Az is lehet az oka, de valószínűbb a bus pumping okozta halál...
A félhidas pwm végfokok képesek megemelni a tápfeszültséget azáltal, hogy a kimeneti szűrőben tárolt energiát visszatáplálják a pufferekbe. Ha a puffer kicsi, mint esetedben, akkor az is megtörténhetett, hogy a megemelkedett feszültség miatt átütött valamelyik (vagy mindkét) MOSFET D-S elektródája, és erre rányitott a másik oldal, ami annak azonnali zárlatához vezetett...

A bus pumping különösen alacsony frekvenciákon és nagy terhelés mellett szeret kialakulni, ezért is tűnt nagyon öngyilkos konstrukciónak a két db 4700µF-os kondenzátorral ez a "SUB" végfokozat.

Ez a Delta sem egy nagy eresztés, a kimeneti fojtó kapásból alul van méretezve 500W-hoz.

A kondenzátort egy az egyben ki lehet cserélni a 10e mikroF-osra? A szerelő mondott valamilyen ellenállást, amit elé kell kötni, hogy üres kondinál ne legyen nagy áramfelvétel.
Nem találtatok még jó kapcsolást?

Icepower
Ez jó minőség?

Ki lehet a kondit cserélni.
Milyen a jó kapcsolás? Azt amit itt a Lacival építgettünk hallgattam néhány hétig a lakásban, egész tűrhető hangja van, pedig nem a legjobb kapcsolás. Senkinek nem tűnt fel hogy egy D osztályú végfok szól, csak a nyöszörgős leállásából vették észre. Tervezek csinálni egy (elvileg) jobbat, kisebb méretben, de azért a 8-900W-ot elvárom tőle ha nem is 8 de legalább 4 ohmon. Ha van időd kivárni azt az 1-2 évet amíg elkészülök vele, akkor után építheted.

A jó kapcsolás nekem az, ami megfelelő energiával tudja mozgatni a mély hangszórót, és nem romlik el soha (15 év). Egy szubnál nem fontos, hogy tere legyen, elkülöníthetőek legyenek a hangszerek, stb, csak annyi kell, hogy kontrollált, feszes legyen a basszus, ne "lebegjen" a membrán.
Ez az erősítő egy 800e Ft-os mélyládában van. Vajon hibátlanul üzemel a várható élettartama alatt?
Az, hogy mitől jó egy kapcsolás, Ti, akik építettetek már egy párat, meg tudjátok ítélni, nekem felhasználónak csak a végeredmény számít.
Ha jól emlékszem, az elején a PWM osztályt csak szub hajtására használták, aztán ahogy fejlődött a technika, megjelent Hifi erősítőkben is.

A hangszóródat a legegyszerűbb 3-4 tranzisztorból (plusz meghajtó és végtranyók) álló AB osztályú végfok is meg tudja kellően hajtani, az más kérdés hogy jóval nagyobb méretben és rosszabb hatásfokkal. Hogy egy erősítő meddig fog hiba nélkül üzemelni azt még a mérnökök is csak saccolni tudják, mert a felhasznált alkatrészeket nem ők gyártották, gyakorlatilag a katalógusadatokra kell hagyatkozniuk. A katalógusadat meg nem szentírás, lehet hogy két egyforma kondiból az egyik éveket, a másik meg csak hónapokat teljesít ugyanabban az alkalmazásban.
A csatolt képen lévő erősítő tápja így ránézésre 2-300W, hogy a végfok milyen azt csak a gyártója tudja, de akármilyen ládát is hajt, ha az ára valóban 800000Ft, akkor rendesen túl van árazva (egy ilyen végfok alkatrészköltsége néhány ezer Ft, ha gyártósoron készül nagy tételben akkor meg még kevesebb).
A D osztály tud még hova fejlődni, de amiket ma már házilag egyszerűen össze tud rakni az ember azok is elfogadható paraméterekkel rendelkeznek, az enyém pl. -3dB-en belül átviszi a teljes hangfrekis sávot, hogy mennyit torzít azt nem tudom mert nem mértem. Elvileg nem lehet tönkretenni de ez akkor lenne valóban igaz, ha mondjuk 10-15 éven keresztül szinte napi használatban lenne, és eközben egyetlen alkatrész sem hibásodna meg benne. Erre viszont ma már egy nevesebb gyártó sem vállal garanciát.

Sziasztok!

Ge Lee : Köszönöm a választ. A végfokjavítás nehezebb mint vártam, de sebaj, tanultam valamit.
Azért linkelgetek, hátha lesz egy megfelelő panel.

Hypex

A Hypex a véleményem szerint az egyik legjobb, az UcD működés miatt. Ha árban neked megfelelő, akkor meleg szívvel ajánlom.

Erről jut eszembe: Tegnap este nekifeküdtem az UcD meghajtásának. Volt pár ember, aki olvasta a cikkben, hogy plusz két tranzisztorral jelentősen javítható a meghajtás. Mellékelek egy képet.
Q3, R5 és R6 nem képezi szorosan az áramkör részét, ez csak akkor kell, ha a komparátorunknak feszültségkimenete van (az UcD-ben a komparátor kimenete áram).
Bevallom én sem érettem egy-két elemet, míg tegnap este cimopata fel nem világosított. D1, Q1 és R1 végzi a vezérlést, és ez egy egyszerűsített Baker clampet alkot, aminek feladata, hogy elkerülje a tranzistor telítődését, és így a "storage time" miatti lassú kikapcsolást. Ide olyan schottky diódát kell választani, aminek a nyitófesze a LEHETŐ LEGALACSONYABB! A BAS85 egy SMD schootky, 30V-os, tökéletes a célra. Ezzel a storage time, és így a tranzisztor kikapcsolási késése kb 60ns, ami szerintem elfogadható.
Az eredeti áramkörben R2 és egy dióda végezte a FET bekapcsolását, ami kb 50nC-os FETig votl elfogadható. Én a diódát kicseréltem Q4 néven egy 2N3904-re, ez egy olcsó tranziszor (jó ide még: 2N2222A, BC182BP, BC184BP, 2N4401), és 100nC-os FET esetén is képes <100ns bekapcsolásra. Ez a Bruno által említett két tranyóból aze gyik.
A kikapcsolást R3 és U1 végzi. Ez eredti áramkörben U1 egy szimpla PNP tranyó volt, amit én egy integrált darlingtonra cseréltem. Bruno által említett másik tranyó egy diszkrét darlingtont jelentene, de én úgy gondolom, hogy az integrált darlington jobb. Pláne, ha a BC516 15 ft. Ezzel a kikapcsolás 100nC-os FET esetén is <100ns.

Sajnos az UcD meghajtása negatív holtidővel rendelkezik (nincs bekapcsolási késés, de kikapcsolási késés van). Emiatt én javaslok egy módosítást (lásd második ábra), ahol a bekapcsolást direkt lassúnak hagyjuk, és a kikapcsolást gyorsítjuk csak fel. Ez az eredetihez képest csak annyi módosítást jelent, hgoy kikapcsoló PNP tranyót lecseréljük egy darlingtonra.

Mit szólsz ahoz, hogy a kis nyitófeszültségű shottky helyett két 4148-at raksz be?
Még jobban gyorsulni fog
Még egy tipp: Q1 E-B közé raksz két sorbakapcsolt diódát, anóddal az emitter felé, a közös pontra meg egy soros RC taggal becsatolod a fet gate jelét. (Egy emitterkövető fokozat után) Ez fog adni némi holtidőt, és a a töltési folyamatot is megváltoztatja a miller plató környékén.
Még régebben én is használtam darlingtont, talán bcv26-ot azthiszem.
Egyébként a komparátor részben teljesen jól lehet állítani a holtidőt, a meghajtóban nem kell semmit se trükközni.

Én már rengeteget kisérleteztem az ucd meghajtásával. Szimulátorban is, valóságban is. A fet bekapcsolásának gyorsításával addig nem érdemes szerintem foglalkozni, míg az egész nem kap egy értelmesen beállítható holtidőt. Csak mégnagyobb összenyitás lesz a vége. Külföldi fórumokon is erről panaszkodnak. A kikapcsolás gyorsítása darlingtonnal viszont nagyon hasznosnak tűnt nekem. A legjobb a gate kisütésére eddig egy "tirisztorként" kapcsolt komplementer pár volt. De annál meg nem vagyok meggyőződve hogy kis kitöltésnél jól működne..

Ha a shottky helyet 2db 1N4148-at rakok be, akkorpont hogy a Q1 telítésbe tud menni, ezzel a storage time jó 500ns-ra nő, ami csak roszabb.
A következő tippedet esetleg le tudnád rajzolni kapcsolásban?
A komparátor részben hol állítod a holtidőt? Én nem tervezek diszkrét UcD-t építeni, de érdekel, és másoknak még jól jöhet.

Az igazi tervem az volt, hogy az LLC konverteremben kiváltom az IR2110-et,v agy a gate trafót egy diszkrét szinteltoló/meghajtó áramkörrel. Azonban a szinteltoló rohadtul érzékeny a félhíd dU/dt-jére.

A PNP helyett a darlington a legegyszerűbb megoldás, még nyáktervet sem kell feltételen módosítani...

"... schottky diódát... "

Igen és nem baj, ha nagyon kicsi a kapacitása ennek a diódának. Én BAS81-et tettem bele.
Az integrált darlington nem igazán jó, mert a második tranyójának nincs kivezetve a bázisa. Így elég lassú lesz a kikapcsolása. Ez nem biztos, hogy baj, én inkább diszkrét tranyóval oldom meg. A bekapcsoláshoz is, tehát összesen 4 db tranyó.

A szinteltoló nemcsak úgy nézhet ki, mint amit az IR applikációban lehet látni... Létezik nem csak földelt emmitteres kapcsolása is egy tranyónak... És mindjárt nem olyan nagy probléma a du/dt...

A szimuláció alapján a BAS85 jobb volt (BAS85nél 60ns, BAS81-nél 200ns a kikapcsolás késése). Nekem a szimulációban a BC516 jól működött.


Földelt bázisú kapcsolásra gondoltál? Esetleg le is rajzolnád ?

Ilyen fotókat tudtam csinálni a végfok modulról. Milyen FET-ek lehetnek ezek?

Hypex UCD400ST 70v +- tudna kezelni?

Köszönöm a segítséget!

Így biztos jobb, bár ezen nem 4148-ak vannak.
Igen, a szinteltolónál érdemes berakni, főleg a felső oldal felé egy földelt bázisú gyors video tranzisztort.
A komparátor részben szinte minden beleszól a holtidőbe, de leginkább az alul lévő két áramgenerátor közös ellenállása, és a clamp diódák (oda viszont schottky kell).

Szóval nem.
Tudnál esetleg a FETekről egy közeli fótot csinálni?
Hajligasd arrébb őket, és ha tudsz használj makrót.

Azt gondoltam 70V-ot is elbír, ha nem hajtom annyira, kevesebb áram fog folyni. Keresgélek tovább.

Nagyítóval is néztük, sajnos jól eltávolítottak mindent róla. Az IC-ről is. Miért titkolták annyira?

Nem az áramtól függ, az nem B-osztály.
Bizonyára 150V-os fetek vannak benne. A +/-70V az 140V rögtön. Ott vannak még a fezsütlségtüskék (kb 10V), és akkor jön még a bus pumping. Mivel sub ezért erős bus pumping lesz.
+/- 70V-ra mindenképpen 200V-os FETek kellenek és megfelelő modul.

Kérlek ellenőrizz le valamit:
- Ahogy én nézem a FETek gatejéhez egy ellenállás ("470" jelű azaz 47 ohm) és egy dióda megy. Nézd már meg, hgoy nem megy -e esetleg egy tranzisztor oda közvetlenül.
Ha nincs más, akkor ez nagyon gyenge meghajtás lehet, szóval IRFB4020-en kívül nem sokat bírna el.

Sajnos nincs nálam a panel.
Szégyellem magam, hogy ennyit kérdezgetek. Légy szíves, nézd már meg a linkelt PDF-ben a DS300 modult. Lehetséges lenne, hogy ugyanaz? A panelen minden felirat egyezik.

Hajaj, ez bizony az!
Biztos vagy benne, hogy +/-70V a tápfesz? A JBL-ben ezt +/- 56V-ról járattták, ami egészséges a 150V-os FETeknek, azonban a +/- 70V az nagyon halál.
Érdekes kapcsolás, azért van 3 FET, mert a gyenge P-csatornásokból 2-őt kötöttek párhuzamba.
Első ránézésre úgy tűnik, ez az a sokpólusó önrezgő, amit Bruni írt le az AES-masterclassos cikkében, és amiből ő kitalálta az UcD-t.

Nem akar összejön a földeltbázisú, nem rántja le rendesen.

Azt mondta a szerelő, hogy megmérte. Tudsz mondani olyan FET-et ami erősebb? Magyar oldalon nem is találtam IRF6215-öt.
A Magnat úgy növelt teljesítményt, hogy megemelte a tápfeszt?

A földelt bázisút meg is kell hajtani rendesen. És célszerű mindjárt a DT-vel is egybeépíteni. Miből lehet a legegyszerűbben DT-t csinálni? Hát egy schmitt triggerből. Mondjuk egy HC 14-ből. Akkor még nagyon gyors is lesz. Persze, ekkor már nem fog hasonlítani az UcD-re, de legalább egy korrekt áramkört lehet építeni.
( Egy ilyet csak úgy lehet tervezni, hogy az egyes részáramkörök egymásra épülnek. Akkor a jó, ha sem elvenni, sem hozzátenni nem lehet semmit.)

Ha tényleg +/-70V, akkor ide ezeket a FETeket én be sem raknám.
200V-os FET kell, amiből főleg P-csatornás terén nagyon gyenge a kínálat (IRF9640-en felül nem is ugrik be semmi). N-csatornásból van sok, de úgyis a P-csatornás a korlát.

Nagyon valószínű, hogy a Magnat úgy növelte.... Azzal nem törődve, hogy így halálon lezsnek a FETek.

Érdekes ez a kapcsolás, valahol már láttam, de más elemkészlettel. Megnéztem szimlátorban és valami nagyon izgi dolog jött ki belőle. Ha megtalálom, beteszem ide. Valami olyasmi lett belőle, hogy a tranyók addig nem kapcsolnak, míg az áram le nem csökken zérusra, hogy a Qrr probléma ne jelentkezzen. Nyilván nem lesz annyira jó minőségű, hiszen ez nagy holtidőt eredményez szabályozástechnikailag, de működik. Pláne, sub-hoz biztosan jó. Sajnos van kb. 200 db szimulációm, amiket át kell nézni, hogy megtaláljam.

Valami új P csatornás van az IR-nek, a múltkor láttam. Kettő is. Egyébként, betehettek volna IXYS-t nekik van idevaló. ( jó drágáért... )