Én is erre gondoltam, amint megérkezik a 10-10db ellenállás.
Ezekkel az ellenállásokkal lehet a kimeneti feszültséget növelni illetve csökkenteni az osztás arány beállításával. Jelenleg 24V-ra van beállítva.
A másik ellenállás is meg van. Bővebben: Link

Igen, és az alsó oldalon a 46,4k is hasonló pontosságú lenne jó. Ezen kívül annyit érdemes még megtenni, hogy leméred az ellenállásokat, és a kettő közül kisebb értékű 274k mellé teszed, a kettő közül kisebb értékű 46k-t, hogy az osztásviszonyban a lehető legkisebb hiba maradhasson. Még jobb, ha több ellenállásod van és tudsz belőle párba válogatni.
Esetleg külön össze lehet kötni a 4db ellenállást hídkapcsolásba (2x 46,4k és 2x 274k), és addig csereberélni ill. mérni, hogy a híd minél jobban ki legyen egyenlítve.

Ilyenre gondolsz ?
Link

Nagyon ötletes ez a megoldás, egyedül a 4db ellenállásból álló hídkapcsolás a gyenge pontja. A bemenet felől nézett tápelnyomása csak akkor lesz jó, ha a két-két ellenállás pár osztásviszonya pontosan ugyanannyi. Tehát ha ilyen működési elvű tápot építünk, és azt akarjuk, hogy jó is legyen, akkor nem biztos, hogy az 1%-os ellenállás elég pontos hozzá. Lehet, hogy érdemes még válogatni is ezt a négy ellenállást.

Megint nem leszek népszerű....
- Sok 7809 maximális bemenő feszültsége 35V. (ST) A 24Vac egyenirányítva üresjáratban 33.936V DC feszültséget ad, ebből ugyan lejön 2 dióda nyitófeszültsége. Hálózat 10% -os feszültségtöbbleténél 35V is kialakulhat. Nincs tartalék.
- 1000µF puffer kapacitás 1A terhelő áramnál 10V rippli feszültséget eredményez. A szabályzás akkor lesz jó, ha elegendő feszültségtartalék marad az áteresztő elemeken a maximális kimenő áram és a minimális hálózati feszültség mellett is. Figyelembe kell venni a söntökön eső feszültséget és a puffer legkisebb feszültségével kell számolni.
A kimenő feszültség maximuma 20V, 2A terhelésnél a söntön 1V esik. A puffer minimális feszültsége (2000uF) -10% hálózati feszültségnél 18.54V. -5% hálózati feszültségnél 20.23V. Itt sincs tartalék.
Az egy vagy két db 1000µF puffer helyett inkább nagyobb kapacitásúak kellenek - sajnos nagyobb mérettel.

Tegyük hozzá, hogy "összeszerelési szempontból" kényelmesebb ( és semmivel nem rosszabb ) a panelről leválasztani és drótokkal bekötni a potmétereket. ( A dobozban úgyse látni.)

A legfontosabb szempont, hogy az elvárásaid szerint készüljön el, és működjön.
Nem akarom a sarkaiból kifordítani ezt a paneltervet, de itt-ott biztosan lehetne rajta igazítani. Én arra céloztam, hogy a rajzon lévő 1000µF/63V-os elektrolit kondenzátor ma már nem olyan mint akkoriban. Amit találtál sem értékben, sem feszültségben, nem azonos az eredetivel, így a többször is említett "építési hűség" felborulni látszik. Illetve szerintem az is véleményes lehet, hogy csupán az alakhűség miatt érdemes-e ötszörös árat fizetni, mikor biztosan tudjuk, hogy 1-2 A-hez nem kell 2x4700 µF tápszűrés.
A panelterv szinte kínálná, hogy a most klasszikusnak tekinthető álló kondenzátort elfektetve befogadja a panel, akár is-is változatban is, ahol mindkét alakú kondi elférhetne (belerondáztam például hogyan képzelném el).

Köszönöm!
Vissza rajzoláskor törekedtem az eredeti állapotra vagy kinézetre. De mivel találtam hozzá valót, így bátorkodtam bele rakni C7/C8 kondit.
Kondi Linkje.

C7-C8 kondiból nehéz lesz a panelbe illeszkedőt találni. Mostanában már nem ilyenek az elkók. Persze egy kis ügyeskedéssel megoldható sok minden, de ha már átrajzoltad, esetleg itt-ott bele lehetett volna piszkálni.

