A válogatást én is próbáltam új cuccból, mert balga módon ismét vásároltam... Negatív. A régi jól bevált szokás, ami a bontott alkatrészek felhasználását illeti viszont bejött! Már sokszor tapasztaltam, hogy a kereskedelemben nem lehet beszerezni normális alkatrészeket. Viszont ami már egyszer jó volt valamiben, az nekem is jó lehet! Bejött. Hulladék monitorokból bontott félvezetőkészletben leltem gyárilag azonos sorozatból való komplementer párokat, és néhányszor 10db kitermelésével még párokat is tudtam belőlük válogatni!

Szép munka, sok sikert hozzá!

Van egy régi mondás, miszerint: egy erősítőt nem jóra kell mérni, hanem jóra kell hallani.
Bizonyítja ezt a sok "csöves" (is).

Bátran próbálkozz, akár számodra ismeretlen műszaki, elméleti, gyakorlati megoldásokkal is.

appme fórumtárs észrevételét is fontold meg, miszerint a táp (szerintem a hangszóró-kimeneti is)
kábelek összesodortak páronként a készüléken belül.

A bemenetről (nem látom milyen csatlakozó, de a legjobb hangú -olcsó- a régi DIN csati...RCA felejtős, akár aranyozott akár nem...akkor már inkább Canon csati) az elektronikához vezető kábel is létfontosságú. Az hogy milyen, azt majd a végső meghallgatás eldönti. (a legjobb olcsó megoldás a közönséges villanyvezeték MZS 2x0.75mm egy-egy elemi szálja csupaszon, külön-külön a meleg pont, és az "árnyékolás" is...ha elég rövid nem lesz brumm...ennél jobbat csak a sokkal drágább speciális LCOFC kábelek tudják...tapasztalat )

Jó elgondolás a védelem gyors módosításának a lehetősége.

Egy kollégától hallottam, nem tűnik városi legendának.
A félvezető gyárakból a legjobban összeválogatott (színre-szagra ) félvezetőket a készülékgyártók kapják a gyártmányaikhoz a többi megy a turkálóba - hozzánk.
Az STK 077-ről azt regélte a Szerző, hogy azért tartható az STK határteljesítményéig versenybe a Quad405-el, mert már akkor számítógép rakta össze a komplementereket a vastagréteg technikára és garantált volt a teljes szimmetria és a terhelésre adott minden tranziens - áramcsúcsok, hőváltozás, etc. Több, mint 30 éve ez volt a helyzet...
Egyébként igaz, én is olvastam, egy erősítőt nem jóra kell mérni, hanem ...
Mégis, meg kell(ene) nekünk is támogatni méréssel az eredményeket, hogy következtetni lehessen a problémák okaira.
Mondjuk én ehhez kicsi vagyok, de aki teheti és ért hozzé, miért ne?

Az alkatrészek felhasználókig tartó útvonalát és közben felmerülő ok-okozati összefüggéseket nem ismerem, csak a siralmas eredményt. Egy tranzisztornak párját találni nem egyszerű! Még két azonos gyártósorról egy sorozatból való azonos polaritású tranyók között sem. Az meg hogy két komplementer karakterisztikája fedje egymást, erősen tart a lehetetlen felé. Két különböző gyártótól való példányok esetében pedig szinte elképzelhetetlen. Én már annak is nagyon örülök, ha legalább egy multiméter egyszerű, egy fix ponton vizsgált áramerősítés mérő funkciójával egyformák találhatók. Nekem kiskereskedelmi beszerzésből még ilyet nem sikerült produkálnom. Az egyik helyi üzletben egyszer egy barátom megengedte, hogy ha csinálok a műszerhez illeszthető foglalatot, akkor méréssel válogathatok a BD-k között. A fiókban több darabnak 1 azaz egy egész volt az áramerősítése de volt 10 20 50 és 100-as is az azonos polaritásúak között, látszólag egy sorozatból... Azt kérte, senkinek se mondjam el, mert nem tudja eladni, és nem is engedte meg azóta senkinek a méricskét!

Az meg hogy egy erősítőt jóra kell építeni nem vitás. De be kell látni, hogy mai eszközökkel a fejlesztés lehetőségének egyik útja a meghallgatási tesztek utáni módosítás, tapasztalatok alapján történő korrigálás. Ez néha a buta és képzetlen emberek összehordott hülyeségeit hallgatva woodoo-ra emlékeztető misztikus zagyvaság. De vannak hozzáértő, illetve ebben a homályban inkább tapasztaltabbnak nevezhető emberek, akikre viszont érdemes odafigyelni, mert nemkevés kisérletezéssel és türelemmel kitökölték pl. hogy melyik kondi hová jó, stb. Butaság azt állítani, hogy a műszaki paraméterek és a hangzás között nincs összefüggés, csak esetleg még nem tudjuk mérni. Nincs megfelelő érzékenységű műszer, vagy mérési módszer. Ettől teljesen úgy tűnik de mégsem igaz, mert a jó műszer, a képzett és gyakorlott fül megmutatja. Ez sajnos nem az enyém, én inkább a megmagyarázható és valamilyen elmélettel alátámasztható dolgokban próbálok kapaszkodni, és odafigyelek egy általam hitelesnek tartott barátom fülére

Hasonló élménnyel, egy délutáni válogatással töltötte egy barátom is a szabadidejét, valami különleges tranzisztortemető előfok kapcsolás kapcsán...BC182-212.
Ahogy visszaolvasgattam most az Alex magyarításában elég sok mindenre felhívja a figyelmet a Szerző.
Erősen ajánlott, eredeti nyomtatási tervet, gondos vezetékezést, etc.
Más: Egyébként van jónéhány dolog, amiben nem tudok hinni, de sajnos nincs műsorforrásom, hangláncom, hogy olyan kis finom nüanszokat észrevegyek, mint egy hangszóró vezetéknek használt 4x2.5mm2-es MTL kábel használata "kisütéssel" és anélkül... Woodoo szindróma...
Magam is azt gondolom, egy erősítő jó mért adatokkal is rendelkezik, ha jól szól.... a megfelelő sorrendet alkalmazva...
Az eredeti Alex kapcsolás paraméterezésénél megjegyzésben az van - a táp 2.5A árammegfogása volt beállítva és a többi adatot így vették fel róla.
Több éve, amikor kétségbeesetten kerestem még legalább egy ilyen elvetemültet, mint én, aki Alexandert épít, találtam egy kollégát, aki egy végfok tápot ajánlott, amit meg is építettem. (az addig nem használt tranyók E-C pont fordítva volt az addig megszokottól, így tiszteletet parancsoló, őszes hajszínem gyorsan kialakult) A lényeg, nem nagyon találkoztam addig végfok stab táppal, nem tudom, használnak-e ilyet valakik-e
Mindenesetre készen van, alvó ügynökként lapulnak a fiókomban, "sterejóban"...

Mint korábban írtam, én is az eredeti(-hez közeli) nyákot használtam. Másokkal ellentétben nem hagytam figyelmen kívül az intelmeket és nem azzal kezdtem hogy kútfőből merítve egy teljesen eltérő nyákot-miegymást csináljak.
Én úgy álltam neki, hogy a sprintlayout-ba háttérnek az eredeti pdf-ből kivágott panelrajz beültetési rajzát beillesztettem, lepakoltam az alkatrészeket, majd a kép cseréjével mindkét réteget berakva elkészítettem az eredetire megszólalásig hasonlító változatot. Nagyon kíváncsi voltam ugyanis a huzalozási tervre, ami csak akkor látszik ha mindkét réteg, és az alkatrészek is együtt láthatók. Igazából ezt csináltam meg először egyrétegűre, ehhez szinte semmit sem kell változtatni, minden alkatrész marad a helyén a relét kivéve. De mivel az meg a munkapontszabályzó tranyó B-C lábát zárja rövidre, akár a tranyónál is lehet. Tehát gond nélkül ment az egy réteg, egyetlen átkötéssel. Egyedül az 1µF kerámián hezitáltam egy darabig de mikor már megvolt és láttam a méreteit, az is ment Ez után hogy a kettőzött védelmi áramkör felférjen és lényegében ne változzanak a huzalhosszak sem és a huzalozás elrendezése el kellett fordítani a hűtőbordákat. És ennyi, a többi látható a fotókon

Remélem, siker lesz a végeredmény! Jó látni, hogy haladsz vele!

Igazából elektromos szempontból ma elkészült a két erősítő. A kábelek rögzítése, és valami normális előlap készítése hiányzik. Ez nálam elég sarkalatos pont, mert pl. a saját készítésű szintézeres rádiót, több mint 10 évnyi használat után is úgy dobtam ki egy izmos villámcsapás után, hogy nem volt fedele Ez kicsit gáz, de így utólag értékelve fölösleges munka lett volna Szóval beleraktam a végleges méretű biztosítékokat, a lágyindító NTC-ket és indult minden ahogy kell. Jöhet a nyúzás. Talán hétvégén már a hangját is megfelelő környezetben fogom hallani. Majd arról is beszámolok, de mint mindenki így én is biztos elfogult leszek vele. Így igazán a barátaim kritikus véleménye lesz a mérvadó. Mivel a "hallgatózásban" nincs akkora gyakorlatom, így összehasonlító teszteknek is kell lenni hogy el tudjam helyezni magamban az eredményt. Szerencsére, vagy sajnos, van mihez viszonyítani vagy fejlődni. Szerencse hogy van, sajnos hogy az nem az enyém

Én is várakozással tekintek elébe a tapasztalataidnak. Régebben a szakemberek kettős vaktesztet ajánlottak az ilyen összehasonlító elemzésre. Nekem soha nem volt szívem emiatt megvakítani résztvevőket, kézenfekvőbb lett volna a forró ólom fülbe - hidegen körülményesebb - szóval mindent elkövetni a pőre zenéért...

Szóval - csak ügyesen!

Várom a tapasztalatokat! Ennek az erősítőnek a működését akár tananyagként is oktathatnák, ötletes, érdekes, nem a megszokott. Egyszer talán kíváncsiságból én is "elkövetek" egyet.

Én is várom a fejleményeket. (szívesen összehoznék egy szeánszot )

Esetleg tudhatunk valamit a "lánc" többi tagjáról is? (műsoranyag...stb)

Attol eltekintve, hogy egy konstrukcióhibás, rosszul tervezett marhaság az alekxander. A topológia viszont nem hülyeség. Tévesen current feedback topológia elnevezés alakult ki rá, de semmiféle áram visszacsatolásról szó sincs. Csak a vezérlési jelút van 1:1 arányú áramvezérléssel megoldva. Egyébként tanítják ezt a topológiát is, mint tananyagot a jobb helyeken. Főleg rádiófrekvenciás alkalmazásokban van jelentőssége. Én is kedvelem audio célra is. Jó minőséget, nagy jelemelkedési sebességet jó linearitást lehet vele elérni, vagyis az ilyen szemléletmóddal történő konstrukciónál. Az alexandernél sokkal jobb ilyen elven működő sorozatgyártású erősítők is vannak a piacon. Kár, hogy az alexandert ennyire elcseszték, meg lehetett volna tervezni jóra is. Töltsétek le a marantz MA9S2 nyilvános rajzát, az egy tényleg profi CF vég. Láttam itt a fórumon is, lehet, hogy még fel is töltöttem ide.

Igen, a marantz kapcsolástechnikailag nagyon hasonlatos, sőt tekinthető akár az alexander erősítő továbbfejlesztett változatának is. Vagy a szabadalmi védettség alóli kibújási lehetőségnek a változtatásokkal Viszont úgy is értékelhetnénk, hogy az alexander 20-éves konstrukció, és akkoriban nem igen volt hasonló. És úgy is lehetne szemlélni, hogy ha marantz azóta "csak ennyit" változtatot ezen a konstrukción akkor mégsem lehetett olyan rossz... Természetesen mindennél van egy mégjobb, csak mérlegelni kell hogy az ember mit akar, mire van pénze, mire van ideje. Építeni akar, vagy venni és azzal villogni? Fiókból kell fedezni az alaktrészkészletet, vagy egy egész erősítő áráért venni egy kondit és attól várni a csodát? Vagy csak úgy fikázni és osztani az észt?

Az utánépítési lehetőségről, vagy bizalomról meg el is felejtettem szólni. Van ugyanis a fiókomban egy pár electrocompaiet 120-as végfok aminek most megosztanám a történetét, bár nem teljesen idevaló, de egy kicsit kapcsolódik az előző válaszomhoz. Szóval az Electrocompaniet végfokokból javítottam, és hallgattam is az AW100-as sorozatból a szereó és a két különépített mono változatot is. Mivel az ismeretségi körömben tetszést aratott, és megállta a helyét több elektrosztatikus hangfal típusnál is, ellentétben jónéhány neves darabbal, elhatároztam hogy egyéb okok miatt én építek egy készletet. De a 120-as kapcsolása jobban tetszett, újabb kimunkáltabb stb. Ezért hezitáltam rajta, szerncsémre. Merthogy később olcsón hozzá jutottam egy bontott végfokpárhoz. A megdöbbenés akkor ért igazán mikor elkezdtem vizsgálni. A gyári kapcsolási rajzon szereplő alkatrészek pozíciószáma, értéke megegyezik a valóságossal, csak éppen a kapcsolás nem! Szóval javítani a hülyegyerek esetleg meg tudja, de utánépíteni kevésbé. Kezdett derengeni, hogy a viszonylag kevés szimulációs gyakorlatom miért is vallott kudarcot. És itt kapcsolódik a témához, hogy az alexander erősítőhöz volt bizalmam. Mert nem csak balfékek építették után, hanem volt akinek sikerült is...

Ooops, megtekintettem az említett Marantz erősítő rajzot. Életemben még ennyi tranzisztort nem láttam egy helyen... Igaz, ez a végfog 6-8 ezer $, de inkább elmennék zenésznek, minthogy megépítsem
Az a személyes gondom ezekkel a nívós cuccokkal, hogy ebből nehezebb (drágább) összeállítani egy láncot és mit is halgassak vele (zenei anyag CD, DVD, SACD, LP, etc.)
Ehelyett fele pénzbő 15 évig járhatnám a koncerttermeket, stadionokat, ahol élőben hallgatnék zenét.
Egy kérdés:
Az Alex bemérését a Szerző 2.5A-nél megfogott tápról specifikálta.
Valaha építettem egy tápot (2 db ) tekintve, hogy a nagyteljesítményű elkókat viselkedésüket tekintve hangfrekis terhelésnél nem tekintik ideálisnak, érdemben felhasználjam-e...
Tehát most nem kezdenék építeni, de van egy pár, amin kimenő feszt, áramot tudok állítani, határolni...
Tapasztalat?

Az nem rettentene vissza hogy sok a tranyó, hiszen funkcionálisan átlátható. Egyszerűen nem hiszek a gyári manual-ból, vagy kapcsolási rajz alápján történő utánépíthetőségben.
Közel egy évtizedig dolgoztam együtt egy szenzációs emberrel egy másik témakörön, ahol a szabadalmaztatás mint elvi kérdés, és mint a későbbi lehetőségek alapja, napi téma volt. Tőle tanultam, hogy kitalálni, feltalálni, nevezzük ahogyan akarjuk, sokkal "egyszerűbb", mint később, mások számára is érthetően és hihetően leírni a dolgokat úgy, hogy közben a lehető legkevesebbet elárulni a lényegről.

