Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Házilag építhető fémkereső
Lapozás: OK   187 / 269
(#) mateatek válasza entorio hozzászólására (») Jan 29, 2015 /
 
Szerintem nem kell ekkora tápfeszültség. Minek? Egy 12 voltos akku feszültségét megstabilizálni 10 volton, megcsinálni a féltápot, vagy csinálni egy mínusz segédtápot és az bőven elég, hacsak nem sok.
Arra is gondoljál, hogy egy esetleges CMOS tok beépíthető legyen.
(#) entorio hozzászólása Jan 29, 2015 /
 
Most olvastam egy egyetemi kísérleti tanulmányt: a vevőtekerccsel sorba kötött kondenzátor majdnem kétszer akkora érzékenységet mutatott. egyébként minden AC erősítőnél van kondenzátor, így én sem értem, hogy az az előerősítőknél miért maradt el.
Miért kell nagyobb feszültség? A mágneses térerősség nagysága függ az áramtól (nagyobb feszültség nagyobb áram és kisebb ellenállás nagyobb áram: a tekercs ellenállása akkor kicsi, ha a frekvencia is kicsi.
Sok okosságot írogatnak, de talán átkellene olvasni alapvető fizikai és elektronikai törvényeket.
Az pedig logikus, hogy ha minél nagyobb a mágneses térerősség, annál mélyebben hatol a talajba az elektromágneses tér.
Na akkor itt jön az árnyékolás: tényleg nem vagyok benne biztos, de szerintem ha az elektromágnes teret árnyékolják úgy csökken az elektromágnes tér, nem?
Hát valószínűsíthetem hogy állandó árnyékolás helyett talán elég lehet egy nyomógomb, vagy automatika, ami néha leárnyékolja a tekercset, persze ez teszt kérdése lesz.
Azt olvastam, hogy ez az árnyékolás esetleges feltöltődések miatt kell - hát akkor elég alkalmi árnyékolás, talán. Ha nem akkor tényleg a PI rendszerű fémkeresőnél kellene maradni, ahol nincs árnyékolás és - szerintem - ez miatt is jóval nagyobb a mágneses tér.
Sajnos PI rendszerű fémkeresőkhöz nem találtam szikrányi jelfeldolgozó áramkört sem, ami jelezné az anyag minőségét (fém, nem fém). Sőt itt van még a fűrészjel, ami szintén kedvezőbbnek tűnik, mint a szinuszjel.
Írogattak itt vadtekercselést, stb. Hát erre vonatkozó irodalmat is találtam: többmenetes légmagos megfelelő tekercseléssel még nagyobb térerősség érhető el.
Szóval én még csak tényleg elméletbe merültem bele a témában, de azt látom hogy egyeseknek nagyobb a "szája", mint a tudása, vagy direkt félretájékoztatnak. Mint írta valaki hogy vannak érdekcsoportok... Lehetségesnek tartom. Én venni fogok fémkeresőt és építek is egyet.
Csak egy példát szeretnék, hogy mire képesek: számítógépes tápegységet vettem. Előtte tájékozódtam a neten, hogy a kínai tápegységek milyen silányak. Hát vettem minőségi nem kínait és majdnem felgyulladt a számítógépem. Most hogy olcsó kínai van benne és egyébként számítógépház is volt az árba. Mindezt a rossz kínait olyan videókon mutatták be, hogy csak na...
A hozzászólás módosítva: Jan 29, 2015
(#) mateatek válasza entorio hozzászólására (») Jan 29, 2015 / 2
 
Az iménti fejtegetések hatására én a gépeddel kapcsolatosan belépek a "read-only" érdekcsoportba, és sasolni fogom az alkalmi árnyékolást.
Semmi esetre sem szeretnélek félre tájékoztatni.
(#) vandorbot válasza entorio hozzászólására (») Jan 29, 2015 /
 
Van némi igazság abban amit írtál. Nade, mindennek megvan az oka. Más szempontok is vannak, a féltudás pedig a legroszabb.
Ha úgy érzed, hogy félretájékoztatnak, mi több összeesküvés van a háttérben, az azért van, mert még egy csomó mindent nem tudsz. Ha elolvasnád figyelmesen a hozzászólásokat, akkor talán rájönnél a fehér foltokra.
(#) deexteer válasza entorio hozzászólására (») Jan 29, 2015 /
 
A pi rendszerű gépeknél ugyanakkora a mágneses tér mint a dupla tekercseseknél, csak éppen máshogyan működnek.
Számomra az lenne a logikus hogy egy bizonyos adó teljesítmény felett jelentősen romlik az érzékenység, hiába fog lemenni a tér nyolc méter mélyre, ha nem tud változást produkálni az erős adó miatt a vevőtekercsnél egy egy forintos érme.
(#) entorio válasza vandorbot hozzászólására (») Jan 29, 2015 /
 
Valaki ezt írta nekem: hülyeség amit írok, nem fog működni, neki legalább van működőképes fémkeresője - ja van, kiderült hogy vásárolt, és nem épített.
Annyira okoskodnak egyesek, hogy feltesznek oylan kapcsolási rajzokat, amíg gyakorlatilag nyomtathatatlanok és nem olvashatóak rendesen.
Meg példának feltesz egy olyna kapcsolási rajzot, amirőla fele hiányzik.
Megírtam a fórumróla véleméynem, hogy egy kicsit nehezen átlátható, erre kitiltottak 10 napra.
Most akkor azt miért nem tiltják le, aki feltesz egy olyan képet, amin gyakorlatilag nem látszik semmi.
Erre azt kapom, hogy követelőzöm. Csak felvetettem hogy az adatlapnál lehetne valami végzettség.
Persze nyugodtam mondja el mindenkia véleményét, de akkor vélemény legyen és ne tapasztalati tényként állítsa be.
Sajnos a gépépítésem lassú folyamat lesz, mert nincs oszcilloszkópom. Most egy nagyon jót árultak 16 ezerért, de lekéstem róla. Analóg multiméter is kellene, de ennyi beruházásért már egy jó fémkeresőt kapok. Mindenestre már vettem 1,5 kiló zománcozott húzalt és szereztem be árnyékolt vékony koaxkábelt
Az áramköri panelt szaggatott forrsávos univerzális nyákra építeném: így könnyen cserélhetőek lennének az alkatrészek és könnyen fejleszthető lenne -
ilyen ötletekkel nem találkoztam.
(#) entorio válasza deexteer hozzászólására (») Jan 29, 2015 /
 
Ezzel enm értek egyet.
Fémkeresők könyve: Equinox: 500-600 voltos magasáramú tűimpulzusok.
Nincs hozzá magyarázó szöveg, de részemről egyértelmű hogy az elektromágnes erőtér nagysága miatt hoznak létre ilyen nagyságú impulzusokat.
Tehát a PI alapúak mélykeresők, pont ezért, mert nagyobb az elektromágnes erőtér.
Azt vettem ki., hogy ez baj is, mert a fémek felmágneseződnek, megoldást ott láttak, hogy ellentétes tűimpilzussal le kellene mágnesezni - valami ilyesmit is olvastam a könyvben.
Mindenesetre fejlesztés ügyben - szerintem - kő kemény fizikát kell tanulni, tanulmányozni.
Egyébként miért nem megvalósítható egy 2 az egyben fémkereső: IB és PI alapú. Kapcsolóval átváltható. Lényeges megoldási különbséget csak a tekercs árnyékolási kivitelében látok. Azaz létrehozható-e olyan keresőfej, amit mind a két megoldásra lehet használni.
A nagyteljesítményű adó kevesebb változást idézne elő, na de nem lehetne megoldani kisebb és nagyobb váltakozó impulzusokat, hullámot?
Az érmekerső nem kell hogy mély legyen, mert egy érmét elveszítenek. A mélykeresőnél meg lehet használni elásott dolgok keresését (egy érmét nem fognak elásni, csak többet egy helyen).
A hozzászólás módosítva: Jan 29, 2015
(#) entorio hozzászólása Jan 29, 2015 1 /
 
Elnézést, csak megszeretném osztani, hogy mit találtam a tekercselés témakörben, mert egyesek úgy látták, hogy elég az ún. vadtekercselés. Remélem hasznos tanács.
(#) Ge Lee válasza entorio hozzászólására (») Jan 30, 2015 / 2
 
Nem akarok és nem is fogok belekotyogni mert hát nem értek hozzá, csak néhány gondolat.
- Ha egy megoldást sem a gyártók sem az amatőr építők nem követnek akkor annak valami oka van, és nem biztos hogy az hogy mind tudatlanok.
Ezzel nagyjából arra akartam célozni hogy az az út amin elindultál kb. nem vezet sehova, amihez társul még az ismeretek, tapasztalatok hiánya is. Tehát ha azt érzed hogy itt senki nem akar segíteni az éppen ellenkezőleg van, de erre majd rájössz akkor amikor a több hónapos munkának sem nagyon lesz eredménye, vagy ha lesz is az jócskán elmarad a várttól.
- Azért itt a topiklakók zöme már túl van néhány gép építésén, meg talán azok működéséről is van némi fogalma. Neked is lenne ha olvasgatnál a témában, meg legalább egyet építettél volna amin nyomon lehet követni az elvet, a fokozatok működését, összességében tapasztalatokat lehet gyűjteni.
- Ez a háromtekercses akármi amit kitaláltál semmivel sem lesz jobb, sem pedig használhatóbb mint a többi, de erről is van bőven irodalom a neten. Az IB és a PI gépek működési elve teljesen más, más feladatra is valók, nem lehet és nincs is értelme a kettőt ötvözni.
- Szkóp nélkül ilyenbe belevágni nem lehet. A jó az is egy érdekes fogalom, nálam a jó az 2 csatorna és minimum 20MHz, ilyen 16-ért nem nagyon van, 25-ért már talán. Az más kérdés hogy fémkereső építéshez elég egy lassabb is, de a 2 csatorna az mindenképpen kell.
- Egy nyákterven is sok múlhat, lásd amit az Attilával feszegettünk nemrég. Igaz hogy ez nem egy kapcsolóüzemű dolog ahol 50-100A-ek szaladgálnak és emiatt jó nagy feszültségtüskék keletkeznek egy néhány mm-es fóliaszakasz induktivitásán is, de ha néhány kósza mA nem arra folyik a nyákon amerre kellene neki és megbabrálja egy nagyimpedanciás fokozat bemenetét, akkor történhetnek érdekes dolgok, és nézünk hogy a gép miért nem azt csinálja amit kellene neki.
(#) entorio válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 30, 2015 /
 
Semmi olyasmit nem írtam, hogy senki nem akar segíteni.
Akkor most ellenem hangolsz mindenkit, hogy ne segítsen?
Mert ilyet egyáltalán nem írtam.
Volltak akik rossz infót adtak- szerintem.
És az sem segítég ha valaki feltesz egy olyan kapcsolási rajzot ami nem olvasható, nem nyomtatható.
Milyen megoldást nem követnek az amatőrök és gyártók, amit én szeretnék?
Az hogy két-három primer tekercset teszek bele, lehet hogy még eszébe sem jutott senkinek.
Ha valaki próbálta akkor írja meg hogy rossz és nem csinálom. Ha próbálomk és rossz, akkor kiszedem belőle a felesleges tekercseket még a ragsztás előtt. Pontosabban akkor nem is építek fémkeresőt, mert ezt szeretném fejleszteni. ha nem űködik akkor felesleges éípteni, akkor veszek egyet.
A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2015
(#) vandorbot hozzászólása Jan 30, 2015 /
 
Nem kellene személyesre venni a dolgot, a fórum nem erről szól. Senki nem hülyézett le. Senki nem mondta, hogy ha van egy ötleted, azt ne próbáld ki. Próbáld ki, aztán a tapasztalataid oszd meg, erről szól ez a "műsor" többek közt.
(#) vandorbot hozzászólása Jan 30, 2015 / 1
 
Kezdem a végén.
A több primer tekercs már nekem is eszembe jutott, a választ már megadtam, keresd vissza.
A PI és az IB komplett elektronikája és a tekercse teljesen eltér egymástól, a kettőt egybeszerkeszteni olyan, mint kétfajta horgászbotot össze szigszalagozni.
Azt is világosan leírták, hogy a vadtekercselés nem a legjobb a világon.
Az érmék a talaj tetején vannak ? Ejha. Hát nem. Egyrészt a talajművelés miatt, másrészt a föld 100 év alatt 10cm-t vastagszik.
A PI gépek ugyanakkora fejjel nem, vagy nem sokkal látnak mélyebbre. Viszont lassúak. Mélykeresésre azért ezt használják, mert a keresőkeret egyetlen tekercs, míg IB-nél kettő tekercs van. Ez szilárdsági problémákat vet fel nagy méretben. (Bár léteznek 80cm-es IB fejek is, eddzésre kiváló.) Aztán a PI keresőkerettel akár 1 ember is elboldogul. És még sorolhatnám az okokat. Szóval az elmélet mellett nem szabad elfelejteni a gyakorlati szempontokat, korlátokat sem.
Forrsávos panel jó kisérletezésre, sokan csinálják így, vagy breadboardot használnak, de amikor végleges a cucc, nem ezt szokás bedobozolni.
Vevőtekerccsel sorba vagy párhuzamosan kötött kondenzátor valóban megnöveli a jelet, ha rezonanciára van hangolva. Csakhogy az instabilitást is. Ezért szokás a haranggörbét egy ellenállással "lapítani". Az a fránya hőmérséklet hol ennyi, hol annyi. Ezt Chrenkó Feri a Silver starnál egészen szépen taglalja.
A mágneses térerősség egy adott tekercsnél a menetszám és a rajta folyó áram függvénye, ezt is letisztáztuk. És valóban egy adott induktivitásnál nagyobb az áram, ha kisebb a frekvencia, ez igaz. Mégis miért nem néhány száz Hz-el hajtják meg ? Mindenki ostoba, amikor teljesen logikus ?
Többek közt fázisdetektor jóval érzéketlenebb lesz ! Aztán az aranyra meg alig jelez valamit. Ezért is vannak kettő vagy több frekvenciás gépek. Az aranykeresők tipikusan 10 KHz felett működnek.
Az árnyékolás nem sokat csökkent a térerősségen. Nemcsak a sztatikus feltöltődés miatt kell. Csökkenti a talajhatást. Ha nincs, a fűcsomókat meg a kezedet is bejelzi majd a gép. Ez benne van az elektronika füzetek1-ben, szép ábrákkal.
A háromszögjel ( nem fűrészjel ) Kedvezőbb, mint a szinusz. Ezt 1-2 oldallal elébb fejtegettük.
Mellékelve egy PIC-es PI detektor
(#) tursaba válasza entorio hozzászólására (») Jan 30, 2015 /
 
Szia !

A fejekről. Van több tekercses példa is.
(#) Ge Lee válasza vandorbot hozzászólására (») Jan 30, 2015 /
 
Ezeknél a rajzoknál azt nem értettem sosem, hogy ha már vették a fáradtságot és megírtak egy programot a mikrovezérlőre, akkor miért olyan bonyolult még betenni egy tranyót ami kisüti a gate kapacitást, meg egy diódát a fettel sorba ami engedi szabadon nőni a feszt a tekercsen, és akkor talán még érzékenység is lenne.
(#) vandorbot hozzászólása Jan 30, 2015 /
 
Ja igen, még valami. Az is igaz, hogy a PI-nél nagyobb a pillanatnyi tekercsáram, de a menetszám meg tizede-nyolcada. Egy jó nagy keresőkeretnél a menetszám 1 ! vagy kettő. Alu pálcákból, műanyagcsövekből összerakható. Még gyantával sem kell kiönteni. Aztán a nagy keresőkeret nem jelez az apró fémekre. DD-nél más a karakterisztika. És szerintem még most sem írtam le mindent.
(#) vandorbot válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 30, 2015 /
 
Nem én terveztem, azt sem tudom honnan van, azonkívül, hogy a Törököktől. A Kvarc 20MHz-s.
(#) Ge Lee válasza vandorbot hozzászólására (») Jan 30, 2015 /
 
Nem is Neked róttam fel, csak hangosan gondolkodtam.
(#) Bu13 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 30, 2015 /
 
Ez a Fet 5v tápról megy, egy 5-6 A dióda pedig 1,3 voltos veszteséget vinne be, vagyis 3.7 voltos
lenne a táp. A Fet D-je maga egy dióda, azzal már nem segítene még egy sorba kötött dióda. A PIC kimenete biztosan pufferelt és így egyedül is alkalmas a meghajtásra. A T2 Fet biztosan L-es
változat, vagyis digitálisan vezérelhető típus.
Ha nem azonos kapcsolásról van szó, akkor bocs.
A hozzászólás módosítva: Jan 30, 2015
(#) Ge Lee válasza Bu13 hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Elképzelni nem tudom honnan szeded ezeket az "okosságokat" (nem stabilizál a zéner, meg 1,3V egy dióda). Nálam a 3,3V-os zéner pont ugyanúgy stabilizál mint a 15V-os vagy éppen a 33V-os. Nyilván van optimális zéner áram ami rajta van az adatlapján. Egy gyorsdióda nyitófeszültsége pedig nem 1,3V hanem 200 és 450mV között van.
Mintha azt írtad volna régebben hogy építettél PI gépet. Akkor most vagy nem építettél, vagy nem érted a működését. Egyszer már leírtam, de akkor ami aktuális azt leírom még egyszer.
Az ugye nem kérdés, hogy a FET kikapcsolásának időtartamától (is) függ a tekercsen kialakuló negatív feszültségcsúcs. Ha a FET lassan kapcsol ki akkor ez nem lesz nagy, mert a D-S képviselte pillanatnyi ellenálláson fog ennek a feszültségnek egy része hővé alakulni, tehát fontos hogy a fetet a lehető leggyorsabban kikapcsoljuk. Nem látok bele a vezérlő belsejébe, de kétlem hogy biztosítani tudná az ehhez szükséges A nagyságrendű áramot.
Aztán amikor kikapcsolt a FET, akkor ugye a tekercsben lévő energia elkezd visszaalakulni feszültséggé, vagyis elkezd nőni rajta a feszültség negatív irányban. Csakhogy ez a feszültség csak addig tud nőni, amíg be nem kapcsol a fetben lévő belső dióda, mert utána az már rövidrezárja a feszültségtüskét. Minél gyorsabb a FET belső diódája, annál előbb.
Erre már mások is rájöttek régebben, ezért bele is tettek egy diódát pl. a Delta rajzába.
(#) Bu13 hozzászólása Jan 31, 2015 1 /
 
Az "okosságokat" megpróbálom a fiatal barátaimnak átadni, mert ezt is a fórum feladatának tartom.

Zener:
ZD2.7v=20 Ohm
ZD6.8v=3.5 Ohm Ez a jó öreg Zener találmánya.
ZD33v =35 Ohm De ebből létezik integrál változat is TO92 tokozással, Tv varicap részére.
Ezeket az adatokat figyelembe kell venni egy felhasználónak.

Dióda:
1N4006 600v 1A 1.1v
BY500 600v 5A 1.3v
MBR110 Schottky 100v 1A 0.79v!!! 100v volt a maximum, amit eddig láttam.

A Te 200-450mV nyitóirányú diódád agyrém.
A Pi pedig csak homok.
(#) mateatek válasza Bu13 hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Mielőtt szétoffolnánk a diódákkal a topikot, próbáljunk meg kiforrasztani egy számítógép tápból néhány ilyen diódát. Több amperes áram mellett sem találtam közöttük olyant, ami 0.4 volt fölötti nyitófeszültséggel rendelkezne.
(#) Attilawap válasza mateatek hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Ti most shotky diódákról beszéltek?
(#) entorio válasza vandorbot hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Köszönöm az értelmes hozzászólásodat, nem csak arra kapok választ hogy jó-e vagy nem, hanem hogy miért is.
Az IB keresőtekercse visszatérve én valódi háromtekercsesre gondoltam (adó, ellentétes segéadó és vevő).
A gyártók inkább a DD tekercselésen vannak, azaz két tekerccsel oldják meg - három tekercs helyett.
Véleményem szerint egyrész anyagspórólás és energiafelhasználás spórólása miatt. Másfelől amatőr szempontból sokkal nehezebb készíteni egy DD fejet, mint egy háromtekercseset.
Nem elhanyagolható szempont hogy a gyártók és forgalmazók érdeke, hogy ne lehessen csak úgy könnyen összedobni fémkeresőket - ha látjuk a fémkeresők árait, akkor meg is értjük ezt.
Véleményem az, hogy 30 ezres és 500 ezres fémkereső között azért nincs akkora elektronikai beli különbség, mind az ára suggalja. Csupán adnak el butított verziót, hogy akinek kell az megvegye a drágábbat.
Ilyet találhatunk a mobilpiacon: ugyan az a telefon: az egyiknek nagyobb a tudása, belül minden ugyanaz, csak egy kód érvényesítésével hagyják jóvá a fejlesztett áramköröket.
A kis kitérő után azért találnám elönyősnek a valódi hártekercses IB-ét, mert a fej elkészítését sokkal könnyebbenek látom: különböző átméréjű hengeres műanyag dobozok egymásban:
A külső adná a borítást, a kisebb az adó és segédadótekercset a kettő között kis távolság). Aztán még egy kisebb dobozt lehetne elhelyezni, ahol lenne a vevőtekercs.
Úgy látom, hogy ennek elkészítése sokkal könyebb lenne. Előnye az lenne, hogy a vevőtekercs sokkal nagyobb menetszámú - így érzékenyebb gép lehetne.
A hátránya, hogy több zománcozott húzalt kellene használni és többet fogyasztana.
Nem jól látom a dolgokat?
Sajnos a PIC-hez fogalmam nincs, nem tudnám programozni.
Viszont a kép mellé nem lehetne csatolni az áramkörszerkesztő fájlját - így mindjárt próbálható lenne.
Tudok esetleg olyan címeket, ahol Tesoro, Fischer és hasonló fémkeresők kapcsolási rajzai vannak?
Nem teljesen ide tartozik: a nagy ötletelésem alapján: kitaláltam egy házi elektrongyorsítót?
Az árnyékolás helyére odaképzeltem egy tekercselést: azaz a köteg tekercset körbetekercselném.
(#) Bu13 válasza mateatek hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Hívd le a Hestore adatát itt lent és pontosan 1.35v ír a BY500-ra. Az impulzus üzemnél magasabb a DC üzemnél alacsonyabb ez az érték. Tervezni kísérletezni csak úgy érdemes, hogy az alkatrészek
adatait ismerjük. Erre való a katalógus, ami a gyártó adatait adja meg. Ti pedig velem győzködtök.
(#) Ge Lee válasza mateatek hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Most már én is látom, rá kell hagyni...
(#) nagym6 hozzászólása Jan 31, 2015 /
 
Nem ismerem az itt tárgyalt alkatrészeket, de nagyfeszültségű diódákat szoktak több dióda tokon belüli egymásra építésével -sorbakötés- is gyártani. A nyitófeszültségek összeadódnak, így lehet furcsa magas a nyitófeszültség értéke.
(#) Ge Lee válasza nagym6 hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Úgy ahogy mondod. Most mértem meg három különféle típust, a paramétereiknek utána lehet nézni az adatlapjukban. A kisebb feszültségűek között (100V vagy alatta) olyan is van ami 180mV-os.

dióda.jpg
    
(#) nagym6 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Itt az általad linkelt UF5407 dióda adatlapjából részlet. 1.7V nyitóirányú feszültségesést ír, de mellette van, hogy 3A áram esetében. Multimétered néhány mA árammal méri, ennyicske áramnál van csak a 0.433V nyitófeszültség. Mivel PI fémkereső teketcsáramában van a dióda, ott amper nagyságrendű áram folyik, 1.7V körül lesz a feszültségesés.
A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2015

Dióda.jpg
    
(#) deexteer hozzászólása Jan 31, 2015 /
 
Szeretnék csinálni egy tekercs tesztelőt, adott egy sima felezős táp, tgsl adó, tgsl vevő (lf353), ha a vevő ic kimenetére csinálok egy egyszerű erősítőt hangszóróval, akkor elvileg lesz egy alaphang ami fém közeledtére hangosabb lesz, jól gondolom?
Van letekerve egy omega, egy dd és egy koncentrikus fejem, ez mellé csinálok egy nyolcas alakút és egy olyat ami a mellékelt képen van, ezek érzékenységét akarom összehasonlítani levegőben.
(#) Bu13 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 31, 2015 /
 
Látod megint elkövettél egy szarvashibát. Jól látható, hogy mindegyik mérés dióda állásban van mérve. Ezek az adatok mA adatok, nem nyitó irányú feszültség adatok. Nyitó irányú adathoz kell egy tápegység és egy előtét ellenállás a diódával sorba, amivel beállítod a 3 ampert, és akkor mérsz a diódán.
Nézd meg a nagym6 hozzászólását. Tanulj belőle! A gorombaságodat pedig a barátoddal oszd meg.
A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2015
Következő: »»   187 / 269
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem