Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szemestermény- szárító automatikája és ellenőrző műszerei
Lapozás: OK   1 / 1
(#) r-istvan hozzászólása Okt 26, 2009 /
 
Segítséget szeretnék kérni ezzel a témával kapcsolatban egy dolgozat megírásához. Milyen érzékelők, ellenőrző műszerek és automatikák vannak egy ilyen szárítóban és hogy hogy működnek.
(#) fihu válasza r-istvan hozzászólására (») Okt 26, 2009 /
 
Szia!
szerintem kezdésnek jó -> Bővebben: Link
(#) r-istvan válasza fihu hozzászólására (») Okt 27, 2009 /
 
Köszönöm. Ezt az oldalt már én is láttam csak sajnos az ellenőrző műszerekkel meg az automatikával nem nagyon foglalkozik.
(#) rtzo válasza r-istvan hozzászólására (») Okt 27, 2009 /
 
Hali!
Szerintem vedd fel ezzel a céggel a kapcsolatot, szinte csak mezőgazdasági dolgokkal foglalkoznak, malmok, termény szárítók tervezése és kivitelezése.
Normális a cégvezető szerintem segíteni fog.
Bővebben: Link
(#) dobo válasza r-istvan hozzászólására (») Okt 27, 2009 /
 
Ha arra gondolsz amiben dohányt kukoricát napraforgót szárítanak akkor a következő a működése:
Bekapcsolják az égőfelyet és a ventillátort egyszerre és elkezd száradni a termény .
Illetve elkezd kipárologni a viz belőle.
Ha a belső hőmérséklet eléri az 55 fokot kikapcsol az égőfely dea ventillátor tovább nyomja a levegőt befelé.Ha a hő 35 fok alá megy akkor ujra indul az égőfely.
Ezen kívül nedvességtől függően 1-2 óránként szellőztetni kell .A rostélyokat kinyitják ekkor hatalmas mennyiségü pára tör elő.
Például ha beraksz 10 tonna napraforgót 25-ös viztartalommal akkor abból 6-6.5 tonna lessz a száraz termék 5-ös viztartalommal .
3 tonna viz kipárolog a rosrélyokon keresztül.

Van más fajta szárító is az olyan mint egy torony De ahoz nem értek.
A müszerek:
Van egy hőmérő amit lehet nézni de nem szoktuk.
Illetve van kézi nedvességmérő amivel a száritás folyamata alatt többször mintát kell venni 5-6 helyen ehez szellőztetés közben 1 embernek be kell menni a szárítóba.

A dolog automatizálásán én is gondolkodtam de a szárítás egy elég hosszú folyamat van hogy 12 de lehet 48 óra is nedvességtől függ.
A folyamat elég tüzveszélyes ezért kezelő személynek mindig lenni kell a szárítónál ha másért nem a szellőztetések miatt.
Na ezért nem autómatizáltunk .
A környéken volt pár modernebb szárító csak a hozzá nem értés és a kontár javítások megtették hatásukat.
Kiégtek.
A kukorica vagy a napraforgó olyan hőfokon ég hogy az ha begyullad mondjuk 1 méter vastagon nincs olyan tüzoltó aki eloltsa az tuti.
Ha nem ilyen szárító kell szólj és szerzek infót a torony elrendezésűről.
(#) r-istvan válasza dobo hozzászólására (») Okt 27, 2009 /
 
Köszönöm. Ez is jó csak én kimondottan arra lennék kíváncsi hogy milyen ellenőrző műszerek és automatika van egy ilyen szárítóban például: (lehet hülyeséget mondok) de milyen plc vezérlés vagy milyen kapcsolási rajzok vannak és hogy ezeket mi jellemzi. (azt tudom hogy ilyenekről nem nagyon fogok tudni találni semmit vagy nem sok mindent de azért írtam itt a fórumon hogy hátha valaki tudna nekem segíteni.
(#) r-istvan válasza rtzo hozzászólására (») Okt 27, 2009 /
 
Köszönöm a linket megpróbálom felvenni a kapcsolatot ezzel a céggel. Hátha tudnának segíteni
(#) nagy hoho válasza r-istvan hozzászólására (») Okt 27, 2009 /
 
Valamikor régen szereltem szárítótornyokba elektronikát. Sajnos rajzom nincs róla. Arra emlékszem, hogy a Brünnben a vásáron első díjat nyert ez az elektronika a 80-as években, és a Csehek megrendeltek belőle egy csomót. És a mi cégünk szerelte fel a szárító tornyokba. A lényege az volt, kb 10-15 cm széles galvanizált vas lemezeket szereltünk szigetelten a torony teljes szélességében kereszt irányban egymástól talán félméterenként. Bocs de a méretekre már nem emlékszem. Ezek a toronyban több szinten voltak elhelyezve.A műszer a kezelő helységben volt elhelyezve és a lemezek közötti kapacitást mérte. Azt a műszer tudta,hogy mennyi kapacitás hány százalékos víztartalomnak felel meg. A torony alján volt egy garat amin a termény leengedték. A garat nyitó motort a műszer vezérelte. Ha jól emlékszem 10 %-os nedvesség tartalomnál kezdte leengedni a terményt. Az utolsó érzékelő sor a garat felett volt elhelyezve. Mivel a toronyban több szinten is voltak érzékelők, lehetett mérni több magasságban is a nedvesség tartalmat. Korábban mintát vettek a gabonából elvitték laborba lemérték adott mennyiség súlyát, majd leszárították a kívánt szintre és újra mértek. Majd a súly különbségből kiszámították a nevesség tartalmat. Mire kész lett addigra már nem volt igaz mert közben a toronyban száradt a termény. A csehek gázolajjal fűtöttek és nekünk a abban a csatornában is kellett dolgozni ahol a gázégő volt. így műszak végén úgy néztünk ki mint a szénbányászok. Tetű egy meló volt.
(#) _JANI_ válasza r-istvan hozzászólására (») Okt 28, 2009 / 4
 
Többek között szükség van tűzjelző automatikára is. Ez PL:hőbiztosítékokon keresztül érzékeli ha túlmelegedés történt a szárítóban. Baj estén leállítja az égőfejeket. Megállítja a kitárolás, és hangjelzést ad a kezelőnek, hogy be tudjon avatkozni. Ez az egyik legfontosabb biztonsági egység a szárítóknál. Ritkán működik de akkor eléggé szorít a cipő... A többi vezérlés "csak" egy sorretesz, ami vagy fixen le van huzalozva, vagy akár egy egyszerű PLC is biztosíthat... S ha tartályokba megy a tárolás, egy két szintjelző is jó szolgálatot tesz ami az pillanatnyi állapotról értesít és a szükséges helyeken be is avatkozik. Ezekből is széles a választék...
Következő: »»   1 / 1
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem