Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Napelem alkalmazása a lakás energia ellátásában
Témaindító: Router, idő: Júl 15, 2006
Témakörök:
Isolar sml inverter 5.5 kwh
Lifepo4 240ah aksi 16db (ncon) Bms Aksi szigetelés (nyitott folyosón van) DC doboz Aksi leválasztott Hálózati át kapcsoló Némi vezeték (napelem és akksi) Napelem 7db Napelem tartó szett. Ezek kellenek egy alap rendszerhez.
Egyébként, simán megoldható, hogy a hálózat besegítsen a terhelés felé, ha az inverter már túlterhelődött. csak nem oldják meg, mert az egy másik lépcsőfok lenne, az lesz a drágább verzió. Lehet, hogy van is ilyen, nem ismerem a piacot.
De ha már a rajzodon relék vannak, vagy mágneskapcsolók, az is megoldható, hogy tirisztorok vannak helyettük. Nagyjából nulla átkapcsolási idővel. Nyilván ez is jól megdrágítaná a rendszert.
Meg van már oldva, vannak ilyen inverterek, nem is feltétlenül drágábbak. Nem ez a gond, hanem a jogi része, nálunk ezek nincsenek bevizsgálva, ennek folyományaként engedélyezve sem. Ha valaki meghal emiatt, a magyar hatóságot nem érdekli, hogy a kínai milyen tanúsítványt állított ki róla, soha nem fogod tudni a bíróság előtt bebizonyítani, hogy az a magyar hatályos szabványoknak megfelel, mert nem felel meg.
Én egyébként sem szorulok rá, amíg van nap meg akku addig menjen arról, ha meg nincs, kapcsoljon vissza a hálózatra, nekem ennél több nem kell. Hegeszteni nem erről akarok, ha meg igen, akkor majd veszek nagyobbat amiről lehet. Nemrég tettem be egy doksi részletét, van olyan (11kW-os) amelyikből párhuzamosan lehet kötni akár 6-ot is, az már 66kW 1 fázison. Meg össze lehet őket kötni 3 fázisra is ha arra van igény. A mai világban minden csak pénz kérdése. Jártam egy illetőnél ott 20kWp-nyi panel van a tetőn, és olyan gépeket üzemeltet egész évben hogy ki is van használva. Egyébként ez a mezei relés átkapcsolás is megtörténik 10ms alatt, tettek fel róla szkópfotót régebben, de ezt tudja is mindegyik mert szünetmentesként is használhatóak. Én sem tudom mikor kapcsol át mert egyik fogyasztóm sem veszi észre, csak ha kimegyek már látom hogy az akku üres és hálózatról megy a kimenet. Hamarosan megint így lesz, mert ma egy fikarcnyi napsütés sem volt. Idézet: „az is megoldható, hogy tirisztorok vannak helyettük.” EZT NAGYON GYORSAN FELEJTSÜK EL!!! Totálisan életveszélyes, nem felel meg a galvanikus leválasztás követelmények!! A napelem inverterekben minden fázisra két sorbakötött relé van a leválasztáshoz!!!!
A nem a témához tartozó hozzászólások eltávolítva. Kérjük, a személyeskedést a továbiakban mellőzni!
A kommunikációnak több rétege van, ebből itt a fizikai réteget karcolgatjuk:
- Be lehet dugni mechanikusan (nem törik el az erőltetéstől, nem kell fúrni/reszelni hogy beférjen) - Elektromosan passzolnak (bekötés, jelszintek, nem füstől, stb.) Hogy értelmesen tudna-e kommunikálni, azt a fene tudja.  Szerintem a router egy kukkot sem fog érteni és viszont...
A tirisztorok nem biztosítanak galvanikus leválasztást, ez igaz. be is tesznek sorba a hálózat felé egy relét, ami akkor bont, ha nincs hálózati feszültség. Ha igazán jót akarnak, akkor még két relét betesznek, a tirisztorokkal párhuzamosan, hogy csökkentsék a tirisztorokon eső veszteséget. Ezek a megoldások csak igazán nagy teljesítmények felett használatosak.
Az rj45-ön általában rs485-ös kommunikáció folyik, az inverterek és a központi kezelőegység közötti kapcsolatra készítették föl. Ritka, amelyiknél LAN. Ráadásul gyakori a 2 db rj45-ös is. Rs232 is pl. naplózáshoz küld ki adatokat. Rá lehet dugni wifi modult, de szerintem nem sokra mész vele, abból ítélve, amiket eddig az inverterek adatlapjaiból kiolvastam. Vannak inverterek, amiben nincs benne a wifi. Ott általában kapni hozzávaló wifi kiegészítést.
Ne keverjük a kettőt. Az off grid-ben alapkövetelmény az, hogy semmilyen esetben se kerülhessen galvanikus kapcsolatba a kimenet és a hálózat, az on grid-nél meg ugye alapból össze vannak kapcsolva, ott meg az a követelmény, hogy akkor bontson a relé ha áramszünet van.
Aztán vannak az egyebek, mint hibrid meg a jó ég tudja már mi, amik állítólag "csepegtetnek" visszafele a hálózatba is, na hogy ezekben mi mit csinál azt csak a gyártó tudja.
Hello ehhez kapni gyári wifi modult csak nekem szimpatikusabb lett volna a kábeles kapcsolat. De ezek szerint ez nem ennyire egyszerű nem minden rj45 lan csatlakozó.
Odáig rendben van, hogy konvertál. De mit? Honnan tudod, milyen kapcsolatot hajlandó elfogadni? Ezek nem szabvány PC kimenetek, hanem ipari protokollokkal működnek.
Amit a gyár wifire átültet, ahhoz is általában a gyártó saját szoftvere kell a másik oldalon.
Az enyémhez is adtak ilyen kábelt. Az csak egy sima vezeték, RS-232 kommunikáció megy rajta (a doksiban írják is), csak valamiért az egyik végére RJ-45-ös csatlakozót raktak (az ősrégi DB9, DB15 vagy DB25 helyett...).
Erről sajnos lekéstem, már megrendeltem a gyári wifi modult. De azért köszönöm szépen.
Itt én attól tartanék jobban, hogy ha még a kapcsolatot el is fogadja, az rs232 egy szervízport rajta, nem pedig egy sima kommunikációs port.
Mondjuk mert olcsóbb, mint a DBxx sorozat tagjai...
A doksijában valószínűleg van valami róla. Az én inverterem doksijában mindössze annyi volt, hogy csatlakoztassam egy PC-hez, és telepítsem a mellékelt CD-n lévő programot. Az inverter rajzán RS232-nek jelölték az RJ-45-ös csatlakozót. Az inverter burkolatán a csatlakozó mellett a COMM felirat van, semmi más.
Mellékelt CD nem volt, de egy inverterekhez használható windowsos programmal (WatchPower) (meg egy RS232/USB átalakítóval) bele tudtam nézni az inverterbe, beállításokat tudtam változtatni.
Valószínű, mert a mostani termékek tervezésénél az olcsósítás az egyik legfontosabb irányelv...
Üdv! Nincs véletlen valakinél kéznél egy ilyen ászokcsavar a 300mm-es hosszúságú?
Annak a méreteire lennék kíváncsi, de nem találtam eddig. 
Ugyan nem a lakás áramellátására szeretnék napelemet használni, de hátha tudtok valami egyszerű megoldást az én elképzelésemre.
Vettem egy akkus fűnyírót, és azt tervezem, hogy az akkuk töltéséhez veszek egy napelem táblát. Nem akarom sem hálózatra kötni, sem külön akkumulátorban tárolni az áramot, csak a fűnyíró akkujait szeretném vele tölteni. Van egy régen vásárolt kvázi szinuszos inverterem és arra gondoltam hogy rákötném közvetlenül a napelemet, és az inverterről meg mehetne a akkuk eredeti gyári töltője. Szerintetek működőképes elképzelés?
