Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok, hogy lehetne megoldani azt, hogy legalább 1000V -os nagyfeszültséget stabil 160khz -en
(vagy ennek tízszeresén: 1.6 Mhz -en) lüktető egyenárammá alakitsunk? Egy újfajta vízbontási eljárás kísérleteihez lenne nagyon fontos. Előre is köszi a segítségetek. üdv: valibali
Már találkoztunk..
![]()
Legfeljebb SiC (szilicium karbid) anyagú schottky található 1000 V-osban, (de inkább csak 600V), és azon kívül, hogy nagyon drága, iszonyú könnyen megy tönkre túlfeszültségtől.
1000 V pl. IGBT-kkel kapcsolható.
Hmm...akkor sorba kellene kötni az alacsonyabb feszültségű diódákat? (Ellenállással eloszlatni a feszt, úgy ahogy kell..) Hatásfokról nem volt szó!
![]()
Hello, már valóban találkoztunk
![]() Csak ez már pontra megy, így gondoltam nagyobb lesz a lelkesedés ![]() üdv: vb
Nagyfesz diódám az van, egy nagyon régi tv ből szedtem ki, még simán működik pedig már ment rajta vagy 20kv is
![]() ![]()
Szval ha 555-el csinálok 160khz et azt a flyback még bírni fogja? Mert valahol azt olvastam h ezek a sorkimenők (nem a mostaniak, nekem egy nagyon régi van, jó nagy szekunderrel
![]() szval a 160 khz az nem probléma, (okulva az előző topicból ![]() üdv: vb
Ez a lényeg! Nagyfesz dióda, nem probléma, a frekvencia sem egy nagy kihívás, De a kettő együtt, az már igen. Mi lenne, ha elektroncsővel egyenirányítanád??? Általában 300V az anódfesz, szóval itt is hamar korlátokba ütközhetünk...
![]()
Hát a mikrosütők gigaherces tartományban működnek...
Lehet h az jó lehet?
Vigyázz, ez az "anódfeszt" egyenirányítja 50Hz-en a Giga, az csak úgy kirezonál belőle, vagy hogy mondjam...
ééértem-ééértem.
a dióda túl lassú a gigahertzes hullám egyenirányítására... amúgy nem biztos h kell dióda. mivan ha mondjuk egy Marx-kaszkádról kapott egyen magasfeszt szaggatunk? csak milyen tranyó képes ilyenre...
Szevasz. Milyen hullámformára gondolsz? Félszinusz,trapéz,tüske? Terhelhetőség,stabilitás?
Az is működhet, de ha vizet akarsz bontani, akkor kellhet némi áram is, amit Marx úr találmánya ilyen kimeneti impedancia mellett biztosítani nem biztos, hogy szíveskedik. Amúgy nincs semmi bajom!
![]()
Hello Mex, igazából a legjobb nyílván a sinus lenne, de igazából tök mindegy. Tudom-Tudom. Ilyet nem illik mondani.
Mondjuk a blocking oszcillátor (flyback) egy ronda tüskét csinál, és a kimenőtrafó gond nélkül tűri. De tegyük hozzá hogy csak 20khz -en! Mi lenne 160khz-en? Vagy 1600khz-en? Még a négyszöggel is megelégednék. Sőt ![]()
Hello, ki mondta h vmi bajod van?
![]() ![]() ![]() Amúgy most nekem inkább magas feszültség kell mint áram, mert a többi vízbontási eljárással szöges ellentétben nálam a kondik szigetelve lesznek a víztől. Megmondom mért. A többi eljárásnál a kondenzátorok a vizet használták "dielektrikumnak", de mégis folyt az áram a vízen keresztül. És az átfolyó áram bontotta a vizet. Nálam nem fog folyni áram a vízben. A 160khz-es magas feszültség a kondenzátorok között gyorsan változó elektromos teret generál. (remélem jól mondom ![]() rezonancia elméletileg szétszaggatja a molekulát. Eddig az elmélet. Kérdés: mekkorát fog robbanni a ház ha sikerül? ![]() üdv: vb
Neked akkor egy olyan rádióadó kellene, ami 1,6 megán megy és a hangoló kondija pl. a "vízbontó"...
![]() Idézet: „Mivel a frekvencia a víz egyik sajátrezgése a rezonancia elméletileg szétszaggatja a molekulát. Eddig az elmélet.” Mondjuk ez nem igaz, de ettől még jól szórakozhatsz az építés közben. Ha a vízre térerő jut, akkor az vezetni fog, az hétszentség. Ha neked nagy frekis szinusz, AC kell, akkor nagyon egyszerű a feladat, egy kis feszültségű (célszerűen 150, vagy 300 V) ellenütemű négyszöggenerátort kell építened, és föltranszformálni. A trafó induktivitását a víz kapacitásával kihangolod, és szép szinuszos áram fog folyni. Természetesen nem sorkimenővel kell transzformálni, mert akárki akármit mond, itt tisztességes áram fog folyni, amit a sorkimenő képtelen leadni. Pár mA-t tud leadni egy sorkimenő a nagyfesz tekercsen, de 160 kHz-en még annyit sem. Egy ETD49-es ferrit magra tisztességesen megtekerhető.
