Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Passzív ház, energetika, vezérlés
Sziasztok ! Egy 1 emeletes épülő ház fűtési rendszerét kell megépítenünk. A rendszer rövid leírása : Vaillant kondenzációs kazán, vákuumcsöves napkollektorok, Idro 50-es 21 Kw-os (kicsit sok, de ebben a típusban ez a legkisebb) vízteres kandalló, 1 m3-es 1 hőcserélős puffertartály, minden helyiségben külön körön padlófűtés Oventrop osztóval és Oventrop elektromos szelepekkel (minden körhöz külön, 230v-ra nyit), minden helyiségben 230 V-ot kapcsoló szobatermosztát (még nincs kiválasztva), Auromatic 620-as Vaillant vezérlés (aranyáron). A napkollektorok a hőcserélőn keresztül adják le a hőt a puffertartályban, a vízteres kandalló a tartály vizét keringetve fűti azt, a padlófűtésben is a tartály vize kering 1 keverőszelepen keresztül, a használati meleg víz 1 túlméretezett 43 Kw-os külső hőcserélővel lesz megoldva. Ha a hőérzékelő észleli, hogy a puffertartály felső 40 %-ban a víz hőmérséklete kritikus szint alá esik, akkor beindítja a gázkazánt ami szintén a puffertartály vizét keringeti és legalacsonyabb üzemi szinten a kívánt fokra melegíti. + a tervezett szélgenerátor "túltermelését is lehet hasznosítani a puffer alján lévő elektromos fűtő-cekásszal. mit fognak csinálni nyáron ennyi meleg vízzel nem tudom. Problémám és kérdésem a következő. Nem szeretném, ha a padlófűtés keringető szivattyúja (ALFA II-es) állandóan nyomna, a csőtermosztát sem jó szerintem, mert tudja mikor kell zárni, de honnan tudja mikor kell nyitni azaz elindítani a szivattyút. A következőt találtam ki: a szobákban lévő termosztátok 230 V-ot kapcsolva kinyitják az Oventrop szelepeket és elindítják a keringetőt. Igen ám, csak hogy a szelepek fázisai a keringetőnél közösítve vannak, így visszafelé beszélve kinyitja az összes szelepet. Egyenáramnál ez kiküszöbölhető lenne diódával, de váltóáramnál nem. Talán relés módszerrel megoldható. Tud valaki kapcsolási rajzot küldeni. Összesen 11 szelep működik. Talán adtam tippeket az előttem szólónak. Előre is köszönöm. Jani
(#623824) escada válasza Jani964 hozzászólására (#613133) Válasz • Vas, 23:41
Szia. Nos,amit leírtál,rendszerkomponenseket,azokból egy csinos kis rendszert lehet varázsolni,viszont van néhány ellentmondó dolog benne,ezt engedd meg,hogy észrevételezzem. Ha egy ilyen rendszert építünk, ahol jelen van a megújuló energiaforrás is,valamint helységenként tervezzük annak a légtérhőmérséklet-vezérlését is, minden esetben egyedi vezérlőrendszert kell tervezni. Az Auromatic szabályzónak semmi értelme,felesleges pénzkiadás,ugyanis az egy programozott távszabályzóként működik a Vaillant vonatkozásában,az egyedi hőmérsékletvezérlésnek pedig pont az a lényege,hogy egy adott helyiségben a lecsökkent hőmérséklet képes legyen (akár 1 is) beindítani a kazánt. Ehhez pedig a kazán kontakt-kimenetét kell használni, ekkor viszont a távszabályzó elveszti a prioritását. Igen,tudom,a leírásodban az szerepel,hogy a gázkazán szintén a puffert melegíti. Na,ez egy értelmetlen dolog. Az egyik aranyszabály,hogy szabályozott égésű hőtermelő energiáját nem puffereljük, pláne nem kondenzációs készülékét,ahol is a gazdaságosság fordítottan arányos a kilépő vízhőmérséklettel. Gyakorlatilag minél alacsonyabb hőmérsékleten üzemel,annál nagyobb a hatásfoka,ezáltal a kihasználtsága is. Kiváltképp,hogy alacsony hőmérsékletű fűtésrendszerről (padló) beszélünk. Puffereljük viszont a napkollektor hőjét,mivel előre nem kiszámítható módon változik a napsütés intenzitása, így a hőbetöltés és a hőkivételezés szinkronizálása nem jelenthet gondot. A vízteres kandalló hőjét szintén puffereljük,mivel egy szabályozatlan égésű hőtermelőről van szó,amelynek megint csak változik a benne lévő tüzelő arányában a megtermelt hőmennyisége. A puffertartállyal kapcsolatban: ez esetben nyerőbb lett volna egy kombi-puffer,ami nem más,mint tartály a tartályban,tehát az 1000 literes össztérfogatból akár 140 liter a használati melegvíz (HMV) termelésére használható. Így elmarad a külső hőcserélő,keringető szivattyú(k), valamint az ehhez tartozó külön vezérlőberendezés megépítése. HMV cirkuláció kiépítése ez esetben is lehetséges. Napkollektor vezérlőmodulok pedig elfogadható áron igény szerint beszerezhetőek,akár kétzónás rendszerhez is,vagy több funkció ellátására. A vákuumcsöves kollektorokkal is vitatkoznék,de erre nem térnék ki most,az egy külön fejezetet megér. Jómagam épületgépészettel foglalkozom, egyaránt a hidraulikai részével, mint az elektronikai oldalával is. Konkrétumokat nem írok,mert én azért ezeket az összetevőket átgondolnám,és tervezném másképp,de ez már kemény meló kategória. Tehát,ha lehetséges szakmai kérdésekben részedről kompromisszum,akkor jelezd ezt nekem,és megvitatjuk. Egy ideje olvasgatok itt a fórumon, és sajnálatos módon azt látom,hogy szerelők is alapvető problémákkal kínlódnak,sokszor gőzük sincs róla,mit építenek. Olvastam itt olyan gépészeti konfigurációt,ami SOHA nem fog normálisan működni. Amit ígérni tudok, hogy megpróbálok az időmtől függően segíteni ezekben.