Az erősítő táplálásáról amiket láttam, és általánosságban a véleményem: A kimeneti fokozatot a lehető legkisebb impedanciájú huzalozással, stabilizálás nélkül, kondipakkról kell hajtani.
A meghajtó, azaz kisebb áramigényű fokozatokat lehet stabil tápról. De legalább külön kondiról, és legalább egy diódával elválasztva csatolásmentesíteni. A végfoknál kialakuló áramimpulzusokra, egy stabil táp tranziens viselkedése nem igazán megfelelő. Kisveszteségű, indukciószegény pl. MKP kondikkal kiegészítve egy jó elkót, nehéz fölülmúlni.
Az élesztés közben célszerű áramhatárolós tápról indítani, de én a sajátjáról indítottam 1A-es biztikkel, és a javítási szokásom szerint a 230V-os ágban egy 100W-os izzó sorosan.
Természetesen minden kikapcsolásnál, egy 100ohm 10W-ból és huzaldarabból készült kisütő ellenállással kisütöttem a kondikat. Kicsit aggódtam hogy a leírt túlterhelésre érzékeny tranzisztorok esetleg elszállhatnak, mikor még nem dugom be az IC-ket, de nem így lett. Sőt a végfoknak először a negatív ágába egy ellenőrizetlen hibás biztit tettem , ami ellenőrzés közben borzolta az idegeimet, de ebből sem lett semmi maradandó károsodás. Egyébként a eredeti AN211ben az első tranyókat írja sérülékenynek, és kötelezően hűtendőnek. Sípos Gyula pedig az áramtükör kimenő tranzisztorait írja túlterhelhetőnek. A szimuláció szerint neki van igaza A benenetre 2V egyent kapcsolva a tranzisztorok túlterhelődnek a szimuláció szerint. Ez is egy apró csúsztatás, de lehet hogy fontos

Hát én megépítettem. Igaz nem hidalva, egy pár végtranyóval. A preamp részt lespóroltam, helyette megnöveltem a végfok rész erősítését és a nyílt hurkú erősítést is ezzel arányosan a VAS 470pF-os kondijának arányos csökkentésével. Így azért már sokkal egyszerűbb lett a dolog. Elképesztően fantasztikus hangja van még így is. Semmilyen internetes kapcsolást nem lehet egy lapon emlegetni vele szerintem. Atom stabil hangkép, elképesztő felbontás, dinamika és annyira lazán tolja a hangokat, annyira feltűnően simán, erőlködés nélkül, hogy az már gyönyörű. VF2 vel, hiragával, HTA val összehallgattam, semelyik nem volt neki ellenfél. Az alexander ezzel szemben hangra is siralmas. Meg már beszerezhetetlenek a hozzávalók, de nem baj, mert totál nem éri meg vele görcsölni amúgy sem.

Köszönöm a táppal kapcsolatos véleményedet, akkor nem erőlködöm a megépített stabilizátorok felhasználásával. Én, ha jól emlékszem, 6-10 Ohm-os teljesítmény ellenállásokat kötöttem a tápágakba és ráaksztottam a szkópot valamelyikre, láttatván a hiba megjelenését, de nem volt problémám vele. Én hűtöttem, amit lehet és amit a rajzról láttam nem volt melegedési gondom, meg bazi nagy a hűtőborda, amin pihen a cucc.

Vagy SM11S1-ből lehet ugyanígy kiindulni. Nem kezdőknek való feladat azért az áttervezés, módosítás. Sok mindenennel el lehet rontani a hangját is, de ebből azért ki lehet indulni. Jó féle CF kapcsolás amúgy.

Emelem az összes kalapom, én elfáradtam végignézni is a sok tranyón, meg a kicsatlakoztatott segéd félvezetők tömkelegén... Nagyon elszomorítottál az Alex-el... nekem nincs ennyire negatív emlékem róla, egy barátom elhozta az akkor (10 éve kb.) 270 ezres, valamilyen D osztályú kis végfok kézitáskáját, igazán én csak a kevesebb mélyre emlékszem a meghallgatás során. Mármint ennyivel éreztem karcsúbbnak az Alex-et.
Akkor még megvolt a traktrix dobozom, 1-1 db szélessávú hangszóróval, ami fázisforgatás mentes, szép hanggal kedveskedett - míg el nem kellett tökíteni a háztól, iszonyat nagy volt.
Természetesen az én véleményem a lehető legszubjektívebb és mérvadás mentes a hangzást illetően, elfogadok minden más előjelű és mértékű véleményt.

És mégvalami. Bemeneten a négy tranzisztort, meg az áramtükrök 3-3 kisjelű tranyóját le lehet cserélni BC858CLT1G-re. Ez simán beszerezhető, de SMD. Viszont ezt lehet használni, ezt szereti a kapcsolás. Még a BC560C és 550C is jó. A 2SA970-2SC2240 magyarországon mindenhol hamis, külföldről rendeltem eredetit. Azt nem tudtam leváltani mindenhonnan. A bemeneti feszültség utánhúzott kaszkód részben és az áramgenerátorban mindenképpen azt kell meghagyni. Tehát legalább 2-2 darab kell bele.
2SA1360 és 2SC3423 helyett a 2SC4793 és a 2SA1837, ami azonos hangminőséget adott. Ez nagyon kritikus, csak ezt találtam, amivel ki lehetett helyettesíteni. Az előbbiek szintén beszerezhetetlenek eredetiben. Nekem is csak régebben sikerült külföldi rendeléssel hozzájutni pár darabhoz és azokkal kisérleteztem.

Nincs mélye, tök döglött hangja van. Vékony, erőltetett, meg szerintem nagyon steril hangja van. Ehhez képest marantz után építve maga a nirvána volt.

Igen, itt egyszerűbb, valamint én a service manual rajzon egyszerre láttam a két oldalt, meg a néhényszor több végtranyót. Egyesével talán kevésbé ijesztő...

Az MA9S2 az hídba van kötve, nem sztereo. 1.999.000 forintért láttam a monoblockot, de kettőt kell belőle vásárolni, mert mono. Az előfok megint két millkó. 6 milka a két monoblock, meg a hozzá való előfok együtt és az felel meg egy erősítőnek. Külföldön olcsóbb. De ennyiért legalább nem spórolták ki belőle a szilíciumot.

Viszont az összes kapcsolási rajz nyílvános a végfokoról, előfokoról, meg az integráltakról is a mi nagy örömünkre.

Egyébként nem kell tőle megijedni. Csak a lényegi részt, a végfokot kell kiemelni és máris sokkal egyszerűbb. Egy pár végtranyóval, rövidzár elleni védelem kihagyásával, megemelt erősítéssel már nem sokkal bonyolultabb az alaxandernél, és még lehet kapni megfelelő alkatrészeket is bele. Leírtam, hogy nekem mit mivel sikerült kihelyettesíteni és én totál eredeti bele való tranyókkal is megcsináltam. Ahhoz képest kisérleteztem ki könnyebben megvásárolható tranyókra is.

Nem is lőttem nagyon mellé, amikor több földkörüli út költségére becsültem egy "jó" láncot...Hiszen csak pénz kérdés. Ehhez hasonló színvonalú hangfal rendszer, műsorforrás és megfelelő minőségű (!) hanganyag, mellékesen "hallgató tér"...Igaz, csak kortárs zenéket, de kevesebből meg lehet hallgatni élőben és még egy kis egzotikumra is fussa, ha már úgyis világturnén van az ember.
Tapasztalataid alapján azonban elviselhető költség kereten belül is legalább a végfok kipipálható. Már csak egy japán félvezető forgalmazó barátot kell keríteni... )

Igazán örülök, hogy körvonalazódni látszik egy másik, talán mégjobb erősítő project! Hajrá, hajrá! Új téma nyitása, fotók, nyákrajz, építési tapasztalatok, meghallgatási teszteket föltenni mielőbb, hátha rákap valaki más is. Az igazán jó dolgok mindenkit érdekelnek

Részemről tűkön ülök!