Sziasztok!
Egy sziget üzemű napelemes rendszert akarok itthonra, két A energia osztályos hűtőt kellene ellátnia, ha még marad benne tartalék ezen felül akkor tv meg számítógép is mehetne.
Ezt a napelemet néztem ki. Vélemények, tapasztalatok esetleg? Lehet meg érdemes ezeket párhuzamosan kötni?
inverter pedig ez lenne. 1200VA-es elég lenne? Vagy nagyobb kellene? Jó ez a fajta? Töltésvezérlőt is itt néztem, ezt, működő dolog az a "Maximális munkapont keresés" vagy parasztvakítás?
Egy hálózat és inverter közötti átkapcsoló állomást is betennék.
Aksit mekkorát érdemes berakni? Elég ha az éjszakát áthidalom vele, mondjuk a két hűtővel....vélemények?

Három évig gondtalanul használtuk Sony Bravia tip. LCD tv-nket, majd decemberben eladtuk. Két hétre rá bekrepált a kép. Hang volt, kép nem, azonban bekapcsolt állapotban látszott, hogy "volna kép", a fekete kép amolyan fényes fekete volt. Elemlámpával megvilágítva sem lehetett látni semmit.
Az új tulajdonosok elvitték egy szerelőhöz, invertert cserélt benne, majd néhány nap múlva ismét ugyanez a probléma jelentkezett. Garanciában ismét szerelő, ezt követően ma ismét "meghalt" a kép. A szerelő szerint biztos, hogy alaplapot kell cserélni horror áron, szerinte ha nem az inverter a gond, akkor csakis alaplap hibás lehet.
Felhívtam egy másik szerelőt, aki kimondottan LCD tv-kre szakosodott. Egyrészt azt mondta, hogy még baráti áron is kevesli a 18ezres kiadást alkatrész+munkadíj gyanánt, így úgy gondolja, lehet, hogy ki sem lett cserélve benne semmi, másrészt pedig szerinte ebből a szempontból az alaplapnak nincs köze az inverterhez (ha nem az inverter a hibás, csakis alaplap lehet), illetve szerinte az alaplap is különböző olcsóbb-drágább alkatrészekből áll, ezért elsőre nem mondhatja senki azt, hogy az alaplapot cserélni kell. Épp egy éve, hogy lejárt a garancia.
Mi lehet a probléma??? Érdemes ettől függetlenül szakszervízbe vinni?
Annyit még hozzátennék, hogy azután kezdődtek a gondok, miután PC-re lett kötve, bár az új tulaj elmondása szerint nem voltak a készülékek bekapcsolt állapotban összekötéskor. Nem HDMI-vel van csatlakoztatva (mi csak úgy használtuk).
Várom a segítő válaszokat. Elég ciki a helyzet, mert jó ismerősöknek adtuk el, ezért lelkiismereti kérdés is számomra.

Az eredeti tap BIZTOS, hogy 12V-os volt? Mert ezek inkabb 15V korul szoktak lenni. Nezd meg az elektrolitkondikat, hany voltosak.
Ha majd a menu bejon, probald meg a fenyerot novelni/csokkenteni es ezzel valtozik-e a feher terulet remegese? Mert szerintem az inverter szinkronban megy a jellel, az lehet az ok, hogy aramfelvetel-csucsokkal bezavar.

A CS lábat fel kéne húzni, mivel amikor éppen nem hajtja meg a PIC, akkor ugye ott random események történhetnek. Ugyanezen ok miatt szokás a PIC SDI adatbemenetét is felhúzni, hogy ha az SPI slave valamiért nem tevékenykedik, akkor ne "szemetet" olvassunk, hanem csupa magasat.
Az 5V-3.3V kérdéskörét körbe kéne járni. Ha az IC elviseli az 5V-ot a bemenetén, akkor elég a PIC bemenetére egy szintillesztőt rakni (a 3.3V-os tápról járatott CMOS IC kimenete nem mindig elég egy 5V-ról járatott PIC CMOS bemenetéhez), erre bármelyik 74HCT vagy 74AHCT sorozatú kapu/inverter/meghajtó jó lehet, mivel azok már 2V-nál kapcsolnak.

Köszi az infót!

Hodinka tanácsa alapján én 60W izzót használok igaz reflektorizzó, mert normál háztartási izzóban már nem kaptam ott ahol vettük. Akkor jobb a 40 W izzó a monitorhoz?

Kapcsolási rajzot nehéz lesz szerezni a monitorhoz amit a netről le tudok tőlteni az alapján ez a monitor nem ezekkel a panelekkel van szerelve!

