Ha már OTL: valaki kipróbálta az Ágoston-féle könyvből az EC 360-as csövekkel megépített erősítőt? Ha igen, akkor megéri építeni konkrétan ezt, vagy inkább más kapcsolás, más csövekkel?

Szia

Először is gratulálok, szép munka, irigylendő kidolgozás.

Szerintem elég lesz abból a drótból, ha megtekered, legfeljebb nem lesz 100 watt, de szerintem ezen a szinten nem is azt kell hajkurászni.
Inkább a tekercsek egymás közti szigetelésére fordíts a szokásosnál nagyobb gondot,
valamint a szokásosnál nagyobb gonddal készítsd a táprendszert magát is, hisz maga a tápfelek a végerősítőben is hangfrekvenciás feszültségen "lovagolnak". Hasonlóan a PPP erősítőhöz.

A kimenő teljesítménynél vedd figyelembe, hogy a Circlotron katód(emitter;source-> kinek miből van ) követő. Ennek megfelelően elég izmos meghajtó rendszer kell neki, lényegében a teljes kimeneti feszültséget ő szolgáltatja, maga a Circlotron mindössze teljesítményerősítést végez, 0dB (1X-es) feszültségerősítéssel.
A bias beállítás ilyen megoldása kiváló ötlet ( lám milyen szépen megférnek egymás mellett elektroncsövek és félvezetők...).

A 8 Ohmos kimenőimpedancia lényegében az elvártnak megfelelő.

A fénykép alapján szép darab lesz, nyűdd el egészséggel, ha kész lesz, valamint élvezetes zenehallgatást hozzá.

Gabor80
DaviS csövei katonai RH adócsövek, és elképesztően nagy a tűrőképességük, gyakorlatilag ha félre illeszted, a paraméterei órák alatti ilyen gyötrés után is megmaradnak. A csövenkénti 200mA- ha megszorzod a csövek (csőfelek) számával, igencsak tiszteletreméltó végösszeg jön ki.

A vitát a kétféle OTL között nálam a felépítés döntötte el, a Circlotron javára. Ismétlem magam, de a másik amolyan kvázikomplementer felépítés, gyakorlatilag a félvezetős tesót utánozza.

A kimenő nem adja olcsón a bőrét, vagy bonyolult kimenő, vagy bonyolult táp. És itt úgy gondolom, az ízlések döntik el, ki melyiket tudja tovább hallgatni.

A meghajtáson még finomítani kell, mert előbb nyesi a szinuszt mint a végfok. De egyenlőre a tápot kell megcsinálni, mert első körben nem circlotronban gondolkodtam, és kell még két szekunder a végfoknak az-az +400 menet a toroidra

Az ARC ezek szerint nem lett olyan jó?
Üdv:
appme

Szia

Próbálj meg egy differenciál erősítőből kialakított fázisfordítót csinálni, annak elméletileg
szimmetrikus, szinte tökéletes ellenütemű kimenő jele van.
A tekercselés valószínűleg egy napos munka, ha kézzel csinálod, elismerésem.

Ezek szerint a Circlotronban van annyi fantázia, hogy megéri ezt a rengeteg munkát.

Szervusz! Ezt a hsz-t nem nekem szántad... De semmi baj, circlotron ügyben (is) érintett vagyok.

Szia

Elnézést kérek, valóban nem Neked szántam, hanem DaviS kollégának.
Szemezek én is a kapcsolással, de mivel erősen korlátozottak a lehetőségeim, így mindössze félvezetős megoldást próbálok majd ki. ( van másfél kiló BD 649-em )
Sajnos a transzformátor lesz a szűk keresztmetszet nekem is, de félvezetős téren remélhetőleg könnyebben megoldható.

OFF :

Szerintem az ARC nyakatekert kimenőjét csak a gyárban tudják elkészíteni, mivel nemcsak bonyolult a tekercselés, de ráadásul extrém speciális szigetelésű maga a derót is....
Akkor már inkább vagy PPP, vagy dupla kimenős Crowhurst- végfok....; de ez már nem az OTL téma, elnézést az OFF-ért.

Szerintem a Circlotron rendszerű erősítőknek érdemes lenne egy külön topicot nyitni, akár csöves, akár félvezetős a páciens. Ugyanis annyira speciális maga a kapcsolástechnika.
Sőt tovább megyek, ehhez még egy komoly meghajtó is elég spéci kell, hogy legyen ha valóban ki akarjuk használni a kvalitásait.

A PPP-nek magam is örülnék, találtam egy Elektor-os kapcsolást, amiben garanciát látok arra, hogy megegyező kivitelezésnél működnie kell. NYÁK terv is van, amit már el is készíttettem.

Az OTL-ről, amiről gabor80 fórumtárs jókat írt, szintén szeretnék többet megtudni és tanulni a tapasztalatokból.
Eddig ugyan nem éreztem az építés iránt indíttatást, azonban van néhány 6C33-am, amit ott is - OTL - lehetne gyümölcsöztetni.
Sajnos sturbi fórumtársat már ritkán látni a fórumon, neki igen sok tapasztalata van ezekkel a csövekkel és szokatlan módon, sokat kísérletezett a cső felének fűtésével is.
Mondanom sem kell, az élettartam javulás és némi teljesítmény csökkenés a dolog hozadéka.
Ui.:
A Tim Mellow applikációt kicsit kivesézhetnénk.
Ami érdekel, hogyan tartható a kimeneti egyenszint, illetve a 2x150V helyett mennyi az esély, hogy 2x100V-al is működne a kapcsolás.
Egyáltalán nem biztos, hogy kell nekem a 25W kimenő teljesítmény és az ezzel járó 625VA-es táptrafó...

Nézd, ha azt számoljuk hogy nagyobb hangerőnél sem vett fel a hálózatból 350w-nál többet a két oldal, ebből levonjuk a majd 150w fűtést, akkor 200 w körül vesz fel a táptrafóból, tehát a 625w "enyhén" túl van méretezve. Én olyan 500 w-os trafót tettem rá, még kézmeleg is 1-2 óra mire lesz. Sztem ha megszorul az ember 350w-os is elketyeg még benne, főleg ha nincs 40 w-ra túlbikázva.
A 2x100v nem biztos hogy szerencsés, alapban gondolom a torzítás is nő, de lehet hogy vmilyen ellenállást is át kéne szabni, hogy normális teljesítményt ki tudj venni. Igazán passz, nem próbáltam ilyen kis fesszel.

Ha rövidem akarom leírni az építéssel kapcsolatos tapasztalatot erről az OTL-ről, akkor a kapcsolás nem nagy kunszt, a táp az elég egyszerű tulajdonképp ez gyengébb mint kellene, szépen elketyeg ezzel is de azért lehetne fejleszteni, pl. külön táppanel oldalanként, fix külön tekercs előfesznek a fesz. 3x-ás helyett. Így sem instabil, de a 2 oldal azért nagy hangerőn tudja rángatni kissé egymást.
Amire figyelni kell még a csövek válogatása, ha lehet közeli párok legyenek, bár azért lehet játszani a cserélgetéssel, főleg ha nem tudjuk kimérni a meghajtókat. Lényeg hogy le tudjuk az ofszetet vinni (poti tartományba beleessen), szépen be lehet egyébként állítani és 50mv-on belül szépen meg is marad. Jó csöveknél és ofszet beállításnál a brumm szinte csak a fejünk hangfalba dugásánál hallatszik.
A meghajtó EF86-nak Tungi nagyon jó, itt nincs nagy különbség ha nem TFK vagy hasonló komolyabb cső van, az ECC83-nál viszont érezhető a különbség. A 6c33c csövek is tudnak néha vacakolni, tehát csak biztos jó csövekkel dolgozzunk. A kapcsolás hamar összedobható, érdemes akár nyákon is az előfokrészt megcsinálni. Mivel ennek igen jó az átvitele próbáljunk ne boglyát csinálni a kötözésnél mert gerjedhet, vagy befogja a Kossuth-ot) Amire figyelni kell a végcsövek nagy hőfoka miatt a jó forrasztási minőség, rendesen bumszlizzuk oda az alkatrészeket a lábakhoz, mert komoly zárlat lehet ha elszabadulnak a vezetékek.

Köszi! Van kb. 560VA-es trafóm, azt 6C33-as projektekre szántam.
Akkor a 2x100V tervet ejtem...
A szűrőelkókat hogyan oldottad meg?
Nem hiszem, hogy a séma szerinti "létra" komplexum kell feltétlen, elégnek kéne lennie megfelelő feszültségtűréssel 2x2200µF-nak.
Ha az eredeti TM kapcsolási rajz sztereóra értendő, mármint a táp, akkor, ha egy trafó-két nagyfesz tekercs és külön egyenirányítás, szűrés, akkor még kisebb is elegendő - 2x1000uF.
A két oldal egymásra hatása is kisebb lehetne.
Az első "neon" csőnek mit használtál? Az N2-nek való kisülőcső beszerezhető, be is írtam a legközelebbi rendelésembe.
Sturbi régebbi munkáit, dolgozatait nézegetve, soszor alkalmazta a fél csőfűtést, talán érdemes lenne kipróbálni, a cső élettartama miatt se lenne érdektelen.
Ha esetleg lehet/akarsz feltenni képeket a cuccodról, örülnék neki, de nincs harag, ha nem.
Van vagy 10 ilyen csövem és csupán egy sztereó SE tervem van, tehát a többiből talán lesznek megfelelő párok, remélem.

Sztem igen jobb lenne a 150v, de nem vagyok annyira járatos az OTL-ben, hogy működne e vele megfelelően, hátha vki okosabb tudja.
Én megcsináltam ugyanazt a tápot, sztem nem árt a szűréshez az RC elrendezés, de lehet hogy a Te verziód is hasonlóan jó, brumm-mentes.
Sztem erre kevésbé érzékeny, mármint a brummra. Sokkal jobban függ a megfelelő csövektől és az ofszettől a brumm. Magasabb ofszetnél nagyobb volt a brumm is.
A GDT-t használtam én is, de amit még nem írtam, ennek ellenére hangfalvédelem sztem elengedhetetlen. Attól független hogy próbáltam a biztik ki-be szedegetésével az offsettet figyelni, szimulálván egy bizti kimenést, de 1-1,5 v fölé nem ment így sem a kimeneten a fesz, de azért a nagyfesz bármilyen hibából adódó kimeneten megjelenését jobb megakadályozni.
A 6c33 fűtést én úgy oldottam meg, hogy 2 külön 12v-os trafót tettem bele majd rátekertem kívülről pár menetet megfelelő rézdrótból, hogy terhelve 12,6v körül legyen.
Ja 2 ilyen erősítőm is van (megtetszett a hangja), a másikban simán 12v-os trafó van (itt egy trafó van 2 szekunder) olyan 11,4-11,5v-ra lemegy terhelve, ez még pont benne van a 10%-ban, kicsit vörösebb is a fűtőszál, viszont sztem szebben is szól mint a 12,6v-os (persze alkatrészeltérés is van, tehát nem biztos hogy attól).
Ha még kell vmi részlet írok még.

Nagyon köszönöm az eddigieket is!
Amit még észrevételeztem, a TM rajzán a 6C33-ak állandóan fűtve vannak - bizonyára éjszakai áramról mennek - azért ezt nem vállalom fel, az is lehet, rosszul gondolom, kell még valahol egy "főkapcsolónak", anódkésleltetőnek lennie.
Csak az anódfesz szűrésnek gondoltam 1 db kisebb szűrőkondit, vagy néhányat párhuzamosan, a rajzon az eredő 6800/4 uF.
Hangfalvédelemnek meg triakos, szimisztoros rövidrezáró elektronikában gondolkodom, hogy ne relé kontaktus legyen a kimeneten.
Ilyen védelem valamelyik régebbi QUAD405-ön volt látható. Drasztikus megoldás...

Szívesen.
Én egyenlőre csak az egyszerű megoldásnál maradtam, de igen kéne késleltetés, főleg a csövek élettartalmának növelésére. Én 2 kapcsit tettem rá, egy fűtés majd egy anódkapcsolót, aztán kézzel késleltetem. Elég hamar elkezd vezetni a végcső, 15 mp-nél már megjön a hang és kezd vezetni is a cső. Igazán ha vársz 20-25 mp-et akkor kapcsolód az anódot, akkor hirtelen felugrik az áram felvétel 0,8 A-re is, közepes pattanás kíséretében, majd persze mindjárt vissza is esik. Hogy ez nem túráztassa a cuccot én inkább kb. 15mp-nél szoktam kapcsolni az anódot, amikor még épp csak elkezd vezetni, így nem ugrik fel az áram. Persze majd elegánsabban meg lehet később ezt is oldani.
A táppal nyugodtan próbálkozz, elvileg RC lépcső nélkül is megy, hátha csöndes úgy is.
A védelemnek biztos jó triákos megoldással is, én maradtam a sima relés megoldásnál. Relének a más fórumon ajánlott kipróbált Finder relét tettem, többen tesztelték és nem hallották hogy lerontotta volna a hangot. Ha kell a pontos típus előkaparom.
1-2 képet nyomok, ha sikerül csatolni.

Az első képeken a legelső próbálkozás, kicsit retrós lett de nekem nagyon tetszik így, sajna lakatos nem vagyok, így vannak erős hibák , de nem is törekedtem kiállítási darabra, a hangminőség szokott nálam inkább cél lenni.
A második ilyen erősítő, már álló formátumú, régi 486-os házat (ez kisebb formátum, mint sima AT) berháltam át, ez már szállíthatóbb forma, itt kisebb trafó is van, 450w körül lehet.
A vége azért elég súlyos lesz, olyan 20-25 kb-ra számítani kell.

Az anódfeszültség késleltetésnek éppen az a lényege, hogy amikor el kezd vezetni a cső, akkor még ne folyjon rajta áram. Inkább több lépcsős bekapcsolást alkalmaznék. Miután rendesen bemelegedtek a csövek, egy-egy pár száz Ohmos ellenálláson keresztül kezdene el folyni az áram az anódtáp trafójáról az egyenirányítókra, pár másodperccel később pedig közvetlenül.

Sziasztok

Egyet értek varttina hozzászólásával. Főleg azért, miver direkt terhelésű az OTL rendszerű erősítő.
Természetesen az anódtápot más esetben is érdemes késleltetni, mivel így a katód nem veszti el az emissziós képességét idő előtt.
Eklatáns példa a régi VT super favorit tv-k, ahol BY 238 diódákra voltak kicserélve az eredeti DY88-ak (nem emlékszem pontosan a típusra, javítsatok ki ha tévedek).
Anno szedtem szét olyan csöveket, ahol a szó szoros értelemben rongyos volt a katód az ilyen terheléstől.

DaviS : ha ne adj Isten megjelenik az anód körül az a lilás-kékes északi fény szerű tünemény, az a pillanatnyi abszolút igénybevétel, és nem tanácsos abban az üzemmódban tartani.

Ez a jelenség egy tiratroncsőnél a normál üzem jele, de itt a cső "SOA- tartományát"(ez analóg a félvezetőkkel, nem tudom itt hogy nevezik) messze túl léped.
Nem azt mondom, hogy ettől tönkremennek a csövek, de nem árt az óvatosság (már ha csak pillanatnyi az ilyen igénybevétel). Tartósan semmiképp ne járasd ebben az üzemmódban - szerintem a csajok bugyiját így is lefújja. Már ha az illető hölgy zeneszerető.

Szia

Szerintem, ha Circlotronban gondolkodsz, nem feltétlenül kell védelem, mivel, ha kiesik egy féltáp, nem ül ki a másikra, hanem 0V közelében marad a kimenet.
Végül is ez ennek a kapcsolástechnikának az egyik előnye.
Egyébként a PPP-nél is független, hasonlóan kialakított táprendszer kell, mint a Circlotronnál,
ráadásul még vesződni kel egy kimenővel ( ugyan egyszerű, de mégiscsak kimenő...)

Igen tudom, épp ezért mondtam, hogy még meg kell oldani ezt ("elegánsabb megoldásnak" mondtam), csak még nem jutottam teljesen a végéig.
Én is hasonló lágyindító jellegű megoldásra gondoltam.
Ha jól tudom általában 30-40 mp körül-után szokták rákapcsolni a teljes anódot, legalábbis a szokványos csöveknél.

Esetleg ha minden tápágban lenne egy-egy teljesítménytranzisztor megfelelő hűtéssel, akár azt is meg lehetne oldani, hogy a 30 másodperc eltelte után egy bizonyos idő alatt fusson fel az anódfeszültség nulláról az üzemi értékre. Nem lenne egyszerű, hiszen a négy különálló tápegységről van szó, de optocsatolókkal meg lehetne oldani, hogy mind a négy egyszerre induljon.

Erre FET egyszerűbb megoldás lehet.

Fejben már dolgozom az ügyön - TM OTL...
Ahogy az eredeti rajzon látom, állandóra be van kötve a kisebb csövek fűtése, gondolom azért, hogy amikor az egész erősítő áram alá kerül, lezárja a végcsöveket.
Magam fejétől ezt a hálózati dugóval egybe szerelt kapcsolóval oldom meg, majd a készülék dobozán levő kapcsolóval indul az üzem. A kisebb csövek fűtőteljesítménye nem túl nagy, 10W körüli, egy TV készenléti áramfelvételéhez hasonló.
A Szerző ezeket a csöveket fűtés ügyileg már nem is kapcsolgatta, van benne valami.
A táp rajza mono kiépítést ábrázol, azonban az alkatrész jegyzékben a trafó teljesítményekből is és a fotón látható képen is jól látható, hogy sztereó készülékről van szó.
Emiatt a 6C33-ak tápját (2x2x120V~) 1 trafó-két szekunder megoldással gondolom kivitelezni. Így minden bizonnyal kevésbé rángatják egymás tápfeszültségét.
A végcsövek fűtésénél már nem látom értelmét cifrázni, az a 4 cső fűtésére hivatott egy-egy kimenetről - 12.6V. Hogy ne legyen egyszerű azért, olyan trafóra teszek szert, ami alkalmas a 6C33-om egy fűtőtekercsének a fűtésére is. Így kisebb teljesítmény leadására és hosszabb élettartamra van kilátás, valamint a végcsövek párba válogatására is nagyobb esélyt látok - viselve válik el.

* a táp is sztereó véghez van alapban, de lehetőség megvan hogy külön oldalanként legyen tápellátás. * főleg akkor érdemes teljesen felfejleszteni, ha nagy megelégedéssel tölt el a hangja megépítés után. Első deszkamodellig nem kell még túlbonyolítani.
Egyébként mondom én eredeti 1 táppanellel etetem a 2 oldalt, és különösen nincs probléma semmi, amikor kicsit meghúzzák egymást az is csak keményebb kivezérlésnél van, de itt sem volt hosszabb távon sem probléma, már több hónapja használom, elvileg tesztidőszak lejárt
Arra figyelni kell hogy, ahogy a rajzon is van a fűtéstekercsek a megfelelő tápfeszültségre meg legyen emelve (vagy földelve).
Illetve a csövekre érzékenyebb, mint egy hagyományos kimenő.
Volt hogy 2 Tungi ECC83 cső volt az elején és az egyik oldal nem akart offszetre jó lenni, sőt nem is mozgott az ofszett hiába csavargattam a potit. Emellett búgott is kicsit, és persze 2v kimenő offszet volt. Hiába cseréltem minden más csövet ki ugyanolyan volt. Majd kicseréltem másik csőre és semmi baja nem volt, szuper offszet lett. Pedig mindkét cső jó volt mivel másik előerősítőben mindkettő tökéletes szolt. Valszin a csőfelek párba válogatása sem utolsó, de bizonyos válogatott csövek sem tetszettek neki.
Én a Börzén vettem vagy 6-8 csövet ECC83 és EF86-ból is, és aztán találtam olyan variációkat a csövekkel hogy teljesen jó legyen az ofszet, meg a hang is

Köszönöm, sokra értékelem a tapasztalataidat, segítségedet.
Egy ideje már alapnak gondolom, két külön szekundert minimum egy erősítőnek, ez nem sok többlet...Van néhány csövem mindkét típusból, így próbálok majd ilyen alapon párokat találni köztük, amivel állítani lehet ezt a nullpontot.
Gyűjtögetem a hozzávalókat.

Szívesen. Remélem elsőre sikerül éleszteni, nem volt komoly gond ezzel eddig.
Egyébként milyen erősítőket építgettél eddig, csövesek, tranyósok?

Csak félvezetősöket: TBA810, TEXAS, QUAD405, QUADmini405, MiniCrescendo (FET), STK77, 78, 80, 4142, stb., Alexander, JLH...meg néhány nevenincs, korai cuccok a '70-es évek végén.
Volt néhány TBA is - hangosításra - de még felhasználás előtt elszégyelltem magam és kidobtam őket... De már befejeztem a félvezetős korszakomat, néhány csöves inspirál még építésre.

Akkor nagy változás lesz a csöves. Hát én mondjuk nem ajánlanám első csövesnek, a sima csöveseknél tanult tapasztalat elkel itt, de ettől még ha nagyon ügyelsz mindenre, nem lesz gond.

Remélem, nem túlzok, de a bontványos, 2 csöves kísérleti áramköröket kihagynám. Az egy dolog, hogy mennyi és milyen félvezetős erősítőket építettem, de én masszívan elektronikával foglalkozom úgy 30 éve minimum. A félvezetők munkapontba állítása sokmindenben analóg a csöves kapcsolásokkal.
Ahogy látom, főleg a kondenzátoros csatolású csöveseknél nagyszerűen beállíthatók, mérhetők az egyes fokozatok, elejétől indulva a végéig.
Megfelelő műszereim is vannak, nem fázok az építéstől, beállítástól. Nem utolsó sorban itt vannak azok, akik már végigjárták az utakat.
Tehát nagyjából a közepén kezdem majd.

Akkor biztos vagyok, hogy sikeres lesz.
Csak azért mondtam mert én is majd 20 éve építem a tranyósakat, csövest csak 2-3 éve. Elég jól sikerült átállni, de a szokásos hibákon át kellett esnem, mire rutinos lettem csövesben is.
Na de sok sikert hozzá, ha vmiben elakadsz majd írsz

Sziasztok!
80%-os elkészültségnél tartok, még az előfesz stabilizátorát kell elkészíteni, és egy kis mechanikai munka van hátra, de már szól!

Nagyon szép munka, gratulálok!