Szia!
Működőképes --de gazdaságtalan (mennyi az inverter , töltő önfogyasztása/hatásfoka ? ) Én a DC töltést helyezném előtérbe. Napelem---DC/DC konverter --akku. Ehhez (a kivitelezéséhez )viszont több adatot kellene ismerni.
A napelem is olyan mint a csomagolt élelmiszer, minél kisebb annál drágább. És most jön a de. Lehet kapni olyanokat amik jól megfelelnek akku töltésre, sőt olyanok is vannak amik kifejezetten arra valók, elektronikával, csatlakozóval el vannak látva és nem is nagyon drágák.
Nekem is van egy kis 15W-os panelem ezzel szoktam tölteni az akkut ha süt a nap, itt vettem az apróban valaki 5500 pénzért. Ezen semmi nincs, kijön belőle a 2 szál drót és ennyi. Üresen 23V körül van, 18V-osnak van írva, 12-18V körüli akkuk töltésére tökéletes, csak vagy lesni kell vagy kell rá valami elektronika hogy ne töltse túl az akkut. Én autó akkut töltök vele, rá szoktam nézni óránként hogy hogy áll, nem tölt gyorsan mert csak 7-800mA-t tud így, amikor eléri a 13,2V-ot a fesz akkor leveszem róla. Mondjuk nem írtad, hogy mekkora feszültségű az akkupakkod. De ahogy írták előttem is, ha ez így közvetlenül nem jó, akkor meg kell venni hozzá egy olyan stepup vagy down konvertert amin be lehet állítani a kívánt feszültséget és akár az áramot is (pl. XL4005 stb.).
Találtam egy ilyet ha esetleg valakit érdekel. Benne vannak a csavar méretek, és még sok egyéb is.
Sajnos kénytelen voltam betömöríteni, mert épp a feltölthető fájl mérethatár felett van. Ui.: Esetleg ha megoldható lenne, hogy a szerveren elhelyezni és direkt linket tenni a topik főcím alá. A hozzászólás módosítva: Ápr 22, 2024
Az M12x300 ászokcsavar / tőcsavar / alapcsavar / gerendacsavar hívják bárhogy is, tud valaki beszerzési forrást? Úgy vettem észre, mindenhol az M10 megy általában. Ahol találtam M12 -est, ott rövidebb van, vagy nagy ritkán a hosszú, de borsos áron, vagy ha jó áron akkor külföldi webshop de borsos szállítási költséggel.
A 10-es miért nem jó? Csak van oka, ha azt használják.
2900 Ft-ért nemtűnik soknak: Bővebben: Link. Már ha valóban rozsdamentes (A2) anyag.
Nem állítanám biztosra, hogy nem jó, de ahogy számoltam, 1 csavarra kb 9kg terhelés jut, és elég meredek, kb 35° (de majd megmérem pontosan) a tető meredeksége. Viszont mivel hosszú kell, eléggé kinyúlik a gerendából, hogy legyen szellőzési lehetőség a tetőlemez és a napelem közt. Aztán a hóterhelésre is gondolni kellene, ha ráesik még vagy x cm, jó lenne, ha nem kezdene elhajolgatni a csavar. Abból indultam ki, hogy a 12-es szárnak csak nagyobb tartása van mint a 10-esnek.
Ne viccelj már, majdnem negyedáron találtam már, csak mint írtam ez külföldről jönne,
és sokalltam a szállítási költséget. Helyi boltokból általában 2000 a posta, lengyelből meg 12000. Ui.: Amúgy 56 db-al beszorozva az azért már nem olyan baráti. Egyébként meg nyugodtan mondhatjátok, hogy skót vagyok.  A hozzászólás módosítva: Csü, 17:29
Tényleg skót vagy.
 12 000 Ft futárköltség Lengyelországból ajándék ár. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
