Azért én megnézném, hogy amikor elmegy, külső monitoron is megszünik-e a kép. Lehet hogy az energy saving kinlódik.
De szerintem valószinűleg az inverter halódik, ha tudsz kukázni a legegyszerűbb annak a cseréjével kezdeni a műsort.

Ez több probléma lehet, lehet kontakt hiba, szalagkábel, a háttérvilágításhoz tartozó inverter.

Sziasztok.Lenne egy MAG PS-976KQ típusu monitorom ami megadta magát.Némi méregetés után az inverter résznél zárlatot találtam.Pontosabban a 4 darab IC közzül az egyik volt zárlatos.Az IC-k tipusa BD469X.Kerestem leírást róla de semmi.Itt a hobbin is volt valami hasonló téma,de nem vagyok benne biztos,hogy az amit én keresek.Valaki esetleg tud segíteni,hogy milyen más IC helyetesíti,vagy rajz a monitorhoz?

Uraim!
Adott egy DECA mos95 inverter, alább csatolt szkóp képek megfelelőek-e?

Van valakinek információja a linken szereplő inverterről?
http://viewitem.eim.ebay.hu/5000w_grid_tie_inverter_28v52vdc_220vac...0/item
Lehet ilyet itthon használni?
Ha igen milyen feltételekkel?

Találtam egy ilyen kapcsolást, és ezért gondoltam hogy jó lesz: Bővebben: Link

A relé végén a fűtőszál csücsült. Ez ugyanis egy labor kemencét vezérelt.

Egyszerűen csak a csendesebb, motoros verziót szeretném, valahogy így:

1. IF Meghúz a relé, indul a motor, ajtót nyit, végállás, polaritás váltás GOTO 2
2. IF Elenged a relé, ajtó zár, végállás, polaritás váltás GOTO 1

Mi volt a többi kérdés? Legyen egy 5V-os motor, megfelelő reduktorral, mint erőátviteli mechanikával. Így a mezei inverter is megfelel majd...

Sziasztok!
Ne essetek le a székről a kérdésem miatt,teljesen lüke vagyok a témához!!!
Egy olyan kérdésem lenne,hogy létezik olyan relé ami az aksi DC 12V-jából csinál pl. AC 230V-t?
Vagy ezt csak inverterrel tudom megoldani?(mert ahhoz képest mekkora egy inverter doboza,belül maga a transzformátor elég kicsi)
Válaszotokat előre is köszönöm
Gábor

Sziasztok!
a kapcsolások között lévő fénycső 6-12v ról lévő kapcsoláshoz készítettem (átrajzoltam az ottlévőt) egy másik NYÁK tervet. Nem tudna valaki segíteni abban, hogy jól készítettem-e el?
a közepes sárga inverter trafó helyett én egy 230/12V-os nyáktrafót használok.

Hozzám került egy újabb Mikro 164 inverter,mert valami nem az igazi.Megmértem az üresjárati kimenő feszültséget DC módban,47 V ,kissé keveslem.Bekapcsolás után nem fog azonnal ívet,elég sokat kell szikráztatni,húzogatni a pálcát az anyagon,mintha gyufát gyújtanánk és egyszer csak elindul,ívet vesz,de nagyon gyenge.Maximumra feltekerve is éppen hogy olvasztja a 2.5mm elektródát,ráadásul,érdekesen sípol az ív.Most is mértem kimenőfeszt,most is 47V van rajta.Bekapcsolva,sikeres ívfogás és némi hegesztés után szünetet tartva,megint kell szikráztatni,de most kevesebbet,hogy ívet fogjon.Sorozatos heftelésnél van "azonnal" ív,de ez sem igazán tetszik.Ha most kikapcsolom a gépet,várok 1 percet,bekapcsolom,a tortúra kezdődik elölről.Még nem bontottam ki a burkolatából,gondoltam,előbb írok.A tulaj azt mondja,alu pálcával hegesztett vele elég sokat,valami pótkocsi vázat és utána lett ilyen.Látatlanban a leírtak alapján,szerintetek mi lehet a hiba.A gép javítása egyébként eléggé körülményes,mert szinte minden SMD alkatrészből van.

Tisztelt fórumtársak, lenne pár kérdésem hozzátok. A kimeneti fojtó méretezésében szeretnék elmélyedni, mert van néhány részlet ami szerintem csak gyakorlati úton meghatározható.

A bevont elektródás hegesztési gyakorlatban, mekkora a legkisebb áram, amivel még érdemes és/vagy lehet dolgozni?
Nekem fölöslegesnek tűnik az 5...10A alsó határ.

