Sziasztok!

Van egy kínai 5 Kw hibrid invertereres napelemes rendszerem. Ami napközben jól üzemelteti a rá kapcsolt fogyasztókat és tölti az akkumulátort az éjszakára.

Na ezzel szeretnék fűteni (rásegíteni) egy bojlert akkor amikor nagy teljesítmény érkezik a napelemekből. A két fűtőszálat szereltem az 1000 L pufferembe 500W és 1000W-os. És ha a napelem nem termel valami fényesen akkor a fűtés nem kapcsolna be.

Épített e már valaki ilyet? És volna jó ötletetek vagy gyakorlati tapasztalatotok.

Télen mennyi energiát termel a napelemed ?

Többféleképp is megoldható,

Én a hálózati feszültséget figyelem nyáron, amikor elér egy kritikus szintet, bekapcsol a bojler. Csak azért bonyolítottam, mert a hálózatunk gyenge, és az inverter túlfeszültségre leáll. Amúgy összetett a probléma, ha nincs érték amit kordában kell tartani, legegyszerűbb a 11 órától megy du 4ig eset. Olyan szabályzást nem találtam még ki, ami minden feltétel szerint optimális, és nem kell állítgatni hetente havonta. Esetleg kérdezgeted/méred az invertert mennyit termel, nézed a lakásod pillanatnyi fogyasztását, nézed az akkuk mennyire töltöttek, mekkora a hálózati feszültség osztasz szorzol jósolsz mennyire várható még napsütés aznap , bekalkulálod mennyi energia kell még a bojlernek, hogy legyen elég meleg víz...
Az idő alapú vezérlés kellő biztonságot ad, nincs agyon bonyolítva, és hellyel közzel minden évszakban jó.
Amúgy az invertered által kiadott áram mérése alapja lehet a teljesítmény alapú bojler kapcsolgatásnak, de egy bizonyos időt esetlegesen pluszba is biztosítani kell, mert az inverter az év egy részében nem fedezi még a melegvizet sem.

A téli estéken tapasztalható napfény vagy holdfény csillafénnyel táplált napelemre rákötsz egy olajradiátort és azzal fűtesz.

Hát igen, de még a téli fényes nappalok sem adnak sok energiát.
Itt a tegnapi teljesitmény. A sárga felület jelenti azt amikor a napelem termelte a fogyasztoknak az energiát, s ha még maradt ment az akkukba (zöld) sajnos még arra sem volt elég, hogy az akkukat 20%- ra feltöltse, nem még, hogy maradt volna energia a melegitésre. ( az nálam akkor kapcsolna be ha 500 W felesleg maradna). Elsöbbséget élvez az akku töltése.
Erre jobb esetben nyáron kerül sor.

A kerdező nem azt kérdezte hogy mikor hanem azt hogy lehetséges e ,szerintem most elkell határolódni a mikortól .

Pontosan azt irtam, amikor az 500W energiafelesleget emlitettem.
A rendszerek többségében van prioritás beállithatoság. Jelen helyzetben az eddig látott ajánlások, elméletek szerint, ha van akku a rendszerben, akkor annak van az elsösége, s csak utánna jöhet a többi ( pl a bojler). Az ilyen extrafogyasztokhoz meg rendszerint 500 W az also határ, azaz csak akkor kerülnek sorra, ha legalább ennyi energia marad.
Néha nem árt elgondolkodni a leirtakon, és Doky586 irását egészitettem ki.

Értem én az egészet ,egyéb iránt nem csak télen van szügség melegvizre !
A napelem rendszert ezer félekép lehet használni,vannak akik csak felszereltetik meg vannak akik felszerelik maguknak ,ebből adódóan van aki csak használja meg van aki tudatosan használja!
Remélem érted felőlem az iróniát...

