Eddigi legjobb projekt, amiről képet láttam, Alexander építésben! Látom, megoldod a különböző nehézségeket, az "emeletes ellenállás" tetszik! Végülis nagyfrekisen is jó, meg a hő is megoszlik.. Azért jegyzeteld, mennyi munkaórád megy el rá! Időközben voltam látogatóban öcsémnél, aminek az a következménye, hogy lettek trafóim, egy jó kis rack-dobozom, adja magát, hogy beleszorítsak egy erősítőt!

Úgy látom időközben élénkült a téma.
Nagyon tetszenek a már elkészült részek. A tápba nem kevés ennyi puffer? Én legalább is többet szánnék bele.
Endru

Köszi a biztatást Csak akkor várhatunk megfelelő eredményt, ha megfelelően is építjük a cuccot. Sajnos amiket eddig fotón láttam, azokat helyből alkalmatlannak találtam. És ezek kihatással lehetnek a hangminőségre is. Ha csak fele igaz is amit leírt a szerző a nagyfrekis viselkedésekről, akkor nagyon ajánlatos odafigyelni a részletekre. Ezért vettem a fejembe, hogy saját magamnak kell megoldani ezeket a feladatokat.
Sanya

Az emeletes ellenállások magyarázata a nagy teljesítményű indukciószegény 750ohm létrehozása. Tudomásom szerint az R534-es típusú ellenállásoknak van a lehető legjobb termikus tulajdonsága. Valamint kedvezően indukciószegény helyből. Így 20db 0.9W 15k-ból elvileg 18W-os, de a korlátolt átszellőzés miatt is legalább 10W. Ettől jobban aggaszt, hogy a dupla kivitel miatt, a végfok elemek fizikailag távol kerülnek egymástól és a fő részektől.

A 2x2db 2200uf ami a fotón látható, csak az elejét táplálja. Az IGBT-ket külön 2x22000uf. És természetesen oldalanként, mert 2db mono lesz. 2db BEAG APT100 dobozában, eredeti trafojával. A kezem alatt megfordult komolyabb erősítőkben mindben külön tápegység táplálta a végfokot, és ezt én is alkalmazom. Elegendő lenne valójában mégegy kondi, és egy dióda a csatolásmentesítésre, de én így csinálom. A lényeg, hogy ha a végfok rángatja a tápfeszt akkor az ne legyen hatással a meghajtó fokozatokra. Ez lehet hogy csak az én rögeszmém, de én fontosnak tartom. Ez talán szintén fontos eltérés az eredeti erősítőtől, de majd kiderül hogy pozitív, vagy negatív az eredmény. Mert lehet hogy kezelhetetlen lesz nagyfrekis szempontból, de lehet hogy ez oldja meg a gerjedési problémákat.
Majd teszek föl újabb képeket a jelenlegi állapotról.
Sanya

Nem rossz ötlet a meghajtót külön táplálni! Bár ennél az erősítőnél elég nagy CMMR van, elnyomja a táp ingadozásokat, 22000 mikrót meg úgysem ránt le annyira, hogy hangban érezhető legyen. Beag trafót használok én is a Quadhoz. Nagyon jó kivitelezés, árnyékoló burkolattal.

Az soha el nem érhető tökéletességet keresve igyekszem a lehető legtöbb problémát kizárni. Vagy legalábbis felkészülni a módosítási lehetőségekre

Gondolkodtam ezen a tápfesz rángatásból adódó káros csatolásról. Ha az 50V-ot csak 0.5V-al rángatja, ami lehet valós, az már egy százalék. Nem csináltam olyan vizsgálatot hogy 1%-os tápfesz változás az előfoknál milyen erősítésváltozást okoz, de ez is egyfajta nemlineáris torzítás lehet. És ez akár már a mérhető tartományba is eshet. De hogy hallható, az tuti.

Ha akár 4V-zaj/brumm is van a tápfeszen, akkor is hozza az erősítő a "beígért" jellemzőket, a negatív visszacsatolás pont az ilyen hatások kiküszöbölésére vannak kitalálva. Na meg hiába változik a táp, az csak a pillanatnyi maximálisan kivehető teljesítményt tudja limitálni, emiatt nem kell aggódnod, és feleslegesen egy kissebb vagyont kiadnod pufferekre, netán nagyáramú stabilizátorra. Az erősítő enékül is jól fogja magát érezni! Épp most csináltam egy kis füleserősítőt, kicsi puffereléssel, viszont trükkös GND megoldással. A táp hiába brummos, az erősítő nem az, és még csak zaja sincs, amit hallanék. Semmi stabi, semmi extra puffer. Jó opampok tápra vonatkoztatott zajelnyomásuk 100dB, vagy afelettiek.

