírást.
Ezt a feltüntetett email címre kéne elküldeni oly formában például:
Ha toroid gyűrű és ferrit rúd kell emailbe elküldöm ezt:
1041-1480-22-3
1051-3070-20-9
??
Előre is köszönöm a segítséget!

Szia
4 hónapos, nincs rajta garancia?
Ha ledes a megvilágítás akkor az inverter kilőve mint hibaforrás.
Nyilván valami kontakthiba lesz.
Üdv

Ezt próbáld:

1: lehúzod a táppanelról a scalerpanelt.
2: A tápegység feszültség kimeneteit egy autóizzóval terheld be (indexizzó vagy hasonló teljesítményű)
Ha terhelésre a monitor tápja nem kapcsol ki, akkor a táp jó. Ezután az inverter vagy a fénycsöved lesz rossz. Írj ha megnézted és írom tovább.
Ha nem bírsz vele írj privit és megbeszéljük vagy vegyél fel skype-ra. Üdv!

Ha, valakinek az idők folyamán kezébe akadt volna valami rajz TIG AC vagy MIG inverter ügyben (amit esetleg nem kell megfejtenem vagy kitalálnom) azt hálásan köszönném ha megosztaná.
Még mindig kutakodok a galván ónozás ügyben ( a nyák topicban a téma eltünt- mással van elkeverődzve).

ha az áramot figyeli, és korlátozza, akkor le tud oldani 500 W -nál. úgy táplál vissza, hogy az inverter feszültsége picivel magasabb, mint a hálózaté, a többi paraméter pontosan ugyanaz, frekvencia fázis. A feszültség csak nagyon picivel lehet magasabb, mert a hálózat belső ellenállása nagyon kicsi. Az inverter pedig leadott áramra szabályoz.

Kerlek, olvass vissza. A forum 90%-a errol szol. Tap, inverter vagy csohiba. Az elso es az utolso a valoszinu.

Elnézegettem a vaterán a hálózatba visszatápláló inverterek lassan ocson mennek.
Bővebben: Link
Hogy tud ez 500W-nál leoldani?
Ha megveszem, rátolom a rendszerre ez elkezdi előállítani azonos frekivel és fázissal mint ami alapba jön a konnektorba. Ez oké is, de ebből is folyik áram meg az erőműböl is, feleződni kellene ha éppen nem én használom el akkor meg visszafele folyna ki a velem együtt azonos fázison lévő fogyasztók felé. Hogy szabályozza ez le magát 500W ra? Plusz értelemszerűen ez akkor mindig is maxon megy 500w-al?

Az "erősen függ", az kb. úgy néz ki, hogy ami mondjuk 105 fokon tud 3000 órát névlegesen, az 150 fokon egy napon belül simán elpusztulhat, míg 25 fokon meg mondjuk 100 év múlva is jól fogja érezni magát. Tehát visszalyukadunk oda, hogy korrekt alkatrészekből, korrekt módon elkészített tápnál nem meglepő, ha 10 évig simán bírják a kondik, ha pedig a feltételek nem teljesülnek, azt hiszem, hogy a kondik jelentik majd a legkisebb gondot, mert más is tönkre fog menni benne.

A 15kW-os inverter szép dolog, de nem otthoni kaliber. Egy visszatáplálós 15kW-os inverter magyarországi bolti ára 1.5-2 millió forint. Az otthoni kaliber, az inkább a 2-3-4-5kW-os méret, ott mondjuk egy 3kW-os magyarországi bolti ára kb. 400-500 ezer forint körül van (a németektől meg legyen mondjuk ugyanez 300 rugó). Ha arányosan számolom a kapacitást (a fix kimenő feszültség miatt így az áram a teljesítménnyel arányos, a kondik kapacitása és darabszáma pedig szintén ezzel lehet kb. arányos), akkor ehhez a Te számaidból kiindulva kell kb. 4500-5000µF-nyi kondi (mondjuk 20 darab).
Ha a jó boltba mész be és a jó terméket választod, akkor magyar kisker boltban 1 darabos árban 500 Ft körül 330µF/450V, 350 Ft körül pedig 220µF/450V-os jó minőségű, japán (Rubycon) kondikat tudsz venni, ebből 15 darab 330µF (=4950uF) vagy 22 darab 220µF (=4840uF) 8 ezer Ft körül kijön. A 3kW-os készülék árához képest, ha akár 5 évente ki is kell cserélni, akkor sem fogja elérni az évi 1%-os karbantartási költségszintet, ennyire pedig simán kell számolni bármilyen gép karbantartásánál.

A hálózatra tápláló inverter nem kommersz (bóvli) minőség, hanem ipari (elvben). Ettől függetlenül ők is belenyúlhatnak hibás szériába, hiszen egy időben tömegével hullottak az IBM alaplapok kifolyt elkók miatt, szerencsére még garanciaidőben. Egyébként ma is tudok olyan PC-t mutatni, amiben a 23 éves tápban még nem cseréltem kondit. Miközben XT-ből AMD 266-ossá cseperedett és azt is bírta. Jobb TV-k is elmennek 25-30 évig. Azokban is akad néhány elkó. Az pedig még mindig nem ipari minőség (Sprague,...).

A hűtőgép kompresszorra jó lenne egy speciális inverter hasonlót amiket ipari alkalmazásban motorokat hajt, lágy indítás meg hasonló funkciókkal.

Két hűtő egyike 4, a másik 5 Ampert vesz fel induláskor. Az elképzelés az lett volna, hogy felrakok két 240-es napelemet, azzal a hiper-szuper-gigamega töltésvezérlővel (aksit kímél, munkapontot keres, szulfátmentesít, portalanít, felmos), két 100ah-ás aksi, meg az 1200va-es inverter. 24 Voltos lett volna, napkövetős...
Erre talán össze kapartam volna a pénzt. Gondoltam inkább fizetem a sajátomat mint a szolgáltatót, még akkor is ha sok-sok év múlva térülne meg. De ha ennyire nem éri meg, akkor tárgytalan.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.

