Ez a panel saját célra készült.

Nagyon jó!
Mint tudjuk, a tápegység Attila szellemi terméke, ami elég nagy sikernek is örvend. Még is bátorkodom föltenni a kérdést: Lesz-e elérhető eladásra kínált példány az Általad tervezett panelból, illetve tervezel-e még a közeljövőben bárminemű módosítást eszközölni még rajta, ami mondjuk megkönnyíti, praktikusabbá teszi a felhasználást?

Összeraktam és kipróbáltam egy példányt Attila86 SMPS-II. labortápjából. A kipróbálás még csak labortápról hajtva történt, mert nincs meg a trafóm, de a működés így is értékelhető. Elsőre indult, és látszólag minden rendben van/lesz vele. Semmilyen anomáliát nem érzékeltem.
Itt a hűtőtönk vastagabb (10x50x80 mm), és csavarokkal rögzül a panelhoz, tehát nem a félvezetők tartják. Így a panel és a hűtőtönk stabil mechanikai egységet képez, és egyáltalán nem kell elhajlítani a félvezetők lábát.

Ez valószínűleg működne a gyakorlatban is....
Mivel ezek elég gyors lokális szabályozások, talán a globális szabályozási hurokra sem lenne számottevő negatív hatással....

Azért erre ne vegyél mérget, hogy ez tényleg így lesz!
A szimulátor is csak tipikus értékkel számol, nem mással! Mérd meg először is, milyen nyitófesz érték adódik a 2 tranyónál a 3A-hez, ellenállás nélkül természetesen!? Ebből már kiderül, mekkora különbséget tett elfogadhatóvá az 1R source ellenállás jelen esetben...?!

Majd ha ez meg van, köss sorba a gate-kel, az adatlapban megengedett szórású +- feszültséggenerátort. És nézd meg, így mennyire lesz eltérő a két ág árama?!

Tetszik. Mondjuk nekem a kiinduló probléma is érdekes. Ha egyszer adott, hogy egyetlen tokkal necces lesz elfűteni a kialakuló veszteségi teljesítményt, akkor valakinek mitől nem egyértelmű hogy párhuzamosan kössön vele egy másikat? Mert lehet hogy nem 50-50%-ban fog megoszlani az áram? És akkor mi van, ha 65-35%-ban oszlik meg? Semmi, ha eleve így tervezünk, és ez már eleve sokkal jobb, mint a kiinduló állapot.
Gyári végfokokban pl. amiben van 4db párhuzamos végtranyó válogatni szokták őket, mert a tranyóknál még nagyobb eltérések szoktak lenni (ezeket élmény aztán javítani), valamint az áramkorlátot az egyszerűség kedvéért úgy szokták megoldani, hogy csak 1 tranyó áramát figyeli. Láttam még a 90-es évek elején egy olyan megoldást, ahol a gyártó nem szórakozott a tranzisztorok válogatásával, hanem tettek be egy átrakható átkötést. Elindították a végfokot, megnézték hogy a négyből melyik ágban folyik a legnagyobb áram, és arra az ágra tették az áramkorlát átkötését.

Ha használni szeretnél ilyesmit akkor érdemes a TINA-val ismerkedni egy kicsit, mert elég gyorsan optimalizálhatod benne, hogy mit hogyan érdemes méretezni. Ha a modell jó, akkor a gyakorlatot egész jól megközelíti a kapott eredmény.
Ja ami még kimaradt: nem árt ha a tranzisztorok azonos hőmérsékletűek....

Okkal használunk FET-et. Tényleg soroljam? Pl. kicsi a vezérlő áram igény, gyorsabb mint a BJT (már ha a táp tranziens viselkedése számít, akkor nem egy hátrány), kevésbé hamisítják mint a BJT-ket, nagyobb a típusválaszték, többnyire nagyobb hőmérséklettűrés, kisebb a maradékfeszültség (ha normálisan van méretezve), stb....
De abban igazad van hogy ez így nem tápba való, inkább műterhelésbe vagy hasonlóba, mert egyébként 100W-okat elfűteni... de inkább nem is fojtatom. Mondjuk úgy, hogy ez egy agytorna azoknak akik szeretik a fejtörőket, meg az érdekes megoldásokat egy felmerülő műszaki problémára. De ettől még senkinek sem muszáj így csinálnia.