A legkisebb beállított hegesztőáram mennyire lehet hullámos, vagy inkább lüktető?
Nem a hálózati 50/100Hz-re, hanem az inverter frekvenciájára célzok. Ha egy fojtó 100A vagy 200A-nál folyamatos áramot ad le úgy, hogy nem telítődik és nem ürül ki mágnesesen a következő impulzusig, a legkisebb áramnál ugyanezen a fojtón nagy áramimpulzusok lesznek áram-szünetekkel, aminek effektív értéke ugyan megegyezik a beállított kis áramértékkel, de nem lesz folyamatos az áram. -szerintem-

Olyanom nincs
Van rossz PC tápom, meg kicsi trafóm 1,5*1,5cm valami elektromos bicikli kínai töltőjében, de az nem hinném hogy inverter trafó. Van egy régi fekete-fehér csöves tv sorkimenőm.
A normál (220V) neon armatúra trafó nem használható?

Üdv Mindenki.

Szeretnék készíteni egy vészvilágítást. Van hozzá van hozzá neonarmatúrám (30W) akkum 12V 12Ah 555 ic-m stb...
Találtam egy kapcsolást
Bővebben: Link
Ott akadtam el, hogy közepes sárga inverter trafó. Égen földön nem találok, a boltban is csak néznek rám..
Tudtok valami támpontot adni, hol keresgéljek esetleg más kapcsolásokat, fórumot.. vagy mivel helyettesíthetem házilag ezt a trafót?

Előre is köszönöm a segítséget.

Feltettem a javítást!
Egyúttal a javítással, az ESR mérés során kompenzáltam a mérendő ellenállás esetleges induktivitását 10-20 uH-ig!
Ez így alkalmas kis induktivitású tekercsek veszteségének mérésére is az elkó bemeneten
Nekem konkrétan arra kell hogy inverteres hegesztőtrafó tekercsveszteségeit megbecsülhessem: A primeren mérve és a szekundert rövidre zárva csak a szórt induktivitás jelentkezik ami 5-10 uH között van és ekkor az LCM3 a 80-90 kHz szinusz frekvencián jelentkező AC ellenállás összegét méri a primer és az áttétel négyzetével szorzott szekunder tekercsnek.
Igaz, hogy az inverter 40-50 kHz körül üzemel, de nem szinusz, hanem négyszög impulzusokkal, így a 80-90 kHz szinusz mérőjel jól közelíti a valósan fellépő veszteségeket.

Az lehet.Most elég sok mindenben benne vagyok,:hegesztőinverter,PICKit2,labortáp...de csöves erősítő is lesz.Utoljára csöveket TV-ben cserélgette,azt is vagy 10 éve.Hja a régi szép idők.
Ui:A szkóppal még nem jutottam dűlőre...legeltet.
István

Szép jó estét mindenkinek!
A problémám kapcsolódik a topic témájához,ezért fordulok hozzátok.12V 8-9A az aksi,amiről egy inverteren keresztül(ami 230V AC-t csinál 100W-ig rakható rá fogyasztó) egy rezgőnyelves víz pumpa(230V AC 46W) lenne meghajtva.Végigolvasva az összes beírást úgy néz ki hogy a szinuszos inverter lenne a legjobb erre a feladatra,biztos ami biztos.Hallottam olyan inverterről ami feszültség duplázásos módszerrel éri el a kívánt értéket.Szerintetek egy ilyen szivattyú működtetésére melyik lenne a jobb megoldás a kettő között?Másik kérdésem, hogy ha a pumpát szeretném szabályozni hogy mennyi vizet szivattyúzzon,gondolom a trafós inverteres megoldásnál egyszerűbb megoldani mint a duplázásos módszernél?
Válaszotokat előre is köszönöm

Igen az inverter rész nekem külön panelon van és ahhoz megy 12 szál kábel , én azt a kábelt csatlakozóval együtt kihúztam.

Nem trafó tuningra gondoltam, de "projekt" az nem inverter, tehát valamilyen energiával kell etetni.

Ajaj...
Hát amikor megláttam, hogy a vezérlésben mennyi ic van akkor mindjárt továbblapoztam... Egészen a főáramköri rajzig. Először azt hittem, hogy ez egy olyan gép, ami a 110 V-os hálózatról működik, lévén, hogy 160V-os elkók vannak benne. Aztán láttam, hogy egy teljes híd kimenetére 100 nF-os kondikat tettek be. Szóval, innen már teljesen továbblapoztam, nem értem ezt, vajon mire jó, hogy egy feszültséggenerátorról meghajtott inverter kimenetére rövidzárakat teszünk egy jó nagy kondi formájában... ettől még lehet, hogy ez jó, de én nem nagyon akarnék foglalkozni olyan áramkörrel, ami már alapjaiban inkorrekt megoldásokat tartalmaz.