Acer AL1511

A táp-inverter FSP040-1PI01

Itt olvass egy kicsit.A téma éppen az inverter, és a keringető szivattyú.

Az, hogy nem azon a színen jött a fázis az egy igen gyakori hiba, ha mérőt cserélnek az ingatlanon és összecserélik a szálakat.

Még valami: Szóról szóra írd le mit hová kivel kötöttél össze. inverter részbe ugye be volt csatlakoztatva a CCFL cső?
A beültetés oldala felől rakj fel képet.

Szia.
Az a baj, hogy itt milliampereken múlik az egész mert abban a vékony csőben nagyon nagy az áramsűrűség. Nem hiába forrósodik fel olyan könnyedén.
A 19" -os 4:3 képarányú TFT panel CCFL csöve olyan 7-8mA között dolgozik, a 19" 16:9 közel a duplája is lehet! Ugyan ezt egy 15" 4:3 -as,- esetleg 16:9 kép arnyához gyártott csővel kétséges az eredmény rövid távon, a cső lehúzhat, és az amúgy is precízen tekercselt transzformátor szekunder-zárlatát okozhatja.

A Helyedben a régi 38mm -es 40W -os csöveket használnám teszt céljára vagy az új vékonyabb 58W -os fénycsöveket, de a 36W -os is megteszi.
Most kapok egy Laptopot halott kijelzővel, több mint valószínű, hogy vagy a CCFL vagy az inverter halálozta el magát, amit majd így fogok tesztelni jómagam is.
Ha működik akkor biztosan kigyújtja a fénycsövet is függetlenül attól, hogy emisszió betegségben szenved vagy sem.

Mindegy melyik szálra kötöm be? ..vagy mindenképp arra a szálra kell kötni amelyiken bejön a 220V a konektorból?

Szín szerint kötöttem azaz a barnára tettem rá, mert barna-kék-zöldsárga közül a barna lehet csak a fázis.

De amikor kipróbáltam önmagában égő nélkül mégsem azon a szálon jön a 220V! és a másik végén amelyik az inverter panelra megy ott pedig megvan a feszültség.

Lehet ezért vágta ki legutóbb a biztosítékot, mert fordított kötéssel gyártották a tápkábelt és ezért volt az, hogy a trafón a megszokottól ellentétes oldalon ment a feszültség?

Akkor a kérdéseim a következők:

1.Mi alapján dől el, hogy az adott készülékben hány A-os biztosítékot helyeznek el? Pl.: legnagyobb amperszámú alkatrész.
2.Ha az nFET amelyet beraktam (a gyárit nem tudtam beszerezni) az 2,5 A max teljesítményű az fel is veszi a maximum ampert (2,5 A)?
3.Előfordulhat, hogy azért ment ki a 2 A biztosíték, mert az nFET 2,5 A max teljesítményt vesz fel?
4. Ha gyárilag 2 A biztosíték volt benne a táp inverterben, mennyire lehet az gond, hogy 2,5 A teszek be helyette, mert csak olyan alkatrészre tudom cserélni a hibás gyárit?
5. Továbbá mindenképp alkatrész meghibásodással jár az, ha automatát nem lenyomva ég ki a biztosíték?
6. Ha 0,5 A -al nagyobb alkatrész került be az inverter Primer áramkörbe a 2,5 A-os alkatrész az tönkreteheti az alacsonyabb amperteljesítményű alkatrész/eke/t ?

Ez abszolút nem szomorú, sőt egyenesen örvendetes ! Én magam hajítottam ki az egyik monitoromból a csöveket inverterhalál után, és alakítottam át ledesre,! Fogyasztás majdnem a felére csökkent, fényerőt ugyanúgy menüből lehet állítani mint régen. Az új inverter is negyed annyi helyet foglal.
Csöveknek már nincs létjogosultsága ezen a területen !

Kicsi jobban figyelhetnél a helyesírásodra mert majdnem olvashatatlan az írásod, főleg hogy nem használsz ékezetet.

Egykor a Hajógyárban kezdtem, ezért aztán a saját gyártmányú trafócskámhoz úgy 35 éve legelőször is megvettem a kábelt. Így aztán van itthon 6 m munkakábel és 2 m testkábel 50 mm2-es komoly vastag gumikábelből. Igaz, manapság már ritkán használom. Ha valami komolyabbat kell hegeszteni, amire már nem elég a 80 A-es inverter, előveszem a 10,5 kg-os toroidomat, az még 180 A-t is kibír. Még a 4-es pálca is elpirul.

Rovid ideig (par masodperc) mehet a dolog.
De nem azonos feszultseguek. Kiprobalas is kerdeses, mert a 19-es inverter joval nagyobb feszt general uresen, igy konnyen atuti a rovidebb csovet. Lehet, hogy a sajat 19-es csovet mar nem utne at. Az aram meg akar jo is lehet, mert onnantol kezdve arra szabalyoz es az viszont kb ugyanannyi mindkettonel.

Asszem ez egy félreértés. Nem az enyém a rendszer. Nem is pályázok rá. Csak a mérési adatok miatt hivatkozok rá, mert elérhető. A javaslatodat - ha elküldöd az Önkormányzatnak - bizonyára meg fogják fontolni.
Én a magam részéről logikusnak látom s ha lehetőségem lesz rá, a tervezésnél figyelembe is fogom venni. Ami körültekintést igényel, hogy az inverter mekkora feszültséget visel el a bemenetén. Sokat nem árul el a rendszer információ, de a fotó alapján a napelemek feszültsége 30V körül lehetnek ( 60 cella / modul ), amiből 8 db van sorban és a két sor párhuzamosítva szerintem. 30V x 8 = 240V, de 30V x 10 = 300V. Ha most a 0°C körüli hőmérsékleten 240V -> 280V elcsúszás van, akkor 300-ból lenne 350V, de ha a hőmérséklet tovább csökken, akkor már közel lehet a feszültség a 400V-hoz, ami szerintem már egy biztonsági határ ( elérhető árú pufferkondikat ilyen feszültségig gyártanak - a 450V-os már jóval drágább ) és ez az üzemi, terhelt feszültség. Üresjáratban ( amikor hálózatkimaradás van ) kb 25%-kal emelkedik, azaz a javaslatod szerinti esetben -20°C körül ( ami felénk nem lehetetlen ) elérheti az 520-530V -ot is a készülék bemenetén a feszültség. Ezt már valószínűleg nem viselné el, hacsak nem ilyen feszültségszintre van méretezve.
Én amúgy inkább az egyedi napelemmodulok párhuzamos üzemében gondolkozok, azaz a szaknyelv szerint a mikroinverter megoldásban. Kevésbé látom veszélyesnek, mint 3-400V egyenfeszültséggel játszadozni és ha cserére szorul egy-egy modul, nem kell leállítani az egész rendszert.

Helló Ideiglenes!
Nézegettem a belinkelt szépséges diagramjaidat! Egy megjegyzésem lenne hozzá: ha teljesen ki akarnád használni a 4 kW-os invertered kapacitását,akkor kb stringenként még 2-2 napelemet elbírna a rendszer szerintem. Kihasználtság szempontjából az az ideális állapot, ha ha max napsütésnél (délben) már levágja a "púpot" az inverter, viszont délelőtt és délután is magasabb teljesítményen menne. Persze az is egy kérdés, hogy mennyit akarsz megtermelni, mert mint tudjuk, nem érdemes eladni a többlettermelést (az éves szaldód 0-ra jöjjön ki).

Nos, azok zsír új inverterek. Bementem egy nagy áruházba, levettem a polcról 4 db. 15W-os KFcsövet, aztán itthon kibeleztem őket. Nálam vagy kisebb, vagy nagyobb teljesítményű fénycsövek vannak üzemben, de még ha passzolnának is, egyrészt a fenének sincs kedve megvárni, míg elromlanak, másrészt meg a jobblétre szenderülés kiváltó oka is többnyire elektronika hiba szokott lenni. A vásárlás előtt végeztem egy kis piackutatást, és 15W-os inverter külön nemigen volt, max. drágán. Persze lehet, hogy a 2x18W-os ill. 4x18W-os példányokkal is működtek volna az UV csövek, de azok se olcsók.

Ki tudna segíteni?
A már működő rendszeremben meghíbásodott az MPPT--30A szolár töltés-szabályozóm.
(itv gyártmány, 18319 tipus) Van-e közöttetek valaki, aki (nem szép szóért) megjavítaná? Ha nem, ki tud megbízható szervízt - lehetőleg Bp-en, és ha még lehet szűkíteni, Észak-Budán (Csillaghegyen van a rendszer).
Azért kérem mindezt, mert külön-külön bevizsgált, jól működő egységek, összeszerelve is működtek, aztán ma megtörtént a baj - a boyler bekapcsolásakor hibajelzés (inverter lekapcsolt), és visszakapcsoláskor ismét hibát jelzett (inverter túlfeszültség a bejövő oldalon). Rámértem, és tényleg, a szabályozó nem szabályozott le, ugyanazt a feszültséget vitte át az akkura (és így az inverterre is), mint amennyit leadtak a szolár panelek. Most keresem a megoldást (nem csak egyszerűen a töltésszabályozó megjavítását, mert azzal még nem oldódott meg a hiba oka).
Mekkora feszültség nem árt a 24V-os akkumlátoroknak? Munka-akkumlátorok, 2V-os cellákból összeállítva, összese tudnak 1500Ah-t névlegesen.

Látom félsz a beavatkozástól. Fogd meg az 5V-ot és az osztón keresztül kapcsold rá az inverter megfelelő vezérlőbemenetére úgy, hogy a prociról válaszd le ezt a vonalat.

Sziasztok!!Lenne 1 neoncso (18-40W-os fenycso) inverterem.Buszban hasznaltak 30 cm hosszu fenycsohoz.DC24 voltrol mukodott.De halott mar!!Egy marosvasarhelyi iserosomtol kaptam,aki buszsofor volt.Azt mondta,hogy amikor meg mukodott,akkor megy egy 230voltos 40wattos izzot is taplalt!tudna vki segiteni,hogy mi a baja?a valaszt elore is koszonom!alkatreszek:
ket db 8230TIP41F tipusu tranzisztor
1 db dioda,4 db ellenallas,1 db 40 voltos 100 mikros konde,egy philips kondi,ket 28 menetes,0,6 mm-es folyto(primer oldal)
1 db TRM-10C tipusu trafo es egy kondi.
AZ inverter TEKNOWARE TIPUSU

ha felvesz 4A-t,es nem mukodik attol meg lehet kep,mert ha megvilagitod zsebalampaval latszodhat a kep!ugy kepzeld el,mint egy szamologepet.nem latszik a szam a sotetbe. ugyanez van a kepernyon is,ezertr kell ccfl,vagy led hattervilagitas.ha ccfl,akkor az inverter
zaralatos. ezrt van a 4 ampar felvetel
az inverternek az a feladata hogy a torpefeszt nagyfeszre alakitsa.a fenycso invertere nehany 1000 v feszt a,ami begyujtja a fenycsovet.

A hátramenet megjavulásának az antennának, és az egész RF résznek semmi köze. A hatótávhoz pedig nagyonis. Az egész RF rész felépítése a következő:
Van egy szupreg vevő egy tranzisztorral. Ennek az érzékenysége (egy adott "antenna" esetén) attól függ, mennyire van a vételi frekvenciára hangolva. Ezt gyakorlatilag megoldottad az egyszem tekercs (rezgőkör) frekvenciára húzásával. A további művelekekhez sajnos oszcilloszkóp kellene. Az érzékenységet a visszacsatolás állításával lehet még pontosítani, a demodulált jel maximumra állításával, és ezt már csak oszcilloszkópon láthatod. A vevő enkóder IC -ben található még két sorbakötött inverter szerű erősítő, ami a dekóder számára kondícionálja a demodulált jelet. Ha a demodulált jel nagysága nem éri el az erősítők érzékenységi küszöbét, a hatótáv csökkenni fog. Mivel nagyobb frekvenciás impulzusokat kell nézegetni, ehhez is oszcilloszkópra van szükség.

Úgy tudom az inverter nem is engedi lemeríteni az akkukat,mert 10,5 voltnál lekapcsol.

Próbáltam, de nem jött be. Azért gondoltam, hogy be kéne terhelni, mert lényegében semmi nem figyeli a lámpa meglétét, kivéve ezt az optocsatolót. Eleve azt sem értem, hogy a lámpa fényerejét hogyan változtatta? Az optocsatoló tudtommal ilyen jellegű megoldásra nem ad lehetőséget, szóval csak a betáplálást változtatta? Más vezeték nem megy a ballastra amivel vezérelni lehetne. Lényegében ez egy sima nagyfeszültségű inverter.....

Nos az alap probléma az, hogy szükségem van 4-5 LE teljesítményre amit villanymotorral szeretnék előállítani. Mivel csak 1f áll rendelkezésre és az ilyen inverter max 2.2kW. A terv az volt, hogy 2.2 motor, áttétellel elérem a szükséges nyomatékot majd a frekiváltóval visszaemelek a fordulaton. De míg a 7.5 kW 3f frekiváltó nettó listaára 51eFt addig a 2.2-es 1f-ú nettó 62. Így a teljesítmény is borzasztóan határon van

Sziasztok!

Van nálam egy laptop javításra, szokásos probléma: kép van de háttérvilágítás nincs
Hosszas méregetésre kiderült, hogy a cső az inverter és a kábel ok, de a brightness
jel nem jön ki az alaplapból

inverteren : 20V táp, 3.2V enabled jel ok.
nem nagyon van kedvem az alaplappal szenvedni, iszonyú kicsi smd alkatrészek vannak
rajta, és nincs hozzá megfelelő pákám...

Ha átvezetem a 3.2V enabled jelet a brightness lábra, akkor minden ok csak nem elég világos
Egy OZ9910SN van az inverteren, aminek kb 3.8V kellene a megfelelő fényerőhöz

Ti mit tennétek?

Ki tudna segíteni?
A már működő rendszeremben meghíbásodott az MPPT--30A szolár töltés-szabályozóm.
(itv gyártmány, 18319 tipus) Van-e közöttetek valaki, aki (nem szép szóért) megjavítaná? Ha nem, ki tud megbízható szervízt - lehetőleg Bp-en, és ha még lehet szűkíteni, Észak-Budán (Csillaghegyen van a rendszer).
Azért kérem mindezt, mert külön-külön bevizsgált, jól működő egységek, összeszerelve is működtek, aztán ma megtörtént a baj - a boyler bekapcsolásakor hibajelzés (inverter lekapcsolt), és visszakapcsoláskor ismét hibát jelzett (inverter túlfeszültség a bejövő oldalon). Rámértem, és tényleg, a szabályozó nem szabályozott le, ugyanazt a feszültséget vitte át az akkura (és így az inverterre is), mint amennyit leadtak a szolár panelek (24 V-os rendszerem van, 28-30 V természetesen túl sok neki). Kénytelen voltam szétszerelni, nehogy az akkumlátorok tönkre menjenek. Most keresem a megoldást (nem csak egyszerűen a töltésszabályozó megjavítását, mert azzal még nem oldódott meg a hiba oka).

Szeretnem,ha mindenki tuna errol a szomoru tortenetrol:
A ccfl inverter es a hidegkatodos fenycso egyre ritkabb,mert a legtobb LCD TV-be mar LEDes a hattervilagitas!pedig konnyebb 6 fenycsovet vezerelni,mind tobb mind 1000 ledet!es accfl inverternek egy elonyehogy 4,vagy 6 ccfl csovet is kepes hajtani.!!!de a hat mar ritka,csak 1x lattam egy kepet neten.szoval egyre jobban terjed a led hattervilagitas,igy egyre nehezebb ccfl fenycsohoz es inverterhez jutni.es a plazma tevenel se ccfl se led mincs,mem kell oda hatterfeny!ez mem csal lcd tevere,hamem monitorokra is igaz

Sziasztok!
1 kis segítség kellene.
Hobbi kertemben napelem rendszert szeretnék kiépíteni,amivel 1db 600w-os vízszívatyút szeretnék üzemeltetni.
Úgy tervezem szakaszonként használom,Víz gyűjtésre(kútból szivattyúzom),majd éjszaka locsolásra!24 órában kb:2-óra hosszat szeretném használni időzítő kapcsolóval kb óránként 10 perceket.
Ami megvan hozzá,csak nincs még összeszerelve:12Voltos akkuk összesen 250Amper, 2000W-os inverter, és van 3-szor 100W-os napalem,A napelemekhez megvan a napelemes töltés szabályzó is.Azt szeretném kérdezni,elég lesz-e a 300 w napelem,és az akku pack,a tervezett igénybe vételhez?
Válaszotokat előre is köszönöm!
Számítok a segítségetekre!
üdvalko73

Szia Mester!
Szerintem simán, az el34-et katód biassal, magas nyugalmi árammal megoldva szerintem pofás kis projekt lenne, esetleg ultralineár trafóval, lehet fokozni! A rocker 30 -ban is 2 db el34 muzsikál katód biassal, hasonló tápfeszültséggel, ha jól emlékszem. Úgysem cél itt szétvezérelni a végcsövet, megteszi azt előtte az előfokozat és a fázisfordító, a PPIMV (post phase inverter master volume) meg gondoskodik a hangerő leskálázásáról nagy torzítás mellett is, szóval szerintem hajrá! Zs.

75wp-os szerinted miert nem tolti fell a toltoszbajzo keresztul az akksimot 62a -eros .Amit csak tolt az 2 percig birja inverter