már nagy vonalakban kiszámoltam... hozzávetőlegesen 1000 nm terület képes fedezni évi 3-4MW elektromos energiát..ha jól emlékszem 1%-os hatásfokot figyelembe véve... ugyanakkor a hőcserélős stirling motoros megoldás optimális lehetne pl fóliaházakban, ahol nemritkán nyáron 60-80°C ra is felmelegedne a levegő, ha nem szellőztetnék.... ha jól emlékszem egy 1kw-os LTD stirlinget épített pontosan erre a konceptcióra egy spanyol/portugál fószer?... ???
...a közvetlen hőenergia tárolásnak megvannak a maga korlátai és hosszútávon hatásfokilag sem kedvezőbb szerintem... ugyanakkor tény, hogy az általad említett rendszerrel még nem találkoztam. Feltudnád vázolni nagy vonalakban, hogy néz ki?

Fázisváltással. Ha van 1 kg vized, ami 100 fokos, ahhoz még 540 kcal hőmennyiséget kell vele közölnöd ahhoz, hogy gőz legyen belőle. Vagyis, hiába 100 fokos a víz, még nagyon sok energiát kell vele közölni, hogy gőz legyen. Ugyanez visszafelé is érvényes, a gőz, ha vizet csinálsz belőle, ugyanennyi energiát ad le. ( hatásfoktól tekintsünk el ) Ez a fázisváltás. De ugyanez működik akkor is, ha valamit megolvasztasz. A jégnél is van ilyen. Ugye, az, hogy a jég éppen nulla fokos, még nem lesz belőle víz, ahhoz nagyon sok energiára van még szükség.

Nyilván, nem vizet kell használni, hanem valami olyan anyagot, ami mondjuk 60...70 fok körül olvad meg. Nyáron felolvasztod, télen hőcserélőn keresztül bevezeted a padlófűtésbe. Közben a felolvasztott anyag visszahűl és ismét szilárd anyag lesz belőle. Előnyősen fel lehet használni a már nem használt, hőszigetelt emésztőgödröket...

Még nem találták meg az erre a célra használható semleges, olcsó és elég hatékony anyagot. 20-90 fok tartományban a víz képes betárolni ugyanazt a hőmennyiséget, mint a kísérletekben leggyakrabban használt anyagok (hosszúláncú szénhidrogének, tioszulfát, egyéb sóoldatok). Árban, semlegességben bőven veri őket. Magasabb hőmérsékleten a sóolvadékok már használhatóak. De ez már nem házibarkács kategória. Kísérleteztek mész, cink redukálással, ezek hosszú távon is tárolhatók majdnem veszteségmentesen.

Hát, tényleg nem a barkács kategória. Elképzeltem, amint meghoz a tehereautó ebből az anyagból néhány köbmétert, aztán ez szilárd és be kell valahogy tenni a sűrűn becsövezett emésztőgödörbe... ami ugye csak folyékonyan lehetséges. Ehhez nagyjából annyi energia kell, mint egy fűtési szezonhoz. És ugye ezt nem lehet a napra bízni, mert sosem lesz kész, illetve lehet, hogy egy nyári szezon kell hozzá...
Valami gudron nevű anyagról hallottam, ami olvadáspontra ide megfelelne. Valami kőolajszármazék.
Persze, sokkal egyszerűbb mondjuk napelemet fejleszteni, meg hőszivattyút, meg egy csomó olyan dolgot, amik nem eltárolják a a nyár melegét... és jó drágán el lehet adni. És valódi megoldást nem jelentenek az olcsó fűtésre.

~35 évvel ezelőtt, mikor az első építésre szánt telket megvettem, rengeteget számolgattam, az akkori elég korlátozott lehetőségeimmel. Természetesen a napenergiás, egész éves hőtárolás szándékával. Függvénytáblázat, Analitikai zsebkönyv, könyvtár... Akkor a víz, viasz ill. paraffinfélék, CaCl, KClO4, glaubersó, olajok jöhettek szóba. Már az internet alaposabb beindulása után találkoztam a Telkes Mária féle projekttel (2002-2003?). Telkes Mária
Csupán beigazolódni láttam akkori eredményeimet.
Az említett gudron látszólag benne van a korábbi számításaimban > paraffinok-hosszú szénláncú szénhidrogének.