Alapvetően nem költök rá vagyonokat. Egyrészt mert nincs , másrészről meg nem látom értelmét. Alapvetően a rendelkezésre álló alkatrészekből gazdálkodom, ami jelentős része ráadásul bontott. És ez ennek az erősítőnek az összeállíta folyamán is így volt-lesz. Vannak viszont elveim, amiket érvek nélkül is követek

A trafó szekunder tekercseinek megfelelő fázisú bekötésével elérhető, hogy a hídágban ne legyen feszültség. Ezáltal az egyenirátó után fenmaradó hullámosságból keletkező brumm sem lesz hallható. Máskérdés, hogy a puffernek nem csak a brumm eltüntetése a célja. Hanem az erősítő lehető legjobb tápelátása. És ekkor igazából arra gondolok, mintha két ideális telep táplálná az áramkört. Mert szerintem innen kell elindulni! Azaz ha a kondi megfelelően kicsi belső ellenállással vagyis inkább impedanciával rendelkezik, és az erőgyár is így van huzalozva a kondiig, akkor a táp helyt áll az impulzuszerű terhelésekre. És innentől kezdve ha most megköveznek is kijelentem, hogy jó táp, és tápellátás esetében marhaság az ha pl. valaki betápkábelt cserél tuningolás címén. Vagy lecseréli a kismegszakítót. És már olyan kijelentést is hallottam, hogy valaki még azt is hallja hogy milyen a villásdugó... Szóval szerintem inkább a tápot kellene átkonstruálni ilyen esetben nem a személyi asztrológus tanácsáért telefonálni azonnal
Egy kicsit lehet hogy elkanyarodtam, de ez mégiscsak egy hobbi fórum

Feldobok néhány fotót a jelenlegi állapotról. IGBT-panel, és a triacos hangfalvédő.

És akkor legyen a dobozról is

Továbbra is tetszetős! Elismerésem!

Lesz benne egy érdekes kisérlet is. Miszerint a kimeneten, a párhuzamosan vezérelt IGBT-kből az egyik pár kimenete leválaszthatható lesz egy kapcsoló segítségével a másik párról, és vele együtt a teljes meghajtó fokozatokról. Ez főleg a visszacsatoláson keresztül bejutó, a hangszóró által generált zavaró jel elmaradása miatt lehet jótékony hatással. Az ötlet nem saját, kitalálójának cikke itt: http://www.altmann.haan.de/splif_page/ olvasható. Szerintem rendkívül szellemes megldás, és az eleve párhuzamos végtranzisztorokkal kivitelezett erősítőkből pofoegyszerűen kialakítható, már a fotókon láthatóan fel is fúrtam a doboz hátuljára a kapcsolót

Azért azt hittem, a triacos hangfalvédőből is lesz egy kis vita

Nem vitázok! Várom a végeredményt...

Vita helyett akkor leírom hogy miért választottam ezt
Szóval hogy hangszóró védelem kell egy erősítőbe, az számomra nem kérdés. Jó néhány évvel ezelőtt történt, hogy egy manapság már szinte semmire sem tartott hangfalpárból eltávozott a mély hangszóró a Quad405-be épített "akkor kapható" tranyó készlet miatt. Ez akkor elég érzékenyen érintett, és akkor megfogadtam, hogy soha többé...
Szóval láttam azóta egyet s mást, és építettem is. Láttam a krell mono és szt. végfokokban az Omron LY4-es reléneket beépítve, párhuzamosítva a 4-4 érintkezőpárt. Utána néztem a dolognak, és meglepődtem a 25mohm specifikált kontaktus ellánálláson. Ez az oka amiért párhuzamosan kötik! Hozzáteszem alig, vagy egyáltalán nem lehet jobbat találni! A gépjármű elektronikában használatosak jobbak, azok 10mohm alattiak, de rendszerint egy érintkezősek, egy túlnyomórészt nagyobb áramúak, és csak12V-osak. Ezeknél vagy elfűt az ember az előtét ellenállással egy csomó energiát, vagy többet alkalmazva sorba köti, de az sem túl szerencsés. Védelmi áramkörnek a relatíve olcsón kapható upc1237 teljesen alkalmas, minden bebbe van ami kell. De csak 50mA a kimeneti terhelhetősége. Ebbe 2*50V-nál már csak a 48V-os relé fér bele. Vagy az ember még megfejeli egy másik tranyóval. Akkor meg már szinte minek az IC? És a 48V-os előbbi szempontok alapján keresett relé sem terme minden bokorban. Ezért kezdtem el gondolkodni a triacos lehetőségen.
Sanya

Sok igazán drága készülékből meg ráadásul teljesen kihagyták a relés változatot. A gyári Quad405-ben is a triacosat preferálták. Valószínűleg hosszútávon nem túl szerencsés a hangszóróval sorosan kötött relé kontaktus... Mert ugye nem csak az új relének kell jól működni! Szóval a triacos "pajszervas" kapcsolás tápellátás nélkül, párhuzamosan van kötve a hangszóróval, és egyszerűen egy bizonyos feszültségen átmegy szinte rövidzárba, ezzel kinyomva a tápoldali biztit, és védve a hangszórót. Nem egy kíméletes áramkör, de nem is kell hogy az legyen. Amíg nincs hiba, addig ott sem kell hogy legyen! Ez szinte így is van, mert ha az aluláteresztő szűrő kondi tagját hangfrekire rövidzárnak tekintjük akkor a 15-22k ohmos ellenállás, és a triac kb. 120pf kapacitása kapcsolódik a hangszóróval párhuzamosan. A sakalatos pont, az a bizonyos feszültség, ahol be kellene gyújtani a triacnak, valamint a be-kikapcsolási koppanás kivédése amire a valószínű ugyanúgy reagálna.

Szóval nem jelent munka vagy anyag megtakarítást ha valaki ilyet épít, mert akkor máshol kell gondoskodni a koppanás kivédéséről. Na ezért lehet az eredetileg közölt Alexander erősítő munkapont beállító áramkörében a szinte mindenki által fölöslegesnek vélt relé. Emiatt gondoltam hogy nem szerencsés a hangszóró nagyáramú vezetékébe tenni a relét. Ő is megoldhatta volna ott is, mert pont ugyanannyi cucc és munka kell ezen relének a meghajtásának kialakításához is. És amaz még lehető tett volna esetleg egyéb védelmi funkciókat is...

Mivel az eredeti elképzelés is megerősített abban hogy ne alkalmazzak "hangszórórelét", elkezdtem a triacos problémáit kivesézni. Mert mint utaltam rá, nem tartom elfogadhatónak a hangszórók védelemnélküliségét.
Jöttek is a problémák sorban: nem lehet olyan diac-ot kapni, ami 28V alatt begyújtana... 28V-os határfeszültség meg minden csak nem védelem! Aztán kiderült, hogy a keresett alacsonyfeszül diac-ot nevezik SBS-nek(silicon bilateral switch) is, de az sincs Akkor jött a helyettesítőkapcsolása két szembefordított tirisztorral(csatolmány). Ami otthon volt, azzal már 14V-on ki is nyitott. Azután megvettem a csatolmányban javasolt 2n5064 típust. Vagy amit helyette adtak Azzal 16V Teljes kudarc... Azután a BS08D adatlapján szereplő, tranzisztorokból álló helyettesítőkapcsolás következett, ami már 10V-on nyit 4.7V-os Zener-rel. Nem lehet lentebb menni... Ezt követte a tranzisztoros helyettesítőkapcsolás értelmezése, és rájöttem, hogy a kapukat nem lehet közösíteni, Mert a Zener nyitóirányú része nem engedi kinyitni a másikoldali tranyót, mert söntöli. Ezt a gate elektródák szétválasztását elkövettem a legelső tirisztoros helyettesítő kapcsoláson is, és nem a másik oldali tirisztor alsó határrétegének zener letörését felhasználva, hanem itt is 4.7V-os zenert használva ez már 6.5V-on kinyit. Ettől már tényleg nem lehet lentebb menni, de már nem is kell, mert 6.5V egyen 8 ohmon kb 5W. Ha ennyi kijut, azt még elbírja...
Hát ennyit röviden a "minőségi" hangfalvédelmet célzó fejlesztési törekvéseimről...

Hangszórórelés védelem sem rossz szerintem! Rt 1992, decemberi számában egy gyorsított működésű védelem leírása jelent meg, attól elegánsabb, és jobb védelmet eddig még nem találtam! tranzisztor nyitófeszültségnyi egyenfeszre már reagál, átlagostól gyorsabban enged el benne a relé, nagyon üzembiztos, jól utánépíthető!