A saját tapasztalatom alapján írom, hogy ez a sziget üzem elég macerás és nem olcsó. Az indulási ötlet nálam is a hűtő üzemeltetése volt, lévén az szinte minden nap megy, aránylag nem nagy fogyasztással. Ehhez vettem egy 145Wp napelemtáblát ( KORAX KS-145 ). Volt egy autós inverterem ( ilyen ), meg egy évvel előrébb hoztam a kocsiban az akkumulátor cseréjét. A próba már lesújtó volt, ugyanis az állítólag 600W csúcsteljesítményű inverter nem tudta elindítani a hűtőt. Bővítettem benne kondit a 12V-os részen és a 300V-os részen egyaránt, de nem segített. Ebből a szempontból szerencsésebb lehet a választásod az 1200W-os rendszerrel, de mibe kerül? Ez a 300/600W-os kb 12-13eFt. A tiéd mondjuk dupla ennyibe kerülhet minimum, de még akkor sincs garancia rá, hogy elindítja a hűtőt. A mérésem szerint ( egy Lidlis dugaljas fogymérő ) majdnem 1000W csúcsot mutat indulásnál, bár működés közben visszaesik 90W-ra.
Mivel ez így elsőre nem sikerült, jött a mentőötlet, működjön a napelemről a kábelmodem, az úgyis megy naphosszat, majd azon spórolok. A szükséges áramerősség folyamatosan 1A, ehhez a 44Ah kocsiakkumulátort elegendőnek gondoltam, mert ha 24órával számolok, akkor 24Ah kapacitás kellene. Csakhogy a 44Ah-s akku már nem volt új, és ráadásul egy indítóakku. Olvasom mindenhol, hogy szolár akkumulátor kell ehhez, de nem akartam elfogadni. Aztán utánaolvasgattam még alaposabban, mi is lenne ez a szolár akku, meg mi is az az indítóakku és meggyőztek a leírások, de mégsem szolár akkut vettem, mert az nagyon drága, maradtam egyelőre a köztes rossz megoldás mellett, munkaakkumulátort vettem, 100Ah-s. Ez 80%-ig meríthető, aránylag sok 300-400 ilyen ciklust kibír ( szemben az indítóakku 10-es nagyságrendjével ) Ha nem merítem 80%-ra sem, akkor még jobb a helyzet ( talán ). Ez került most 36eFt-ba, de ezzel sem megoldott a 24 órás működése a modemnek, miután ezt leírtam, pihenőre fogom.
A töltésvezérlő, amit kinéztél a "nekem tetszik" kategória a leírás alapján, de az ára 22-23eFt.
Összességében ha csak ezt a minimális rendszert nézem, ami még a hűtő hajtására nem biztos, hogy alkalmas és az egyebeket ( kábel, biztosíték, biztifoglalat, csatlakozók, szekrény ) nem is számolom, na meg a napelem ( kb 60eFt ): 23+36+25+60= 144eFt
Mikor fog ez megtérülni? Persze nem érzem kidobott pénznek, mert tanulságos volt összeállítani a dogokat, meg a napelem bővítés tervben van, de megtérülést nem szabad várni egy ilyen sziget üzemű rendszertől. Az akku ebben a használati módban, ha 3 évet kibír, már jó eredmény lesz. Igaz valamilyen pénzt lehet kapni a hulladékátvevőnél a használt akkuért, de azért az új még akkor is sokkal többe kerül majd.
Az igazi megtérülős megoldás a visszatáplálós rendszer. Ott ugyanis elmarad az akkumulátor, mint aránylag nagy költség és néhány évente ismétlődő beruházás, illetve amit a napelem megtermel, abból a lehető legtöbbet fel is lehet tolni a hálózatba. A sziget üzemnél vannak időszakok, amikor az akku tele van, fogyasztás nulla, a napelem nincs kihasználva. Visszatáplálásnál csak abban a ritka esetben történhet ilyen, ha hálózat kiesés van, ami azért manapság már elég ritka. Én úgy látom, hogy az áramszolgáltatók is belerázódtak már a napelemes rendszerek befogadásába. Szóval ha a számládon akarsz csökkenteni, akkor ne sziget üzemben gondolkodj.

Szia!

Hát, erre a nyákra azért nem forrasztanék alkatrészt... , van zárlat gyanús rész is...
Szerintem ilyet még kézzel is tudnál akár rajzolni. Nem kritika, csak észrevétel. Természetesen látom a vonalvastagságot. 10x10 cm-es és 6x7 cm-es nyákkal próbálkoztam, amikor feladtam. A kisebb nyák sűrű vonalazású volt (hegesztő inverter vezérlés miniben) és néhol felvált a rajzolat. Több nekifutás után adtam fel. Nem állítom, hogy mindent jól csináltam, de meguntam a számtalan újra nyomtatást, a vasaló fűtést, az áztatgatást újra tisztítást. Természetesen csak konica nyomtatóval próbálkoztam (nekem ez van)lehet kellett volna mással is. Még laminálóval is kínlódtam. Sok időt elfecséreltem. A P20-al meg elsőre rendben volt minden. Nem tartom én sem olcsónak, de az egyedi gyártogatás egy-egy panelért sosem olcsó. Korábban írtam, hogy pl. a levilágítót mikrosütő dobozba építettem, 4db uv cső, energiatakarékos izzó gyújtó elektronikájával. Tettem bele egy főzőlapot szárítás gyanánt.