Engem nem a megvalósítás érdekel, csak, hogy hogy néz ki a függvény. Sima szinusz nem jó, már próbáltam. Kb. úgy néz ki mint az egyutas egyenirányítás tehát ilyen szakaszos, persze a negatív félhullámok is megvannak, csak a nullátmenet nem egy pontban van illetve az amplitúdó kisebb. Csak próbáljátok ki. A sima szinusz függvény nem jó megoldás.

Van itt egy értekezés a szinusz programozásáról: Bővebben: Link.

Képet esetleg nem tudsz mutatni az eredményről (kimeneti jelalakról)?

Amint időm engedi összerakom a régi programot és felteszem. De ha belegondolsz és megnézed a 3 fázisú szinuszt és minden fázis egy egy félhidat reprezentál és a pozitív csúcsérték +1 jelenti a 100% kitöltési tényezőt azaz a felső kapcsolóelem nyitva van a -1 amikor az alsó. Ekkor ha két fázis feszültségkülönbségét nézed a maximális csúcsérték akkor jön össze ha +1 és -1 van egyszerre azaz a felső és az alsó kapcsolóelem is be van kapcsolva. Ilyen a három fázisó szinusznál nincs csak kb. +1 és -0,8 valamennyi. Majd holnap szebben és érthetőbben is megfogalmazom.

Maszek frekiváltó(?) Én is csináltam ilyesmiket pár éve... Itt a H.e.-n anno, sokat értekeztünk róla. A végső bevált megoldás egy intelligens modul és egy MC3PHAC (Motorola) lett. Az intelligens modul. -Mitsubishi, 6-30$-ig rengeteg a választék régebbi szériákból.
Pl. PS21564, (0,55KW-ig) PS21869 (2,2KW-ig) stb... én ezeket használtam. Az MC3PHAC ez komplett meghajtó, amit emlegetsz, pont oda való, már nem igen kapható, mert minden gyártó saját maga fejleszti magának mikrokontrollerbe. Egy orosz projektbe PIC16F628A-val is volt egy megoldás, egyszerűbb feladatokra az is megfelel. Ezt is megszellőztettem itt valahol, a hex-file is megvolt hozzá. Egyéb: A kérdezett "hangok" azok a tényleges vivőfrekinek a hangjai. Ha emeled 8-10-15Khz-re, akkor nem fogod hallani. A végfokozat előtti integráló/szűrő tag helyes megválasztása is fontos ebben a kérdésben.

A modult inkább hagynál, most nem is ezekkel van a problémám, de a "végfokozat előtti integráló/szűrő tag"-ra kíváncsi lennék ez mit takar és hol helyezkedik el pontosan?
A 8-10kHz-sem fogom már hallani? Nem tudom mennyit módosít a vivőfrekin a motor, de a simpla 15-16kHz-es búgások az őrületbe tudnak kergetni. (Főleg a kapcsitápoknál amikor kicsit leereszkedik, a freki a száradó kondik miatt.)

Általában 4 kHz PWM alapfrekit használnak, illetve erre van beállítva a legtöbb gyári frekiváltó.
Találkoztam már 2 Khz-el is. na ez nagyon szörnyen szólt. Amiről beszéltem, azt megtalálod az fentebb említett alkatrészek adatlapjaiban, nem akarok egy két mondatot kiragadni, mert nem lesz teljes...

A végfokozat előtti integráló/szűrő tagot nem találtam meg, az adatlapokban. Erről még nem hallottam, vagy legalább is nem így. A végfokozat előtt lenne ilyen szűrő?
A 9,6kHz elég szörnyű sípoló hang nem hangosannyira, de ez a magas sípolás az őrületbe kergetne. A 4,8kHz is elég zavaró, nyilván a >19kHz lenne ami kb. néma, de a kapcsolási veszteségek kicsit nagyobbak, bár szerintem 2-2,5kW alatt nem lenne vészes. 4khz alatt még nem hallottam.

Pl: a ps21564P gyári adatlap utolsó oldal. Azok az alkatrészek amikből mind hármas csoport van... Ezekről beszéltem. Én gyakorlati jelenségről beszéltem a frekiváltóknál, a beállított bázisfrekvencia kapcsán... Más... A függvényről kérdeztél pár nappal ezelőtt. Olyan PWM típusú jelsorozat, aminek az effektív értékét figyelembe véve szinusz hullámot kapsz. Lényegében a melléklet... 3x és 120 fokkal elcsúsztatva egymáshoz képest. (a teljes kép 360 fok)

Ez a legegyszerűbb, nem túl hatékony módszer. Vannak sokkal jobbak.

Ezekkel nagyobb az elérhető feszültség:
http://www.infineon.com/dgdl/AP1609710_different_PWM_for_three_phas...f20453

De van még jobb, aminél ráadásul a kapcsolási veszteség is csökken. Linkeltem már ide a fórumra, de most nem találom.

A szinuszhoz ugyan azt tudnám mondani mint Pafi az alapszinusszal az a baj, hogy két fázis között az amplitúdó maximuma az eredetinek csak 80 valahány %-a. Erről akartam egy képet csinálni gulyi88-nak is, de végül nem volt kedvem előkaparni a régi alapszinuszos programot, fene tudja már hol van.
Megnéztem az adatlapot, ha az R1 és C5 az a szűrő amit mondtál, akkor az csak az áramméréshez használt söntnél van csak betéve mint egy aluláteresztő szűrő a zavarjelek kiszűrésére, de ennek csak a túláram/zárlatvédelmi szempontból van jelentősége. Persze lényeges, de a végfokozat működésére nincs hatással, legalább is normális üzemi körülmények között.

Igen ezeket ismerem, nyilván a háromszög jeles szinuszból mintavételezéses a legjobb ezek között, de próbáltam már sima "kiszélesített" szinuszt is, már az is elég jó közelítéssel hozza a szinuszhoz hasonló jelalakot, de a tuti egy speckó függvény, 19,6kHz-en abból dolgozok. Nagyon pontos és szép szinuszt generál, csak kell a megfelelő elemszám hozzá. Ennek még megvan az az előnye is, hogy a 3 félhídból az egyik mindig teljesen nyitva van (vagy az alsó vagy a felső ezek váltogatják egymást) lehet erre gondoltál. Egy nagy baja van, hogy a szinkronizálás hiányára nagyon érzékeny, vagy ha a meghajtóelemek között van némi eltérés késleltetésileg szintén kicsit torzít, de mint mondtam 19,6kHz-en jól muzsikál, 4,9kHz-en már vannak vele gondok, főleg 70-80Hz fölött. Ezért akartam mást keresni helyette.
Bár az az igazság, hogy nekem a 4kHz sem tetszik, elég sípoló a 9,8 pedig kifejezetten idegesítő. 4,8 alá nem mennék olyan csúnya lesz a szinusz. Úgyhogy valószínűleg tárgytalan már szinusz függvény készítés. Jó lesz nekem a 19,6kHz 2-2,5kW alatt az a kapcsolási veszteség nem annyira vészes, a néma motorért cserébe. Főleg zárt helyiségben viszonylag kisebb térben.

Ja értem már mi a gond.
Az hogy az adott közbensőköri feszültségből korlátozott aplitúdójú fázis feszültséget lehet csak csinálni. Ennek a vonali feszültségét nézzük az mindig kisebb lesz mint ami kiférne az adott közbensőköri feszültségből (Ha az egyik fázis éppen a csúcson van, akkor a másik két fázis éppen metszi egymást, tehát nem negatív csúcson van.)
Erre találták ki a 3. harmonikus hozzáadását, mivel az a jelalak csúcsértékét lejjebbhozza ("trapézosítja" a színuszt), és ha csillag kapcsolású a terhelés, akkor nem hoz létre áramot a terhelés irányába (Delta terhelés esetén lehet hogy nem jó).
Így az alapharmonikus feszültség magasabb értékű lesz, mint ami amúgy (tisztán szinusz jelalakkal) kijönne az adott közbensőköri feszültségből.

Igen ez volt a probléma csak legutóbb amikor leírtam elég késő volt, azóta meg hanyagoltam, mert sikerült megkerülnöm a dolgot. Amúgy a pices topicba feltettem azt a függvényt amellyel meg lehet csinálnia normál szinuszt teljes amplitúdóig.

Amúgy a TLP250-es mekkora bemeneteti feszültségig érdemes vagy lehet használni? Jelenleg 230V a betáp, de elvileg 630V Vp-ig lehet használni, bár nem minden adatlap fogalmaz egyértelműen.
Gondoltam ki kellene próbálni 3 fázisú betáppal is kérdés, hogy bírni fogja e.
A másik kérdés, hogy szerepel az adatlapban az a bizonyos V/usec érték ami a feszültségváltozás maximális sebességére utal. Az nem világos, hogy lehet kitalálni, hogy egy adott 3 fázisú félhídrendszerben milyen gyors ez a változás? Mérjem meg szkóppal pl. 50-80V bemeneti fesszel a félhidak változási sebességét? Gondolom terhelés hatására csak nehezebben kapcsolnak ki az IGBT-k, így a kapcsolási sebesség meghatározható (még némi tartalék is marad). A feszültség meg adott vagy 320V vagy 560V +- valamennyi.

A TLP 250-est használták 400V-os frekvenciaváltókban.
A kapcsolási sebesség elég sok mindentől függ. IGBT-kel biztos nem fogsz a határérték fölé menni, de FET-ekkel nagyon gyorsan lehet kapcsolni.
A TLP250-es kifutó típus, új tervezéshez már nem ajánlott.
Továbbá a 19,5kHz-es vivőhöz nem a legjobb választás, ha kihasználod az 1A-es áramcsúcsokat, mert 25kHz a megengedett maximum.

Megadnák a linkjét a helynek, ahová feltetted a függvényt, amellyel meg lehet csinálnia normál szinuszt teljes amplitúdóig?

Nem vagyok biztos benne, hogy 400V-os rendszernél nem tudnék fölé menni, inkább megbizonyosodnék róla. +15V -12V-tal kapcsolgatom az IGBT-ket.
Tudom, hogy 25kHz a maximuma ekkor kb. 1A-t tud 15kHz és az alatt van 1,5A szóval valahol a kettő között vagyok most. Egyébként a 5000V/usec-et annyira azért nem nehéz átlépni, ha kb. 880nsec-nél gyorsabban történik az átváltás máris túlment az 5000-en. Azért 880nsec elég sok, most pl IRG4PC30UD-kat hajtok szerintem simán átlépném a határt valamelyik 1200V-os UD-s IGBT-vel.

Egyébként én így találtam meg.
Kifejezetten ez alapján készítettem el én is, de itt van.

Egyébként annyit még észrevettem, hogy kicsit jobban rezeg a motor a frekiváltóval mint hálózatról. Az okában még nem vagyok biztos csak tippelnék, de talán egy L-C szűrő jót tenne, bár lehet más oka is.

Nekem nem jön ki, hogy 880nsec-nél elérné a meredekség 5000V/usec-et. Ahhoz szerintem 100nsec-kel kellene kapcsolni 500V-os DC fesz mellett, ha a kapcsolást lineáris lefolyásúnak tekintjük.

Ok-ok, egy 0-val kevesebb. De azért még összejöhet kikapcsoláskor ha a motor induktív árama áttölti a félhíd kapacitását, valami ilyesmit mondott lorylaci. Még utána nézek pontosan, hogy is van ez, de maximum egy R-C szűrővel az IGBT-kel párhuzamosan lehet kicsit lassítani a kapcsolási sebességet, ha úgy alakulna.

Február 26-án neked írtam ezt a linket oda ahol kérdezted (elektronikában kezdők...), benne az ideális moduláló jellel (25. oldal), de nem kaptam rá választ:

http://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:352816/FULLTEXT01.pdf

Jelenleg nem elérhető, de tárolva van itt:
https://web.archive.org/web/*/http://www.diva-portal.org/smash/get/diva2:352816/FULLTEXT01.pdf



Nem tudom ezt miként lehetne érteni. Már a háromszögjeles mintavételezés is alig érthető, de hogy ez legjobb lenne, az számomra feldolgozhatatlan. Milyen szempontból?

Bocs, nem kaptam értesítés, hogy jott volna válasz a kérdésemre és az a topic eléggé pörög, így még ha fel is néztem valószínűleg nem vettem észre a válaszod, de most visszakerestem.
Ha elérhető lesz megnézem a linket, kíváncsi vagyok rá nagyon.