Igen, régen én is ezt használtam, illetve még az eredeti talán Sanyo kapcsolást. Én is csak jót tudok róla. Itt a HE.-n is foglalkozik ezekkel egy topic, ott is sok jó kapcsolás van, de én mint írtam ki akartam hagyni a relé kontaktust. Nézz utána, néhány komolyabb gyártó, mint pl. Omron, Finder, stb. adatlapjain specifikálja az érintkezők maradék ellenállását. Na azt akartam kihagyni. Egyébként valószínűleg ezért nem használják a nagyobb zenekari erősítőkben sem a relés megoldást. Legalábbis én ami rajzokat vagy manuált láttam, azokban triacosat láttam, vagy a tájékoztatóban azt írták. De azt meg az előbb írt kálvárián formáltam a saját igényeimre.

Mégegy gondolat a relékontaktus átmeneti ellenállásáról: Kimondottan relégyártásban dolgozó szakemberek sem tudtak állást foglalni arra a kérdésre, hogy a viszonylag széles 20Hz-20KHz-ig terjedő hangfrekis sávban is azonos és időben is állandónak tekinthető lineáris ellenállásként viselkedik-e a kontaktus pontszerű átmenete... Véleményem szerint valószínűleg nem. És beszéltek még minimális öntisztulási áramról meg, egyéb hókuszpókuszról. Na ezekről gondoltam azt, hogy egy kaotikus, kiszámíthatatlan, részben ismeretlen dolog, még ha kicsi is, nekem nem hiányzik, és megpróbálom a "másik" utat.

Egy komplett erősítőláncban a leggyengébb láncszem határozza meg a minőséget.

Véleményem szerint az nem a relé.

Vagy másképp fogalmazva, a relé esetleges hangzásbéli anomáliáját- nagy valószínűséggel- ki lehet kompenzálni a már elkészült projekt utólagos "tuningolásával". (230-as villás dugó polaritás, kiszintű-nagyszintű kábelek, doboz alátét...stb).
Sokan nem tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget, pedig nagy hangzásbeli különbségek vannak( Orion SE1025 hangszóró kimenetén gyárilag egy 2.5A-s biztosíték található, ezt kicserélve 1A-re jelentős...értsd bárki által meghallott...javulás mutatkozott az én rendszeremben, amíg jobban meg nem lett hajtva és ki nem ment).

Épp az "ilyen" biztosítékos megoldások számomra kicsit brutálisnak tűnnek. (az a sok szénné égett SE nyák...)

Véleményem szerint nem kéne ennyire "leragadni" a relé-nem relé gondolatnál, egyszerűen készre kell építeni mindent, műsorforrás-előfok-végfok-kábelek, teszt, és utána beépíteni egy már jól bevált védelmet...ha nem tetszik azzal a hang, akkor módosítás, és megint teszt.
Tehát csak a teljes rendszerben lehet megtudni, hogy az adott védelem miként módosítja a hangképet.

Uraim!
Nagy kő esett le a szívemről...
Eddig azt hittem, csak én építettem meg ezt a különleges erősítőt.
Megépítettem 2 x 2 példányban. A második eresztésben nem kaptam meg ugyanazokat a műveleti erősítőket, de elvileg ugyanazt tudniuk kellett volna, mégis a 80kHz és 50 W műterhelésen egy hangyányi hullámosság volt a négyszög elején.
A legelső variációt sokáig hallgattam, évekig, nekem nagyon szép és részlet gazdag volt a hangzása.
Szerintem pár lépcsőfok van a népszerű Quad, az utána következő Mini - Crescendo és e között.
Még van egy csomó LP-m és ha jó hangzású zenét szeretnék, azt hallgatom. Valami Traktrix dobozt is építettem, de az asszonyt a kóros ámokfutással fenyegette a dolog, a ruhás szekrényt megszégyenítő nagyságú volt, így JBL E-100 vagy mi, amit hallgatok.
Részemről soha nem érdekelt a 100W-osoknál nagyobb, a globális felmelegedést nagyban elősegítő erősítők építése, így az eredeti tápfeszekkel, impedanciára építettem meg. Otthonra kellett...
Szegeden a Gogol utcába kaptam meg az IGBT-ket, egy db-ig a Lomexnél, RET-nél is volt belőle, aztán kiment a "divatból", megjöttek a z X.y csatornás házimozi hordák és az igazi Hi-Fi kiment a divatból.
Végül is csak azért van az egész erősítő bedobozolatlanul a tartalék vágányon, mert már nem volt lelkierőm véglegelni és egy korrekt előfokot, RIAA korrektort, etc. összehozni.
Opportunista renegát hang amatőr lett belőlem, vettem egy böhöm Harman-Kardont (PM665)és az Alex a garázsban várja, hogy felvirradjon neki.
(A PM-et még soha nem mertem teljes hangerőre tekerni, leszakad félállásban is az előtető a házon.)
Ja, nekem nem gerjedt soha, nem melegedett, pőrén, koppanás gátló és hangszóró védelem nélkül ténykedett. Ezeket a biztonsági dolgokat a kész dobozolásnál kapta volna meg.
Azért van remény, végfokként, védelemmel, a széles unalmamban egyszer csak összeépítem.