Több tényező befolyásolja a dolgot (pl. az NPN tranzisztorok meredeksége is). Akkor lesz a leginkább egyforma a 3 fet árama, ha a tranzisztorok közös emitterében egy áramgenerátor van, ami negatívabb tápon ül mint a source lábak, ill. a GND. Amekkora áramot áthajt az áramgenerátor a gate ellenállásokon, max. az annak megfelelő gate nyitófeszültség kompenzálására képes. Jól méretezve egészen különböző FETekre is közel egyforma áramot kényszerít rá. Azonos típusú FETek esetén biztosan jól használható.

Én csak nagyon halkan jegyezném meg, ha szabályzunk, és a működés/használat 99,8%-ában rendes, több voltos feszültségek maradnak a szabályzó félvezetőn, és 1 darabbal nem lehet megoldani mert nem bírja, akkor mi a kócért használunk FET-et?? Amikor a bipoláris tranyót az isten is szabályzásra találta ki?!!?
Túlzottan bele lettünk szerelmesedve a FETekbe! Ott tartunk, hogy amiben nincs FET az nem is lehet jó...

Számomra ez az erőlködés a FET-tel, az elefánttal való szex mindenféle segítség nélkül...
És most jöhetnek a negatív mancsok!!

Tetszik!
Tehát amenyire azonosak a kisjelű tranzisztorok, annyira lesz a két MOSFET-en folyó áram is azonos nagyságú? Ha az egyik FET-en több áram folyik, akkor az ott levő tranzisztora jobban lehúzza a gate-jét, ekkor a másikon folyna nagyobb áram, de azt is lehúzza a saját tranzisztora. A gate feszültséget adó műveleti erősítő pedig próbálja legyőzni a két pici tranzisztort, ha sikerül neki (van elég tápfeszültsége és az ellenállások is jól vannak méretezve) akkor pedig a kívánt áram fog folyni a két FET-en (összesen). A tranzisztorok erősítési tényezőjének azonos nagysága garantálja a szimmetriát?
Köszi, hogy megosztottad!

Működik a dolog három különböző FET-el is.

A kísérlet 3. lépésében hozzáépítettem két tranzisztort az áram figyelésére, közös emitter ellenáállással, amit ebben a hozzászólásban említettem: Bővebben: Link és ami a kérdezőtől meg is kapta a lefele mutató hüvelykujjat. (így osszon meg az ember máskor egy-egy ötletet ugye...)
Az eredmény pedig:
IRF530: 1,5A
IRF840: 1,48A
Kis áramoknál még nem fut együtt a két fet, de mihelyt a két NPN tranzisztor dolgozni kezd egyre jobb lesz a helyzet. Nem próbáltam 3 FET-el de valószinüleg úgy is hasonlóan működne...

Elvégeztem egy (számomra) érdekes kísérletet, ami esetleg másokat is érdekelhet, a FET-ek párhuzamosan kapcsolásával kapcsolatban. A kísérletet áramkör szimulátorban végeztem, de jelen esetben ez jól közelítheti a valóságot.
1. Párhuzamosan kapcsoltam két teljesen más típusú FET-et, IRF530-at, és IRF840-et. Azonos gate feszültséget kaptak (3...7V között lassan növekedő), 50V drain feszültség mellett és figyeltem az áram megoszlását. Gyakorlatilag (ahogy ez várható volt) ez így használhatatlan volt, de a teszt következő lépése miatt erre is szükség volt.
2. Mindkét FET kapott egy 1Ω-os source ellenállást, és megkerestam azt a pillanatot amikor a két FET együttes árama 3A, majd megnéztem, hogy ez hogyan oszlik el a két FET-en.
IRF530: 1,75A (87,5W)
IRF840: 1,25A (62,5W)
Ha két különböző FET esetén ekkora a várható asszimmetria, akkor két azonos típusú FET esetén, amelyek feltehetőleg jobban hasonlítanak egymásra, ennél kisebb asszimmetria várható. Persze belenyúlhatunk valamilyen szerencsétlen gyártási szórásba, de ehhez eléggé pechesnek kell lenni. A korábban vitatott táp esetében, már a fenti nagyságú asszimmetria is elviselhető lenne. A további következtetéseket mindenki levonhatja magának, akit érdekelt ez a dolog.

A MOSFET Rds-ének pozitív a hőfoktényezője, ez pont a stabilitás felé hatna. Ezt kapcsolóüzemben ki is lehet használni. Analóg üzemben a problémát inkább a Vgs(th) feszültség szórása jelenti (ez ráadásul tényleg NTC).

Már ne haradgudjatok meg kedves Hobbielektronika! De miért van az off, ha utána kitörlitek a hozzászólásokat? Ez nem demokrácia és szólásszabadság. De mit is várjon az ember, hisz nyilván ez nem az első ilyen eset!

Nem értek egyet veled, de ha gondolod fejtsd ki részletesebben (akár magánban is).

Lehet legjobb lenni moderálást kérni, és visszamenőlegesen eltüntetni/eltüntettetni a mai napot.

Erre mit tudnék mérnökként reagálni?

Kolléga úr!!! Nem ér utólag átírni a hozzászólást, miután már reagáltak is rá!

Egyébként én úgy látom, hogy bár vitatkozunk valamin, az elfogadható keretek között zajlik, és a többség igyekezett szakmai érveket felhozni.

Bár lennének tippjeim, de túl kevés az információ ahhoz, hogy a tényállást megállapíthassuk.

Szia!

Bizonyára akkor az üzemvezetők rosszul tudták/alkalmazták.

Kapcsolóüzem esetén gond nélkül párhuzamosíthatók FET-ek, semmi szükség nincs válogatásra.
Másképp fogalmazva, válogatni csak analóg üzem esetén kell.

Amúgy pedig kérdeztél, és kaptál választ is. Arról rajtad kívül senki sem tehet, ha neked egyik válasz sem tetszik.De ha tényleg ez a legnagyobb problémád, akkor nem is tudod milyen jó neked, lépj túl rajta (és építs egy másik tápot ).

Örülök, hogy ennyi elég a boldogságodhoz, már emiatt megérte. Nekem van egy kislányom. Hidd el, én szó szerint egy darab szarnak is tudok örülni.

Hol írtam, hogy analóg tápok voltak?

Tényleg igaza volt "patexatinak" pár hete itt...

Fikázás az megy. Lehet, ebben a témában van, aki jobban ért valamihez, mint mások. De szerencsére az élet X-re játszik Mindenkinek megvan a maga keresztje. Nekem szerencsére csak ez. Másnak.. lehet jobban fáj További jó fórumozást.

Viccesek vagytok.
Gondolom ez fog majd lenni, az audifül/csöves 2.0 topic, amit be fognak zárni, hamarosan.

A másik fikázása helyett azon kellene elgondolkodni, hogy hét vége van, és nincs nyitva a bót. Márpedig ha nem tudok venni egy marák FET-et, akor nehezen teszek be 1 helyett mondju 3-at. (ami 2 oldalon 6...)

És ez elég kardinális probléma.

De biztos Nektek fürtzökben lóg otthon, nekem nem.

Ilyen baromi egyszerű az oka.

Szerintem az alunitrid szigetelőt sem próbálta ki. Pedig ugye a csillám az 1-5W/mk az alunitrid meg 200-300, tehát már csak a csillám miatt is már több 10 fokkal több lesz a tok hőmérséklete a hűtőbordánál. Már ezzel nagyon sokat lehetne nyerni. Igaz akkor az elmélkedések helyett meg kellene próbálni

Én értem de inkább nem írom le. Meg hát két találomra elővett FET amik között (esetleg!) nagy eltérés van se jó neki, mert miféle megoldás már az, hogy nem 1 fetnek kell vinnie 160W-ot hanem az egyik visz mondjuk 100-at a másik meg 60-at.

Szerintem nagy teljesítményekre "(-72V sokszázA..)" ép ésszel senki nem gyárt analóg tápegységet, csak kapcsolóüzem jöhet szóba. 2011-ben is.

Amúgy meg ennyi idő alatt már rég kipróbáltam volna source ellenállásokkal két-három FET-et,
(és ha kell akkor, a "hangolgatáson" is túl lennék) és már el is felejtettem volna a problémát - illetve még annál is hamarabb, mert eleve fel sem merült volna, hogy 1db FET-re ekkora teljesítményt ráengedjek, de ez végülis most nem számít.

Viszont azt nem értem, hogy Te miért nem tetted még meg. Ennél egyszerűbb megoldás gyakorlatilag nincs, maximum az hogy átírod a tápod feliratát, 50V/3A-ról mondjuk 50V/2A-re
és le is korlátozod ennyire.

Amúgy pedig még egy kis módosítással meg lehetne oldani a dolgot akkor is ha nagy a szórás a FET-ek között, mégpedig úgy, hogy a source ellenállásokat egy-egy kis tranyó figyeli, és nem enged egy FET-re egy adott értéknél nagyobb áramot, pl. a gate feszültség csökkentésével. Ha ezek a kis tranyók kapnak egy közös emitter ellenállást is, akkor viszonylag széles tartományban együttfutásra kényszeríthetnék a FETeket. De ez már egy másik táp konstrukció... és valószínűleg az is elég amit először írtam.