Sziasztok ! A puffertartállyal kapcsolatban: ( fogok sokat hivatkozni Német gépészekre, dolgoztam kint mint külszolgálatos, más szakmában, ők készítették a terveket, csak sok dolgot nem értek, mert a műszaki dolgokban nem értem őket, ezért körülírták és félre is érthettem őket ) nem javasolták a tartály a tartályban technológiát, mert a pangó ( állot ) vízben megtelepedhet az úgynevezett "légionárius" baktérium. Ellenszere hetente 1x 70 fokra felfűteni a rendszert és 1/2 órán keresztül tartani. Télen O.K. de nyáron mi a fenének fűtsem fel. Azt mondják a frissvíz felmelegítése biztonságosabb még ha költségesebb is a külső hőcserélő miatt. A kazán apuffertartály felső 40 %-át tartja karban ez meg azért jobb mert ha a fűtési kört, vagy a HMV-t melegíti állandóan akkor az állandó ki-be kapcsolás miatt leeseik a hatékonysága 50-60 %-ra, mig ha csak felügyelni és karbantartani kell a hőt üzemi működés mellett tartja a 85-96-116 % hatásfokot. Ez nagyon hosszú, egy autó működésével illusztrálták ami elindul-fékez-gyorsít-fékez-gyorsít. Ezzel ellentétben üzemi működés közben a kazán alsó teljesítményén (VU 186/3-5E) 7,2 kW-on gazdaságosan megfelelő hőmérsékleten tartja a puffer felső 40 %-át. Szerintük szintertartani gazdaságosabb, mint felfűteni. Auramatic 620 lehet, hogy pazarlás (br.220 E Magyar Forint ), de ez figyeli a napkollektort és a vízteres kandallót működik e, mert ha igen türelmes és nem indítja a kazánt. Tulajdonképpen ez egy Brötje hidraulika, de mivel a Brötje Magyarországon csak ipari méretekben van, ezért esett a választás a Vaillant-ra, akinek viszont nincs ilyen terve (szerintem ez a Magyar piac lefitymálása) zárójel bezárva. Hirtelen ennyi, a passzívházzal kapcsolatban is fogok írni, szerintem nem kell annyira megilyedni tőle. Állítólag Magyarországon mindössze kettő van, talán most építjük a harmadikat. Pontos költségvetést készítek, kiderül majd mennyiből jön ki négyzetmétere. Üdv. Jani
Üdv.
Idézet: „ Nem szeretném, ha a padlófűtés keringető szivattyúja (ALFA II-es) állandóan nyomna ” Padlót szerintem a legjobb a saját visszatérőjére szabályozni egy hiszterézissel. Vagyis: 1. alapban 5 perc szünet a szivattyún, 1 perc működés 2. az 1 perces működés végén (mondjuk 50 sec után) belemérsz a visszatérőbe. Ekkor már a víz megfordult a padlóban, tehát azt méred, nem a kazánházat 3. ha a hiszterézis_BE alatt van, akkor viszed tovább a szivattyút folyamatosan, egészen addig, amíg el nem éri a hiszterézis_KI értékét 4. ha elérte (vagy meghaladta), akkor GOTO 1 Persze "hiszterézis_BE < hiszterézis_KI". Tapasztalatból mondom, hogy überstabil padlót lehet vele elérni. Persze az 5percet lehet növelni, hiszen passzív házról van szó. Imi.
Üdv.
