Kedves Kollégák!

AZ lenne a kérdésem, hogy adott esetben vegyészmérnöki diplomával lehet-e pl. megbízási szerződés keretei között laboratóriumi műszert javítani. Alkalmazottként lehet, számos példa van rá a nagy márkák hazai forgalmazóinál. Vállalkozóként kérdéses, megbízási szerződéssel megint kérdéses. A jogi háttér érdekelne. Nem az hogy képes-e rá az illető.
Az is érdekelne hogy esetleg még milyen képesítés kellhet hozzá. Ha van rá mód jogszabályi hivatkozásokat is linkelhettek.

Az építő jellegű hozzászólásokat előre is köszönöm.

Elektronikus műszerekre gondolsz, vagy vegyipari egyéb műszerre? Nem mindegy.

Szia!
Laboratóriumi műszerekre, eszközökre. GC, HPLC, MS, mágneses keverő, rotadeszt, stb....

Nem mélyedtem el a témában, de egy gyors keresés ezt hozta:

A 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról) szabályozza a javítás utáni kötelezettségeket. Ha a műszer hivatalos mérési eredményt ad ki (joghatással járó mérés), a javítást végzőnek olyan gyári technológiát és szoftvereket kell alkalmaznia, amelyek garantálják, hogy a műszer a javítás után is megfelel a jóváhagyott típusnak.

Egy példa:

Az Európai Unió 2017/746 (IVDR) rendelete az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről közvetlenül hatályos Magyarországon is. Ez a jogszabály kimondja, hogy a berendezés biztonságáért és teljesítményéért a gyártó felel, de ez a felelősség (és a CE megfelelőség) azonnal megszűnik, ha a karbantartást vagy a javítást olyan harmadik fél végzi, aki nem rendelkezik a gyártó hivatalos felhatalmazásával és képzésével.

A Sanofiban ( Chinoin ), voltam a műszeres PC-k gazdája egy ideig. A HP, Waters, Shimadzu, szervizesei közt több a vegyész, mint a villamosmérnök. Ugyanis ezeknek a szervizelése nem elektronikai javítás, hanem inkább a kalibrálás, beállítás, elhasználódott részek cseréje. Ha elektronikai hibájuk van, akkor komplett panel, vagy modul csere. A kicserélt hibás darabokat meg ott hagyják a laborban, dobja ki a tulaj, ha akarja.
Úgy hogy szerintem van esélyed ezen a területen. Úgy is úgy indul, hogy tanfolyam az adott műszer gyártójánál az adott műszerek szervizelésére.

Köszönöm a választ, ezzel én is tisztában vagyok. Pár szervizest személyes is ismerek. Voltam gyári képzésen többször.
Dolgoztam szervizesként is, de mint alkalmazott. Nem mint megbízott. Más a felelősség, és az elvárt képesítés szerintem. A jogi háttér érdekelt volna.
Javítottam többször elektromos panelt műszerben is, különféle hibákkal. Alkatrészcsere. Panelt mindenki tud cserélni. A gyári vagy méregdrága vagy már rég nincs hozzá. Nem a tudás a probléma.... nem is a műszerezettség.

igy igaz, ahogy leírtad.
Tény és való a te országodban, és vállalatoknál, multi cégnél a elektronikai szaktudást, pl. javító műszerész...nem sokra becsülik.

Sétálj be az adóhivatalba, és kérdezd meg, ott talán felkészültebbek ezen a téren.
Vagy tudnak választ, vagy talán tudják, hogy hol kapsz erre a kérdésre egzakt választ.
Egy próbát megér.

Ahol ilyen drága műszerek üzemelnek, ott valószínűleg van a cégnek jogásza, vagy jogi képviselője. Az ő érdekük is hogy jogilag tiszta legyen a megbízás.

Üdv!

Szerintem van egy kis tévút a dologban...(az adó hivatal nem gondolom, hogy illetékes lenne, a fogyasztóvédelem, mérésügyi hivatal vagy valami hasonló szervezetek illetékesek...
Véleményem szerint ahogyan fentebb írásra került a "hitelesítéshez" szükséges a szakvizsga, bárki megjavíthatja, de nem tud igazolást adni a szakszerű elvégzésről (pl ISO besorolás és egyéb szabványoknak megfelelőségről)- vagyis ha a javíttatónak csak a működés helyreállítása számít, akkor bárki még a kőműves is... Ugyanis végzettség nélkül is dolgozhat valaki adott szakmában, de attól még az írott és íratlan szakmai szabályokat ugyanúgy be kell tartania mintha végzett "mester" lenne... ( ezt gebasz esetén egy bíró simán a szemébe vágja a szakinak, tehát attól még felel a következményekért...) Még ideértve a gyártó kizárólagos jogát és az ezzel kapcsolatos engedélyeket ill. szerződéseket- persze ezek a dolgok az értékel arányosan kezdenek komolyodni és a multicégeknél nem akkora tényező a javítás ára... Ez a véleményem a dolgokról, remélem nem írtam hülyeségeket...

Üdvözöllek. Ez azért kicsit bonyolultabb, és egy fórumon kapott tanácsok alapján munkát vállalni ilyen területen nem célszerű. 95 óta dolgozok vállalkozóként mint "Irányítástechnikai műszerész", plc-k, pneumatika, elektronika, méréstechnika stb, Európa sok országában javítottam már. Pár éve még nem volt gond vezérlések javítása alkatrész cserével, ma már meg gondolom kinyissam-e az adott szekrényt, bontsak-e egy hibásnak vélt alkatrészt, a várható ellenőrzések miatt. Hivatalosan azé a teljes felelősség, aki dokumentálhatóan javított, jó esetben gyártás kiesés történik de lehetnek komolyabb következmények is. Ha a megbízó vállalja a kiadásokat a plusz költségekért ami nem kevés, és a szerződés apró betűs részeit /kötbér, szerszámok felhasznált anyagok felelősség stb/ akkor természetesen van jövője az elgondolásnak. Sajnos nincs után pótlás az iparban. Üdv.