Még valami. Az eredeti ajánlások szerinti kisjelű taranyókat a kereskedelemben kapható készletből nem volt lehetséges bétára összeválogatni.

Relékontaktusokról: Nagyon sok gyári erőlködő alkalmazza, én is a Quadhoz, nem igazán okoz változást, legalábbis nem vettem észre. Egyszer majd megmérem, mennyi a három darab érintkezőpár párhuzamos kapcsolásának az eredője. Legalább három érintkezési pont garantált. Viszont ma a füleserősítőm építgetése közben a kábelezéssel játszadoztam. Árnyékolt vezeték nem igazán jött be. Csavart érpár viszont nagyon jó, a trafó vasmagjával párhuzamosan vezetve pár centin a vezetéket, sem jutott be brumm. (ezzel tudtam tesztelni) Árnyékolt, csavart érpár lenne az igazi, de azt csak dobozon kívül használom. Jelenleg az erősítő saját zaját, brummját nem hallom, csak a hangkártya kimenetének halk súgását, azt is csak olyan hangerőnél, hogy zenével nem épp elviselhető lenne. Ez a kis erősítő jó volt a jelvezetés-földelési rendszerem kipróbálására, pénzbe alig került, és ezután jöhet a nagyvad. Mai napom tanulsága, csavart érpár kedvez a brumm elleni harcban a leginkább, tápnál, kimenetnél, bemenetnél egyaránt.

Részemről nem tartom leragadásnak, inkább csak a téma alapos körüljárásának a relékontaktus vizsgálatát és kihagyását. És természetesen követni sem kell De ugyanaz a véleményem a leggyengébb láncszemről. És nem akartam hogy pont ez legyen az, mert akkor már hiába variálok a kábelezéssel vagy mással, ha beépítettem egy soros bizonytalanságot. Valamint sokkal szívesebben keresem a minőségjavítás lehetőségét valami műszakilag is alátámasztható megoldással, mint pl. valami fonott ezüst tápkábel, vagy aranyozott villásdugó stb. vásárlásával. Ráadásul ezt sokkal könnyebb kihagyni is mint a bekábelezett reléset A csatolt fotókon látszik hogy két csavar meglazításával kihúzom az egészet és kész is.

Akik valóban megépítették ezt az erősítőt, és úgy ahogyan kell, nagyon kevesen lehetnek...
Nálam most közeledik a végéhez a project. Elkészült az egyik, de amíg a másikat be nem fejezem nem csinálok műszeres méréseket. Már ami az átviteli tulajdonságokat és a zajt illeti. És ha jól szól akkor lehet hogy később sem Amit eddig tudok róla, hogy a munkapont könnyen beállítható, és stabilnak is tűnik. Terhelni még nem terheltem, és mivel nem melegedett, nem tudom hogy a munkapont követés hogyan funkcionál. Gerjedésnek semmi nyoma, pedig attól féltem a széthúzott IGBT-k miatt. Ezt azért megnéztem szkóppal, mert már volt olyan cucc ami nem hallható tartományban megviccelt. Nyitott, vagy rövidrezárt bemenetnél sincs nyoma semmi hallható zajnak vagy brummnak. A kimeneti nulapont néhány milivolt, valószíműleg a DC-szervó is funkcionál. Az osztott kimenetet nem teszteltem. Végül az átkapcsolás után "nemhasznált" végfokpár terhelésére egy 50ohm 30W-os műantennát építettem be. Csatolom a fotóját, és a "finish" előtti kész egyik oldalét.