Érdekes ez a doveri ház.
Kb. 11 éve vettem ezt az ingatlant, elsősorban a panoráma miatt. Ha panoráma, akkor hegyen kell lennie. Ha hegyen van, akkor a legtöbb esetben, ha a faluban köd van, nálam süt a nap. A nap, meg a panoráma miatt annyi ablakot tettem a homlokzatra, amennyi csak elfért. Ilyen szempontból nagyon emlékeztet a doveri házra, persze nem egy kocka formája van, hanem rendes nyeregtetős. Ha semmit sem fűtök, akkor ebben az időben, ha napközben süt 3...4 órát a nap, akkor egyáltalán nem kell fűtenem. Ha kevesebbet süt, akkor hajnalban beindul a kazán, mert nem szeretek 20 fokra felébredni. ( Inkább felkelni... ) Egyébként, januárban már egész rendesen szokott sütni a nap, annyi energia jön be az ablakokon, hogy van vagy 26...28 fok. Be kell húznom a függönyöket. Jövöre festem a falakat, de előtte még teszek fel néhány centi hungarocellt a mennyezetre a tetőtérbe. Földszint nincs, csak szuterén, meg tetőtér. Remélem, ez a "természetes" napkollektor még hatásosabb lesz. Még azt tervezem, hogy az ablakok elé, de belülre teszek napkollektorokat. Nem is kell sok, a termelt melegvizet bevezetem a padlófűtésbe. Ha csak 5...6 fokot növel a vízhőmérsékleten, már biztos, hogy ha napközben van napsütés, akkor nem fog beindulni hajnalban a kazán. Nyáron meg lebontom a napkollektorokat, feleslegesek.
A szuterén meg félig, háromnegyedig a földben van, ha ott egyáltalán nem fűtök, akkor a legnagyobb hidegben is van 14...16 fok. Abból már egy konvektor is csinál 22...24 fokot, mind az 52 nm-en. A 20 nm-es laboromat meg a padlófűtés fűti a tetőtérrel együtt. Ez lehetne melegebb is, de azért még elmegy. Egy ilyen szuterén nagyon hatásos dolog. A doveri háznak is van egy szoknyája a földszint felett. Ilyen nekem is van, ez a felső terasz. Lényege, hogy nyáron nem süt be a nap a szuterénbe, mert magasan jár, a terasz meg árnyékol. Télen viszont a nap sokkal alacsonyabban ját, tehát besüt a nap, nincs útban a terasz. Igaz, fűteni csak keveset fűt, mert kevés az ablak. Viszont nyáron sincs melegebb 25 foknál, még akkor sem, ha kint 35 fok dühöng. Ezért a nyarakat lent töltjük. Mint egy nyári konyha, csak kicsit összkomfortosabb. Még van néhány apróság, ami tulajdonképpen véletlenül alakult ki, de sose legyen rosszabb házam. Öszegezve, ha valaki beleássa magát a témába, akkor azért lehet nagyon takarékos házat építeni... a napenergia csodákra képes, csak tudni kell felhesználni. Nyilván, nem a gépészeket kell ilyesmivel megbízni, csak az ötleteket "begyűjteni".
Ezt a glaubersót hallottam már, bár a kiszárítását az erőművek hulladékhőjével csinálják valahol az északi népek. Állítólag... sajnos, teljesen mindegy, hogy mivel fűtünk, az mindenképpen nagyon drága dolog. Ezért muszáj valami saját kitalációt használni egy kis költségcsökkentésre.

Elkészült a mobil napkollektoros zuhanyzóm.

Itt jobban látszik

Kipróbáltad működik? Ha jól tudom 1 m2 kollektor felület kb 1 kW energiát szolgáltat, ráadásul a beeső sugarak jó ha merőlegesek. Tehát napközben többször fordítani kell a kollektort.

Eddig egy 200L-es hordót melegített, (5-évig) ennek majd tavasz végén lesz a próbája.
Elég poros melót végzek de mikor befejezem este, mindig megtudtam benne fürödni. Juni elejétől egész szept. elejéig működik.Beállítottam D-DNY irányba. Csak ritkán forgatom mert csak hétvégén vagyok nappal otthon. Persze akkor nem csak este használom hanem napközben is.Jó időben kb. 40 fokosra nyomta fel.Ez csak 100 literes valószínű sokkal melegebb lesz a víz benne.

Vékony csöveken az ön gravitációnak el kellene indulnia?

Ha nem túl vékony. Gondolom az átmérő és a hossz arányán múlik.

Mint már írtam kb. 5 éve működik, csak egy régi hordó volt a tartály. Ha kimozdul a lejtésből akkor meg sem mozdul a viz.

Kpe csökígyós működés közben
2012 -ben készült
2013 - Jobb hatásfok érhető el ha a cső kalodába van mezőgazdasági fóliával letakarva, hogy ne fújja a szél. A víz nem lesz melegebb, csak hamarabb felmelegszik illetve kevesebb napsütésnél is jól használható.
2x40 méter cső és 250 literes a tartály, ami reggel automatikusan feltöltődik vízzel, illetve napközben ha a csőben melegebb a víz mint a tartályban folyamatosan pótlódik az elfogyasztott víz.

Még jobb lenne a hatásfokod LPE csővel. Az állandóan árnyékolt szakaszra hőszigetelést érdemes húzni, a legolcsóbb megoldás a PET palack 2-5 dl méretben.

Sziasztok!


Egy kis segítségre lenne szükségem, nem értek a vízvezeték szereléshez. Van egy 80 literes Hajdu bojlerem és azt szeretném megcsinálni, hogy a hidegvizet ne közvetlen a hálózatról szívja (kb 17-20 C fokos víz) hanem először felmenne a tetőre ott egy spirálba feltekert KPE csőben melegedne, és így menne be a bojlerbe a víz, tehát a Nap előmelegítené. Tapasztalataim szerint simán fel tud melegedni a KPE csőben lévő víz 100C fokra vagy fölé. A kérdésem az lenne, hogy kell-e (gondolom igen) tágulási tartályt, vagy valamilyen szelepet elhelyezni a KPE spirál és a bijler közé?

Az lenne a jó, ha a bojler, vagy valamilyen tartály a spirálnál magasabban helyezkedne el. Ilyenkor a melegebb víz a tartályba lenne, a hidegebb meg vissza a csőbe.
Ha nyomáscsökkentőt raksz a csőkígyó bemenetére, akkor elég lehet az LPE cső is, ami anyagilag sokat jelentene.

Tehát akkor úgy mondod a cső elejére teszek egy nyomáscsökkentőt (ami hogy működik?) és akkor a spirálban nem lesz a hálózati 2 bar nyomás. Viszont ha megengedem a melegvizet, akkor nem is fogja tudni olyan gyorsan utántölteni a bojlert, mint ahogy fogy a víz belől, ekkor nem lehet levegős? A másik, hogy attól, hogy nincs benne akkora nyomás, még ugyanúgy felforrhat a csőben lévő víz és szétnyomhat valamit, nem?

Igen. Erre azért kell megoldást keresni. Én csak a magam minimális tapasztalatát írtam le.

Nem kell tágulási tartály, erre a célra van a bojler után a túlnyomás, vagy más néven a tágulási szelep. A feltöltődés sebessége nem csak a nyomástól, hanem a keresztmetszettől is függ. Tehát vastagabb csövön kisebb nyomáson is ugyanannyi víz jut a bojlerbe. Inkább számomra az okozná a gondot, mi van akkor, ha a csőkígyódban hidegebb a víz mit a hálózaton? Esetleg ha belefagy télen?

Most újítottuk fel a házikó ezen részét, új vízcsövek, stb és már úgy lett kialakítva az egész, hogy be van rakva a gipszkarton mögé 3db golyóscsap (szerelőablak van a gipszkartonban) és a három golyóscsappal ki lehet kapcsolni a kint lévő kört, így télen le lehet engedni, akár le is lehet szerelni. Jelenleg úgy van, hogy a padlásra felmegy két cső, egyik az előremenő (hálózati) a másik meg a visszatérő, ami a bbojlerbe fog menni, miután a tetőn keringett egyet a víz. Jelenleg ugye ez a kör ki van zárva a rendszerből, de a három golyóscsap átállításával ezen keresztül lehet majd tölteni a bojlert. Így ez nyár működőkpes, de akkor szinte teljesen ingyen lenne a melegvíz, mert a fűtőszálnak szinte alig kellene rámelegíteni a vízre. 80 literes a bojler, majd a héten még kiszámolom, hogy hány méter és milyen átmérőjű cső kellene, hogy legalább 30-40 liternyi víz legyen a csőkígyóba. Meg majd átgondolom, hogy ne legyen túl vékony, se túl vastag a cső. Első tippre 3/4-esre gondoltam, majd azzal számolok, hogy hány méter kellene belőle, hány Ft-ra jönne ki KPE és LPE csőből, stb

Csak mint laikus kérdezem a KPE cső az birja az erős napsugárzás okozott hőmennyiséget ?

Kibírja.

Gondoltam mert sok helyen láttam már , de a katalógus szerint meg 60 fok amit bir , ha jól értelmezem .
Lehet buta kérdés de a hozzá való csatlakozók is bírják ?

Pontosabban, a kémiai ellenállóságot mérik 60^o-on is. Nekem ötödik éve van a tetőn LPE cső, rögzítőidomokkal, minden károsodás nélkül, mondjuk télen víztelenítem. Feltételezhetően több bar nyomás nem lesz a csőben.

Sziasztok!

Ez lesz az én topicom. A napokban raktam fel a tetőre kettő darab csőspirált. A két csőkígyó sorba van kötve egymással és az lenne a szerepe, hogy a villanybojlerbe menő hideg vizet a Nap felmelegítse valamennyire és már az előmelegített víz menne a bojlerbe, így egyrészt több melegvizem is lenne, mert kevésbé hűlne vissza, másrészről nem kellene annyit fűtenie, ami villanyszámla csökkenést is eredményezne. Bekötöttem a rendszert, ahogy fent leírtam, viszont amikor teljesen megnyitottam a meleg vizet, nem úgy jött a víz belőle, nem olyan nagy nyomással, mint előtte. Arra gyanakszom, hogy levegős a rendszer. A két spirál összes félkörében a felső ponton levegő lehet...? Hogy tudnám kilégteleníteni? Másik kérdésem, hogy ezt követően kizártam a spirál rendszert (három golyóscsappal tudom a víz útját váltani, hogy közvetlen a bojlerbe menjen, vagy előtte még minjen ki a tetőre a csőkígyóba) tehát most kizártam a külső rendszert, viszont mikor teljesen kinyitom a melegvizet szintén nem jön olyan nyomással mint előtte, és a bojlerbe az utántöltés is hangos, nem ilyen volt előtte. Szerintetk mi a probléma és hogy lehetne orvosolni a dolgokat?

csőkígyó

A képen látható, hogy alulról jön a hálóati víz, van három csap, a két jobb oldali el van zárva, a harmadik nyitva van, akkor közvetlenül megy a bojlerbe a víz. Ha viszont a két jobb oldali ki van nyitva és a harmadik el van zárva, akkor a víz előbb kimegy a tetőn lévő LPE csőbe.

Még annyi plusz infó, hogy a hálózat 16 vagy 18 Henco csővel van kiépítve, a csőkígyó 20-as LPE.

Ha csőkígyó eltér a vízszintestől, akkor a legmagasabb ponton összegyűlik a levegő. Ezt csak nagy nyomással, vagy légtelenítő szeleppel lehet eltávolítani. Ha szűkület van a rendszerben, akkor a nyomás csökken, és nem lesz magasabb. Ilyen szűkület lehet egy szelep.

Jobban belegondolva van szűkítés sajnos.A Hanco cső több idomon keresztül van az LPE csőre kötve. Van egy idom amit a Hanco csőbe kell beledugni, na az a szűk keresztmetszet, gondolkodom rajta, hogy hogy lehetne megoldani. Viszont... Én is arra gondoltam, hogy a a csőkígyó legmagasabb pontjára, a legkülső kör tetejére teszek egy légtelenítőt, de szerintem az nem fog működni, mert abból a körből kimegy a levegő, de az egyel kisebb, alatta lévő félkörben ugyanúgy ott lesz a levegő. Azért is gondolom, hogy így van, mert ha a legfelsőt kilégtelenítem, attól az alatta lévő csőben nem fog a levegő megtenni egy kört (lefelé indulva) hogy kimenjen a légtelenítőn. Másrészről ha a csőkígyó feléhez húzunk egy képzeletbeli vízszintes vonalat, akkor a felső részen jóval melegebb az LPE cső, ezért is gondolom ,hogy az összes felső ívben levegő van.

Viszont most ki van zárva ez a rendszer a körből, nincs szűk keresztmetszet, de a bojlerből jövő melegvíz nyomás még mindig nem az igazi.

Igen, jól gpndolod. Megpróbálhatod még a két spirált párhuzamosan kötni. Mindenesetre érdemes a vízszinteshez közelíteni.

Hát ez szomorú, mert nem nagyon találtam neki más helyet, ahol egész nap érné a Nap.