Idézet: „ A kazán apuffertartály felső 40 %-át tartja karban ... 85-96-116 % ” Akkor nyilván kondenzációs, mert a másik nem tud ennyit. A 116 akkor is sok, 105-öt lehet olvasni máshol. Idézet: „ escada írta: egyik aranyszabály,hogy szabályozott égésű hőtermelő energiáját nem puffereljük, pláne nem kondenzációs készülékét ” Akkor most ezek szerint el kell dönteni, ki kell számolni, meg kell mérni, hogy mi legyen: most vagy többször ki/be kapcsolgatod a kazánt kisebb előremenővel (tehát jobb hatásfokkal) és direktbe megy be, vagy kevesebbszer, de nagyobb előremenővel fűtöd a tartályt... Imi.
Üdv.
Idézet: „ a szobákban lévő termosztátok 230 V-ot kapcsolva kinyitják az Oventrop szelepeket és elindítják a keringetőt ” Szerintem FALI termosztátokkal sehogy nem lesz jó a padló. Gondolom van FAL fűtés is. Ha igen, akkor a FAL fűtés felfűti a termosztátnak megfelelően, de a padló hideg marad, azt tovább kellene vinni. Vagy használsz valami padlófelület hőmérőt, vagy visszatérőt mérsz (és azt időnként megkeringteted), szerintem ez a korrekt megoldás. Imi.
Egy dolgot nem értek.
Úgy kezdődik a dolog, hogy passzívház. Akkor hogy kerül a passzívházba 2 db nagyteljesítményű fűtőeszköz, +napkolektor, puffer, padlófűtés, stb? Passzívházba a rekuperátorok mellé legfeljebb 1-2 KW elektromos szükségfűtőbetétet szoktak betenni. A lényeg, hogy minden fűtési beruházást meg lehet takarítani a gázbekötéstől a kéményépítésig.
Üdv.
Nos,minden elismerésem a német technika iránt, viszont amit ők épp javasolnak,az az aktuális üzleti érdekek mentén zajlik. Ők teljesen másképp gondolkoznak, mint mi, és arról nem feledkezhetünk meg,hogy mi itt élünk, ők pedig ott. ![]() Tehát,hogy a szakmánál maradjunk, a Vaillant gyárt indirekt tárolókat a mai napig, gondolok itt most a VIH -sorozatra, melynek a Q szériájából 200 l-ig, az R sorozatból pedig egészen 500 l-ig készíti azokat. Sőt,ezeket bizonyos rendszerbe illesztve kínálja is. A kombipufferben hol a pangó víz? A HMV-tartályban a víz állandó mozgásban van,mivel vélhetően azért készült a melegvíztermelő,hogy használják is azt. Ehhez a kazánt úgy kell kiválasztani, hogy annak is a kombiváltozatát alkalmazzuk,és ha a HMV tartályban nincs megfelelő hőmérsékletű víz,akkor egy egyszerű Honeywell váltószelep átáll, és ez esetben a tartályból kiáramló víz a gázkazán melegvíztermelő oldalán áramlik át, mintegy utánfűtőként használva azt. Ennek előnye az,hogy akkor sincs 'pangó' víz,valamint ha a napkollektor épp csak 30 fokra melegítette fel,onnan csekély energiával utánfűti mondjuk 45 fokra,ami már egy jól használható hőmérséklet. A kondenzációs puffereléssel pedig változatlanul nem értek egyet. Ne azt a 400 liter vizet tartsa készenlétben, hanem a fűtési rendszert igyekezzen hőn tartani, hiszen a cél mindig az,hogy a legrövidebb időn és úton belül a hőt a lakásba juttassuk. Abban pedig már végképp semmi logika nincs,hogy egy kondenzációs technológiával puffereljünk,aztán azt a bepufferelt hőt egy külső hőcserélőbe visszaforgassuk,amikor épp melegvizet szeretnénk használni. Pl: egy használható HMV hőmérséklet legyen mondjuk 45 fok. Ez kell hogy kilépjen a hőcserélő szekunder oldalán,mint fogyasztói pont. Ehhez milyen hőmérsékletű primer víz szükséges? Minimum 55 fok. Minél nagyobb a vízkivételi oldalon a sebesség, azaz a tömegáram,annál nagyobb primer hőmérséklet szükséges annak az előállításához. Plusz ehhez hozzáadjuk a puffertartály hőveszteségét (mert van neki) akkor elég magas hőmérsékletértékeket kapunk,ahol a kondenzációs technológia lényege elvész. Egy kiegyensúlyozott fűtési rendszernél nem lehet az a fékzés-gyorsítás effektus, amit példának hoztál fel. (ami példa önmagában jó hasonlat) Viszont,nem előre programozott, időintervallumos vezérlést kell alkalmazni,mert az rángatja igazán a rendszereket, hanem helyiségenkénti légtérvezérlést. Hiszen,ne az óra mondja meg,hogy épp milyen hőmérséklet legyen a házban,hanem a komfortérzetem. Valamint,ne a külső hőmérséklet mondja meg,mikor fűtsön, mert nem kint,hanem bent élünk. És az egyre korszerűbb szigeteléseknek hála,az időjárásfüggő vezérlőknek leáldozóban van a csillaga. Azt mindenképp szeretném megjegyezni, hogy nem célom fikázni a tiszteletreméltó német kollégákat, csupán a jónéhány év alatt kézzelfoghatóan bebizonyítottam,hogy az elveim mentén haladva takarékosabb, komfortosabb rendszereket építettem, és ami nagyon fontos: felhasználóbarát módon. Országos szinten fejlesztőmérnökök is elfogadták a padlófűtés esetében a légtérvezérlés elvét,több referenciát átnézve. Ez egy nagy eredmény szerintem. Munkáink között szerepel napkollektor,napcella,szélkerék telepítése, igyekeztem tapasztalatot szerezni ezekről. Passzív házhoz még nem volt szerencsém,csupán a bemutatóra jutottam el a Hungarotherm keretében. Én speciel nem ijedek meg tőle, viszont a költségvetésétől majdnem dobtam egy hátast.
A kazán alacsony vízhőmérsékletű üzemében nem fog ki-be kapcsolgatni,ugyanis minden kondenzációs kazán modulációs módban is képes futni,azaz,ha szükséges, (a Vaillant esetében) akár 7,2 Kw-ra is képes redukálni a pillanatnyi teljesítményét. Sőt,van olyan kazán,amelyik képes az 5 Kw minimum teljesítmény futtatására folyamatos módon. Egy felfűtési periódusban pedig ennyi energia kell is.
Üdv.
Idézet: „ akár 7,2 Kw-ra is képes redukálni ” Ok, az inverteres hőszivattyúk is képesek erre, pl. egy 11kW-os kb. 3kW-ra. De van olyan, hogy az igény ennél is kisebb... Idézet: „ légtérvezérlés elvét ” Erről mondanál pár mondatot ? Köszi. Imi.
De jó lesz a padló a légtérvezérléssel, illetve, a hőmérséklet lesz jó,amit érzünk. Mert ugye,minél szigeteltebb egy épület,annál kisebb felületi hőmérséklettel érjük el azt. Ha beállítjuk a padlót egy felületi hőmérsékletre,az nem tud viszonyulni a környezeti változásokhoz (pl. szellőztetés,erős lehűlés)
Vannak kitűnő thermosztátok, mint pl. a Honeywell CM 907 -es, ami PID(öntanuló) üzemmódban is képes működni 0,25 fok hiszterézissel is akár. Azt pedig el kell dönteni,hogy fal avagy padló legyen a fűtési mód. Ha mindkettő,akkor ki kell jelölni a hidraulikai prioritását valamelyiknek.
Azt hiszem,megtettem az imént.
a légtérvezérlés lényege, hogy mindig az adott helység hőmérséklete a dominens a fűtés működtetésére. Ha a fűtés tervezésekor ez az elvünk,akkor a hidraulikai kapcsolásokat, valamint azoknak a vezérlőelemeit annak megfelelően állítjuk össze.
Sziasztok!
Ez mind nagyon szép, de egy jól átgondolt terv nem ártana.... Figyelni érdemes az önálló körös fűtéseknél azt is, hogy nem zár-e mindegyik szelep éppen egyszerre -mert hőhibára futhat a kazán. Éppen az ilyen feladatokra optimális egy kis PLC-t használni. Nem drága hiszen már 20.000 FT-ért is lehet venni szlovák, kínai, de akár Phoenix Contact vezérlőt is - én ilyet használok. Néhány PT 100 vagy ha pontosabb kell NI 1000 hőmérő szonda vagy hőelem kevesebbe kerül, mint a fali termosztátok - és pontosabb értékeket is ad. Ráadásul, ha okosan csinálod, akkor a trendeket is lehet figyelni és annak megfelelően lehet finomítani a beállításokat. Ha nem így teszel, akkor nem egy jó fűtési, vagy klimatizálási rendszert építesz, hanem egy elvarázsolt kastélyt, amit rajtad kívül senki sem tud működtetni, karbantartani stb. Ha normálisan akarod vezérelni, akkor minden rendszert kézzel is lehet befolyásolni, különben bármelyik belenghet, ellenszabályozhat, vagy önálló életet élhet és gondolom nem ez a cél. Igazán passzív házat még nem láttam (pedig megnézném), hogy valaki is épített volna, mert igaz, hogy egyik oldalon spórolsz pl. energiát, de a másik oldalon szükség van villamos energiára, vagy drága anyagokra. A megtérülés pedig sajnos a valóságban mindig rosszabbul alakul, mint a reklámokban. Minden szelep, szivattyú, kazán, elromolhat - és el is romlik. Ha passzív házat akarsz - szigeteld az épületet, vagy készítsd el vályogból -olcsóbb és kisebb az elektroszmog... Ha mégis más utat választasz, keress meg. ismerek néhány már működő megoldást - és a hátrányaikat.
Üdv.
"20.000 FT-ért is lehet venni szlovák, kínai" Ugye nem erre gondolsz ? SR mini PLC Senkinek nem ajánlom, egyikben 2 nap alatt behalt a flash, másik a bővítővel extra lassú lesz, akkor inkább MITSU alpha2, vagy FX. "hőhibára futhat a kazán" Mármint leállhat a magas visszatérő (vagyis kevés hőelvétel) miatt. Nyilván a topic nyitónak ezért is ajánlották valakik a puffert, mert abból tetszőleges helyiség darabszámra tud hőt kivenni. Imi.
Szia.
Egy kicsit bontsuk szét a dolgokat,mert már itt nagyon keveredik minden. ![]() A passzív ház-ról, mint fogalomról nekem is megvan a saját véleményem. Ezt a transzplantációs steril szobához szoktam hasonlítani,ami létezik ugyan,de senki nem mehet be a betegen és az orvosokon kívül, ők is csak elég nagy procedúra után. Komolyra fordítva a szót, mint tudjuk,tökéletes hőszigetelés nem létezik, ennélfogva nem lehet a ház hőveszteségét 0-ra redukálni sem. Segédenergia nélkül pedig a megújuló energiaforrásokat sem lehet hasznosítani,kivéve,ha energiatárolásra is beruházunk. (pl. akkumulátortelepek) Nem látok komoly perspektívát abban,hogy a jövőben ebből fogunk kenyeret enni. Alapjában véve,itt nem is a passzív házról beszéltünk,legalább is én nem. Fűtési rendszerről volt szó,annak az építőelemeiről, és a vezérléséről. Ennek kapcsán írtam én is le néhány gondolatomat. Reagálnék az általad felvetettekre is. Tehát,ha a többkörös fűtési irányításról beszélünk, akkor most tekintsünk el attól,hogy épp honnan jön a hő, nézzük először az osztókon elhelyezett thermikus motorokat. A helyiségeket igen,szobathermosztátokkal kell vezérelni, mert a felhasználó azt szeretné,hogy neki csupán annyi dolga legyen,hogy beállítsa a kívánt hőmérsékletet. Nem akar PLC-programnyelvet tanulni, sem kísérletezni. Tehát,minden fűtött helyiséghez tartozik legalább egy hidraulikai kör, valamint az azt vezérlő szobathermosztát. A thermosztát kapcsolására az adott körnek nyitnia kell, valamint bármelyik kör beindításának aktiválnia kell a hőtermelőt. Legyen most ez a kondenzációs gázkazán. Ezeket a 'háttérkapcsolásokat' meg lehet oldani PLC-vel,vagy egyszerű relés kapcsolásokkal is egyaránt. A gázkazán miért futna hibára? Hiszen ha nincs aktív működő fűtési kör, (amikor mind bezár) a kazánt is deaktiválja. Minderre lehet készíteni tervet,persze. Viszont,csak konkrétumok ismeretében. Ezek a vezérlési megoldások csupán rutinfeladatnak minősülnek. Ha valakit konkrétan érdekel,firkantok egy szabadkézi skiccet egy alap kapcsolásról. ![]() Jelenleg a weblapom épp költöztetés alatt van,de amint kész lesz,közzéteszem. Leírásokkal,képekkel, referenciaanyagokkal egyaránt. A PLC minőségéről még annyit írnék,hogy én nem adom lejjebb a Schneider, vagy a KlöcknerMoeller -től. Ezt a kettőt használom,és még soha nem csalódtam benne.
Sziasztok ! Cél a passzívház megépítése ésszerű költségek mellett. Mi a cél ? 15 kW/m2/év energiafogyasztás alatt lenni. A tervezett és majdnem kész ház leírása: Pince nincs ( a felelős műszaki ellenőr azt mondta a tervezés időszakában, hogy elássuk a pénzt ) földszint és emelet, mediterrán stílusban, nagyobb földszinten kisebb emelet. Főfalak porotherm 38 N+F, külső szigetelés isotech 16 cm. Itt elrontottuk, mert eredetileg 8 cm volt tervezve, s ehhez lettek berakva a nyílászárók, mélyen vannak az ablakok. http://www.isotech.hu/akciok/tablazatok.htm
Padláson 35 cm szigetelés van tervezve. Ablakok 6 üveges 3 kamrás 0,6 K ( vagy U ), de a keret lerontja, így összeségében 0,8 K-ak. Kivéve a bejárati ajtó és a garázsajtó. Fűtési rendszert már leírtam, még lehet finomítani rajta. Folytatom még csak most el kell mennem. Üdv. Jani
Üdv!
Szerintem nem fogod elérni a passzívház szintjét, csak az energiatakarékosét. A 16cm szigetelés kevés, padlásra raknék +5cm-t. A gépészetben nem láttam nálad a szellőztető berendezést, ami PH-ban alap. Én már több mint egy éve lakom ilyen házban, 1db 3,6KW-os hőteljesítményű hőszivattyú készíti a használati melegvizet (200l) +a szellőztetőnek fűtésre (320l). Most építek ki hozzá mennyezetfűtést +tervezek berakni tavasszal 1 napkollektort. A fal 25-ös Ytong+30cm szigetelés, padlás 40-45cm szig. és talán így PH de lehet hogy épp kicsúszunk.
Sziasztok ! A fenti link szerint a Porotherm N+F 38-as téglafal és 14 cm-es szigetelés Um értéke már 0,18 és 0,2 alatt már passzívháznak felel meg és ugye esetünkben 16 cm a szigetelés. A padlásra tehetünk vastagabb szigetelést. A szigetelés már elkészült, de még nincs lehálózva és színezve, szeretném előtte lehőkamerázni, csak nem tudom hogyan amíg nincs benne fűtés. A napkollektor rendszer 6 x 30 csőből áll, amire azt mondták a Németek, hogy túl sok, dir-dur felfűti a puffert napsütéskor és ha sikerül közel 100 %-ra felfűteni valószínű 2 esetleg 3 napig be se kapcsol a kazán, hacsak nem szétfürdik a meleg vizet. A ház déli- délnyugati fekvésű, a szobák és nappali-ebédlő is déli- délnyugati fekvésűek. Majdnem egy dombtető tetején van, így is egy magasságban van a Gellért heggyel. Azt mondták földfelszíni légáramlat mindig van, lehet gondolkodni szélturbinában is. Kútfúrókkal nem tudtam megállapodni, egy összegben egyik sem vállalta ezért az esővízgyűjtő tartály mellett döntöttünk, mivel az önkormányzat úgy is előírt szikkasztót. 300 m2 -es tetőfelületre 17 m3-es vízgyűjtőt kalkuláltak, én 20 m3-ben gondolkodom. Minden WC tartályhoz és mosógéphez külön csövet vittünk (4x3 méter + cső ) a kazánházból, hogy a WC-ne ivóvízzel öblítsük hanem esővízzel, mosni is lehet a többszörösen megszűrt lágy esővízzel, locsolni is jobb na és a pufferen keresztül előmelegítve. Már csak egy kapcsolás hiányzik, hogy öblítéskor viszont a hideg esővízzel öblítsen. Elektromosság : mindenhol LED világítás, függőleges tengelyű szélturbina, 24 V-os generátor aksik, valódi szinuszos inverter. A kazánházban található egy tartalék Leier 20-as LSK kémény. A napkollektorok nyári túltermelésének felhasználásához, vagy a téli üzemeltetésű kandalló hőjét felhasználva, még gondolkodok a Stirling motor beüzemelésén áramtermelés céljára. Hűtő felületnek ott lehet a puffer vizének alja, így a hőt betermelem a pufferba. Várom észrevételeiteket. Üdv. Jani
Fázni nem fogtok az biztos, 6*30csöves kollektor baromi sok.
A ház eredetileg nem passzív háznak lett tervezve ugye?(már a betervezett 8cm miatt is) A passzív szintet nagyon nehéz elérni, oda kell figyelni a hőhidakra. A PH-ba szinte kötelező a központi szellőztető, a pára, illetve a friss levegő miatt. A talajt 20cm szigetés kell hogy borítsa kb 0,15-0,2W/m2/K falak : 0,1-0,15W/m2/K tető : 0,1w/m2/K Felfűteni a leg egyszerűbb a PH-t! Én míg nem volt fűtésem egy mezei 1500W-os hősugárzóval tettem ezt, letettem a szellőztető alá és az a meleg levegőt elvitte a ház minden pontjára.
Szia!
Visszatérve az eredeti problémához: Ha csak a 230V-os szelepek miatt van gond és a szobánkénti termosztátoktól 2 vezeték jön vissza, akkor az egészet átkötheted egyenáramra, csak a szelepvezérlést kell megoldanod. Ha nem megoldható akkor darabonként kell egyenitányítani a termosztátoktól jövő feszültséget. Mindkettőre csináltam egy vázlatot. Optotriakot használtam, a MOC3041-es 1A-es, ha elég a szelepnek akkor a másik triak elhagyható.
Amúgy a mai világban van értelme ennek?
Én csak kérdezem, mert szerintem ti ha ilyeneket csináltok, vagyis már nem vagy 20 évesek vagytok. Akkor belegondolva nem fogsz addig élni amire visszahozza az árát. Vagy nem? ![]() Mert egy sima házat is amin nincs 1méteres szigetelés azt is nem olcsó megépíteni de hogy ennyi minden van benne, de nem is lenne baj csakhogy arany áron vannak ezek a cuccok sajna. Pl nem tudom mi kerül egy kazánba 1 000 000Ft -ba ![]() vicc az embereket hülyének nézik vagyis meg van ennek az oka de elgondolkodtató, hogy ennyi pénzből kocsit lehetne venni nem egy darab semmit amiben alig van anyag meg alkatrész. Tudom, hogy erre mindenki azt mondja á nézd ez miket ír.... de gondoljatok bele mi kerül ennyibe egy kazánon egy napelemen áá vége lesz így a világnak nem tudom miért nem lehetne ezeknek a termékeknek az árát csökkenteni. Vagyis tudom de ez nem jó dolog....
Szia ! Nincs nálunk 1 milliós kazán, bruttó 362.000.- volt. + költségek: kandalló amúgy is lett volna, azzal, hogy vízteres ha jól emlékszem 40-50 ezerrel volt drágább bruttóban, puffertartály belső felületkezeléssel (amiről leakartak beszélni, mivel állandó víz van benne ), szigeteléssel (alukasírozott) br.512 E (egyedileg legyártatott), ez Németországban lett volna 2.500 Euro.Napkollektorok egyedi-egyszeri vásárlás volt le sem írom mennyibe került, mert nem tudok ilyen olcsón mégegyszer szerezni. Külső szigetelésnél a munkadíj, hálózás, szinezés ugyanannyiba kerül az 5 cm-esnél is mint a 20 cm-nél is, csak a szigetelőanyag ára változik. A tervezett 8 cm-es és a megvalósult 16 cm-es szigetelés árkülönbözetét fizeti a kőműves vállakozó kötbér címén. A szélkerék és a stirling motor http://hu.wikipedia.org/wiki/Stirling-motor még csak tervezet. A szerelőbeton fölött 10 cm-es lépésálló szigetelés található, közvetlen a padlófűtés csövek alatt hőtükör. Hőtükör lessz a padláson is, nagykerben 9.000 ft. / 50 m2(45 m2-re elég az átfedések miatt). "Mikor térül meg?" Nyugdíjas korunkra, vagy a gyermekeink fogják élvezni. Szerintem autócsere helyett jobb befektetés. Az energiárak 5 évente duplázódnak. Szélkerék, generátor, inverter, aksik kb. br. 250.000, 10-15 ezres havi villanyszámla esetén MAI energia árakon számolj. Ja nem biztos, hogy állandóan eltud látni. A stirling motor költségeit még nem tudom. Sziasztok
Szia ! "Szellőztetés" legolcsóbb árajánlat 2,8 M+ áfa !!!
Ennyiért inkább kiengedek egy kis alacsony költségekkel megtermelt hőt. Amúgy szinpatikus az a megoldás, hogy 2 óránként kicseréli a levegőt, a hő 90 %-át visszajuttatja és pormentes lessz a lakás.
Szia ! Köszönöm a kapcsolás terveket, lehet, hogy használni fogom. A szobatermosztátokhoz az Oventrop fejektől 4 szál ( 2 fekete, 1 kék és 1 zöld-sárga ) 1,5-ös tömör rézvezeték lett kiépítve.
Írtam a Grundfos-nak, hogy avasanak be az ALFA II-es tud e olyat, hogy ha túl nagy a nyomás, mert minden kör zárva van a keringető lekapcsolja magát és a nyomás csökkenése esetén elindítja a terhelésnek megfelő teljesítménnyel. Eddig még válaszra sem méltattak. A hagyományos UPS keringetők és az ALFA II-es árkülönbözete ha jól emlékszem br. 16.000 Ft. Állítólag ennél a keringető szivattyúnál, ha a teljesítményt leszabályozom felére az energiafelvétele leesik a negyedére és így számolva 1,2 év alatt megtérül az árkülönbözet. Az egész épület agyon van vezetékelve, sőtt még tartalék üres csövek is vannak. Ez a mániám. 3 Km villanyvezeték épült be (külön körön minden helyiség világítása, külön a konnektorok helyiségenként, külön a hűtő, külön a mosógép, külön a kazánház....stb ezáltal szakaszolható és rugalmas a hálózat. Mindenhol kábeltelevízó, számítógép hálózat, telefon, többkörös riasztó, kaputelefon meg mittudomén és a tartalékcsövek az esetleges száloptikának. Ennek a vezetékrendszer (villany és gyengeáram ) Prodax kapcsolókkal, konnektorokkal, KTV, PC ...stb) anyagköltsége kb. br. 300.000 Ft. Munkadíj 0 én csináltam ( vésni nem szeretek). A szellőztetésen még agyalok azért. Üdv. Jani
Esővízgyüjtő tartály. Árajánlatok alapján br.800.000 a 20 m3-es. Soha nem térül meg. Alapanyag prolipropilén, magyarországi gyártónál anyagár 183.000 Németországban a Ruhr vidékről ( Dortmund és környéke ) kevesebb mint a fele, gyüjtőfuvarban 130 Euróért elhoznák. Most várom az árajánlatot Kínából. Mivel egyik szakmám a műanyag heggesztése munkadíj 0. Vettem 1 digitális hőlégfúvót 21.500 Forintét, kell még 1 lyukfűrész.
A szellőztető rendszer kiépítését ( saját kezüleg ) még megfontolom, mert a stirling motor hűtésekor keletkező hőt így szétteríthetem.
Volna még egy problémám. Tavaly egy haverral közösen vettük a vákuumcsöves kollektorokat. Ő is 6 garnitúra 30 csöveset vett. Kérdeztem ki fogja ezt összerakni, azt mondta hát fűtésszerelők, nem nagy durranás ez. Nyáron hívott, hogy fantasztikus, Ő már nem fizet gázszámlát. Ősszel én hívtam na hogy ketyeg? Akkor már nem volt olyan lelkes, nyáron nagyon jó volt de most ősszel egy nagy nokedli. Kiderült a hiba: a 6 egységet sorba kötötték, az első felfűtötte a mondjuk 20 fokos vizet 30-ra, a második nyomott rá még 10-et lett 40, a harmadik fölnyomta 50-re és megállt a tudomány a 4.-5.- hatodik már nem tudott hozzátenni. Hívott profikat, rendbe rakták neki, mondván 2 max. három egységet szabad sorbakötni. Tervezem, hogy elmegyek hozzá megnézni hogy oldották meg csak még nem sikerült, mert jó messze lakik, fél napos program lenne, de azért megnézem. Nálunk is gyorsan vittünk a padlásra még két csövet. Csak hogy a pufferban csak egy csőkígyós hőcserélő van és hogy oldjam meg, hogy csak egy szolárkeringetőm legyen ? Beszéltek valami ....... hidraulikáról, de nem értettem. Tud valaki ebben segíteni ? Üdv. Jani Idézet: „Akkor belegondolva nem fogsz addig élni amire visszahozza az árát.” Ez az egész nem csak erre való. Sokkal inkább arra, hogy a mostani elterjedt módszereknél energiatakarékosabban legyen fenntartható egy háztartás. Úgy is lehetne mondani, hogy spórolás a cél. A fosszilis energiaforrásokkal való spórolás. Helyette képbe kerülnek a megújuló jellegű források: - nap energiája - víz energiája - szél energiája - geotermikus energia Ezek mind szép, jó és hasznos dolgok! Pláne, ha sokan tanulhatnak is az egészből, mondhatni: interaktívan, ha beindul majd ez a topik is.
Sziasztok !
Tegnap úgy nyilatkozott egy hozzáértő, hogy tulajdonképpen 20-30 évre előre kifizetjük (a sokkal olcsóbban előállított) energia árát. Minél kevesebbet fogyasztunk annál olcsóbb, vagy drágább lessz az energia ára ? Szerintem drágább lessz, mert vezérigazgató, titkárság, regionális ügyeletes szóvivő akkor is lessz és az energiaárakat terhelő bődületes adók, kitermelési és szállítási költségek sem fognak csökkenni. Na meg a profitéhség ! Két éve azt nyilatkozta a Fővárosi Távfűtő Művek Elnök Vezérigazgatója, " ha tömegével lekapcsolódnak a lakóközösségek a Főtáv rendszeréről árat fognak emelni, mert az a bevétel KELL a cégnek!" Úgy hallottam 5 évente duplázódnak az energia árak. Nálunk még van (egyre kevesebb) támogatás, árszabályozás, tehát még mindíg nem világpiaci áron kapjuk, igaz a fizetésünk sem "világpiaci" szintű, az adóelvonásban viszont verünk majdnem mindenkit. Ez nem "csak" energiatakarékosság, ez környezetvédelem is ! Üdv. Jani
"Ez nem "csak" energiatakarékosság, ez környezetvédelem is !"
Módosítok. Energiát ugyanannyit fogok elhasználni, sőt a ketyerék működtetése miatt egy picit még többet is, mert a megszokott konfortjáról nem szívesen mond le senki, csak ezt az energiát környezetbarát módon, megujjuló, természetes energiák befogásából, hasznosításásából nyerem. Ez környezetvédelem is ! Szerintem
A stirling motort honnan szerzed be? Engem is érdekelne.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |













