Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kémia óra vízbontás (durranógáz fejlesztése)
Lapozás: OK   45 / 87
(#) amper_vadász válasza patkolttojas hozzászólására (») Jún 30, 2011 /
 
Szia Sándor!

Anno az elején kipróbáltam én is a neutrális elektródás bontást, de mégsem készítettem belőle működő bontót! Több okból is.

Ha szétcincálsz egy képzeletbeli lemezes bontót, és lesz egy 10 lemezes 5 cellás külön - külön elektrolitos, soros kapcsolású bontód, AZ NEM LESZ UGYAN AZ, mintha egy 5 lemezes 3 neutrális lemezt tartalmazó bontót építenél!

0-12V tápfeszültségre, ha kivetíted a két bontó elektródáit:

A 10 lemezes: -0V +2.4V ; +4.8V -2.4V ; -4.8V +7.2V ; +9.6V -7.2V ; -9.6V +12V

Az 5 lemezes: -0V ; 3V ; 6V ; 9V ; +12V

A 10 lemezes bontó elektródáit tetszés szerint be tudod kötni, ezzel tudod változtatni az áram irányát az elektródákon.
Igaz, hogy a két szomszédos cella egymás mellé kerülő elektródái azonos potenciálon vannak, de nem azonos feszültségen!
A 10 lemezes bontó különálló 5 cellájában minden elektróda pár intenzíven dolgozik.

Anno a merülős 5 lemezes 3 neutrális elektródával rendelkező egységben volt olyan elektróda, ami intenzíven dolgozott és volt olyan is, ami jóval gyengébben! Ez volt a fő ok, hogy gyorsan elhagytam a neutrális elektródákat, és csak anód és katód, mindig intenzíven termelő elektróda párokat használok, soros elektromos kapcsolásban.

Zoli ( Álmodozó - Tápláló ) 16 csöves, 316Ti anyagú bontója 8 különálló elektrolitos cellában dolgozik. Ez azért nem ugyan az, mintha egy közös elektrolitban lennének, és egy anód és 14 semleges és egy katód elektróda lenne!
Csöves bontók vitathatatlan előnye, hogy a két elektróda ( anód és katód ) felülete nem egyforma, így még plusz feszültség különbség lesz a párban dolgozó elektródák között!
A külső és a belső elektróda szinte teljesen zárt, így a két cső elektróda közötti mágneses tér is jóval koncentráltabb, mint a nyitott lemezes bontóknál!

Meyer bontójában pontosan tudom, hogy külön - külön kaptak vezérlést az elektróda párok, viszont nem normál szikragyújtást használt, és a motorja is léghűtéses volt, aminek az üzemi hőfoka jóval magasabb, mint a vízhűtéses motoroknál!!!

Meyer több mindent is "módosított", nem csak a vizet bontotta, magában nem működött volna a technika!

Daniel Dingel átépített autói sem csak a cellától működnek vízzel! Ő is módosította pl. a szikra gyújtást több ponton is! stb. stb.
Az mese, hogy Dingel "csak" egyszerű elektrolízist használ.

Rengeteg múlik az intenzív gyújtószikrán, mivel az égésre nagyon kevés idő van csupán!
Nem csak a gáztermelést lehet növelni, más lehetőség is van az Otto motor fogyasztás csökkentésre.
(#) meddu válasza patkolttojas hozzászólására (») Jún 30, 2011 /
 
Szia!
Bocsánat ha kicsit türelmetlennek tűntem de szeretném befejezni HHO projektemet. Sajnos nem jól választottam cella ügyben pedig ez tűnt a legjobbnak.
Mivel a rendszeremből PWM hiányzik csak. A többi már beépítve várja a vezérlést...
Hidd el rendesen keresgéltem google barátommal de sajnos nem találtam még hasonlót sem.... :bummafejbe:
(#) amper_vadász válasza Collector hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Pontosan! A réz vagy az alumínium anyagú vezetők sem mágnesesek, mégis az elektromos áram járta vezető körül az áram irányára merőlegesen mágneses tér keletkezik. Minél nagyobb lesz a vezetőn ( elektródán ) átfolyó áramerősség, annál erősebb lesz a körülötte levő mágneses tér is.
(#) NooooP válasza patkolttojas hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Hali!
Nem találom a videókat , dobjál 1-2 linket légyszíves!
(#) NooooP hozzászólása Júl 1, 2011 /
 
Van-e vkinek tapasztalata Toyota Hiace 2.5 TD 2000-es évj. autóval? 1.5 éve küzdök a HHO-val, de nem bír kevesebbet enni...Ha a motortérben túl meleg van, az gond lehet?
(#) tápláló válasza amper_vadász hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Én még "szörnyebbet"mondok;ha egy műag.csőbe vizet teszel és ezt áramkörbe kapcsolod,körülötte mágneses tér alakul ki.Pedig sem a víz,sem a műag.cső nem mágnesezhető.A mágneses teret nem a vezető anyaga,hanem az ELEKTRONOK mozgása generálja.A villámoknál a vezető szerepét az ionizált levegő tölti be(ez a vezető).A levegő sem mágnesezhető,mégis a villámok mágneses tere TÖBB TÍZEZER km.
(#) patkolttojas válasza NooooP hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Szia!

A korszerű "vízbefecskendezés" helyett vízgőz előállítása egyszerű módszerrel.

Bővebben: Link

Ha ezen a linken elindulsz és megnézed az összeset, rengeteg van belőle! Különféle kialakításokkal, de mindnek ugyan az az elve. Vannak szebbek és egyszerűbbek is, lehet válogatni!

Használjátok egészséggel!
(#) patkolttojas válasza meddu hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Szia!

Remélem nem vetted nagyon a szívedre a dolgot, ha lenne P csatornás FET a környékemen, kipróbálnám, de legfeljebb amúgy is kell PWM-eket csinálnom, akkor kipróbálok valami más megoldást, hátha jó lesz.
Ehhez is egy kis türelmedet kell kérnem, mert a nap sajna csak 24 órából áll.
Addig is tegyél fel képet a bontódról, akár ide is lehet, hogy lássuk pontosan milyen az a kialakítás, amit más módon nem lehet megoldani! A jó képek, mondjuk éles és részletes sokat segíthet. A magyarázat sem árt, mert sok esetben azért passzolnak egy témát, mert nem szeretik a vak vezet világtalant játszani.

Üdv.: patkolttojas
(#) patkolttojas válasza NooooP hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Szia!

További link, amiket még akartam küldeni azokat levették, de ez még fennvan:

Bővebben: Link
(#) NooooP válasza patkolttojas hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Köszi!
(#) amper_vadász válasza patkolttojas hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Szia Sándor!

Van egy kis bibi, a videón szereplő mindkét Mercedes, de a 205-ös Peugeot motorja is szívódiesel! NooooP motorja viszont turbódiesel! A turbófeltöltő sokkal több levegőt juttat a hengerbe, mint a szívódiesel motorok! A kevéske HHO gáz ( vagy a vízgőz ) sajnos jobban felhígul feltöltött dieselmotorokban, így az kevésbé vagy egyel talán nem is érvényesül.
(#) patkolttojas válasza NooooP hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Szia!

Azt hiszem nem szabad lebecsülni senkit, bárki, bármilyen módon szeretné csökkenteni azt a nyavalyás fogyasztást! Tanuljunk belőle! Ennek egy "továbbfejlesztett " változata egyébként a Pantone eljárás, csak ott még az üzemanyagot sem használja fel folyékony formában, abból is gőzt, gázt állít elő. A buborékoltatóban van a Pantone eljárásnál a a víz és az üzemanyag elegye, azon buborékoltatja keresztül a kipufogógáz egy részét és vezeti vissza a kapott gázokat a karburátor "helyére", vagyis közvetlen a torokba.
Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mennyire hatásos, vagy veszélyes üzem lenne az, ha a HHO generátor buborékoltatójába mondjuk benzines vizet tennénk? A vákuum hatására illékonyabbá válik a benzin is, majd a benzingőz a HHO-val keveredve jutna a karburátorba. Ugyan ez működik ám gázolajjal is, mert az is elpárologtatható. Itt lenne előnye azoknak,akik szeretik a forró gázt. de lehet melegíteni is a bubit (na nem forralni direkt)!
Engem ezek a gondolatok foglalkoztatnak, mivel a folyékony üzemanyag felhasználása sokkal gazdaságtalanabb, mint gázneműeké. Attól még megmaradhatna a karburátor is, majd csak annyi gázt kell neki adni a kis, vagy nagy lábacskánkkal, amennyire szüksége lehet.

Ez lenne a "Magyar Pantone" eljárás!

Na milyen ötlet?

(#) svgyula válasza Collector hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
De mekkora? Azt szerintem nem fogod megmérni! A hálózaton használt vezetéken pl. egy hosszabbító kábelen próbáld meg. Tegyed vasforgácsba és terheld meg a végét. Rájössz hogy a mértéke elhanyagolható!
(#) amper_vadász hozzászólása Júl 1, 2011 /
 
Sziasztok!

http://www.hypnow.fr/page12/files/Retrokit%20nano%20EXT%20fr%20V4.pdf

A google, nyelvi eszközök, francia - magyar fordítóba bemásolva az eredeti szöveget olvasható: 5 - 25%-os üzemanyag megtakarítás elérhető a Diesel motornál. A turbófeltöltős Diesel esetén közvetlenül a turbó elé kell bekötni a gőz bevezető idomot. A víztartállyal egybeépített buborékoltatóból a vízpára hőálló szilikon összekötő cső segítségével jut a hőcserélő reaktorba, majd a gőz is hőálló szilikon csövön jut tovább a motor szívócsövébe illesztet bevezető idomhoz.
A technika Otto motorba is adoptálható. http://www.hypnow.fr/

És a végére egy gyöngyszem: "Figyelem: Retrokit Nano nem engedélyezett közutakon."
(#) amper_vadász válasza amper_vadász hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
A technika Otto motornál szabályozott vákuumba is adoptálható.
(#) Collector válasza svgyula hozzászólására (») Júl 1, 2011 /
 
Egy szimpla DC lakatfogó már 100mA-t is meg tud mérni a mágneses tere alapján, csak hogy tudd. A vasforgácsba tétel az nem mérés.
Idézet:
„Rájössz hogy a mértéke elhanyagolható!”

Hát ez most kb. olyan, mint azt kijelenteni, hogy a vezeték súlya elhanyagolható. Van ahol igen, van ahol nem az. Jelen esetben, HHO cellánál nem kell foglalkozni a kialakuló mágneses térrel, habár nálam 500A-nél (nem cellaáram) összerántotta a centi vastag kábeleket a mágneses tér 5 centiről. De ilyen erőhatások nem hinném, hogy előfordulnak általános célú celláknál.
(#) svgyula válasza Collector hozzászólására (») Júl 2, 2011 /
 
Szia!
"Hát ez most kb. olyan, mint azt kijelenteni, hogy a vezeték súlya elhanyagolható."
Ismersz valakit aki számolt a vezeték súlyával?
Az egy nagyon ráérős emberke lehet. Pont ugyanúgy mint az aki a mágneses erőteret piszkálgatja ilyen szerkezetnél. Normális erőtér kialakításhoz nem kellene tekercs is ami összegzi? Az a pár amper ami keresztülmegy a vezetéken és most a bontóra értem ha megkérdezel egy villamos mérnököt az kiszámolja neked kapásból a vezeték közül kialakuló erőtér nagyságát.
A lemezes bontóban meg mivel nincs közvetlen fizikai kapcsolat a lemezek között a kialakuló mágneses tér a lemez anyaga miatt főleg, szintén elhanyagolható. Én azt is megpróbáltam hogy csak úgy belelógattam 2db lemezt az elektrolitba ahol azok akadálytalanul mozoghatnak de azonkívül hogy az áramló folyadék (ami a gáztermeléstől áramlott) mozgatta őket semmi nem történt akkor? A lemezek sem össze se szét nem mentek. ugyanezt megcsináltam vaslemezzel na azok mozogtak! igaz nem sokáig láttam a mozgásukat
mert a lé percek alatt bebarnult.
(#) Collector válasza svgyula hozzászólására (») Júl 2, 2011 /
 
Idézet:
„Hát ez most kb. olyan, mint azt kijelenteni, hogy a vezeték súlya elhanyagolható. Van ahol igen, van ahol nem az. Jelen esetben, HHO cellánál nem kell foglalkozni a kialakuló mágneses térrel,”

Tehát egyetértünk.
(#) svgyula válasza Collector hozzászólására (») Júl 2, 2011 /
 
Igen egyetértünk!
(#) Deta hozzászólása Júl 8, 2011 /
 
Egy nagyon banális kérdés!
Kinek van ötlete, hogy hol lehet desztilált vizet szerezni. A környéken véigigjártam az összes benzinkutat, háztartási és festékboltot, de mindenütt csak ioncserélt vizet találtam.
(#) _BiG_ válasza Deta hozzászólására (») Júl 8, 2011 /
 
Tán gyógyszertár...
(#) svgyula válasza Deta hozzászólására (») Júl 10, 2011 /
 
Szia!
Talán megpróbálhatnál esővizet gyűjteni-persze csak ha esik
Én is azzal járatom amióta megépítettem mivel az lágy víz legfeljebb egy kis mechanikai szűrést igényel! Arra meg megfelelő a kávészűrő (az a német típusú). Sokan azt mondják hogy "savas" de amennyi sav van benne azt azonnal sóvá alakul a "lúgosítás" után. Legfeljebb kicsit több lúg kell bele ~0.001%
(#) BpBoy hozzászólása Júl 10, 2011 /
 
Sziasztok! Hol lehet venni normális, gyári PWM-et, ami valóban áramszabályozást csinál, és a potival nem a kitöltési tényezőt vezérlem, hanem a kívánt áramértéket adom meg?
(#) zolika60 válasza BpBoy hozzászólására (») Júl 10, 2011 /
 
A PWM nem szabályoz áramot. Bővebben: Link :google:
(#) BpBoy válasza zolika60 hozzászólására (») Júl 10, 2011 /
 
Hogy érted azt, hogy a PWM nem szabályoz áramot? Egy áramvisszacsatolású PWM miért ne szabályozna áramot?
(#) zolika60 válasza BpBoy hozzászólására (») Júl 10, 2011 /
 
Mert mint ahogy a nevében is benne van csak a kitöltési tényezőt változtatja. Olvass utána azért küldtem a LINK-et.
(#) BpBoy válasza zolika60 hozzászólására (») Júl 10, 2011 /
 
És a kitöltési tényező változásának hatására az áram nem is változik?
(#) patkolttojas válasza zolika60 hozzászólására (») Júl 10, 2011 /
 
És ezáltal az áramot, ha van áramfigyelés és visszacsatolás a rendszerben! Lásd LED-ek áramszabályozása, PWM rendszerű, persze a komolyabbja, úgy 99 %-ban, persze van ami csak egy egyenrángató és egy-két kondi. Ez a "gagyi" kategória!
(#) patkolttojas válasza zolika60 hozzászólására (») Júl 10, 2011 /
 
Íme egy kapcsolás, ha nem lettem volna elég meggyőző! Egyébként kissé átalakítva jól használható DRY-CELL táplálásához is.
(#) Collector válasza patkolttojas hozzászólására (») Júl 10, 2011 /
 
Keverednek itt a fogalmak, az áram átlagértékét változtatja a PWM egy periódusra nézve. Áramszabályozás esetén áramgenerátorról beszélünk. Áramgenerátort meg PWM-et egyben semmi értelme használni itt.
Következő: »»   45 / 87
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem