Asszem ez egy félreértés. Nem az enyém a rendszer. Nem is pályázok rá. Csak a mérési adatok miatt hivatkozok rá, mert elérhető. A javaslatodat - ha elküldöd az Önkormányzatnak - bizonyára meg fogják fontolni.
Én a magam részéről logikusnak látom s ha lehetőségem lesz rá, a tervezésnél figyelembe is fogom venni. Ami körültekintést igényel, hogy az inverter mekkora feszültséget visel el a bemenetén. Sokat nem árul el a rendszer információ, de a fotó alapján a napelemek feszültsége 30V körül lehetnek ( 60 cella / modul ), amiből 8 db van sorban és a két sor párhuzamosítva szerintem. 30V x 8 = 240V, de 30V x 10 = 300V. Ha most a 0°C körüli hőmérsékleten 240V -> 280V elcsúszás van, akkor 300-ból lenne 350V, de ha a hőmérséklet tovább csökken, akkor már közel lehet a feszültség a 400V-hoz, ami szerintem már egy biztonsági határ ( elérhető árú pufferkondikat ilyen feszültségig gyártanak - a 450V-os már jóval drágább ) és ez az üzemi, terhelt feszültség. Üresjáratban ( amikor hálózatkimaradás van ) kb 25%-kal emelkedik, azaz a javaslatod szerinti esetben -20°C körül ( ami felénk nem lehetetlen ) elérheti az 520-530V -ot is a készülék bemenetén a feszültség. Ezt már valószínűleg nem viselné el, hacsak nem ilyen feszültségszintre van méretezve.
Én amúgy inkább az egyedi napelemmodulok párhuzamos üzemében gondolkozok, azaz a szaknyelv szerint a mikroinverter megoldásban. Kevésbé látom veszélyesnek, mint 3-400V egyenfeszültséggel játszadozni és ha cserére szorul egy-egy modul, nem kell leállítani az egész rendszert.

Helló Ideiglenes!
Nézegettem a belinkelt szépséges diagramjaidat! Egy megjegyzésem lenne hozzá: ha teljesen ki akarnád használni a 4 kW-os invertered kapacitását,akkor kb stringenként még 2-2 napelemet elbírna a rendszer szerintem. Kihasználtság szempontjából az az ideális állapot, ha ha max napsütésnél (délben) már levágja a "púpot" az inverter, viszont délelőtt és délután is magasabb teljesítményen menne. Persze az is egy kérdés, hogy mennyit akarsz megtermelni, mert mint tudjuk, nem érdemes eladni a többlettermelést (az éves szaldód 0-ra jöjjön ki).

Nos, azok zsír új inverterek. Bementem egy nagy áruházba, levettem a polcról 4 db. 15W-os KFcsövet, aztán itthon kibeleztem őket. Nálam vagy kisebb, vagy nagyobb teljesítményű fénycsövek vannak üzemben, de még ha passzolnának is, egyrészt a fenének sincs kedve megvárni, míg elromlanak, másrészt meg a jobblétre szenderülés kiváltó oka is többnyire elektronika hiba szokott lenni. A vásárlás előtt végeztem egy kis piackutatást, és 15W-os inverter külön nemigen volt, max. drágán. Persze lehet, hogy a 2x18W-os ill. 4x18W-os példányokkal is működtek volna az UV csövek, de azok se olcsók.

Ki tudna segíteni?
A már működő rendszeremben meghíbásodott az MPPT--30A szolár töltés-szabályozóm.
(itv gyártmány, 18319 tipus) Van-e közöttetek valaki, aki (nem szép szóért) megjavítaná? Ha nem, ki tud megbízható szervízt - lehetőleg Bp-en, és ha még lehet szűkíteni, Észak-Budán (Csillaghegyen van a rendszer).
Azért kérem mindezt, mert külön-külön bevizsgált, jól működő egységek, összeszerelve is működtek, aztán ma megtörtént a baj - a boyler bekapcsolásakor hibajelzés (inverter lekapcsolt), és visszakapcsoláskor ismét hibát jelzett (inverter túlfeszültség a bejövő oldalon). Rámértem, és tényleg, a szabályozó nem szabályozott le, ugyanazt a feszültséget vitte át az akkura (és így az inverterre is), mint amennyit leadtak a szolár panelek. Most keresem a megoldást (nem csak egyszerűen a töltésszabályozó megjavítását, mert azzal még nem oldódott meg a hiba oka).
Mekkora feszültség nem árt a 24V-os akkumlátoroknak? Munka-akkumlátorok, 2V-os cellákból összeállítva, összese tudnak 1500Ah-t névlegesen.

Látom félsz a beavatkozástól. Fogd meg az 5V-ot és az osztón keresztül kapcsold rá az inverter megfelelő vezérlőbemenetére úgy, hogy a prociról válaszd le ezt a vonalat.

Sziasztok!!Lenne 1 neoncso (18-40W-os fenycso) inverterem.Buszban hasznaltak 30 cm hosszu fenycsohoz.DC24 voltrol mukodott.De halott mar!!Egy marosvasarhelyi iserosomtol kaptam,aki buszsofor volt.Azt mondta,hogy amikor meg mukodott,akkor megy egy 230voltos 40wattos izzot is taplalt!tudna vki segiteni,hogy mi a baja?a valaszt elore is koszonom!alkatreszek:
ket db 8230TIP41F tipusu tranzisztor
1 db dioda,4 db ellenallas,1 db 40 voltos 100 mikros konde,egy philips kondi,ket 28 menetes,0,6 mm-es folyto(primer oldal)
1 db TRM-10C tipusu trafo es egy kondi.
AZ inverter TEKNOWARE TIPUSU

ha felvesz 4A-t,es nem mukodik attol meg lehet kep,mert ha megvilagitod zsebalampaval latszodhat a kep!ugy kepzeld el,mint egy szamologepet.nem latszik a szam a sotetbe. ugyanez van a kepernyon is,ezertr kell ccfl,vagy led hattervilagitas.ha ccfl,akkor az inverter
zaralatos. ezrt van a 4 ampar felvetel
az inverternek az a feladata hogy a torpefeszt nagyfeszre alakitsa.a fenycso invertere nehany 1000 v feszt a,ami begyujtja a fenycsovet.

A hátramenet megjavulásának az antennának, és az egész RF résznek semmi köze. A hatótávhoz pedig nagyonis. Az egész RF rész felépítése a következő:
Van egy szupreg vevő egy tranzisztorral. Ennek az érzékenysége (egy adott "antenna" esetén) attól függ, mennyire van a vételi frekvenciára hangolva. Ezt gyakorlatilag megoldottad az egyszem tekercs (rezgőkör) frekvenciára húzásával. A további művelekekhez sajnos oszcilloszkóp kellene. Az érzékenységet a visszacsatolás állításával lehet még pontosítani, a demodulált jel maximumra állításával, és ezt már csak oszcilloszkópon láthatod. A vevő enkóder IC -ben található még két sorbakötött inverter szerű erősítő, ami a dekóder számára kondícionálja a demodulált jelet. Ha a demodulált jel nagysága nem éri el az erősítők érzékenységi küszöbét, a hatótáv csökkenni fog. Mivel nagyobb frekvenciás impulzusokat kell nézegetni, ehhez is oszcilloszkópra van szükség.

Úgy tudom az inverter nem is engedi lemeríteni az akkukat,mert 10,5 voltnál lekapcsol.

Próbáltam, de nem jött be. Azért gondoltam, hogy be kéne terhelni, mert lényegében semmi nem figyeli a lámpa meglétét, kivéve ezt az optocsatolót. Eleve azt sem értem, hogy a lámpa fényerejét hogyan változtatta? Az optocsatoló tudtommal ilyen jellegű megoldásra nem ad lehetőséget, szóval csak a betáplálást változtatta? Más vezeték nem megy a ballastra amivel vezérelni lehetne. Lényegében ez egy sima nagyfeszültségű inverter.....

Nos az alap probléma az, hogy szükségem van 4-5 LE teljesítményre amit villanymotorral szeretnék előállítani. Mivel csak 1f áll rendelkezésre és az ilyen inverter max 2.2kW. A terv az volt, hogy 2.2 motor, áttétellel elérem a szükséges nyomatékot majd a frekiváltóval visszaemelek a fordulaton. De míg a 7.5 kW 3f frekiváltó nettó listaára 51eFt addig a 2.2-es 1f-ú nettó 62. Így a teljesítmény is borzasztóan határon van

Sziasztok!

Van nálam egy laptop javításra, szokásos probléma: kép van de háttérvilágítás nincs
Hosszas méregetésre kiderült, hogy a cső az inverter és a kábel ok, de a brightness
jel nem jön ki az alaplapból

inverteren : 20V táp, 3.2V enabled jel ok.
nem nagyon van kedvem az alaplappal szenvedni, iszonyú kicsi smd alkatrészek vannak
rajta, és nincs hozzá megfelelő pákám...

Ha átvezetem a 3.2V enabled jelet a brightness lábra, akkor minden ok csak nem elég világos
Egy OZ9910SN van az inverteren, aminek kb 3.8V kellene a megfelelő fényerőhöz

Ti mit tennétek?

Ki tudna segíteni?
A már működő rendszeremben meghíbásodott az MPPT--30A szolár töltés-szabályozóm.
(itv gyártmány, 18319 tipus) Van-e közöttetek valaki, aki (nem szép szóért) megjavítaná? Ha nem, ki tud megbízható szervízt - lehetőleg Bp-en, és ha még lehet szűkíteni, Észak-Budán (Csillaghegyen van a rendszer).
Azért kérem mindezt, mert külön-külön bevizsgált, jól működő egységek, összeszerelve is működtek, aztán ma megtörtént a baj - a boyler bekapcsolásakor hibajelzés (inverter lekapcsolt), és visszakapcsoláskor ismét hibát jelzett (inverter túlfeszültség a bejövő oldalon). Rámértem, és tényleg, a szabályozó nem szabályozott le, ugyanazt a feszültséget vitte át az akkura (és így az inverterre is), mint amennyit leadtak a szolár panelek (24 V-os rendszerem van, 28-30 V természetesen túl sok neki). Kénytelen voltam szétszerelni, nehogy az akkumlátorok tönkre menjenek. Most keresem a megoldást (nem csak egyszerűen a töltésszabályozó megjavítását, mert azzal még nem oldódott meg a hiba oka).

Szeretnem,ha mindenki tuna errol a szomoru tortenetrol:
A ccfl inverter es a hidegkatodos fenycso egyre ritkabb,mert a legtobb LCD TV-be mar LEDes a hattervilagitas!pedig konnyebb 6 fenycsovet vezerelni,mind tobb mind 1000 ledet!es accfl inverternek egy elonyehogy 4,vagy 6 ccfl csovet is kepes hajtani.!!!de a hat mar ritka,csak 1x lattam egy kepet neten.szoval egyre jobban terjed a led hattervilagitas,igy egyre nehezebb ccfl fenycsohoz es inverterhez jutni.es a plazma tevenel se ccfl se led mincs,mem kell oda hatterfeny!ez mem csal lcd tevere,hamem monitorokra is igaz

Sziasztok!
1 kis segítség kellene.
Hobbi kertemben napelem rendszert szeretnék kiépíteni,amivel 1db 600w-os vízszívatyút szeretnék üzemeltetni.
Úgy tervezem szakaszonként használom,Víz gyűjtésre(kútból szivattyúzom),majd éjszaka locsolásra!24 órában kb:2-óra hosszat szeretném használni időzítő kapcsolóval kb óránként 10 perceket.
Ami megvan hozzá,csak nincs még összeszerelve:12Voltos akkuk összesen 250Amper, 2000W-os inverter, és van 3-szor 100W-os napalem,A napelemekhez megvan a napelemes töltés szabályzó is.Azt szeretném kérdezni,elég lesz-e a 300 w napelem,és az akku pack,a tervezett igénybe vételhez?
Válaszotokat előre is köszönöm!
Számítok a segítségetekre!
üdvalko73

Szia Mester!
Szerintem simán, az el34-et katód biassal, magas nyugalmi árammal megoldva szerintem pofás kis projekt lenne, esetleg ultralineár trafóval, lehet fokozni! A rocker 30 -ban is 2 db el34 muzsikál katód biassal, hasonló tápfeszültséggel, ha jól emlékszem. Úgysem cél itt szétvezérelni a végcsövet, megteszi azt előtte az előfokozat és a fázisfordító, a PPIMV (post phase inverter master volume) meg gondoskodik a hangerő leskálázásáról nagy torzítás mellett is, szóval szerintem hajrá! Zs.

75wp-os szerinted miert nem tolti fell a toltoszbajzo keresztul az akksimot 62a -eros .Amit csak tolt az 2 percig birja inverter

Az inverter ha sok ha kevés a felvett áram leszabályoz, ha minden csőnél van egy fojtó,akkor nagy a valószínűsége csak teljes terhelésnél megy rendesen .

Ezek a szünetmentesek pár percig bírják csak max. terhelésen, utána vagy visszajön az áram, vagy lemerül az akku. Nyilván fölösleges lenne az inverter trafóját folyamatos üzemre méretezni...

Van benne egy inverter, ami 1,2V-ból 3-4V-t csinál. Google-ban, Hobby elektronika vagy RT újságokban talász bőven kapcsolást.

sziasztok!


Mit szóltok ehhez vélemények re lennék kíváncsi?

http://www.jofogas.hu/budapest/1200W_os_inverter__aramatalakito_Szi...71.htm

Sziasztok Mesterek!
ASUS x58L laptop-al van problémám. Egyik pillanatról a másikra eltűnt a kép a kijelzőről. Véleményem szerint, háttérvilágítás, vagy inverter hiba lehet, ugyanis oldal megvilágításban látszik a képernyő tartalom, csak sötét a monitor. Kérdésem: hogyan tudom szelektálni, hogy mi lehet a baj? Szabad-e feszt mérni az inverter kimenetén. úgy , hogy nincs rajta a fénycső? Fénycsövet hogyan lehet kimérni, hogy működőképes-e?

Helló zenebuta!

invertert írsz, de kondenzátort emlegetsz. Kondenzátor az egy fázisú motorra kell. Egy fázisú motort akarsz vagy három fázisút?
A videón 3 fázisú motor látható, amit egy egy fázisról táplált inverter hajt meg.

Az inverter bekötése benne van az adott inverter leírásában.
Konkrét bekötésről csak akkor beszélhetünk, ha konkrét inverter típust mondasz.
Az inverter alkalmazásának leggyakoribb oka az, hogy lehetővé teszi a motor fokozatmentes fordulatszám szabályozását. Hogy ez gazdasági haszon vagy nem, az gazdasági kérdés

Üdv mindenkinek!
Egyelőre elméleti lenne a kérdésem: hogyan lehetne összehozni egy 500 V/24 V-os DC/DC átalakítót (egyszerűt, olcsót)? A 24 V-nak nagyjából stabilnak kéne lennie.
Most van folyamatban egy hálózatra tápláló 3.5 kW-os napelemes rendszer telepítése a családi házunkra, de már most azon jár az agyam, hogy hosszabb hálózat kimaradás esetén (világvége, trafóház robbanás, ELMŰ csőd, stb.) esetén hogyan lehetne legalább nappal némi 230 V AC-hez jutni? Akkumulátorok kizárva a közismert gondok miatt. Elképzelésem szerint szigetüzemben a napelemek 4-500 Voltjából csinálnék stabil 24-et és innentől már csak egy 10-20 eFt-os autós inverter kéne, ami már 1000-1500 W-os kivitelben is kapható.
Várom a jobbnál-jobb ötleteket !

A tegnapi elektromos bicikli kerékagymotor túlesett a satuba fogott nulladik mérésen, hogy egyáltalán érdemes-e foglalkozni vele. (A szorulásban a hevenyészve felcsavarozott fék volt a bűnös.)
Adatlapja nem lévén, bontott és enyhén kopott, az első kerékkel együtt házhoz szállítva 6500 Ft-ért (kb. 1 db neodium mágnes ára) "vaterázott" kerékagymotor valószínűsített alapadatai:
Freelanders e-bike 24'-s kerék, 36 V (!Ez a szükséges akku feszültsége - ebből egy 3 fázisú inverter állít elő 3x14-15 V effektív értékű trapéz váltófeszültséget!), ~2-300 W névleges teljesítményű kefe nélküli (BLDC) kerékagymotor (hub motor). Sokpólusú, áttétel nélküli 3 fázisú állandó mágneses szinkron motor. Névleges motor fordulata ~200 1/min. A tekercsek csillagba kötve és kivezetve a csillagpont nélkül. Beépített 3 db hall-elem, amik jól jöhetnek fordulat méréshez.
Elvileg 3 fázisú állandó mágneses szinkron generátorként hasonló névleges értékeket kellene produkálnia. Ezt majd a komplett bemérés megmutatja a napokban.
Kb. 60-s fordulaton az alábbiakat mutatta:
Üresjárati vonali fesz. (2 fázis közti) ~7,2 V,
3x10 Ohm deltába kötött terheléssel a vonali fesz. (az egyes ellenállásokon mért) ~6,3 V
Ezekből -
az üresjárati fázis feszültség ~ 4,2 V,
az 1 fordulatra eső üresjárati fázis fesz. ~0,07 V,
a 3 db 10 Ohmos ellenálláson összesen kivett teljesítmény ~12 W (60-s fordulaton).
Átszámolva 3 fázisú, 2 utas híd egyenirányításra -
az üresjárati egyenfeszültség ~9,5 V,
az 1 fordulatra eső üresjárati egyenfeszültség ~ 0,16 V, ami elég biztató, mert kb. 70-80-s fordulaton eléri a ~ 12 V-ot, ami pl. egy akku kezdő töltőfeszültsége.
Indító és üresjárati nyomatéka nem veszélyes, néhány tized Nm lehet, majd mérés után erről is beszámolok és az egyenirányító híddal együtt mért fordulat/ feszültség, belső ellenállás értékekről is. Már ez a nulladik mérés is igazolni látszik 3-4 m2-s, akár 0,6-0,8 m átmérő * 4-5 m magas áttétel nélküli vawt szélgenerátorban való használhatóságát.

Mindenképp kösz! Egyéb ötletforrásnak jó, de én "sajna" 36 V-s (ez p-p, a szükséges akku névleges feszültsége a 3 fázisú inverter meghajtásához), talán 250 W-s kerékagy motorról, mint generátorról érdeklődöm. Ránézésre egy ilyen: Bővebben: Link

Sziasztok!

Nos akkor leírom pár sorban ezt a hőszivattyú dolgot.
Amit már ti is megbeszéltetek: Mindennek az alapja a jó tervezés mind építészeti mind gépészeti szempontból. Egy át nem gondolt épület tájolás esetén vagy tető méret/forma esetén pl. lehet, hogy lesz egy rossz hatásfokú napkollektoros/napelemes rendszerünk. És még az épület hőigénye is romolhat. Persze az épület formáját, méretét, tájolását nem csak az ésszerűségek adják. Ezen rontanak a különböző építészeti(önkormányzati) előírások.
Második lépés : Hőszivattyú vagy gázkazán?
Ez ugye függ attól, hogy mennyi pénzünk van. Az biztos, hogy hőszivattyús rendszert nem lehet kihozni radiátoros fűtés árából. Viszont, ha alacsony hőmérsékletű hő leadókat szeretnénk akkor versenyképes a !levegős! hőszivattyú ára egy kondenzációs gázkazános rendszerrel. És a hatásfok (COP) is jobb lehet.
Gázkazán esetén ne csak a kazán árát vegyétek figyelembe mert van kémény költség, gázterv, engedélyeztetések stb... A szekunder oldal az ua. Annak mindegy, hogy kitől kapja a 35-38 C fűtővizet.
Még egy fontos dolog! Ha csak az érdekel, hogy mennyi idő alatt térül meg a hőszivattyú akkor égess gázt, de az legyen előtted, hogy a földgáz ára egyre magasabb lesz és amúgy is fogyóban. A másik, hogy a környezetedet te nem magadnak szennyezed és teszed tönkre hanem a gyerekeidnek és unokáidnak. De még egyszer mondom, HA minden! költséget összeszámolsz akkor nem drágább beruházás a levegős! hőszivattyú. Talajszondás, talajkollektoros, kutas hőszivattyúk az lényegesen drágábbak. Igaz a hatásfokuk is egy nagyságrenddel jobb, de véleményem szerint nem annyival mint amennyivel drágábbak.
Karbantartási költsége pedig gázkazánnak is van.
Egyébként jelenleg az adatlapokon a hatásfokot 35 °C előremenő víz és 7°C környezeti hőmérséklet mellett adják meg. De ez nagyon csalóka adat.
Érdemes a gyártókat egy görbe mentén összehasonlítani. Meglepő adatokat látsz.
Na kicsit a szabályozásról is.
A minőségi levegős gépek inverter vezéreltek és R410a hűtőközeggel üzemelnek.
Általában amivel nagyot lehet rontani a hatásfokon az a fűtési puffer használata. Ezzel gyakorlatilag szinte kinullázzuk az inverter adta előnyöket.
Mivel alacsony előremenő vízzel dolgozunk ezért zömmel padló fűtést és felület fűtést/hűtést alkalmaznak.
Itt költhetünk még százezreket mindenféle intelligens szabályzókra, de össze kell hangolni a hőszivattyú működésével és védelmével. Az én hőszivattyúm alapból tudja az időjárás követő szabályzást mind fűtésre mind hűtésre mind HMV-re és van öntanuló programja is.
Szekunder oldalon ami mindenképpen jó dolog azaz öntanuló szoba termosztát. De a padló hőn tartással már gondok vannak. Nem szereti a hőszivattyú, ha pl. 20percenként 5percre bekapcsol 1-1 zóna és ezt tuti, hogy nem szinkronban csinálják. Ezt a kompresszor védelme nem díjazza.
Padló, felület fűtés/hűtés esetén az időprogramnak sincs sok értelme. Itt a vezérlés lép előtérbe miszerint az előremenő víz hőmérsékletével játszom és a zónák kapcsolásával. Egydül olyan hely mint a fürdőszoba ott érdemes időzíteni.
És még nem is foglalkoztunk az épült használatának jellegével. Mert nem mindegy, hogy családiház vagy pl. iroda.
Telepítettem már hőszivattyút társasházi lakásba, különböző méretű családiházakba, kis iroda épületekbe, gyártó üzemnek. De telepítettem már levegő-levegő hőszivattyút, kórházba, 72 lakásos társasházba számtalan irodaépületbe.
Általánosan azt mondhatom, hogy a visszajelzések nagyon pozivtívak. Nyilván ekkora volumennél van negatív visszajelzés is, de azok többsége az emberi tudatlanságra alapul.
A lényeg, hogy a szabályozás és vezérlés mindig egyedi. Nehéz egy sémára ráhúzni mindent és fontos, hogy a külnböző elemek összhangban legyenek egymással.
Remélem, hogy leírtam mindent amit szerettem volna ebbe a kis szedett-vedett írásba.

Szerk.:
Költségszámításnál azt sem szabad elfelejteni, hogy hőszivattyú esetén már adott a hűtés is míg egyéb esetben erről külön kell gondoskodni, ha igény van rá.

Hello!
A fényerőt, nem érdemes tápfeszültség változással állítani. Ha pld. a szegmens meghajtására CD4511-et alkalmazol, akkor annak "Blaking input" bemenetét lehet PWM jellel vezérelni. A kijelző akkor ég teljes fénnyel, mikor a "Bl" bemeneten "H" szint van.
Ezt meg lehet oldani egy 555-ből, de akár egy CS40106 inverter, vagy CD4093 kapu felhasználásával is. A CDS ellenállásnak pld. FR48/1M alkalmazható. A fényellenállással párhuzamos ellenállással, a "sötét fényerő" beállítható.
üdv! proli007

Nem olcsóbb... Lejjebb ment ugyan a napelemek ára, de egyenárammal fűteni korrekten nem lehet az anyag elhordódásának következményei nélkül, a váltóáramhoz pedig inverter kell mindenképpen, az is megdobja az árat. Igen a villamos energia valóban másra is használható. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a napkollektor hője egy sima tartályban tárolható - ami olcsó, míg az akkumulátorok ára már nem annyira... Azaz a különbség este mutatkozik meg amikor egyáltalán nincs nap. Ezért van jobb mutatója a napelemes rendszerek közül a hálózatra visszatápláló rendszereknek, azonban ott meg ad-vesz mérő kell és alkalmazkodni a szolgáltató nyűgjeihez - ami szintén nem elhanyagolható pénz. Netes áruházak nem rendszereket árulnak csak csomagokat. Az jó, ha az ember megkapja a tartályt, vezérlést, csöveket, de kellenek szelepek, fittingek, bilincsek - kis apró Forintok ide-oda. Napelemes rendszereknél is kell kábel csatlakozók, védelmi berendezések. Tehát a végső árat nem lehet a webshopos ajánlatok alapján lemérni, csak a ténylegesen megvalósított és működő rendszerek árai alapján. Nekem még mindig fixa ideám, hogy a legjobb megoldás hő előállítására a hőszivattyú+napkollektor - találtam is egészen jó -megvalósult - projekteket, azonban ezek ára és zaja is jelentősebb. Én igyekszem kiböjtölni, hogy a napkollektoros rendszeremhez összejöjjön egy levegős hőszivattyú, mert azt tudok jó árban beszerezni. Ezt azért tartom egyébiránt a legjobb megoldásnak, mert később a villamos energia -mire még olcsóbb lehet a napelem - napelemes rendszerből is fedezhető, tehát van hová továbblépni, ha drágább lenne a geotarifa, amit a hőszivattyúra kell fizetni...

Végül is igazad lehet. Holnap leírom mára elfáradtam. Címszavakban: Intelligens szobatermosztát, zónák, motorok, levegő-víz hőszivattyú, időjárásfüggő szabályozás, dt szabályozás, hidraulikus leválasztás, inverter technológia.