Oké értem.
Mindjárt cserélem az ellenállást, és írok.

Na kicseréltem 1K ra!
Most 26,7V van rajta. de még mindig nem működik. Esetleg az ic döglött be? (még mindig világít a zárlatot jelző led) Azokon a pontokon amit montál nem voolt áram.

Szia!
Ha valóban egy univerzális, jól használható tápot szeretnél, javaslom, hogy inkább az Alkotó által linkelt kapcsolást építsd meg, mint ezzel próbálkozol.
Azt többen utánépítettük, és kiválóan működik.

Ha nem sikerül feléleszteni akkor ezt fogom megcsinálni. De még szórakozok egy kicsit vele.

Valamiért a referencia feszültség nem jut el az IC 10-es lábára. A helyedben én ott néznék körül (P4 trimmer és P2 potméter).

Most már eljut, de még mindig nem jó!

Tanuld már meg, hogy a "nem jó" az szinte semmilyen információ a segítőnek! Mérni kell, nem sopánkodni. Akkor előrébb lehet jutni.

Oké!
Mit mérjek akkor? Mit szeretnél tudni?
Azt elfelejtettem, hogy ha fel van csavarva a poti, akkor olyan 8V körül van a fesz a 10 es lábon.
Nem tudom, jó e ez.

Egyenlőre eddig jó. De a lényeg, hogy most már van feszültség a műveleti erősítő bemenetén.
Vedd ki a D1 diódát, hogy az áramkorlát ne szóljon bele a működésbe, és mérd meg az 8-9-10 láb feszültségét. És persze a kimenti feszültséget. Ha a P2 poti most középre van állítva, akkor 10V lenne a kimenti feszültség. Ha még sincs kimenet, akkor a tranyók lábán is kell mérni feszültséget.

Értettem!
Holnap suli után ez lesz az első!
köszi a segítséget!

Kivettem, de semmi nem változott.
Itt egy videó a hibáról: HIBA

Ha jól láttam a videóból, az IC jól működik, a szerencsétlen műveleti erősítő kimenetén (8-as láb) max feszültség van. Próbálja a tranzisztort kinyitni, de nem tudja. Valószínűleg ott lesz a probléma. Meg kellene mérni a tranzisztorokat, illetve, hogy jól vannak-e bekötve.
Ezután pedig megmérni a tranzisztorok lábán mérhető feszültségeket.

Oké! Rendben! Megnézem!
Köszi a tanácsot! És írok a fejleményekről!

Működik! (működött)
A 2n1613 nem akart kinyitni, kicseréltem a bázisán a 3,9K-s ellenállást 2,2K-ra, és hibátlan! volt amíg véletlenül rövidre nem zártam és a 2n3055 nek lőttek + 1 biztosítéknak is. Ennyit a zárlatvédelemről!
Valami ötlet ennek orvoslására?
Köszi az eddigi segítséget!

- Az biztos, hogy nem a 3,9k/2,2k csere old meg egy gondot, hanem esetleg a forrasztási hiba elhárulása.
- Ha kivetted a diódát, és rövidre zártad a kimentet, akkor ne csodálkozz. Vissza kellet volna tenni, és élesztéskor soha nem zárunk rövidre tápot, csak maximum mikor már bizonyítottan működik az áramkorlát.
- Tedd vissza a diódát, és egy kisebb terheléssel próbáld az áramkorlát működését. (pld. egy 12V2W-os izzóval, ha nincs terhelő ellenállásod..)

Üdv! a kimenetet véletlenül zártam össze! A diódát már régen visszaettem, úgy indítottam! de ennek ellenére sem jó az áramkorlát. (olvasgattam, és másnál se jó) a forrasztás (ez eredeti) jónak tűnt, De akkor lehet ez volt a baj. Egyébként szépen működött! . Kicserélem a teljesítménytranyót, és még próbálgatom!

Helló!
A fentebb említett tápegységbe a 2N3055 helyett lehet e beletenni BU326 os tranzisztor?
Mindkettő meghalt egy rövidzár miatt és csak ez van itthon. (túl nagy biztosítékot raktam bele, és a rövidzár védelem meg nem az igazi...)

Beleteheted, de az fele annyi áramot sem bír. Az áramszabályozást kellene rendbe tenni, mert a kimeneti zárlattól nem mehet tönkre.

Sziasztok!

Van egy +-100V-os tápegységem és szeretném mindkét oldalon megoldani az áramkorlátozást 50mA-2A-ig. Egy erősítőt szeretnék javítás után kipróbálni és nem szeretném rögtön ráengedni a max. áramot.

Köszönöm.

Az élesztéshez elég az áramkorlát, nem fontos hogy állítható legyen, 60mA-től egyébként sem mehet tönkre egy végfok.
Ugyanilyet használok, a tápágakban van 1-1- poti aminek a csúszkája 1-1 FET gate-jére megy ezek az áteresztőtranyók. A feszt így 0 és kb. +/-96V között tudom állítani. A source-ukban van 1-1 2W-os sönt, ami nyit 1-1 tranyót, ez az áramkorlát. Ez 400mA környékén korlátoz, ez már elég bármilyen végfok élesztéséhez, és a fetek sem főnek meg zárlatban.
Meg van még rajta egy nagy méretű analóg műszer, amivel átkapcsolhatóan meg tudom nézni mindkét ág feszültségét és áramát. Mondjuk ez utóbbi leginkább kapcsolóüzemű tápok élesztésekor jön jól, mert szépen látom rajta ha letiltogat. A rajzát feltettem régebben valahova a fórumba.

Ennyi nekem is elég lenne, a 400mA az teljesen jó. Tudnál valami rajzféleséget adni nekem és hogy milyen FET-et érdemes használni erre a célra.

Emlékezetből rajzoltam mert hozzád hasonlóan lusta voltam keresni. Valami ilyesmi, a puffer azért ilyen kevés mert nálam kapcsitápról megy. FET, tranyó, ez volt éppen a fiókban.

Köszi szépen a rajzot.

Ha a lustaságért díjat lehetne kapni, szívesen elküldenélek érte.

Sziasztok!
Szeretnék tanácsot és megerősítést kérni Tőletek. Építek egy újabb labortápot amihez 35-40 voltos trafó kell. Rendelkezésre áll egy 2x37 voltos trafó. A mellékelt képen lehet is látni a trafót. A kérdésem az lenne, hogy a mellékelt kapcsolások közül (trafó utáni egyenirányítás) melyiket válasszam és melyikkel lehet a legnagyobb teljesítményt kivenni a trafóból?
Üdv: Attila

Szia!
Én az elsőt választanám. Szerintem az sokkal jobb...
Kevesebb alkatrész, kisebb feszültségesés--> kisebb veszteség.

Szia!
A kétutas egyenirányításnál a tekercsek felváltva dolgoznak, csak egy diódán van fesz. esés. (Nyersz kb. 0,6V-ot pluszba a diódahíddal szembe, de egyszerre csak egy tekercset terhelsz.)
A két szekunder párhuzamosítása után elég egy diódahíd, vagy csak a két egyenirányító után kell párhuzamosítani. Itt egyszerre dolgozik mind a két tekercs a teljes periódus alatt. Az egyenirányítón két diódanyitásnyi feszültség esik, ennyivel csökken a kimenő fesz.
Magam részéről a graetz hidas megoldást választanám.
Üdv.: István

HELLO !
Az elso kapcsolas a nyero , ketlem hogy a masodik kapcsolasban egyforma feszultseg lenne mindket tekercsen es hogy egyforma feszultsegeses volna mindket egyeniranyito hidon.

Csak ha teljesen egyforma a két tekercs...
(Ha a komplett hűtőborda, amire a diódákat szereled, elektromosan elszigetelve szerelhető fel, akkor a diódák és a borda közé nem kell szigetelő lap, sokkal jobb a hőátadás. A hegesztőtrafó egyenirányítását is anno így oldottuk meg...)
Egy kósza kérdés: nem volna érdemesebb egy "kétcsatornás" labortápot építeni esetleg? (ha elegendő a szimpla szekunder teljesítménye)...
Szép estét Mindenkinek!

Sziasztok!
Köszönöm a válaszokat. Ha jól értelmezem a graetz megoldást, akkor először párhuzamosítom a szekunder tekercseket és 1db gratz híd. A másik megoldás pedig két darab graetz-híd és utána párhuzamosítom az egyenfeszültségeket. Ezek szerint a graetz-hídas megoldással lehet a trafó mindkét tekercséből egyszerre kivenni a maximumot a periódusok során? Lehet hogy nagyon amatőrnek tűnök, de elsőre én is a kétutas megoldást választottam volna. Mivel a kezembe került az 1992-es rádiótechnika évkönyv, melynek a 115-dik oldalán található egy 12V 24A-es CB táp kapcsolási rajz, és itt láttam a dupla párhuzamosítást (szekunder tekercsek+graetz-ek). Most akkor hogy is van ez? Maradjak az egyszerű kétutasnál, vagy válasszam a graetz megoldást, de melyik fajta párhuzamosítással?
Lehet hogy nem kellene ennyit gondolkodnom rajta, csak egyszerűen szeretném tudni a miérteket. Ha a trafóm sima 1x37Volt kivezetéses lenne, nem fárasztanálak benneteket a kérdéseimmel.
Üdv: Attila

A készülő labortáp egy SMPS 1 táp lesz, biztos ismeritek( pa-elektronika). Nem terveztem dupla tápot mivel nemrég építettem egy különálló 0-24V 0-3A-es tápot. Az új táp 5-10A közötti lenne ezért is lényeges a trafóm szekunder tekercseinek lehető legjobb kihasználása.