A Maci kimenetére? Hát, ha korrekt a Maci áramkorlátja, akkor megfogja azt a rövidzárási áramot, amit az előbbi 160 V-os kondik jelentenek. Vagyis, nem fog meghalni. Egyébként, amikor ég az ív, meg megszakad, akkor mindig kisüti a 160 V-os kondikat? Hogy is van ez? Mi fogja ilyenkor korlátozni az áramot? Ez átfolyik az IGBT-ken... Minek oda a kondi? Gondolom, a túlfeszültségek miatt... Ha van egy gép, akár lehet a Maci is, annak a kimenete végül is áram. A feladat az, hogy ezt az áramot váltakozóárammá tegyük, ha jól gondolom a néhány száz hertz tartományban. Erre pont jó egy teljes híd, a vezérlésének lényege csak annyi, hogy az egymás alatt levő tranyókat nem holtidővel kell vezérelni, hanem úgy, hogy átlapolással vezessenek, ugyanis, a Maci kimeneti fojtójának az árama nem szakadhat meg. Az áram még egy kimeneti rövidzár ( pl: vezet ebben a hídban az összes tranyó) esetében sem problémás, hiszen a Maci kimenete áramkorlátos. Annál nagyobb baj van, ha nem tud hova elfolyni a kimeneti fojtó árama, mert abból jó nagy túlfeszültségek lesznek...ezért kell úgy vezérelni a tranyókat, hogy átlapolás legyen, tehát, sose szakadjon meg ennek a hídnak a vezetőképessége, vagyis egy átló mindig vezessen, vagy két egymás alatt levő tranyó vezessen. Valójában, egy adott hegesztőgép egyenáramú kimenetére áraminvertert kell csinálni... vagyis, egy olyan szerkezetet, aminek a betápja nem feszültség, hanem áram. Az áram nagyságát a Maci potija szabályozza. Ha még a kimeneti váltófeszültség középértékét is kell szabályozni ( kell? nem értek hozzá... ) akkor lehet ennek a hídnak a kitöltési tényezőjét szabályozni, de csak úgy, hogy az átlapolás mindig meglegyen.

Nem hiszem, hogy így kellene csinálni AC/DC gépet, Ezt valahogy egybe kellene tervezni, már ha ez a cél. Lehet, hogy ezen a linken levő gép működik, de én biztosan nem építeném meg... túl sok inkorrekt megoldást tartalmaz... a másik, hogy 2010-et írunk... ilyen külcsínnel nehezen hihető, hogy komoly a belbecs...

Hello
Igen, a szerző is a bővítésről, teljes szabályozásról ír.
Azért foglalkoztat a dolog, mert egy AC-DC üzemű AWI TIG hegesztőt szeretném mindenképpen összehozni. Az érdeklődésem a témában e körül forog, persze a fórumon megjelent sima inverterek is felkeltették az érdeklődésemet. Egy egyszerű gyári inverterem TECHUP 140-es az van, ezért a normál inverter építése most nem cél , várat magára. Mindenképpen keresek AC-DC AWI kapcsolási rajzot, leírást, ezért is regisztráltam a fórumra- egyébként régóta olvasgatom...

A napelem adatai itt vannakBővebben: Link , ezekből kötöttem hármat párhuzamosan és így ment az inverter bemenetére. Most ugyan ebből a napelemből van 7 darab sorba.

Én is úgy tudom, hogy nem kerül pénzbe a rákapcsolódás. De amit mondtam korábban, csak a SunnyBoy invertert engednek.
Én ha rá is kötnék akkor 1kW alatt nem igen kapcsolódnék. Már csak azért is, mert nem olyan olcsó az inverter. Inkább egy nagyobb invertert tennék fel és kevés napelemet. (Szerintem utólag biztos lehet hozzákapcsolni napelemet még)

Mivel frekvenciaváltókat is javítok néha,ismerem némely gyártó által alkalmazott modulok teljesítménytűrését. Ekkora modult,mint ami a csevegésünk tárgya, 0,75-1,1kW-os frekiváltókban alkalmaznak. Mint már korábban is írtam, egy próbát lehet csinálni,különösen ha "ingyé"van a modul. Csak példaként említem, a MILLER Maxstar 150-es egyfázisú ipari gépben STE53NA50 fetek vannak, ez egy teljes hidas gép, a 150A-ból 120-at tud 100%Bi-n. A 15A-es IGBT is bizonyára ketyegne egy ideig, csak kérdés,hogy a kivehető teljesítmény mire lenne elég. A gyári 80-90A-es gépekben is 2-2db 20A-es IGBT vagy FET van párhuzamosan. Tehát amikor Jacsu fórumtársunknak azt írtam hogy"röviden: nem"akkor ezalatt nem azt értettem,hogy kivitelezhetetlen ebből egy inverter építése, hanem azt, hogy ezekből a modulokból olyan gépet nem tud építeni,amilyen tudású pl. a MACI. Szerintem aki hegesztőinverter építésére adja a fejét, ezt talán két okból teszi: 1.nincs elég pénze egy gyárira;2. hajtja a kíváncsiság, vajon milyen gépet tud összehozni saját célra,azaz tanulni akar belőle. Ha Jacsu tanulni akar belőle, akkor nyugodtan építsen ebből a modulból. De ha használni is akarja akkor meggondolandó. Korábbi hozzászólásomhoz csatoltam az ominózus modul adatlapját is. Érdemes megnézni azt az adatot,hogy mekkora a maximálisan el disszipálható teljesítmény a modulon,illetve mekkora az egyes IGBT-k kollektor árama.

Utána (vagy már előtte 14 évvel) néztem a három fázisról táplált invertereknél használt félvezetőknek és NEM találtam köztük hasonló modult... De emlékszem akkoriban egy 200Amperes svéd gépre amiben csak 20Mikro volt a + és- közt, hídkapcsolásban, perfektül működött, talán még ma is... A modulon a teljeshidas kapcsoláshoz minden kivezetés hozzáférhető, az IGBT-k -szerintem- elbirnak akkora teljesítményt hogy 80-100A kijöjön...Természetessen ez csak az én véleményem,semmikép nem vonom kétségbe a szakmai hozzáértésed...Az alapkérdés az volt hogy ebböl a modulból lehet e heggesztőinverter...

Nálam van egy hálózatra visszatermelő rendszer (7x180W SB 1700 inverter, amit bővíteni akarok 1800W-ra). Nekem az engedélyeztetés egy fillérbe sem került, beleértve a mérőcserét is. A rendszer kiválóan működik, pl. a tegnapi termelés 2,8kWh volt. Valószínű a mai ennél kevesebb lesz. Én használtam 600W-os invertert, 3db 180W-os napelem párhuzamosan kapcsolva, kiválóan működött.

Már az egyik kollégánál működik a visszatáplálós rendszer.
Nem mindegy, hogy milyen az inverter. Jelenlegleg kishazánkban csak a SunnyBoy invertereket engedik a hálózatra kötni. Ennek szigorú feltételei vannak.

Üdv. Eddig még csak olvasgattam a hozzászólásokat. Érdekelne, hogy próbálta már valaki azt a hálózatra tápláló inverter típust, ameilyket egy dugaljon keresztül lehet csatlakozattani a villamos hálózathoz. PL.: napelem inverter grid tie 600W

Sziasztok!

Van egy tanyám ahol nincs áram. Az áramellátást egy 1000W névleges (1500W csúcs) szélgenerátor és egy 250W névleges teljesítményű napelem adná.
Kb. 300-400Ah 12V akkumulátor és 1000W-os inverter.
Lehet kapni ilyen hibrid rendszereket kompletten, azonban van pár dolog amelyet ezek nem tudnak, mégpedig a fogyasztók vezérlése. Ezt kellene valahogy "intelligensen" megoldani.
PL. a vízellátás hidroforos nagy légtartállyal, azaz ez is egy kvázi akkumulátor. Vezérelni kellene, hogy csak akkor induljon be ha van felesleges áram, illetve persze "vész" esetén akksiról is menne. Vagy a fagyasztószekrény is kvázi akkumulátor, akár 50 órát is kibírnak áram nélkül. Ez is jó lenne ha csak termeléskor menne (esetleg hőmérő jeladó visszacsatolással).
Mivel lehetne megoldani ezt a programozható vezérlést? Pl. jó erre a BASIC STEMP?

Sziasztok!

Valakinek van-e tapasztalata Güde 160 GC inverteres hegesztőtrafóval kapcsolatban.
http://epitkezes-otthon.vatera.hu/barkacs_szerszam_gep/forrasztas_es_hegesztestechnika/gude_hegeszto_inverter_uj_original_dobozban_188585407.html
Ez a gép most a Baumaxban 60000 Ft.
Mennyire használható félipari célra, vagy csak barkácscélokra használható, mennyire megbízható, és volt-e már valakinek problémája a géppel, ha igen milyen jellegű volt és mennyibe került a javítása.
Mennyire bírja a feszültségingadozást.
Nekem kerítések, kapuk, gépjárműfelépítmények készítéséhez, javításához kellene 80-150 A-ig.
A hegesztési helyszínek változóak, ezért lehet a hálózati feszültségekben nagyobb mértékű eltérés is.
És persze mennyire folyamatosan tudja leadni a 150 A-t.

Ha nem jó topicba írtam elnézéseteket kérem.

Üdv.: Balogh Péter

Pár kép a mostani konstrukcióról. A nagy fekete az inverter vagyis freki generátor a 3db kondival ellátott a táp.
Most velemi kis 60kV-os trafó van rajta ami 230v 28KHz-en ment anno valamiben. Méreteihez képest elég szépen megy. Bár azt sem kétlem,hogy házi...