Szia!
nagyon szép!!!

Eagle-ba vissza rajzoltam és gerberből kinába gyártatam. Most lesz még csak kiprobálva a működőképeség.

A panelt csináltattad vagy vetted ?

Azt én is vissza rajzoltam gyári formába. De még hiányoznak aprobb dolgok amit most fogok beszerezni.

De, írtam is akkoriban.

Sziasztok!
Véletlenül nem ez lenne a forrása ennek a kapcsolának?

Nem jól értettem, egyre gondoltunk, csak jobban oda kellett figyeljek melyik szó melyikre vonatkozott.

Már nem emlékszem. Ezt a kapcsolást nem a jó tulajdonságai hanem az egyszerűsége miatt kedveltem meg akkoriban. Nem kell neki semmilyen segédtáp úgy 100V-ig, momdjuk az LPSU-nak sem. Kellett egy illetőnek építenem belőle 650V-os változatot is, ezzel a kapcsolással elég egyszerű.

Nem vagyok képben, hogy melyik az EM-1 kapcsolása. Be tudnád linkelni?
Szerk: Mégsem kell, megvan. EM-1
Amúgy baromi nagyokat leng, és lassan áll be a terhelés megszakítása után. A fesszabályozó opamp nagyon le van lassítva. Milyen terhelés mellet mérted ezt?

Az LPSU-val nem nagyon játszottam a szimulátorban mert nem terveztem megépíteni. De hogy mennyire közelíti a szimulátor a valóságot az nagyon jól látszik az EM-1 mérésénél, szinte ugyanolyanok az ábrák mint a DSO-n. Az LPSU-t meg majd megméri a valóságban akinek van.

Ezt a képet még márciusban raktam be: KÉP
45V/5A megszakítási tranziens mérése. 5µsec/osztás és 50mv/osztás.

A 25Ω terhelés kapcsolgatásával létrehozott tranziens, köszönő viszonyban sincs a rövidzárlat megszakításakor keletkező tranzienssel. A 25Ω 5V-ról mindössze 0,2A-t vesz fel, és tartok tőle, hogy a tranziens nagysága arányos lehet a megszakított áram nagyságával, bár nem biztos, hogy lineáris az összefüggés. Ha az árammal vett összefüggés lin. lenne, akkor 3A-hez 6V impulzus tartozna, azaz 11V-ig szaladna fel a feszültség. A szimulátorban kapott eredmény pontossága persze erősen függ attól is, hogy mennyire jó az adott FET típus modellje. Amúgy az nem látszik a berakott képen, hogy milyenek a tranziensek (tehát a hullámforma), és mennyi ideig tartanak.

Tehát engem továbbra is érdekelne egy valós mérés, a 3A megszakításakor mutatott tranziensről (tehát zárlattal, vagy 0,6Ω-al mérés).

5V beállítás mellett, egy 6V-os ugrást én nem érzek elfogadhatónak egy labortáptól, de remélem, hogy ennél azért jobb a helyzet.

A régi magyar gyártmányú TRxxx 2x40V/2A-es labortápomon pl. nem volt mérhető túllövés, 2A zárlat megszakításakor, igaz abban annyi kondi volt a kimeneten, hogy eleve sok-sok ms alatt nőtt meg újra a feszültség a beállított értékre.


Szerk: most nézem, hogy nem 5V-ról ment hanem kb. 25-ről (1A-t feltételezve), akkor azért sokkal jobb a helyzet, de az még mindig nem 3A.

Szimulátorban nem annyira rossz a tranziens viselkedése, persze ez nem egy adott áramkör, nem mindegy hol milyen alkatrészek vannak, mi hogy van beállítva stb. A képen 10Hz-es négyszögjellel van rákapcsolgatva egy 25 ohmos terhelés, meg nem mondom már mekkora fesz volt beállítva, de ha jól emlékszem 1A körüli és rezisztív a terhelés. Azok a 400mV körüli tüskék nem nagyok, a dinamikusan mért belső ellenállása is kicsi, bár a gyakorlatban szerintem ez rosszabbul nézhet ki. Az sem mindegy milyen belső ellenállású trafó hajtja a puffert, milyen gyorsan kapcsolódik rá/le a terhelés stb stb.
Ami nekem nem tetszett ebben a tápban, hogy terhelésre emeli a feszültségét, és egyszer megnéztem, nem csak élőben hanem a szimulátorban is, de hogy mi miatt azt már nem volt türelmem megnézni. Ha valaki szórakozni akar vele el tudom küldeni a fájlt (ms14-ben).
Egyébként az ilyen kialakítású tápok szerintem sokkal jobban viselkednének FET helyett IGBT-vel. Ki is próbálnám az EM-1-gyel, de nincs kedvem szétbontani, meg a hegesztőinverterem tartalék IGBT-it sincs kedvem elcsúfítani azzal hogy összepasztázom, meg elhajlítgatom a lábait, kallódó, felesleges IGBT-m meg nincs.

Az említett, és Alkotó által továbbfejlesztett LPSU kapcsolás továbbfejlesztésébe amiatt sem ölnék további energiát, mert erős a gyanúm, hogy tranziens viselkedés szempontjából rosszabb mint pl. az Attila által alkalmazott lebegő opampos megoldás.

A FET zárását ebben a tápban egy 2k körüli ellenállás végzi, emiatt ennek a sebessége korlátozott. Ha ezt a tápot beállítanám 5V/3A-re, és megmérném oszcilloszkóppal, hogy rövidre zárt kimenet esetén, a rövidzár megszakításakor mekkora tranziens jön ki belőle (azaz mennyivel megy túl az 5V-on, és ez mennyi ideig tart) akkor tartok tőle, hogy nem túl szép eredmények jönnének ki. Ez azért probléma mert egy 5V-os áramkör, egy ilyen pillanatnyi rövidzár miatt kialakuló tranzienst esetleg nem fog szeretni. (de esetleg mérje le valaki, akinek van ilyen tápja és oszcilloszkópja, hátha tévedek). A felfelé szabályozás lassúsága lényegesen kisebb probléma, mert az alacsonyabb feszültség sokkal kisebb valószínűséggel káros a működtetni kíván áramkörre nézve. Persze a tranziens viselkedés javítható pl. a kimeneten a jelenleginél nagyobb kapacitású kondenzátor alkalmazásával, de akkor az áramgenerátor üzemmód tranziensei lesznek rosszabbak, mivel a kimeneti kondenzátor a beállított áramhatárnál nagyobb áramot is ki tud adni a benne tárolt energia erejéig.

Azok a labortápok, amikkel mostanában találkoztam, és 1..2A-nál nagyobb áramot tudnak, kivétel nélkül kapcsolóüzeműek voltak. A komolyabbak 3 vagy többfázisú step-down konverterrel szabályoznak, és a hálózati tápjukat előszabályzónak is használják ehhez. A kicsit "gagyibbak" hagyományos kapcsolástechnológiával készülnek, nagyjából semmi újdonság nincs bennük, egy régi FokGyem vagy egy EMG táphoz képest. A legnagyobb különbség, hogy már nem analóg műszereket használnak, és némelyik kapott digitális vezérlést is.

A kapcsolgatós, relés előszabályozással nekem az a gondom, hogy lassú a reakcióideje. Egy konkrét példa: mondjuk egy méréshez szükségem van egy áramgenerátorra, ami max 100V-ot, és mondjuk 0,5A-t tud. A terhelésem ellenállása szeszélyesen változik, és oszcilloszkóppal figyelem, hogy mi történik. Amikor tizedohmos nagyságrenddel indul stabil 0,5A árammal, majd hirtelen megnövekszik az ellenállása mondjuk 120Ω körülire, akkor elkezdenek kattogni a relék, hogy a táp ki bírjon adni 60V-ot, és ez alatt az idő alatt nem lesz meg a 0,5A, hanem csak jóval kevesebb. Aztán mire a relék beállnak (és utána a kimeneti fesz.), addigra lehet, hogy megint változik a helyzet. Magyarul egy ilyen táp áramgenerátor funkciójának használhatósága korlátozott. A FokGyem tirisztoros megoldása ilyen szempontból sokkal jobb,
az néhány félperiódus alatt be tud állni (n*10msec), egy kapcsolóüzemű előszabályozó pedig sokkal gyorsabban (a saját fejlesztésünk, 0V-ról 120V-ra kb. 1msec alatt). A FokGyem tirisztoros előszabályozós tápjának legnagyobb hátránya mai szemmel az, hogy hatalmas trafó, hatalmas fojtótekercs, és hatalmas elkó kell bele. Volt ilyen tápom, és ettől eltekintve remekül működött, csak ne kelljen mozgatni

Plusz mi is sokat tanultunk, hogyan lehet FET-eket párhuzamosítani úgy, hogy az áram is egyenlően legyen megosztva! Még több mini kapcsolást is kaptunk, amik segítenek az áramot azonos szinten tartani. Szóval hasznos volt a beszélgetés erről a témáról!

Talán az "észszerű" a legkevésbé találó jelző az LPSU FET-többszörözésére. Egyszerűen felmerült az igény, és mivel viszonylag sok ilyen tápegység működik, ezért nem akartam elzárkózni a lehetőség elől. De ha már készítettem egy ajánlást, akkor igyekeztem jó alternatívát kínálni (konzultáltam Proli007-el a tervezővel, merítettem Skori gondolataiból, és messzemenőkig figyelembe vettem Reloop tanácsait is, és persze készítettem egy tesztpéldányt, amivel saját tapasztalatokat is szereztem).
A műveleti erősítő kérdése másnál is felmerült, igaz csak néhány esetben. Azt gondolom közelebb állunk az igazsághoz, ha azt mondjuk van néhány olyan gyártó és típus, aminél bizonytalan az eredmény, mintha fordítva jellemeznénk . Ezt úgy igyekeztem elkerülni, hogy konkrétan megadok egy jó eredményt ígérő típusszámot.

Ezzel most kicsit mellé lőttél. 14 éve űzöm az elektronikai ipart, én is szembesültem a MAGYAR árakkal és a MAGYAR kivitellel. Ezért is nem gyártatok itthon, hanem inkább külföldön, most már harmadik éve folyamatosan egy cégnél. Ami a munkahelyi tápegységemet illeti, nos az cirka 0,5 millió forintos tápegység 1200W 60V és 50A-t tud, TTI szabadalom. Hidd el afelől megnyugtathatlak, hogy annak nem egy akku töltés lesz a halála, és nem is a rövidzár...
Mivel nekem már az elektronika nem a hobbim, hanem a szakmám, így énnekem már eszem ágában nincsen ilyet se tervezni, se gyártani, türelmem sincsen hozzá. Persze ötleteim lennének, de sose lesznek kivitelezve, közzé meg egyébként sem tenném, mert a hobbisták általában az egyszerűséget preferálják, főleg a pénztárca miatt is, nem valószínű, hogy bárki is egy pl. Skori fejlesztésű tápegységet után építenének.

Azzal amit írsz, azzal pontosan tisztában vagyok. Én csupán ajánlottam egy irányt, amiben érdemes lehet elindulni, és tovább vinni a gondolatot. Én viszonylag kevés olyan tápegységet látok, aminek részese valamiylen előszabályzó. Eddig konkrétan csak Attiláét láttam két féle kivitelben, illetve ennek a tápnak egy korábbi, relés előszabályzós változatát, a többi mind "analóg". Persze a 70-es években is ismerték már az "előszabályzás fogalmát lásd: FokGyem, EMG és társai. Ha manapság veszel egy gyári tápegységet, szinte mindegyikben van, legalább 2 relé.

Eszem ágába nem volt bele rúgni a kapcsolásba, habár tény, hogy az első legyártott darabom ebből a tápból válogatott a műveleti erősítők között, és erről elég hosszan írtam is. Egész egyszerűen tudni szeretem volna, hogy mitől ésszerű számodra ez, és miért nem ésszerű az?

Valamiért, visszatérően belerúgsz egyet ebbe a kapcsolásba.
Tetszik / nem tetszik, fogadd el így ahogy van. Ez egy CSAK analóg tápegység, és ezért nem akar előszabályozott társaihoz hasonlítani (legyen bármilyen is az előszabályozás).
A FET-többszörözés lehetősége CSAK egy opció. Az alappanel azonos a régivel, ezért továbbra is működik egyetlen áteresztő elemmel is.
A javasolt opciót én is elkészítettem, és széleskörűen teszteltem. Ennek alapján, a módosítási/kiegészítési folyamatot igyekeztem úgy dokumentálni, hogy az érthető legyen, és minél egyszerűbben, és minél megbízhatóbban elvégezhető legyen. Remélem néhányan hasznát veszik majd.