Bármilyen fetet tehetsz bele ami azon a 60-70 fokon amire mondjuk felmelegszik a borda, képes még biztonsággal eldisszipálni azt az 50-60W-ot már ha nagyjából egyenlően oszlik meg az áram a 3 feten.

Egy dual LPSU alkatrészei - ha mindent meg kell hozzá venni - ott van a 20k környékén, ehhez jön még a trafó/k, a dobozolás, a hűtőborda, a ventillátor, a befektetett munka, stb ... Ennyi pénzért már valóban lehet venni egy "bóti tápot". Inkább azt kellene kiemelni, hogy ennek a tápnak a paraméterei - még az örök ellenzék szerint is - igen jók. Valamint azt, hogy a megépítés/összerakás alatt az ember megismerkedik egy ilyen szerkezet "lelki világával" működésének mikéntjével. Ezáltal meghibásodás esetén saját maga is meg tudja javítani - már ha akarja. Teljes dokumentáció rendelkezésre áll, ami egy e-Bay - es de akár egy itthoni, boltban kapható berendezésről már nem mondható el minden esetbes. Ha építés közben elakad segítségre is számíthat, itt a topicban.

david87: Építsd meg a legkisebb költségvetésű verziót. Ha az igényeid úgy akarják könnyen tudod bővíteni.

A módosítások száma minimális, és azok indokoltak.
Az 1 kR-os potmétert nem lehet kiváltani 10 kR-ossal (legalábbis egyéb módosítások/ügyeskedés nélkül). A finom-szabályozásra van néhány egyéb megoldási lehetőség.
Javaslom az eredeti FET típust megtartani, és abból 3-at használni.
(Ha nem akarsz költeni alkatrészekre, akkor szinte biztosan olcsóbb ha készen veszel labortápot.)

Sziasztok!
Olvasgatom a fórumot és látom hogy már LPSU tápegység rengeteg változáson ment keresztül.
Lenne egy pár kérdésem nekem is vele kapcsolatban. Az áram és feszültség szabályzó 1K potmétereket nem lehetne kiváltani pl 10K többfordulatú potméterre. Az egyetlen FET helyére nem lehet pl bele rakni más feteket mert van másfajtából 2-3 darab itthon. Mert 2-3 ezer forintot nem fogok adni egy darab FET ért pláne meg hogy már 3-4 darab FET kell bele.

Az nem lesz elég... de még mindig nem tudni bekapcsoláskor vagy terhelés alatt ég el ?

Az ellenállást kicseréltem, újra nem probáltam ki, de holnap-holnapután kiderül, hogy működik-e.

Meg lett a hiba oka ?? Milyen körülmények között égett el az ellenállás ?? Terhelés alatt vagy bekapcsoláskor ??

Az áteresztők vezérlése teljesen más. A RADELKIS 3x os emitterkövető, az első kis tranzisztort nyitásba vezérli +15V tápfeszültségről az R37-en folyó áram. Az IC-k a negatív tápfeszültség felé szívják el a felesleget (mindig az üzemmódnak megfelelő), így a szabályzás a HIKI-hez képest fordítva történik, ahol az IC-k kimeneti feszültsége a T4-et nyitásba kell vezérelje, tehát a kimeneti feszültség csökkenése érdekében + irányban változik. Ezt azonban csak akkor tudja megtenni, ha a puffer feszültsége nem lépi túl a +15V-ot a kimenethez (a segédtáp testpontjához) képest. Ha a tirisztorok -pl. hirtelen változás miatt - időlegesen túltöltik a puffert, a szabályzás lehetetlenné válik, a szabályzandó elem (T4) "kimegy" az IC-k tápfeszültség tartományából, hiszen a bázisfeszültsége több nyitóirányú átmeneten keresztül egyértelműen kötődik a puffer feszültségéhez. Erre van egy egyszerű áramkör, ami egy 12V-os Z-diódán keresztül nyitja T18-at, ami kisöntöli a T3 bázisellenállását, így a hibajelektől függetlenül a táp kimenetén megszűnik a feszültség. Ez a jelenség valóban megszűnik 1-2 sec alatt, így a tápegység visszaáll eredeti üzemállapotába. Értelemszerűen a CV, CC, és OV lámpák meghajtása, az autocut reteszelése, resetelése is teljesen másképpen van kialakítva.
Nem a szabályzás hal be. A túlfesz korlátozás szólhat bele a működésbe, ha a feszültségszabályzás gyorsabban hat, mint ahogy a kimenetről eltűnik a feszültség. Mondjuk, beállítottál 20V-ot, erre töltődött a kimeneti 100 µF (és itt még nem is beszéltünk kondenzátort tartalmazó bemenetű áramkörökről). Ha hirtelen változtatsz a P1 állásán (mondjuk 100 Ohm-ra változtatod, a kimenetről a negatív feszültség rákerül az R50-en keresztül a T15 bázisára, és azt nyitja. Ekkor bekapcsol a Ti3 tirisztor, és a D5 diódán keresztül zárja a kimenetet. Az ezen eső feszültség a T16-ot zárja, ez a D7-en keresztül nyitja T13-at, ami lehúzza a referencia betápját, és a tirisztorvezérlő egyes részein is megszűnik a működés.

Na igen, abból vagy lesz 2x42V-od vagy kétszerezve a duplája ami meg már sok, meg a 2,67A is kevés ha 3A-t szeretnél. Szerintem a 40V 2,5A mellett már vállalható, persze attól függ mire használod.

Hirtelen ránézve a 2 rajzra, nekem teljesen egyformának tűnik a két táp. Kinyomtatom majd a rajzokat és átnézem alaposabban. A HIKI ugyanúgy vezérelhető (távprogramozható) kívülről mint a másik, akár feszültséggel akár ellenállással, ami ugye nem a helipottal történik, azaz lehet akármilyen gyors is, attól nem halhat be a szabályozás.

Van egy 160VA-os toroid 2x30V (2x2.67A) szekunderrel ami teljesen új, még úgy kaptam. Talán ez lenne a legígéretesebb jelölt egy dupla táphoz. Meg van egy másik, műszerből bontott toroidom (nincs ráírva de úgy 120VA-os lehet mert úgy 1 cm-mel kisebb a külső átmérője mint a 160VA-osnak) amin olyan feszültségek vannak mint 9V (nagy áramot ezen adhat le mert ez a vezeték a legvastagabb), 52V valamint 200V. Toroidból csak ez a kettő van ami szóbajöhet. Kockatrafókból csak egzotikus feszültségekkel operáló műszertrafóim vannak, vagy sérvfakasztóan nehéz mestertrafó amit szintén nem akarnék.

A potit még nem próbáltam gyakorlatban, majd akkor ha már lesz egy táp ami legalább az asztalon össze van drótozva. Bár abban igazatok van hogy két poti valószínűleg elegánsabb és egyszerűbb.

A HIKI egy különleges állatfajta. A szabályzás visszaállása egy konstrukciós hiba, amire a tervezők is rájöttek, és megoldották - borzasztó bénán.
Következő a történet: A segédtáp a + kivezetéshez van testelve (+Us), ehhez képest csinál benne 2db 723-as +- 15V-ot. Ha megnézed a kapcsolást a 741-es IC-k (feszültség, és áram-hibajel erősítők) a főpuffere kötött T4 tranzisztornál könnyen előállhat az az állapot zárlat után, hogy a tirisztoros előszabályzó "túltölti" a puffert, így a szabályzás - ha 22.000 µF -en meghaladja a 15V-al a kimeneti feszültséget - a + 15V-ról nem tudja azt a tranzisztort nyitni, ami a T3 meghajtót zárásba vezérelné (alapból ez mindig nyitva lenne, mert a bázisát húzza le az R27 a puffer negatív kivezetéséhez). Ilyenkor az eredeti verzióban a táp kimenetén túlfeszültség jelent meg, amit a túlfesz védelem lekezelt ugyan, de ez tiltotta a referenciát, és gyakorlatilag újra kellett indítani a tápot. Ezért - borzasztó ötlettelenül megoldva - a HIKI azt találta ki, hogy utólag beépített egy tranzisztort (T18), ez Z diódát, és egy ellenállást, amivel gyakorlatilag addig, amíg túl magas a feszültség a pufferben, lezárja a meghajtót (felhúzza a T3 bázisát - az osztó közepén - a puffer pozitív pontjához). A HIKI tehát emiatt a konstrukciós hiba miatt "gondolkodik" néha. A RADELKIS TR-9174-es már mentes e hibától, (pedig szinte azonos áramköröket tartalmaz), de itt már a vezérlőtranzisztort vezérlik 1k-s ellenálláson keresztül nyitásba, és az IC-knek nem kell csak 4x a nyitófeszt, + a söntön eső feszültséget a kimenetére kivinni, ez pedig 3,5V körüli feszültséget jelent, ami bőven belefér a +- 15V-os tartományba.
A HIKI-nél nem is lenne jó, ha hirtelen tudnál szabályozni, mert a túlfesz-védelem 1,5V-os + feszültségre már beindul, ezt a kimeneten a 100µF megtartaná, ha hirtelen letekernéd normál potméterrel.

Ki is próbáltad ezt a három fordulatosított potit a gyakorlatban? Én régebben próbálkoztam vele de nem vált be, ugyanis a pálya véginél általában van a potikban egy nagy ugrás ami ugyanúgy megmarad benne akkor is, csak valamivel kisebb lesz. Egyszerűbb és olcsóbb megoldás a 2db poti.

Úgy látszik, nem csak nekem van trafó nemvásárlási fóbiám. Minek adjak egy újabbért 20 ezret, ha van itthon egy fél ládányi, még ha nem is olyan. Meg SMPS is van 2 dobozzal, azzal meg feleannyiból lehet építeni négyszer akkora teljesítményűt is. Meg lehet hogy amihez kéne, az egész nem ér annyit mint egy új trafó...
Milyen trafóid vannak? Mert lehet ám trükközni is, a nagyobb feszültségből nagyon egyszerű kisebbet csinálni, de duplázni is lehet, és akkor már lehet hogy jó is lesz. Nekem pl. volt olyan Quad 405-öm ami 12V-os trafóval ment. Volt rajta összefogva párhuzamosan 6 szál szekunder, ezek végeit szétbontottam és csináltam belőle 2x36V-ot. Az új gazdájánál a mai napig működik.

1. - 3 fordulatú helipotot már láttam valahol.
2. - A trafóval kapcsolatban egyetértek. Nekem is több, mint 10 van, de egyik sem olyan, mint kéne ...

Akkor itt az arany középút: én pl. egyfordulatút alakítottam át háromfordulatúvá.
Ez amúgy majd a leendő tápomhoz lesz csak annak az építésének elkezdésével már jó ideje csúszok mert trafót venni egyelőre nem akarok. Bosszant ugyanis, hogy bár annyiféle teljesítményű és szekunderfeszültségű bontott trafóm van csak éppen olyan nincs ami nekem kéne az LPSU-hoz.

Lehet...
Kaptam ajándékba egy HIKI TR9120-at merthogy kontaktos (dehogy, csak lifegett a hálózati kábel a kapcsolóban), hol működik hol nem. Ha tudtam volna milyen súlya van szigorúan megtiltottam volna hogy nekem ilyet bárki ajándékba adjon, de most már van. Ki se akartam próbálni, mert mondom tirisztoros előszabályozó, fúj, tele van a kimenet zajjal (meglepő de nincs) és egyebek.
Na, ez egy egész jó kis táp is lehetne akár, ha: nem lenne benne minden duplán túlméretezve és emiatt nem lenne vagy 23 kiló, ha nem másfél másodpercbe telne a szabályozásnak hogy visszaálljon egy zárlat után, meg ha nem helipotokkal kéne rajta végigszenvedni egy beállítást.
Ha hiszed ha nem, gyakran van olyan, hogy az értékeken jó nagyot kellene változtatni valamelyik irányba, a helipoti egy agyrém ilyenkor, sokkal jobb, ha van egy poti amivel ezt pillanatok alatt meg lehet tenni, meg van egy másik, amivel finomítani lehet az értéket.

Asztalon kipróbáltam a LPSU-t, és váratlanul elégett az egyik ellenállás, benne mi lehet a probléma?

Lehet én látom rosszul, de ez a dolog már kicsit "túl van lihegve".

Éntőlem aki akar, tegyen 2 - 3 - 4 - vagy amennyit akar potit sorba/párhuzamosan/H -ba/keresztbe-hosszába ...
Én beraktam - táponként - 1-1 db. helipotot és semmi gondom nem volt még vele.
Sokan azt mondják nem győzik tekergetni.

De kérdezem én: milyen gyakran szokott olyan lenni, hogy kell 5V, majd gyorsan 32V ezután 3.3V majd hirtelen 45V.

És meddig tart egy helipotot körbekergetni ? Az ember életéből kb. 15 mp. - ha nagyon mujáskodik ... Szerintem semmivel nem pontatlanabb, mint egy durva-finom állító.
Ha valakinek remeg a keze, igyon még egy pohárkával és fogja rá a nyuszira ...

Tettem próbálkozást a "duál potis" megoldásra is. Nekem nem jött be ... Sajnos a két poti szár közül az egyik megmozdítása picike hatással van a másikra is. Valami extra finom kúszóolaj kellene a két szár közé vagy valami drágább verziót kellene kipróbálni. Ennyit nekem nem ér ...

Ár/érték arányú vizsgálatokat nem végeztem - mert minek . de véleményem szerint egy 1k+50Ω a legolcsóbb, a helipot a legegyszerűbb az összes többi már flancolás.

Hogy mennyire lineáris a feszültség/elmozdulás (a potin) diagram, mit számít ? Az 5V legyen 5V, a 25V meg 25V. Amég állítjuk, úgyse használjuk. Ha meg valakinek remeg a keze és nem találja a "jó" pozíciót a potin az igyon még egy pohárkával és fogja a nyuszira ...

Ettől függetlenül mindenki olyat épít magának, amilyet akar, amennyi pénze van és ami szimpatikus neki.

Itt jól láthatod: Bővebben: Link a különbséget (első vs második grafikon). Ha nincs sztereo potid akkor megépítheted lineárisokkal is H-alakban (hármas grafikon).

Azért van ennél egyszerűbb, jó megoldás is. Pl. amit Attila86 is alkalmazott. Két poti (durva és finom) lehetne párhuzamosan. Jelenleg a poti csúszkája 10k-val van bekötve, a finomszabályozó csúszkája ugyanúgy beköthető lenne mondjuk 100...330k-val ugyanoda. A hatás ugyanaz, a linearitáshiba sem lesz nagyobb, mint amit egy sztereó poti együttfutása lehetővé tesz.
A két poti lehet egyforma értékű is, de a finomszabályozó lehet nagyobb ellenállású is, mindez csak méretezés kérdése.

Itt feszültségosztóként van a potméter bekötve. Ez nem váltható ki két sorba kötött potméterrel.
Az általam javasolt megoldás, a durva szabályzó bármilyen állásához azonos mértékű finom szabályozást tesz lehetővé.

Lehet csak az én térlátásommal van baj - ilyen korban már ez érthető - de kifejtenéd kicsit részletesebben miért jó ez az egymással szembefordított sztereo potis megoldás ? Mennyivel jobb, mint egy mezitlábas 1k+50Ω együtt ?

Az LPSU tápegységgel kapcsolatban javaslok 3 módosítást elvégezni.
1. A referenciaforrás áramát kis mértékben növeljük meg. Ehhez R1 jelenlegi 330 R-os értékét 220 R-ra kell cserélni. Ha nem akarjuk az ellenállást kivenni (én se vettem ki), akkor ha párhuzamosan ráforrasztunk egy 680 R-ot, akkor jó közelítéssel a kívánt értéket kapjuk.
2. A több párhuzamos FET-re való tekintettel, feltételezve azok bizonyos szórását, és az adatlapi szivárgó áramtól való eltérés lehetőségét növeljük meg az áramtükör áramát. Ehhez R23 jelenlegi 100 kR-os értékét 33 kR-ra javaslom cserélni. Itt is elérjük a kívánt hatást ha egy 47 kR-ot ráforrasztunk a meglévő 100 kR-ra.
3. Próbálgattam beállítani konkrét értékeket (kimeneti feszültség nagysága), amit nem tudtam pontos megtenni. A jelenlegi potméterek minimális mozdítására is több tizedet változik az érték, ezért vagy alá vagy fölé csúsztam mindig. Tehát szükséges valamilyen finomszabályozási lehetőség. A meglévő 1 kR-ok mellé a 100 R tűnik racionális választásnak. Csak ebből az értékből nem találtam sztereó változatot, viszont az 1 kR-ból igen. Ezért a melléklet szerinti megoldást javaslom. Minden potméter lineáris, a 100 R-os monó, az 1 kR-os sztereó kialakítású. Így pl. az Uki feszültség esetében a finomszabályzó átfogása kb. 5 V lesz, ami szerintem ideális.
A rajzon lévő szabályzó csoport is azonos módon, a meglévő 3 ponton csatlakozik a tápegység panelhez, tehát a panelon semmilyen módosítást nem kíván.

A lefogatót igazából máshelyen szerettem volna megvenni párszáz forint miatt de végülis nem lett belőle nagy probléma. Az impregnálást meg majd a következő tekertetésnél kérni fogom.

A részleteket célszerű előre tisztázni. Ilyen pl. hogy legyen e hőbiztosíték benn, ha igen akkor milyen fajta, mert van ami visszakapcsol lehülés után, meg lehet beszélni a leszorító szerelvény szükségességét, vagy helyette pl a műgyanta beöntést középre, stb.
Egy nagyon fontos részletet nem látok az adattáblán, mégpedig az impregnálást. Ebből én 3-at szoktam kérni, vas+primer+szekunder.

Alkotó ajánlására az Elektris 2000 Kft.-nél rendeltem meg a toroidot. Meglepően elég gyorsan megtekerték (2 nap) annyi problémám volt a dologgal, hogy átvételkor nem lehetett kézpénzzel fizetni hanem csekket kaptam. Még annyit tudok megjegyezni, hogy nem kértem rögzítő szerelvényt és mégis belerakták a csomagba és ki is számlázták.
Ha minden jól alakul és megérkezik a hűtőborda akkor jövőhét végefele kész is lesz.

Bekapcsolt állapotban volt és csak akkor gerjedt ha volt rajta terhelés.

@Skori rendben meg fogom próbálni, lehet kisérletezni mert könnyen reprodukálható a hiba. Kíváncsi vagyok.

Köszi!

Ebben a második linken lévőt látod a képen.

Hol vetted ezt a típusú kijelzőt ?