A másik kérdésedre a válaszom, hogy túl hamar akartam reagálni és akkor még nem olvastam el figyelmesebben csak futólag megnéztem az ábrákat. Utána nem sokkal megnéztem jobban is, de már nem akartam kijavítani magamat egy másik hozzászólással, de igazából arra gondolhattam, hogy a háromszögjel és a PWM-es szinusz jel komparátoros hasonlítása lényegében az mintha adott időközönként mintavételeznénk a szinuszból. Csak a leírásban komparátorral, de ha jól emlékszem megemlítik, hogy mikroprocesszorokkal már nem is kell komparátor hanem adott időközönként mintavételeznek. A legjobbat a jelalakra értettem ennél a legszinuszosabb vagyis ennél tényleg szinusz a kimenet. A többinél kompromisszumos megoldások vannak, ha jól emlékszem azokkal nagyobb kimeneti feszültség érhető el, mint a háromszög+modulált szinusszal. Az az igazság azóta nem néztem bele szóval ha most is elírtam valami bocs, csak emlékezetből írtam ezt is, most már más dolgok foglalkoztatnak. Szerintem ezek a megoldások nem számítanak a legtökéletesebbnek legalább is ahhoz képest amit linkeltél (ha sikerül megnéznem valamikor).

Egyébként egy másik kérdés:
Teszt közben történt egy kis galiba az IGBT-kel mivel +15V -12V-tal kapcsolgatom őket, így a meghajtók közvetlenül nem kapják meg a földet hanem a 27V-ot "látják" a tápjukon. A lényeg, hogy a földet külön vezetékkel kötöttem oda az IGBT-k source-jához. Na azt történt, hogy menet közben sikeresen elszakadt két felső IGBT vezetéke ami a földet biztosította a source-nak. A végeredmény hogy mind a 6 IGBT kilehelte a lelkét.
Most az érdekelne, pontosan mi történhetett és ki lehetett volna e védeni valahogy? (Persze nem a vezeték elszakadás kivédésre gondoltam, mert azt meg tudom oldani.)
Sejtésem szerint a két felső gate átüthetett vagy bekapcsolva maradt, de felmerül bennem a kérdés, hogy a harmadik félhíd miért ment tönkre. Esetleg a tápok galvanikus leválasztásával is lenne valami gond? Egy trafóról megy 4 külön szekunderről (egyutas egyenirányítás, stab + ami kell).
A tönkrement IGBT-knél az mérhető, hogy minden kivezetése (g,d,s) rövidzárba ment át.

Én ilyeneket használok izolált meghajtásra esetleg próbáld ki:

Bővebben: Link

Egyébként ha jól tudom Cegléden van Infineon gyár, van valami mintabolt vagy valami ahol viszonylag olcsón lehet venni cuccokat kisebb mennyiségben?

Szia!
Nincs Cegléden mintabolt, IGBT-modul gyár viszont van.

Bővebben: Link

Nekem van a 1EDI60N12AF típusból ha ki szeretnéd próbálni tudok adni mondjuk az drágább mint a 20-as de az minimum 6A-es

Kár, hogy nincs.
cimopata:
Egyébként a 1EDI20N12AF adatlapjában a 12 oldalon, hogy jön ki, a +12V és -8V?
Mert a két 1µF kondi jó esetben is féltápra állítja be a földet.
Így esetleg +-10V lehetne a source-hoz képest a gate.

Ma rendeltem egy-két dolgot a Farnell-től, láttam, hogy van még náluk MC3PHAC (45db)
ezzel könnyedén meg tudod izlelni a saját frekiváltó "ízét". Anno zacskószám dobáltam a kukába a hozzávalókat mig a zseben elég lapos nem lett...Ez segített...meg a PS21564P modul,
szinte elsőre...ez olyan egyszerű mint a faék...

Kösz, de inkább maradok a rögös úton a diszkrét alkatrészeknél. Most inkább a tanulás/fejlődés a cél, mintsem, hogy összedobok 2-3 modult és már kész is. (Nem beszélve, hogy könnyebben a tetszésem szerint tudom fejleszteni, alakítani a dolgokat.) Egyébként már ment a gépezet, amíg nem történt az a bizonyos gikszer. Pár hét múlva rendelek új IGBT-ket addig javítok a dolgokon, hogy ne történjen meg legközelebb. Addig is az áramvédelmet kellene megcsinálni végre és akkor már bolondbiztos lenne. Csak rendeltem pár teljesítmény ellenállást a Conradtól, de sajnos nem tudtak számolni, így hiányos csomagot küldtek, úgyhogy amíg megy a reklamálás addig nem haladok.