Adott egy 230V/12V-os 10A-es 120W-os adapter szivargyújtós csatlakozóval.
Ezzel egy 12V-os és azt hiszem 120W-os autós porszívót szeretnék időnként üzemeltetni kis ideig, hálózatról vagyis 230V-ról. Sajnos ezzel az adapterrel nem megy, épp csak megmozdítja a motort. Talán kevés az amper? Nem tudom. Lehet ezzel valamit kezdeni? A piacon ehhez hasonló autós inverterek, csak kisebbek vannak, 1, 2, és 5A-es méretben. Azt hittem fog működni ezzel a 10A-es 120W-ossal.
Mivel már megvan a cucc, nehézkes lenne vissza küldenem.
Nyilván egy nagyobb inverter kellene, de mégis, ezt át lehetne alakítani vhogy? Vagyis, mitől függ hogy egy inverter mekkora áramot ad le? Maga az inverter nem sokkal nagyobb mint egy notebook töltő, szerintem "van benne anyag". Érdemes szétszedni, és kicserélni azt amit kell, vagy állítani valamit rajta? Nem én csinálnám, csak nem tudom érdemes-e ezzel bajlódni.

Sziasztok! Tanácsot kérnék tőletek. Kaptam egy JVC tvt. A pontos típusa : LT-24HA48E. Monitornak szeretném használni, ezért javítanám. Csak készenlét van, semmi más. A tápon kicseréltem a kondikat, végig mértem a diódákat, műszer szerint jók. Cseréltem két 1w-os ellenállást, az egyik szakadt volt, a másik értéke a háromszor több volt, mint amit jeleztek rajta. Van a táppanelen egy 09N90E típusú mosfet, ami pár perc után eléggé melegszik. Kézzel nem tudom megfogni a hűtőbordáját. Mindegy, hogy rá van e dugva a main vagy sem, akkor is melegszik. Nem tudom ez normális e? A kapcsolási rajz szerint, 12V, és 6V-ot kell mérjek a táp kimenetén. Ezek az értékek nálam 13V és 6V. A Mainboardon is néztem feszültségeket. A stabilizátorokon ezeket mértem: U6= 1,5V U5=3,3V U3=3,3V U14=3,3V U11=1,2V U18=5V. Néztem az IR csatlakozón is feszültséget, itt 3,3V van. Az alaplaphoz nem találtam szervízdoksit, ezért csak remélni tudom, hogy ezek az értékek jók. Szeretném elindítani valahogy a háttérvilágítást, hogy ez is ki legyen próbálva. Elméletileg, ha az 1-es lábra (inverter_H) egy 1K ellenálláson keresztül 6V-ot kötök, akkor bekapcsolhat a háttér? Sok helyen említik, hogy eeprom hiba miatt nem jön ki készenlétből. Ha jól láttam W25Q64B van benne. Segíthetne szerintetek ennek az újra programozása? A main típusa: T.MT5310.S96. A táp típusa: CEM861A. Köszönöm, ha segítetek! Sziasztok!

A kínai termékekben EG8010 IC-vel készülnek a pure sine inverterek. Dolgozott már ilyennel valaki ?
Pár dollárért panelon meghajtókkal együtt megvehető.
Bővebben: Link
A háromfázisú testvére az EG8030-s ic.

A három fázisú inverter gyakorlatilag egy frekvenciaváltó? Gondolom. inverter alatt itthon a DC/AC átalakítókat értik.

A másik, ami nem keverendő össze, az a frekvenciaváltó kimenete és a szünetmentes tápegységek kvázi szinuszos kimenete. A frekvenciaváltó és a szünetmentes tápegység kimenete is PWM kimenet. Ami viszont nagyon nem mindegy, hogy milyen az a PWM. A frekvenciaváltó vivőfrekvenciája a kHz-es tartományba esik és szinuszos modulációja van. Ezekhez képest a kvázi szinuszos szünetmentes kimenete, amely alkalmatlan aszinkron motorok hajtására, egy nagy és egyszerű négyszögjel, melynek effektív értéke 230 V körül van.

a: kvázi szinuszos szünetmentes kimenete, b: frekvenciaváltó kimenete. Utóbbi kicsit zanzásítva van, ettől sokkal nagyobb frekvencián megy a PWM de ha az lenne lerajzolva akkor nem sok részlet látszódna a képen.

Azt nem néztem, de gondolom, hogy inverter. Annyit talán tud, hogy világitson a LED.

Amiről te írsz, azt itthon szünetmentes tápegységnek nevezik. inverter alatt a DC/AC konvertereket értik.

Az egyszerű OFF-LINE inverterek a hálózat meglétekor egy relén keresztül a bejövő feszültséget teszik a kimenetre. Az átkapcsoló elektronika a bejövő szinuszjelet PLL segítségével figyeli, hogy kimaradáskor az inverter indítása fázisban legyen a bejövő jellel.

Évtizedekkel ezelőtt volt számítógépekben analóg tápegység, ma már mindegyikben kapcsolóüzemű van. Nem okoz gondot a nem színuszos inverter. A számítógép tápegységek vígan elmennek 40 - 70 Hz-es hálózati feszültségről, az inverterre rá van írva a kimeneti frekvencia.

Hali, kérdésem lenne, hogy honnan tudom egy számítógép táegységről, hogy az kapcsoló üzemű e? illetve, hogy bármilyen számítógép tápegységnek okoz e gondot egy nem színuszos inverter. talán még azt megmondhatná valaki, hogy ki tudom e deríteni, hogy az inverter hány hertzen dolgozik köszi

Sziasztok. Légyszíves segítsetek ki egy egyszerű arduino nanoval kezelt inverter építésében. Nem találok hozzá kézzelfogható kódot amiben a freqvenciát és a kitőltést megtudnám adni.
12v -ból szeretnék ily módon 110v előállítani. Köszönöm szépen

Hello! Én ugyan nem értek hozzá, de minden a hálózatra kötött inverter is ezt teszi. (Tehát a szomszédodé is s Tieddel.) A feszültség emelés meg annyi, amennyi a hálózat saját vesztesége.

Ha figyelmesen olvastál volna, láthatnád, hogy már sokan kérdezgettek ezügyben és a vége mindig az lett, hogy nem megoldható. Soha nem olvastam még olyanról, aki megoldotta.
Nem szinuszos szünetmentes jelére nem indulna el az inverter.
Ha szinuszos UPS jelére elkezdene termelni, a szünetmentes érzékelné, hogy túl magas a kimenő jel és leállna. Ha az UPS nem, akkor a Solar inverter. Mint ahogy írták, egy esetben tudnád tartósan működésre bírni. Kis eltéréssel. A napelem mező maximális termelésének megfelelő invertert kellene beindítani maximális terheléssel. A solar inverter ezt a terhelést venné át a napelemek által megtermelt szintig. A többit az UPS biztosítaná akkuról. Ha véletlenül meghaladná a termelés a terhelés által felvett energiát, akkor egy darabig próbálna visszaszabályozni, ameddig vagy leállna a rendszer, vagy valamelyik be nem adná a kulcsot.

Az a jobbik eset, ha leáll. De szerintem ha valamit észlel, ami nem jó neki lefog kapcsolni, elég komoly kis cucc.
Nem akartam kísérletezni ezért kérdezek ennyit. Úgy láttam hogy volt már itt valaki sőt többen is aki megoldotta ezt a helyzetet, de ők már nem igen írogatnak. Youtube-n is láttam egy srácot, aki szünetmentessel oldotta meg a szigetüzemű napelemes rendszerét. Gondoltam, akkor nekem is menne valahogy. Ha jól láttam nem teljes szinuszos UPS-t használtak, hanem szimulált szinuszosat. Bár nem ez a szűk keresztmetszet most.

Ilyen az inverter: http://www.europe-solarshop.com/abb-pvi-3-6-tl-outd-s.html

A szünetmentes tápokat arra tervezik, hogy ha a terhelés hatására csökken a kimenő feszültségük, akkor azt emeljék. Ha felemeli valami a kimenő feszültségüket, azzal nem tudnak mit kezdeni, nem tudnak terhelést rárakni. A stabilizált tápok pont ugyanígy működnek. Ezért kell terhelés a kimenetre, az valamelyest fel tudja venni a rátáplált energiát. Minél nagyobb a terhelés, annál kevésbé tudja az inverter emelni a feszültséget, csak nagy terheléssel meg a szünetmentes nem indul el....
Az is kérdés még, hogy az inverter hogyan reagál arra, ha a rátáplálás hatására hálózat feszültsége nagyon megemelkedik. Le is szabályozhat (valameddig), vagy hibát jelez, és leáll.

3.6kWh az inverter és olyan 700-800v a maximum.
Töltő nincs, csak inverter, hálózati betápláló.

Pont ezt a hálózati feszültséget akarja biztosítani az inverternek egy PC-s, szinuszos, szünetmentes tápról. Vagyis egy akkuról előállítana 230V 50Hz-es feszültséget, ezzel helyettesítené az áramszolgáltatót. Bizonyos szünetmentes tápok (pl. APC szünetmentesek bizonyos típusai) elindíthatók csak akkuról, nem kell nekik a hálózat az elinduláshoz.
Az egyik kérdés az, hogy hálózatnak tekinti-e a hálózatra tápláló inverter a szünetmentes táp kimenetét, és elindul-e. A másik kérdés, hogy mit szól a szünetmentes táp, ha a kimenetére visszatáplálnak.
Semmi tapasztalatom nincs a kérdésben, de ha kipróbálnám, akkor valószínűleg azzal kezdeném, hogy terhelés nélkül elindítanám a szünetmentes tápot. Utána rátennék a szünetmentes terhelhetőségének felét biztosító terhelést, majd rákapcsolnám a hálózatra tápláló invertert. Talán nem lenne baj... Ha működne, akkor további terheléseket lehetne rákapcsolni.

Van most amit azonnal tudok venni szimulált szinuszos 10e-ért, és valódi szinuszos 20e-ért, ezért írtam ezt a kettő összeget. Nyilván ezek nem újak, de nem is lényeg jelenleg.

Igen pont ettől félek én is, hogy elkezdenek emelgetni és nincs megállás, ezért akarom körbejárni a dolog mielőtt botorságot csinálnék.
Kérdés még az is, hogy a szünetmentes képes e stabilizálni a feszültségét vagy ő is mindenképp az inverterre akar majd ráállni vagy fölé emelni?
Az inverter egy nagyon komoly cucc tuti, hogy stabil lesz, de tudom, hogy a hálózathoz képest kicsit feljebb viszi a feszültséget, hogy vissza tudjon tölteni.. Nah most attól félek, hogy a szünetmentes ezt nem fogja szeretni. Ezért érdekel, hogy ha esetleg valaki csinált már ilyet, annak több tapasztalata lehet és megosztaná esetleg velem.

Az invertered le fog kapcsolni ahogy elmegy róla a hálózati feszültség. Életvédelmi szempontok miatt. Ciki lenne ha mégis működne és a szerelő meg a dróthoz sülne kint az oszlopon mert azt hiszi nincs áram alatt. Azaz ahogy te tervezed 1 amper nem sok annyit nem fogsz kivenni belőle. Ezért van a szigetüzemű inverter. Ott aksiba megy a ménkű. A másik megoldás az egyenfeszültséget átalakítod hálózati árammá. dc to Ac inveter. A vízes bojlert egészen jól felfűti majd ilyen szép napsütésben. Más fogyasztóra nem kötném. Tv, számítógép, klíma nemigazán szereti ha a napelem nem ad elég áramot neki. Egy ideig kompenzál de egy idő után vagy leáll vagy füstjelekkel jelzi hogy nem tetszik neki valami. A hűtő és fagyasztó meg elég ritkán megy.
Nem tudom mennyi időt mondtak neked hogy kijönnek és rászerelik de ha addig behozza az inverter árát a napelemmel fűtött bojlered vegyed meg ha jónak látod

Mennyire vagy képben a témában? Kérdezem ezt azért mert vagy nem érted, hogy mit szeretnék vagy még soha nem volt dolgod napelemmel. Az egész rendszer készen van és tódulnak az amperek befelé, de nem tudom egyelőre használni mert a hálózatra nem köthetem rá, ameddig nem jönnek ki a villanyászok és kötik át a villanyórát. Illetve ez sem teljesen igaz, mert rá tolhatom a hálózatra és igazából ilyesféle képen ki is kellett próbálni a rendszert, de ebben az esetben azért is fizetek, ha az utcára kimegy az áram.
No mind ezt elkerülve egy megszakító lett beépítve a fő hálózat és a napelemes rendszer közé, amellyel le lehet választani teljesen a rendszert. Ezt a leválasztott rendszert szeretném ilyen gyönyörű napsütéses időben kihasználni, ha már van és működik, de a főházlati betáplálás nélkül. (van erre külön konnektor)
Nah és most jön ismét amit már leírtam fentebb: hallottam és láttam már olyat, hogy egy különálló napelemes rendszeren (szigetüzem, de nem tárolja el az energiát) egy szünetmentes tápegységgel oldották meg a hálózat jelenlétét, melyre a rendszer is beindult. (tudni kell, hogy az inverter nem működik ameddig nem érzékel hálózatot) Ebben kértem segítséget, hogy miképpen is lehet ez és hogy valóban meg lehet e oldani. Nem kell milliókat rákölteni, és pláne nem szeretném tárolni az energiát, ami bejön aktuálisan azonnal elhasználnám egyelőre, amit meg nem az pocsékba megy. Egy szünetmentes jobb esetben 5-10eFt, rosszabb esetben is maximum 25eFt.

Nos attól kérdezem elsősorban mind ezt, aki képben van a témában és talán már csinált is ilyet.
Előre is köszönöm a segítséget.

Srácok, szükségem lenne kölcsön egy szinuszos szünetmentes tápegységre. Napelem szigetüzem teszteléséhez, hogy működik e az elmélet. Ha igen, akkor vennék egy sajátot, de addig nem invesztálnék bele pénzt ameddig nem 100%, hogy működni fog az elképzelés.
Esetleg ha tudás van szigetüzemű napelemes rendszerrel kapcsolatban azt is szívesen fogadom, a saját témájában kérdeztem már, de ott nem igen mocorognak mostanában. Azért a kérdést ide is felteszem, hátha:

Telepítettem magamnak egy 4.3kWh-ás napelemes rendszert és szeretném egyelőre szigetüzemben használni, mindaddig amíg nem tudom átköttetni az új 220v-os hálózatunkat és teszik fel a külön napelemes órát. Ez sajnos a jelenlegi helyzet miatt várat magára.
Tehát a kérdés, hogy tudom a kész rendszerem szigetüzemben használni, hogy a már most megtermelt hasznos energiát fel tudjam használni?

A rendszerem jelenleg egy megszakítóval le van választva a fő ágról, de a fő ág nélkül ügye az inverter nem kezd el működni. Olvastam és hallottam olyat, hogy egy megfelelő szinuszos szünetmentes tápegységgel meg lehet oldani, hogy a rendszer működjön. Igaz ez?
Mi a tanácsotok, mit tegyek, mit kell beszerezzek, hogy szigetüzemben tudjam használni a rendszert? Előre is köszi a segítséget.

Srácok, tanácsot kérnék.
Telepítettem magamnak egy 4.3kWh-ás napelemes rendszert és szeretném egyelőre szigetüzemben használni, mindaddig amíg nem tudom átköttetni az új 220v-os hálózatunkat és teszik fel a külön napelemes órát. Ez sajnos a jelenlegi helyzet miatt várat magára.
Tehát a kérdés, hogy tudom a kész rendszerem szigetüzemben használni, hogy a már most megtermelt hasznos energiát fel tudjam használni?

A rendszerem jelenleg egy megszakítóval le van választva a fő ágról, de a fő ág nélkül ügye az inverter nem kezd el működni. Olvastam és hallottam olyat, hogy egy megfelelő szinuszos szünetmentes tápegységgel meg lehet oldani, hogy a rendszer működjön. Igaz ez?
Mi a tanácsotok, mit tegyek, mit kell beszerezzek, hogy szigetüzemben tudjam használni a rendszert? Előre is köszi a segítséget.

Itt van példának valódi szinuszos és "módosított szinuszos", ami szakmai szóhasználatban négyszögjelű invertert takar. Ezekből az árakból már meg tudod ítélni.
Szinuszos
Négyszögjelű
Igaz, a teljesítmény kissé eltér.
Itt meg találsz hozzá adatlapot.: Kemot inverter adatlap

Új, azonos paraméterekkel rendelkező kapcsolóüzemű tápok mennyire tolerálják ha sorosan vagy párhuzamosan kapcsoljuk őket?
Lehetséges?

Erre gondoltam.

Sziasztok.
Mennyi az esélye annak, hogy ennyiért valódi szinuszos invertert kapok?

Sziasztok,

Közepes teljesítményű amalgám germicid fénycsőhöz keresnék gyújtó/előtét megloldást, a lényeg hogy az egész rendszer akkumulátorról kell hogy működjön.
Erről a csőről van szó:
GPHVA1000T6L/4
Bővebben: Link
150W teljesítmény, 1000mm, 1800mA, 84V

(alapvetően nem a tényleges típusszám a lényeg hanem a teljesítmény nagysága és a cső típusa ami meghatározza az előtét típusát)

Előtétet ehhez a teljesítményhez kizárólag olyat találtam aminek ac bemenete van, tehát
kelleni fogy egy inverter is ami 12v/24v/36v/48v bemeneti feszültséget vár és mivel nem 12v-os
akkuról lenne hajtva, emiatt még egy dc-dc konverter is kell a rendszerbe
Totál feleslegesnek érzem hogy a többszöri oda vissza alakítást hogy a végén megint dc legyen a gyujtóban.
Ami fura (nem erősségem a teljesítmény elektronika) hogy miért nem találok ilyen teljesítményű
dc-s előtétet pedig maga az előtét megvalósítása ac esetében mindig egy egyenirányítással kezdődik.

Tud valaki erre valami kész (megvásárolható) megoldást hogy dc-re tudjam direktbe kötni ezt a csövet?
Mennyire tragikus ennek a megépítése?

6db cső kell majd a rendszerbe, tehát jelen állás szerint kell 6 ac-s előtét a csöveknek, 1 nagyobb 1000W-os inverter, és egy szintán ilyen teljesítményű dc-dc konverter a li-ion akkukhoz.
Ha más nincs akkor szegmentálni még tudom, pl 3 csőhöz tartozik egy 500W-os inverter, stb...
Köszi

Ugyanehhez a témához, ám egészen más feladattal. Megépítettem a vzoole által lerajzolt nagyon egyszerű polaritásváltót ( lásd kép) , a relét egy tranyós multivibrátorral zárogatva, másodpercenként kb 10-szer, többet nem bír. DE EZZEL KIVÁLÓ DC -AC inverter sikerült kialakítani, 24V DC-ből 24 V AC-t csinál, 10 HZ.
Ezt szeretném én elektronikus formában , minél egyszerűbben megépíteni,valamiféle (kapcsoló) tranzisztoros megoldással.
MIRE KELL? Az öntözési zónavezérlők (Hunter, Rainbird) 24 volt AC-vel működnek, a zónák szolenoidjai 24V váltakozó áramúak. Én napelemes öntözőberendezésekkel foglalkozom, egyenáram DC-DC konverterrel (24,vagy akár kevesbb-több) van. A megépített( relés) inverter egy váltakozó áramra használt szűrővel kiválóan ellátja a max 15 Wattot fogyasztó rendszert. Csak impulzusokkal nem megy, kell a polaritásfordítás. A kapcsoló elemek triac-ok, BTA04, működik így.

Az azonban nyilvánvaló, hogy egy ilyen relés megoldás nem életképes, az elektronikus annál inkább. Trafós megoldást nem tudok kivitelezni, pont az ide szükséges, boltban nem megvehető trafó miatt.
Nos, van e ötlet erre?

Szerintem aki oszcilloszkóppal mér nem lehet gond egy kis zárlat keresése.
Én is úgy gondolom ha kattog akkor próbál indulni vagyis valószínű a zárlat.
Eddig általában amikkel találkoztam vagy a kondikon szemmel látható volt a hiba vagy az inverter részen volt zárlatba a kapcsoló Fet.
Én első körben az inverter részen vizsgálnám a kapcsoló feteket zárlatra. Amennyiben itt nem stimmel valami vagyis zárlat van akkor meg kellene próbálni leválasztani az inverter részt a táp kimenetéről (vagy legalább a zárlatos alkatrészt kivenni a körből) és úgy kipróbálni.
Két kiépítéssel találkoztam eddig az egyiknél direktbe vezetősávval rá volt kötve az inverter rész a tápra a másiknál egy kis ellenállásnak kinéző lábas biztosítékkal volt a táprészre rákötve. Az utóbbi könnyen leválasztható szerintem (az első verziónál is megoldható mert átkötések általában vannak ahol megszakítható a kör) és nélküli is el kell induljon a táp (természetesen minimális terhelés kell a tápegységnek).
Valamint ha már ennyit foglalkozol a monitorral egy kondicsere mindenképpen hasznos lehet ha eddig még nem volt meg (egy ránézésre kifogástalan kondi is lehet rossz).
A bal oldalon lévő kis kék kondiknál szerintem nem érdemes méregetni csak akkor ha már megy a táp de nem megy a háttérvilágítás viszont itt oda kel figyelni mert az inverter kimenete veszélyes.

Sziasztok! inverter javításban keresek segítséget 1 kw és 1,5 kw germán cuccok!

A SINI nél nincs hozzá cucc sajnos ,kínából pedig most elég sok idő,mig befut sajna!

Sziasztok ! inverter javításra keresek jelentkezőt ! Most ,hogy nem tudok alkatrészt szerezni könnyen ,volna 2 inverter amit javítani kellene! 1 1200 W és 1 db 1000 -es! IRF 248 N és IRF 840B FET-el megy ,amit nem taláéltam a SINInél sajnos! Kérésre küldök még képet,postán is elküldöm javításra nem nagy darabok! Tipus:WEST CRAFT Germany WPI 1200 W

Hát akkor elnézést kérek mindenkitől, nem akartam összekeverni senkit de csak azért írtam le a hozzávalókat, mert kérdeztétek. Amúgy teljesen jól látod. Nem akartam leírni mindent, mert nem láttam szükségesnek, de akkor leírom röviden a működését.
Az állórészen 12db tekercse van, a forgórészen 6db neodímium fordított polaritással. A mágnesek 60°-al vannak eltolva egymáshoz képest, a tekercsek 30°-al. Ahogy írtad, a szembelévő tekercsek össze vannak kötve mintha egy széthúzott szolenoid lenne és egy árammal fordított polaritás jön létre a két tekercsen. A mágneses fluxus váltogatásának a rendszerét most tényleg nehéz lenne leírni mert egy kicsit összetettebb mint egy átlag motornál. A lényeg hogy 120°-onként 3db tekercs pár össze van kötve ahogy az előbb leírtam, vagyis sorosan. Ezek pedig párhuzamosan. Így ha tekercsenként 1A árammal számolok akkor elég 3A 6 helyett (ha külön vezérelném mindegyiket).
Na ezt kell megcsinálnom 2x. A fázistolást az optokapu helyzetével tudom elérni amit egyszerűen 30°-al odébb rakok a másiktól. A jelet egy inverter után egy JK tárolóval megfelezem mert nekem csak minden 2. lefutó él kell, de itt már tényleg bonyolódik a dolog, ehhez sokkal több idő kellene hogy mindent részletesen el tudjak magyarázni.
Ha a FET-ek vezérlésével kapcsolatban tudsz valami doksit amit tanulmányozhatok, nekem az is jó.