Eléggé kihalt az a topik.

Attól még olvasni lehet benne. Nem muszáj 149 oldalt, elég az utolsó 20-30-at, és talán nem is lesz több kérdésed.

Helló! Olyan kérdésem lenne, hogy miként módosítsam a kapcsrajzot, hogy 12 V-ról működhessen? Ugyan is nekem autós erősítő meghajtásához kellene és ahogy néztem a neten, igen korlátozottak a lehetőségek (mármint a mi a teljesítményt érinti) ilyen kis feszültség mellett. Persze lehet, hogy csak nem találtam meg amit keresek, pedig néztem az angol nyelvű oldalakat is.

1., Milyen kapcsrajzra gondoltál?
2., Biztos itt akartál kérdezni?

Bővebben: Link

Rezonáns kapcsolóüzemű tápegység

Erre. A leírás végén az volt odaírva, hogy ebbe a topikba írjak, ha kérdésem van. Legalább is ide dobott, amikor a linkre kattintottam.

Akkor az a link nem okés... 230-as kapcsüzemű hogyan menne 12 voltról szerkezetileg?
Oda kell neked például egy SG3525-tel pwm kétfázisú meghajtójel, két durva FET min. 60 voltos Uds, amper meg az erősítő teljesítményétől függően 40-80 és egy szép kis trafó pl. 50-100 kHz-en. Egyenirányítás pedig kétutas, stb...
Van ilyenekről szó, de más topikban.

Akkor elnézést kérek. Alapból a googlen nézegettem a kpacsrajzokat és úgy jutottam oda, ahonnan ide dobott a link, amiről írtam. Nem feltétlenül hibás, mert az eredeti kapcsrajz 230-as bemenetű tápot ír. Én csak azt akartam tudni, hogy lehet e némi átalakítással működtetni 12V-ról. Majd körül nézek a többi részén az oldalnak. Sőt már el is kezdtem...

Semmi gond.. van DC-DC konverter és kapcsolóüzemű táp topik is, ott biztos találsz konkrét rajzot is.

Köszi! A félhidas verzióból szerinted mekkora teljesítményt lehetne kivenni? (A vas alján egy 3C30 feliratot találtam, ez az anyagösszetételt jelenheti?)
Laci, majd ha összerakok egy JÓL működő kapcsitápot, beszélhetünk a mag vételéről. Addig én pénzt nem szeretnék már ezekbe beleölni.. Ha két trafóból kell egyet csinálni, hát legyen. Csak végre működjön. De ugye minek a fórum? Hogy segítséget kérjünk. Normális hangvételben! Nem kell ide nagy betű, meg kiabálás. (Látom előszeretettel alkalmazod, legalábbis itt a fórumon...) Itt van Zsolt válasza, teljesen korrekten tanácsot adott. Neki még egyszer is köszönöm!

Nem akar a Laci neked rosszat,csak sokan ismeretlen vasból csinálnak trafókat,és láss csodát, nem működik nekik a kapcsolás.Aztán itt a fórumon kérdezgetik hogy mi lehet a baj,mikor nem működik a tápjuk.A kapcsoló üzemű táp egyik legfontosabb eleme a vas.Ha ez nem megfelelő anyagú,méretű,csak fet vagy igbt durrogtatás lesz.Tudni kell milyen frekin mekkora teljesítmény tud.Vagy legalább azt kéne tudni hogy a bontott mekkora frekin mennyi teljesítmény adott.

A 3c30 adatlapja.

A 3C30 a a ferrit anyagát jelöli. A ferrit méreteiből megállapítható a pontos típusa, valamint meg kell nézni, hogy a két magfelet összeillesztve középen van-e légrés.
Ettől függően alkalmas lehet kapcsitáp építéséhez, csak a 3C30 tulajdonságai miatt nagyobb lesz a veszteség /jobban melegszik a ferrit/ és kisebb frekvencián kell üzemeltetni /60-110kHz körül/.

Elhiszem én, meg az állandó nyaggatás miatti feszültséget is.
Én nem csodát akarok várni, direkt a tápokhoz építettem meg az LCM3-at. Úgy akarom megtekerni a trafót, hogy jó legyen például a szórási induktivitás, végre egy tápot be tudjak indítani. Ha kisebb teljesítményt tud, mint szerettem volna, nem fogok siránkozni, akkor lesz az, hogy megveszem bele a jó magot, mert tudom, hogy működni fog vele, de egyelőre félek a kudarctól és nem akarok többet rákölteni. Most skory önrezgőjével talán megtörik a jég, a forrasztóállomáshoz építem, 50W-nyi terhelésre, PC trafóval, soros induktivitással. Ezt eddig mindenkinek sikerült feléleszteni, talán nekem is menni fog.
Ferci, köszönöm!
Sny, az oldal elején beszéltük, akkor lesz egy légrés nélküli mag kettő trafóból. 60-80kHz frekivel én teljesen kiegyeznék.

Nem azért nem működik mert ismeretlen anyagú a ferrit. Meg lehet azt mérni, csak sokan nem tudják, ahogy azt sem hogy mit mérjenek rajta. Többet kellene olvasni. Ott vannak példának a hegesztőinverterek, készültek már régi TV sortrafójának magjával, de képcső eltérítőtekercs ferritmagjával is. Az alapvető dolgoknak utána kell járni, a többi már csak matek.

Egy ilyen mérés menetére kíváncsi lennék. Utána lehet olvasni ennek valahol, vagy itt a fórumban? Vagy csak egy Al mérésre gondolsz?
Eltérítő tekercs magja? Az már kreatív!

Én azt tudom,de ő nem tudja.[off]Azt szerintem te is tudod hogy én minden féle magra tekertem inverter trafót.

Nem emlékszem a mag méreteire, de 3-400W-ig biztos jó félhídban, vagy még többre is. De nagyobb maggal, árammódú vezérléssel és jó IGBT-kkel hegeszteni is tudsz egy félhíddal. Sőt, nézegettem egy gyári Co inverter rajzát, 2-2db IGBT van benne párhuzamosan, 180A a vége, és félhíd.

Igen AL mérés,utána a szokásos számolás.

Majd csinálok egyszer egy ilyet is csak nem egyszerű egy normális videót megcsinálni, meg hát kell hozzá idő (ami most nincs) hogy nyugodtan le tudjak ülni az asztalom elé.
Kell hozzá a mag, max. 1m huzal, szkóp, négyszögjel állítható frekivel célszerűen mondjuk egy félhídból (pl. 494-el), aminek a betápját nx10V-os tartományban tudod állítani.

Legalább 3 helyen le lett írva. Én is leírtam, Ge Lee is leírta, talán már más is.

Milyen megoldást ajánlotok több, független szekunder kialakítására (például 5 darab 5V és 1A-es kimenetekkel - minimum 4,5V, maximum 5,5V). Milyen legyen a visszacsatolás?

Hát ajánlható a TL431,ha legalább egyben benne van,a többi is akkörül kell hogy legyen.Már ha bifilárisan tekered a trafót.

A visszacsatolást értem. Hogy érted a bifiláris tekercselést? Ez hogyan néz ki 5 szekunder esetén?

Hát az 5 szekundert,egyszerre tekered fel.Akkor elég az egyiket figyelni,a többinek UA kell lenni.

Gyakorlati megvalósítás: keressek egy 25-30 wattos tápot és tekerjem újra a trafót és módosítsam a visszacsatolást?

Van LCM3 műszered... - van képlet, amivel könnyen tudsz számolni: AL = L (nH) / N^2
Excelben meg egy jó táblázatot is készíthetsz és könnyedén tudsz variálni egy-két mérés után egy-egy ismeretlen vasnál. 20 menet már elég pontos, viszont a 2 féldarab ( ha nem toroid..) összeszorítására figyelj oda, hogy = legyen a végleges kivitellel.

Tudsz csinálni osztott csévét a vasadra, aztán valami silányabb dróttal egy-két próbatekerés után többet látsz...( szórt induktivitás ) - itt még a szigeteléssel se kell foglalkoznod, csak a fizikai hasonlóságra ( helykitöltés ) ügyelj kicsit..
Véglegesben pedig "számolj" a drótátmérővel is ( behatolási mélység a frekvencia miatt), össz keresztmetszettel ( szálak száma ) pedig az amper miatt..
A részletekről meg annyit olvashatsz, találsz itt, amennyit akarsz.

Ez igen, köszönöm mindenkinek a segítséget, azt hiszem így már el tudok indulni!

Az AL csak a menetszám kiszámításához kell, de abból ismeretlen mag esetén sem az nem derül ki hogy mekkora frekit lehet alkalmazni, sem az hogy mekkora gerjesztést. Azért jó mérni mert akkor látod hol kezd el telíteni, mekkora a vesztesége stb. A vett mag esetén ezek az adatok benne vannak a mag doksijában.

dara - kösz, hogy legalább te megvédesz
Ge Lee - közel sem értek egyet. Nagyon nehéz egy olyan mérési összeállítást összerakni, amivel szerintem a legfontosabb paramétereket meg lehetne mérni.

És végre neked: Al az édes kevés. Igazából azzal ki lehet törölni ele a hátsónkat. Egy rezonáns tápnál az Al nem is érdekes.
A legfontosabb paraméter ott, ahol a transzformátor nem energiatároló eszköz a vas fajlagaos vesztesége. És mivel ez a hőmérsékletnek, a B-nek és a frekvenciának a függvénye ezért közel sem egyszer.
A veszteség a B-nek és f-nek monoton függvénye, de ráadásul a hőmérsékletnek nem monoton. A meredekség ráadásul nem azonos a B-re és F-re nézve, és fajtánként változó. Vannak olyan anyagok, amik mondjuk "szinte" hőmérséklettől függetlenek (TDK PC95), de a legtöbbnek 70-100C között van az ideálja. 70C-ra összererakni egy izoterm kalorimétert meg nem kutyafüle.

Lehet kukából szerencsére dolgozni, hogy lesz belőle valami, de kutyát nem érdekel, hogy mennyire optimális.

Azt javaslom minden kezdőnek: dolgozzunk ISMERT anyagból. Nézzük ki a boltok katalógusaiból a dolgokat, böngésszük az adatlapokat. Vállaszuk ki azt amit meg tudunk venni, és jó a tervbe.
Ha úgy vagyunk vele, hogy nem akarunk a legjobban, de nem akarunk felsülni, akkor pl RET-nél olcsbón van az N87, ami kb közepesen jó, de megbízható anyag.

Nem azért kell venni az alkatrészeket, mert tutit építsünk. Hanem azért, mert amikor felrobban a kikukázott gányolmányunk, akkor tudjuk, hogy miért, ne az legyen, hogy:
- lehet a kukázott MSOFET volt hibás, merthát bemértem, hogy nem zárlatos a gate meg a didóa is megvan, de attól még lehetett ezer baja
- vagy lehet a kukázott a vasmag volt hiábs, mert bár 3000nH/menet2 az Al-je, de 200mT-n már telít és olyan veszteséget termel, hogy csak na, ne meg 70kHz-en már a permeabilitása már a maximumon túl van, és gyakorlatilag nem induktivitásként viselkedik.
satöbbi...

Mire van szüksége egy ilyen felhasználásban? Nagyjából: mekkora frekit tud a mag, mekkora gerjesztés engedhető meg, mennyire melegszik. Ehhez elég az a mérési elrendezés amit felvázoltam. Ha van otthon szkópja, akkor a többi már filléres költség. Nyilván egyszerűbb ismert anyaggal dolgozni, de itt most nem ez volt a kérdés, merthogy ismeretlen a mag.

Ha nagyon szőrözni akarnék akkor nem is ismeretlen ha tudom hogy miből bontottam ki, mert akkor már tudom hogy táptrafó volt tehát annak jó lesz, meg akár az üzemi frekit is tudhatom (vagy ha nem akkor tudom hogy 200kHz-ig az ilyen magok biztosan elmennek, és nem akarok MHz-en építkezni vele), de az elrendezést és a menetszámokat biztosan.