Kúlönben meg az egész történet ma már lerágott csont!
Itt magyarba kb 20 évet elkéstek az emberek ,sajnos eggyes lobbi érdekek meg még akadályozzák is úgy ahofyan csak lehet ,hisz éjszaka nem süt a nap@
Van itt is egy ilyen cucc 22 db 385watt panellel ,szépen megy teszi a dolgát,mint mondottam tudatosan használva.

Nem tudom milyen alapon állitod, hogy „magyarba“ 20 évet elkéstek? Kihez, mihez viszonyitva?
(mezei politikai maszlag).
Sok esetben messze mások elött vannak a hazai rendszerek, csak sokan azzal etetnek, hogy a házi erömüvek megoldanak mindent.
Amint láthatod a korábbi grafikán az év kb 100 napján alig ér valamit a naperömü. Söt az a helyzet egyre inkább, hogy gátolják a elektromos hálozat hatásos müködését, ami ugye sehol a világon nem arra lett kiépitve, hogy a rákötött ügyfelek áramot termeljenek, hanem arra, hogy fogyasszanak, söt, ha lehet elöreláthato, mérhetö keretek között.
Ezt meg pontosan a terjedö napelemrendszerek boritják fel, mert ezek teljesitménye az idöjárástol függ, az meg tudjuk hogy kiszámithatatlan.

Egy kérdés, hogyan lehet tudatosan használni egy napelem rendszert? Mik azok a fogyasztók, amikkel tudsz játszani? Nyári fogyasztásunk max 8kW/nap a termelt 20-30kW ezen tudatosság nem segít. Max fogyasztok többet feleslegesen valamire.. Amúgy is akkor termel amikor nem vagyok otthon. Tárolni igazából csak villanybojlerben tudom ( ott is max 2-3 órában a töredékét a termeltnek). Ha nem akarom/tudom az életem megbonyolítani mit lehet javítani a használaton? Még azt mondanám hibrid inverter, de az akkukba nyáron max 1-2 óra termelés fér, (mellesleg bőven sokba kerülne) azt is este vagy elhasználom, de inkább nem. Nyáron egyenlőre nem kell klímázni, mert körben árnyékolt a ház, csak hetek alatt melegszik fel. Télen meg amúgy sincs elég energia termelés, nincs mit beosztani....
Ha az éves szaldó megszűnik, a tudatos használat után is bukta az egész. Nyáron termelt áramért kapunk max 20-30e Ft-ot, Na ezen összegből nem fűtjük ki a tél 80-90%-át az tuti. Ha meg nem lesz semmilyen szaldó akkor lehet sakkozni a termelt energiával, de az már keserves világ. Az ember elkölt több millió forintot, hogy utána még azon agyaljon, havi pár ezer forintért, mikor mosson, süssön hűtsön... hurrá A gépek vannak értünk, vagy mi szolgáljuk őket... A H tarifával ugyanezt kisebb korlátozással elkövethetné olcsóbban. ( tudom emelhetik azt is, de mint látszik, napelem sem életbiztosítás, max 6 hónap függetlenség..)

Mmm nálam max 6 kW egy nap , nappal ha minden ok megy minden a panelekről ,közben tölti az akkut ha kell ha meg nem akkor megy a bojlerbe a fölösleg
Mindez csak akkor nyilván ha van annyi termelés ami fedezi azt a pár kW ot , ejszaka meg alig kell 1kWatt azt simán áthidalja az akku .
Télen meg nyáron mindig más más minden nap...
Tudatossag csak annyi hogy nincs túlméretezve az egész igy nincs olyan helyzet mint nálad is fennál hogy megy a levesbe a megtermelt áramod nagy része .
Az emberek nagyrésze amikor felszereltette azt hitték majd minden ingyen lessz aztán jó nagyot,sokat majd minden ingyen lessz ,van pénz lóvéra oszt utána meg siránkoznak hogy fölöslegesen szereltettek föl akkor megalomán rendszereket amit egyálltalán nem tudnak kihasználni oszt a rengeteg milka meg ott vigyorog a tetőn meg a sufnyiban!

Amikor feltették a szaldó örök élet, éves elszámolásnál némi plusz, a nyári plusz termelést a téli fűtés megette. Ha a havi szaldóval fenyegetnek, el sem lesz kezdve, nem rendezzük át a fűtést elektromosra.... 8-10 e villanyszámla sosem térül meg napelemből, fűtés marad gáz/vegyes kombó. Az akkori viszonyokhoz pontosak voltak a számításaim, egyáltalán nem volt túlméretezve. Talán a napelemadó fenyegetett egy kicsit..

Energetikailag a legnagyobb hatásfokú megoldás az, ha hőszivattyúval tudsz fűteni. Ha nincs túl hideg kinn, akkor 3-4 vagy még több lehet a COP. (Az elvi fizikai korlátja 10 körül van ha jól emlékszem tehát még várható némi javulás a technikában. A termodinamika képletei szerint ki lehet számolni. A near-isothermal Stirling motor a legígéretesebb technológia szerintem.) Az energia sem ekvivalens, attól is függ a hasznosíthatósága, hogy milyen entrópia-szinten van (nem tudom szabatosan megfogalmazni sajnos). Egy adott teljesítmény áramban értékesebb, mint mondjuk 40C fokos melegvízben. Ezért a fűtőszállal fűtés pazarló.
Elvileg lehetséges tárolni is a meleget nyárról télre, mostanában számolgattam ilyesmit, hogy víz, vagy homok alapú hőtároló hogyan működhetne. Ha sikerülne egy kb 300m3-es viztartályt 80cm polisztirollal hőszigetelni hőhíd nélkül, akkor az alkalmas lehetne a nyári meleg télre elraktározására. A támogatott gázmennyiséggel ekvivalens teljesítményt leadó rendszerhez a 300m3 hőtároló mellé nagyságrendileg 100m2 napkollektort vagy napelemet kellene telepíteni. Erre a tartályra csak a hőszigetelés ára 7MFt-re jött ki nekem úgy, hogy az első találat áraival számoltam.
Ez lenne az ára a szigetüzemnek. Ha csak a télen gyűjtött energiával akarnánk fűteni, akkor még több napelem kellene, viszont saccra egy jóval kisebb - párezer literes - hőtároló is elegendő lehetne a napsütés nélküli időszakok áthidalására.

Bocs nem special rád irányult a válasz ,csak olyan nagy általánosság ,a kialakult helyzet meg sajnos csak egyre rosszabb lessz az én meglátásom.

Hát nem léptünk sokat előre.
10 órától 14-óráig van óránként 2Kw plusz energiám (ha süt a nap) nem sok de szerettem volna ezt a pussz energiát valami okos kapcsolás segítségével hőenergiává alakítani.

Semmi kapcsolás nem kell hozzá csupán egy kapcsolás .

És azt a 8kW-t miért mem az akkukba nyomja?

Szia!

"Ha csak a télen gyűjtött energiával akarnánk fűteni, a"

Nálam november 1 től csak kettő napon sütött a nap! Ma is köd volt!

Ez igy még 1 liter vizet nem melegitene fel .

Egyfolytában elektromos mennyiségeket soroltok, akkor miért nem a megfelelő mértékegységet használjátok? Még ha hobbi, akkor is szakmai jellegű fórumban vagyunk.

