A mozgóhidas változatból kiválasztottad a leggyengébb konstrukciót.
Mindkét változatból vannak követendő és kerülendő verziók. Ha hungarocell felett szeretnél repkedni fénysebességgel kis munkaterülettel akkor válaszd a mozgó asztalos gépet. A közepes, robosztus, munkára való gép zömében álló asztalos. Ez a gép hobby körökben nem repked ami nem szégyen.

Nem értelek hogy jön ide a hungarocell, meg hogy érted hogy fénysebességél repkedni, én nem írtam, hogy rakétát szeretnék építeni?

Elnézésedet kérem! Kizárólag a kétféle géptipus összehasonlitását akartam érzékeltetni. Ez a téma minden hazai és külföldi fórumon is örökzöld Ezerszer kitárgyalt pro és kontra minden megeggyezés nélkül. Ezt mondjuk elmondhattam volna úgy is, hogy nem kattintok a nevedre

De azt megtudná mondani valaki, hogy miért inkább a hídmozgatást használják komolyabb munkákra, nem az asztalmozgatást, de ne így hogy általában ez az elterjedt, hanem ha lehet érvekkel?

Ha a mellékelt képre gondolsz, mint leggyengébb konstrukció, akkor hatalmas tévedésben vagy! A képen a híd, igen masszív (és drága) lineáris egységeken mozog és kétoldalt(!) hajtott orsók húzzák-vonják.

Én leirtam a véleményem! Te is!

Egyszerű! Egy 2000mm-es megmunkáláshoz az asztalt 1000-1000mm-t kell elmozgatni a híd alól, tehát ekkora helyet kell biztosítani a gép előtt és mögött. Ez azt jelenti, hogy kb 4m hely kell neki. A 2000mm-es fix asztal felett mozgatod a mondjuk 200mm-es tornyot amit kicsit meg is döntesz hátra akkor kb 100mm területet vesztesz a megmunkálhatóból.

Ez igaz, de Te csak leírtad, hogy nem jó, de nem fejtetted ki, hogy miért nem jó Szerinted! Pedig az sokkal fontosabb (szerintem).
Egyébként a gyári több méteres gépek is így vannak megoldva csak más-más elrendezésbe.

Köszönöm, erre a válaszra vártam rövid tömör.

Ez a fogasléces megoldás tetszik. Van valakinek tapasztalata, kottyanás, kopás terén?

Fogasléc esetén mindig kell játékmentesítés. Koncentrikus tengelyű fél kerekekkel, vagy két egymás mellett levő, rugóval előfeszített fogaskerékkel kell a meghajtást csinálni.

Hobbi célra mindenki akkora helyet áldoz a lakásból garázsból amennyit tud, de mi például 2500×6000mm-es táblamérettel dolgozunk, a mozgó asztal pedig minimum a táblaméret dupláját követeli meg géphosszúságban.... ami ekkora méretnél nem mindegy.
A tömegek miatt is célszerű a híd mozgatása: 2000×5000 milliméteres 20mm-es lemez már 1,6 tonna, egy ekkora darab masszív megfogatásához (és a forgácsolóerők alakváltozás nélküli elviseléséhez) alkalmas merev asztal a mi esetünkben 5,5T mozgó tömeget eredményezne, amit csak nagy nagy teljesítményű és drága hajtásokkal illetve motorokkal lehetne 10-12 méteres gyorsjárati sebességgel mozgatni. Nagy méretnél általábana portál mozog, még akkor is, ha gentry tengellyel mindkét oldalon kell motor, és mozgató szerkezet..
Álló asztal esetén egyszerűbb a forgács- és hűtőfolyadék eltávolítás is, mert amit odaviszünk, össze kell gyűjteni, és ismét a tartályba kell juttatni.
Maga a mozgatás fizikai kialakítása is könnyebben valósítható meg, nem mindegy, hogy egy merev zárt asztal alatt van a motor, fogasléc/golyósorsó, vagy a gép oldalán egy könnyű burkolat mögött könnyen hozzáférhetően.

Extrém méreteknél (például a termikus vágóközpontunk munkaterülete 5000×18000) lehetőség van az egyik munkadarab cseréjére, míg a gép a másikon dolgozik, ez mozgó asztal esetén nem csak lehetetlen, de tilos is!

Értem köszönöm a hozzászólásokat, ebből le is tudtam szűrni, hogy igazából amire nekem kellene a gép, ott mindegy hogy mi mozog.Legalább ez a rész már kitisztult a fejemben.

Érdekelne a hozzáértők véleménye az olyan LTP kártyákról amiben nincsenek a kimenetek optóval leválasztva csak a bemenetek. Kicsit fura nekem, hogy még a vacak kék kínai vezérlőben is van a kimeneteknél optó (jó sz@r, de van), de ezeken a kártyákon nincs.

Érdekesség: leghokizik_a_nyomtatobol_keszult_robot

A TTL rendszeren belül nem feltétlenül kell optós leválasztás. A gond abból szokott adódni, hogy a csatlakozótól már más a táplálási körzet. Ha egy vezeték megszakad, vagy zárlat keletkezik, az visszahathat a PC-re is - emiatt jobb az opto. Végülis a cnc nem egy fix gép - mozog, rezeg. A kínai vezérlők meg jó koppintások - ha jó volt amiről másolták - jó a végeredmény is. Nem mellesleg - jobb a zavarvédelme is az optós kártyáknak.

A terminátor 2 című film ugrott be egyből róla: ".. a robot - sohasem panaszkodik, nem fárad el, csak teszi a dolgát...."

Alakul a cucc, készen van a marós kolléga. Mégis meg lehet ezt csinálni szimpla marással, nem kell ide lézer, meg vízvágás. Íme az eredmény.

Zsír! Szabad érdeklődni mennyi fájt ez így?

Na ez engem is érdekelne.... Mármint a piszkos anyagiak....

Ez igy ahogy a képen van 40e Ft. Az anyag megvolt.

Mármint csak a munkadíj volt 40 000Ft?

Igen. Ez ennyi. És még azt mondom, hogy árában volt. Nagyon sok ember nem is vállalta. A vizes vágás lett volna magában 18000Ft. Ugye azt még körbe kell marni, könnyítések, csapágyfészek, furatok. Az sem lett volna olcsóbb.
Végül is ezt már "csak" össze kell legózni.

Én nem könnyítettem volna ki a hidat. Szerintem kár volt. Minél nehezebb, annál masszívabb, annál kevésbé rezonál.

Sokat gondolkoztam ezen a könnyítésen, először még jobban ki volt könnyítve, ez már vastagított. Így is félek, mert maga a híd nagyon nehéz lesz.

Itt tartok a "nagy" géppel. Működik szépen, egyenlőre még nem tévesztett. A lézert hamarosan bekötöm és már csak az elszívást kell megoldani.

0-100-as ismétlési teszt.

Átjáratás.

A pontosságot így azért nem lehet megmondani. Kell egy rögzített mikrométer és az mozgassa a mechanika. Ha 100-ból 100-szor századon belül lesz, akkor már jó.

Az orsó és a többi része innen van?