Hello
Idézet: „Ha a vízre térerő jut, akkor az vezetni fog, az hétszentség.” Tehát te azt mondod, hogy a víztől elszigetelt fegyverzetek között a vízben pusztán a térerősség hatására áram fog folyni. Hmmm... ![]() ![]() De lehet hogy ez jó nekem. Mivan ha ez az áram bontja a vizet??? ![]() ![]() ![]() Amúgy köszi a hozzászólást sokat segítettél. Bár nekem nem AC hanem DC kell, ami lüktet. Gondolom van különbség. üdv. vb ui.: esetleg valami rajz? ![]()
Minden esetben a térerősség hatására folyik áram. Persze ennek van ohmos és kapacitív komponense is, az ionos vezetés ohmos komponenst okoz, a víz permittivitása pedig kapacitívat. Te - a leírásból itélve - kapacitívat szeretnél, ez képes rezonálni, de attól még ohmos komponens is lesz.
Ha elszigeteled az elektródákat a víztől, akkor DC áram semmiképp sem folyhat, ezért írtam, hogy AC kell neked. Éppen ezért az egyenáram sima szaggatása nem is működne. Kapcsrajzot most nem tudok csatolni, nem otthonról írok. A javasolt főbb alkatrészek: TL494, IR2110, IRF740.
Értem. Köszönöm. Sokat segítettél.
Idézet: „de attól még Ωos komponens is lesz” vagyis egy kicsit melegedni fog ugye? az talán nem akkora baj Értem már mi a lényege a dolognak. Akkor majd várom az ominózus kapcsolást.
Itt a rajz. Szinte minden szükséges rajta van (zavarszűrés, segédtáp, zárlatvédelem), de nem méreteztem halál pontosan, hiszen a teljesítményigény és az elektródák geometriája sem ismert.
Az ohmos komponens teljesítménye részben a melegedésre, részben a víz bontására fordítódik. Szerintem nem kicsit fog melegedni a víz, hanem brutálisan, ha elég gyors gázfejlődést szeretnél. Ha mégsem, az maga a csoda.
Jesszus!
![]() Hát nagyon köszönöm. A vízben lévő kondi az az 1nF os kondi ugye? Ott a jobb oldalon a trafó után? Amúgy a geometria úgy néz ki h két acélcső van egymásba csúsztatva (nyílván az egyik átmérője kisebb), a köztük lévő rés kb. 2 mm, a nagyobb cső átmérője a kb 4 cm, és a csövek hossza olyan 30 cm. Az változtat a dolgon ha ebből egy cellában van 7 db? Ja még annyit szeretnék tudni, h ennél az áramkörnél a frekvenciát illetően van valami finomhangolási lehetőség? üdv: vb
ŐŐŐ remélem nem érted félre az előző postomat.
![]() ![]() (az első mondat kétértelmű) mégegyszer nagyon köszönöm a fáradozásodat. ![]() ![]() ![]() üdv: vb
Szívesen. Van lehetőség frekiállításra, a 9,1 k-s ellenállás változtatásával.
A gond az, hogy egy ilyen csőnek vízben kb. 10 nF a kapacitása, ami azt jelenti, hogy 160 kHz-en 1 kV rákapcsolásakor 10 A folyna rajta csupán a kapacitásából adódóan. 7 csövön 70 A.
70A???
![]() Párhuzamos kötésel ugye? Amúgy ez a hatalmas áramerősség mennyire lesz hatással a kapcsolásra? Nem terheli túl? üdv: vb
Anélkül, hogy bárki érdemét el akarnám vitatni, van erről komplett terv. Működőképességét, hasznosságát nem akarom taglalni, de egy rátekintést talán megér.
Bővebben: Link
Óóó jaaaaaj.
Kifelejtettem valamit. Mikor a gáz fejlődik akkor buborékok fejlődnek, vagyis már megváltozik az egész rendszer, és ezért az egészet szakasosan kell működtetni. Ezt úgy tom megoldani hogy a primer tekercs elé beteszek egy Fetet, amit egy alacsony frekvenciájú négyszög hajt ugye?
Hello!
Ismerem, rengeteg ilyet átnéztem. És én nem ilyet akarok, hanem nagyon hasonlót. Csak a működési elve más egy kicsit. ![]() de azért köszi.
De, ez rettenetesen sok áram. A primeren pedig még sokkal több, kb. 500 A folyna, ha ez egyáltalán lehetséges lenne. 5 A-es biztit rajzoltam a primerbe, mert ez biztonságos. Max. 20 A-ig el lehet menni optimális esetben. A kapacitív áramot elvileg ki lehet kompenzálni egy párhuzamos tekerccsel, de ekkora áramnál ez nagyon komoly feladat, és csak kb. 98 %-ig sikerülhet a legjobb esetben. Vagyis 1400 W így is elvész.
Idézet: „És akkor ETD49 -es magra tekerjem ugye?” Az egész célkitűzést teljesen újra kell gondolni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |