Elkezdtem összerakni az Alkotó féle labortáp nyákokat. Óriási dicséret az alkotójának!
Minden infó rajta van az alkatrész oldali szita rajzolaton, érték, pozíció, kontúr. Öröm összerakni.

Tavaly vettem egy ellenállás kezdőkészletnek nevezett csomagot, 600db 0,6W-os ellenállás. Már el is felejtettem, hogy milyen értékeket tartalmazott. Most elővettem, és majdnem minden érték megvolt benne.

DE! Nem tudom milyen fura logika alapján válogatták össze az értékeket.
Ugye adta volna magát, hogy az E6 sor szerint legyenek az értékek összeválogatva. 5 nagyságrend, nagyságrendenként 6 érték, értékenként 20db ellenállás, pont 600db.
Viszont viszonylag sűrűn használt értékek hiányoznak belőle. Mert sem 22k, sem 33k nincs benne, más ritkábban használt E12-es értékek meg igen.

Hülyén hangzik, 0,4W-os ellenállásaim vannak, de olyan szép ez a nyák, hogy nem akarom elrontani az esztétikáját felemás méretű ellenállásokkal.

Na mindegy. Úgyis kell vegyek hozzá még pár dolgot, ami jelenleg nincs a fiókban.

Érdekes. Nálam mozog az utolsó két digit, lehet az én multiméterem gyorsabban mintavételez, a tiéd többet átlagol, vagy hülye vagyok és nem tudok mérni, majd valamikor én is levideózom amit írtam.

Skori, HeZ!
Átestünk a ló túloldalára. Tóthtechnika sorait úgy értelmeztem, hogy a működés jellegéből fakadóan keletkezik valamilyen zaj. Erre próbáltam rákérdezni, valóban keletkezik-e egy "analóg szabályzóban" annyi tüske, rezgés, lengés, stb. ami hasonló mértékű mint egy olyan "rezonátorban" ahol utólag igyekszünk elnyomni a zavarokat?

Milyen érdekes..., azok a TV-k igen profin lehettek elkészítve, ha antenna nélkül is tudták produkálni azt a "háttérzajt"!! Lehet mégis a szellemek kommunikáltak inkább ilyen formában??

Az elektronok "súrlódása" ? Ezt gondold át.

Sőőőt: az egész univerzumot áthatja a kb 13,799 ± 0,021 milliárd éves ősrobbanás mikrohullámú tartományba eltolódott fénye, mint háttérzaj (a felfedezők = 1964, Arno Penzias és Robert Woodrow Wilson Nobel díjasok eredetileg galambürülékre gyanakodtak). A mindent átható háttérzaj egy bizonyos frekvencia tartománybeli részletének képe a régi (katódsugárcsöves) tv-k adásszünetében látható (hangyakép). Lásd még: zaj.

Az áramerősség csak bizonyos léptékben nézve analóg dolog, a gyakorlatban kvantált, mert csak egész számú elektron tud áthaladni bármin. Ráadásul nem tudnak akadálytalanul haladni (a szupravezető kivételével), ütköznek, súrlódnak, visszapattannak. Ráadásul az anyagok részecskéinek hőmozgása is van. Ebből zaj keletkezik, akár egy sima ellenálláson is. A félvezetőkön még több, mert ott a rétegek között nehezebben jutnak át az elektronok. Aktív elemek esetében, pl. amelyek erősítenek - mondjuk egy tranzisztor B-E átmenete, akár a saját zaját is felerősítheti.

Mitől van zaj? Röviden: mindentől.
Hosszabban: A legnagyobb belső oka a zajnak (változásnak) a hő (=az atomok termikus mozgása), PN félvezető átmenetek, ellenállások, stb, amit a lovaglók is igazolnak . Ez látható is például a digitális fényképezőgépek képein. A képzaj csökkentése érdekében hűtik a képszenzort vagy a Webb űrtávcső bizonyos műszereit is.
A külső zajforrások: minden elektromágneses sugárzás = rádiós telekommunikáció (rádió, tv, távközlés, stb), elektromos hálózat, infravörös sugárzás, stb ÉS mágneses tér, napviharok, űrbeli récseszkeáramlások, elektromotoros erő, stb.
Többtíz-száz uV (mikrovolt) nagyságrendű (zavar) feszültséget mérhetsz egy darab levegőben tartott dróton. Egy kézben elfér egy világvevő rádió.

Talán ha egy zajos trimmerrel van beállítva a feszültsége. Bár az már lehet hogy külső zavarnak számít. Látni kellene a mérési összeállítást.

Csúnya lenne... Milyen körülmények közt mérted? Egy step down konverter kimenetét így viszonyítani egy referenciáéhoz az kb. olyan, mintha azt állítanád hogy az alma jobban hasonlít egy kockára mint a dobókocka. Épp van is képem a 431 zajáról, nem 2V-os hanem 5mV-os állásban, meg videóm is van a feszültségéről. Nem úgy néz ki, mintha nem látnám a két utolsó digitet úgy mozognának. Csak az utolsó digit, és az is csak 1-2 értéket fel-le.

Szöget ütött a fejemben a "zaja kisebb mint egy TL431nek" szóhasználatod. Mitől van bármilyen saját zaja egy ilyen referenciaforrásnak (ha a kívülről összeszedett zajokat most figyelmen kívül hagyjuk)?

Azt csak halkan jegyzem meg, hogy ennek az mp2459-nek az effektív zaja kisebb mint egy TL431nek. Megmérve 6,5 digites multiméterrel a MP-s tápot az utolsó digit is max 1-2-t mozog, míg egy TL431-nél az utolsó kettőt nem is látod úgy mozog. Pedig az utolsó digit már 1uV. Szóval a 200mV-tól elég messze van a gyakorlatban. Nem találtam még kisebb zajú konvertert eddíg. Amúgy EMI adatok sincsenek megadva sok adatlapba, ennél vannak.

Te sem gondolhatod komolyan, hogy egy normálisabb táp fejlesztésekor nem gondolnak ezekre a dolgokra. Kapcsolóüzemű tápoknál a második tekercs gyakran szándékosan nagy veszteségű vasból van, hogy ne okozzon, ill. csillapítsa lengéseket. Az ohmos ellenállása kicsi, összemérhető a többi vezetővel, nem esik rajta számottevő feszültség. Normálisabb hálózati tápokban is előfordul ilyen második tekercs, ill. LC szűrő, pont azért, hogy a maradék hullámosságot, és/vagy a maradék impulzusokat, ill. a nagyfrekvenciás zajt csökkentse. A kimeneti elkó ESR-je összemérhető vagy inkább nagyobb, mint a kondi üzemi frekvencián mutatott kapacitív reaktanciája (kivéve persze, amikor nem elkó van beépítve), ez tovább csökkenti a kialakított LC kör jósági tényezőjét, ami így erősen csillapított lesz. Ugyanakkor a törésponti frekvencia nagyságrendekkel alatta lesz az üzemi frekvenciának, és így az LC szűrő csillapítása kellően nagy marad. Magyarul: teljesen jó az a kapcsolás.

Az analóg tápoknak is van a kimenetén zaj, ami mérhető akár oszcilloszkóppal is (néhány célIC esetében még specifikálva is van) Tehát egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy megfelelően méretezett kapcsolóüzemű táp kimenete akár simább is lehet..

Ugyanúgy mérd le ami az adatlapon van már ha tudod, csak ne 2V-os hanem mondjuk 20mV-os osztásban legyen a szkóp, egyből előbújik majd a zajból az alapjel. Meg lennék lepve ha az a mezei step down egy analóg táp hullámosságát produkálná. A 13. oldali kapcsolás amire hivatkoztál megint nem jó, mert a második LC tag nem része a szabályozó körnek, statikusan is feszültség esik rajta, terhelésváltozáskor meg lengeni fog az egész kimenet, mert a szabályozó nem a tényleges kimenetet látja.

Ez a mérés nagyjából azt mutatja, hogy a zajból kilátszik valami impulzus, és a zaj is majdnem 400mV. Ha ez így lenne a gyakorlatban, akkor ez elég ócska lenne - ezzel szemben ez az IC, a tapasztalatok szerint kimondottan jó. Ha lesz egy kis időm, akkor lemérem, hogy mit produkál, valós körülmények között.

Ez az *os minőségű! Nem a jobban nagyítható pdf...!

Nálam ez is elkenődik, ha nagyítom.

Akkor nézd meg ezt... Pedig még nagyobb is a fájl...
Nem a nagyítás lehetősége korlátozott, hanem az ábra felbontása...

Az ábra minőség nem korlátlan, de technikailag a nagyítás szinte korlátlan lehet(ne). Az más kérdés van-e értelme, de elvileg bőven nagyítható. Nálam nyoma sincs 500%-os korlátozásnak

Azóta megtaláltam azt, amit feltehetően te is nézhettél, és ott valóban jobban nagyíthatóak az ábrák! Amit elsőnek találtam pdf, abban gyakorlatilag semmi nagyítást nem lehetett megejteni, azonnal pixelesedett csúnyán.

Nem, az az érdekes ha már a böngészőmről is képernyőmentést kell csinálnom. Ott látod középen felül az aktuális oldalszámot mellette pedig a nagyítás mértékét, ez az 500% a max. És ez a legtöbbnél így van, illetve ha gyengébb minőségű akkor van hogy csak 250 vagy 300%-ig nagyítható.

Ez érdekes, én az acrobat-ban nyitottam meg, és ott bizony ez nem megy ilyen szépen... Most kipróbáltam böngészőben megnyitva, ott se jobb! Ezek szerint nem egy pdf-et nézünk...

Nagyon szép munka. Végre agy olyan hobbi eszköz, amire jó ránézni!

Semmilyenben, online a böngészőben nézegetve a pdf-et azt 500%-ra engedi maximum nagyítani. Arról csináltam képernyőmentést és tettem be a képszerkesztőbe összeillesztésre.

Milyen programban nagyítottad ki az ábrát, hogy megmaradt a vektorgrafikus jelleg?! Ha én ennyire belenagyítok a pdf-be, simán elpixelesedik élvezhetetlenné a felbontás...

Akkor mutatom. Kivágtam az ábrát, kitettem a vonalat mellé akkora nagyításban amit engedett a pdf. Ugye, a lila vonal a kimenet, a mérés 2V/div-ben és 4us/div-ben készült, azaz úgy ahogy mondod, 500kHz körüliek azok a tüskék amiket ott bejelöltem piros nyilakkal, az amplitúdójuk pedig sacc/kb 1/5-öd div azaz 400mV. És ez statikus állapot.

Ezeken az ábrákon a kapcsolófrekvencia nem látszik, 10...20msec/div-ben van, amit látsz az zaj, és/vagy mérési hiba. A kapcsolófrekvencia majdnem 500kHz, ahhoz, hogy ezt lássuk egyáltalán, az osztásnak µs-os tartományban kellene lennie. Ez a két ábra a be/kikapcsolás működését akarja szemléltetni, a kapcsolófrekvenciához nem sok köze van..
Kb a 13. oldal szerinti kapcsolást felépítve, már nem igazán lesz észrevehető kapcsolófreki a kimeneten.

Nagyíts rá az ötödik ábrára. Valami "rejtélyes" okból éppen azokat az ábrákat tették be 5 illetve 2V/osztással ahol a lényeget lehetne látni, ránagyítva simán van ott 400mV peak és az bizony az alapjel.

Megnéztem az adatlapot. 200mV-os tüskék egyedül a terhelésváltozásra adott válaszjelben vannak - ebből a szempontból lehet, hogy az analóg szabályozók sem jobbak.
Adatlap:Bővebben: Link
Pl. 6. oldal, felső sorban a 3. ábra. A Vout, a lila görbe, a zöld a terhelőáram változása (tehát nem a kapcsolófrekvencia). Az első három ábrán a jel kicsi szőrős, ez a kapcsolófreki + zaj maradéka. Bármi elműködik róla, még kiszajú előerősítők is, egy második LC szűrő után már nem tudnád szkóppal kimérni a kapcsolófrekit a kimeneti feszültségben. Sőt összerakható 22µH helyett eleve nagyobb induktivitással, ekkor arányosan simább lesz a jel.

Adatlap 6. oldal. De kb. lényegtelen, mert van a kapcsolóelem, a dióda meg az L és a C tag, ezekkel így nagy csodát nem lehet művelni.