Úgy tudom, hogy van olyan panel, ami szórt fényben is termel valami áramot. Képzelj el abból több mint 100 m2-t! Úgy értettem, hogy ha 1 gázkvótányi fűtést akarunk napenergiával kiváltani, akkor az kb 100 m2 gyűjtő felülettel jön ki, és ehhez képest lesz jó néhányszor több, ha csak télen gyűjtünk ráadásul olyan napelem panel kell, ami a szórt fényt is hasznosítani tudja! És még így sem mehetünk biztosra, mert ugye jöhet hetekig tartó köd is, ahogy most volt neked. A teljes önellátást napenergiából tehát csak óriási tároló kapacitással lehet elérni.
Az energiatárolás a napenergia szent-grálja volna, de egyelőre nincsen olcsó és hatékony megoldás. A hőtárolás egyébként mérettel jól skálázódik, ebben a videóban egy dániában épült hőtároló van bemutatva, ami sok háztartás fűtését és melegvizét megoldja. A trükk az, hogy a térfogat köbösen nő, a felület csak négyzetesen, ezért a méretet növelve egyre gazdaságosabb hőtároló megoldásokat lehet építeni. A videóban bemutatott méretben alulról és oldalról nem is kell hőszigetelés! Márpedig az a nehéz része kicsiben. Egész falvaknak kellene összefogni és akkor kiépíthetnének ilyen rendszereket. Egyéniben azonban necces a matek. A legoptimistább számolásomból (sok tételt egyszerűen kihagyva) a támogatatlan gázárral számolva egyébként nagyságrendileg 10 éves megtérülés jött ki, tehát még az is lehet, hogy előbb utóbb meg fogja érni ilyet építeni.

Két rendszert is telepítettem polikristályos napelemekkel. Semmivel sem termel többet télen sötétben, mint a monokristályos. Az egyik csupán amiatt termel picivel többet, mert jobb a dőlésszöge. 1%-on belül marad így is.

Beszélgettem pár hete egy kivitelezővel, azt mondja hogy kb. 10%, mármint annyival tud ilyenkor többet a poly, ami kb. lényegtelen, mert szinte mindegy hogy egy 4,5kW-os rendszerből 470W jön ki ilyenkor vagy csak 420W mert egyik se elég semmire ha nem visszatáplálós a rendszer.
Utánaszámoltam alaposabban a sziget üzemnek is, hát eléggé optimista voltam, mert újra számoláskor simán 60 év körüli, vagy afeletti megtérülési idő jön ki. Ráadásul ez még így is eléggé alul van számolva, mert néztem egy pontosabb méretezést egy kivitelezőnél ahol kb. olyan aránnyal számolnak, hogy egy 5,5kW-os rendszer alá bizony kell a közel 1000Ah-nyi akkupakk. És akkor az a 60 év már inkább olyan 80-100 ha azt az akkupakkot még 5 évente cserélni is kell.

Az okos kapcsolást úgy hívják hogy programozható kapcsolóóra. Megadod neki, hogy 10 és 14 óra között a bojleredre kapcsolja rá a napelemből bejövő feszültséget és ennyi. Akkor van szívás ha a bojleredben olyankor épp meleg a víz, és a termosztátja emiatt nem fog bekapcsolni.

Erre mondtam hogy elég egy kapcsolás ,akár programozott akár kézi ,de lehet bonyolitani akár hőfokfigyeléssel .
Előzőleg is mondottam ez egy lerágott csont ,nincs új ...semmi

Nálunk egy rendszer van, egy része poli, másik mono. A poli 275Wp a mono 310Wp ezen ködben teljesítmény arányosan a poli talán 1-5%-al jobb. Bár az a 100-120Wh per cella esetén ez nem igazán számít semmit. Kis tetőn a mono jobb, felületarányosan több fér, nagy tetőn meg a ár/Wp a döntő a mai eszem szerint. Napsütéses időben nem tudom a különbséget, mert nem azonos tájolásúak, de amióta telepítve vannak szinte pontosan ugyan annyit termeltek, teljesítmény arányosan.

Ha már hőtároló, akkor inkább napkollektorral kellene fűteni a vizet. Még hobbiszinten is elérhető az 50 %-os hatásfok. Hol van ehhez képest a napelem a 20 % körüli hatásfokával, meg a hozzá szükséges elemek beruházási költségeivel? Olcsóbb megvalósítani, ha mondjuk egy utcában néhány ház összefogna, akkor nem is lenne olyan drága. Ehhez persze olyan közeg kellene...

Kérünk mindenkit, hogy elsősorban a témanyitó kérdésére koncentráljon, és szorosabban a témánál maradni. Köszönjük.