Szia!
Nem írtad a frekvenciaváltó gyártóját és típusát. A legtöbb gyártó a készülék manualjában ad konkrét javaslatot a telepítésre, a javasolt védelmekre, sokszor még a kábelek elhelyezésére is. Szerintem első közelítésben arra kellene támaszkodnod. A technológia, a biztonsági elvárások (vészköri, üzembiztonsági elvárások, előírások) ismerete nélkül teljes választ egyébként nem nagyon lehet adni.
A frekvencia váltót tápláló hálózat impedanciája fontos lehet, amikor a védelmet kiválasztod, de a frekvencia váltó megtáplálása szempontjából nem a legfontosabb kérdés. Ha ezt illesztik (fojtó tekercs, saját transzformátor), azt inkább a terhelő áram torzításának csökkentése érdekében teszik.

Ez már inkább a villanyszerelő fórumra való! Mit jelent a 200kW-os frekvenciaváltó? Hogy 200kW tengelyteljesítményű motort hajt? Mert akkor kapásból majdnem 400A-el számolhatsz, ami nem mindegy, ha 400A és 630A-es megszakító között kell döntened.

Én megszakítópárti vagyok. Ez szerencsére még nem egy nagy teljesítmény, de 300A-tól felfelé eléggé határeset, hogy párhuzamos kábeleket kell-e használnod. Ajánlom figyelmedbe az NSGAFÖU 1,8/3 kV kábelt, ezt sokkal egyszerűbb hajtogatni és lényegesen jobban terhelhető, mint például egy NYCWY, de nem alkalmazható bárhol mert nem szilikonmentes. De ha kültéri trafóházból messzire kell vinni a delejt, akkor szerintem mégis jobb a többeres földkábel. Én koncepció szintjén a kettő párhuzamos NYCWY 3x120/70-es kábelt céloznám meg, ha beköthető a frekiváltó oldalán is és valóban a 400A körül járunk.

A biztosítóval az a baj, hogy azt nemcsak kábelenként kell tenned, hanem a végponton is illik azzal fogadni a kábeleket. Ez meg sokszor csak egy különálló fogadószekrénnyel valósítható meg. Sőt három párhuzamos kábeltől már nem kerülheted ki, mert a végponton egy kábel zárlatakor kettő táplálja be, vagyis képesek leégetni.

Ilyen keresztmetszeteknél már fontos tudni, hogy egyáltalán mit képes fogadni a frekiváltó, milyen keresztmetszetig és hány kábelt lehet egyáltalán belekötni, mert a sok kábelvég és a testes saruk helye és a gyári furatok száma sokszor korlátozott.

Amúgy nem karcsú kicsit a 160A-es biztosító? Ez már NH2 kategória (még párhuzamos kábeleknél is minimum NH1), ha nem NH3.

Köszi a választ! Igazad van, ABB-nél már láttam ilyet, csak a Danfoss-al még nem volt dolgom és nem is kerestem pedig lehet, hogy van.
FC302N200 a többi kód magyon nem számít a kérdést nézve
302N200T5E20H2XGCXXXSXXXXAXB2CXXXXDX ez a teljes kód

Fu. Először is ezer köszi. NASGAFÖU-t ismerem köszi, adott esetben nem félnék érte nyúlni, jó cucc.

Teljesítmény: úgy tudom igen, tengelyteljesítmény és igen 400A. Vagyis felvett teljesítmény ami a sales szerint katalógusból kinézve kevesebb mint 400A, (385A).
Például ilyen esetben vállalható még a 400A, vagy felejtős és kell a 630-as védelem a frekiváltó szekrényében a kábel fogadásánál?

Hogy érted, hogy megszakító párti vagy? Mi az ellenfél, a szakaszolható-biztosító (tehát vagy megszakító, vagy késes biztosító?)

Betáp kábelezés egyébként valószínűleg nem a mi részünk lesz, hanem alvállalkozó. De szintén köszi a tippet, érthető a 2 párhuzamos előnye.

Azt írod: A biztosítóval az a baj, hogy azt nemcsak kábelenként kell tenned, hanem a végponton is illik azzal fogadni a kábeleket.
Ezt úgy érted, hogy nem csak leágazásonként kell a leágazáshoz védelem, hanem a kábel túlvégére is az általad említett pontok miatt? Ha igen, akkor világos.

Igen, a frekiváltót is ellenőrizni kell majd!

A 160A-es karcsúságát mire érted? Ha a siemens (második projektemlítés nsx630-al), ott cseréltem mert rossz volt a link

Nagyon köszi a tartalmas választ neked is. Ha megengednéd, kérdeznék majd még ebben a témakörben tőled is
Sajnos ezen a területen kezdőként nem könnyű autodidakta tanulni...

Ez már nem kis munka. A legjobb ha a tervező mondja meg hogyan kell, sőt tervet is ad róla... vagy nem terjedt ki a megbízása erre? Én ritkán látok el frekiváltót ilyen nagy teljesítményben, mert azok általában épületautomatikához tartoznak és külön automatikai elosztóból kerülnek ellátásra, ami meg nem az épületvillamossági szakághoz tartozik. De hőszivattyúknál sem szokott gondot okozni sem a biztosítós, sem a megszakítós leágazás.

Azért alkalmaznak a legtöbbször olvadót mert lényegesen olcsóbb. Ha például sok pár 10kW-os frekiváltó megy egy szekrényből, akkor az eredő nagy teljesítményű betáp miatt a szekrény zárlati árama könnyen lehet 20-30 kA a fő sínen, főleg ha a trafók körüli helyiségekben van. Ha erről akarsz leágazni 63A-es kismegszakítóval egy 30kW-os géphez, az igencsak robosztus lesz, bírnia kell a 30kA zárlatot, sőt az már egy visszabutított 100A-es kompakt megszakító. Ellenben egy sínrendszerre ültethető olvadós foglalat sokkal olcsóbb és röhögve bírja minimum az 50kA-t.

A megszakítót úgy értem, hogy mondjuk kültéri elosztószekrények ellátásánál és nagy távolságoknál tökéletes az olcsó olvadóbiztosító is, van kettő-három a kiinduló elosztóban és kettő-három a fogadó elosztóban, minden kábel külön biztosítva, én így szoktam tervezni. De találkoztam már olyannal, hogy a végponti elosztónál egy izmos wago sorkapocsban egyszerűen csak párhuzamosítva volt két kábel.
Viszont egy főelosztónál már rég meghaladta a technika, hogy olvadóbiztosítókkal legyen telipakolva, ebben az esetben többségében megszakítós leágazásokat szoktam csinálni ha a költség engedi. Sőt van amelyik beruházó kimondottan kéri, hogy csak megszakítós leágazások legyenek (nem kell az olvadót keresgélni, ha elszáll a fél gyár, na meg nem kell egy tonna áramváltót beépíteni mindegyik leágazáshoz külön-külön a méréshez, mert van opció a megszakítókban történő mérésre és buszos adatgyűjtésre). De találkoztam olyan egyedi esettel is, ahol alapvetően olvadós leágazások vannak és csak úgy engedték volna a megszakítót, hogy előtte olvadó van beépítve hogy leválasztható legyen, mert hogy a megszakító "nem olyan megbízható" és ha meghibásodik, akkor az egész szekrényt le kell kapcsolni a cseréhez (kiemelt betápos volt).

A megszakító másik előnye, hogy ha valami tisztességesebb elektronikus kioldót választasz bele (szerencsére ez is tetszőlegesen cserélhető általában) a sima termo-mágneses kioldóval szemben, amin összesen van egy tekerő meg max Inx0,7-re lehet visszavenni, akkor sokkal részletesebben paraméterezhető a kioldási karakterisztika, az indítási áramlökés tűrése is, mondjuk frekiváltónál ez kevésbé érdekes.

Párhuzamos kábeleknél a távolság sem mindegy, minél nagyobbról beszélünk (100m-ek), annál valószínűbb hogy igen egyenletes lesz az áramok eloszlása (ez ugye a vezetőképességekkel lesz arányos), de beleszól kicsit az impedancia is, még a kábeltálcán történő erek elrendezése is számít ha erenként különálló kábelekkel van megoldva (szabvány ad útmutatást az elrendezésre). Ha viszont 5m ez a szakasz, akkor ott sokkal jobban számít, hogy Dezső centimétere pontosan tudja behúzni és levágni a kábeleket vagy az egyik 40cm-el rövidebbre sikerült (célszerű behúzás előtt a végleges hosszra vágni ilyen kis távolságon.)

Köszönöm a válaszod, nagyon hasznos infók számomra!
Motor adatlapját feltöltöm azért, hátha érdekes

Közben ehhez annyit, hogy a High Overload az 150%-os túlterhelés 60 másodpercig, az ehhez tartozó áram ezért 381A, ami azért alacsonyabb mint a Normal Overload, mert ott csak 110%/60s-os túlterhelés megengedett, ezért az meg lehet magasabb névleges áramú üzem.
Kicsit kicsavart de érthető.
Az 1 perces túlterhelések 10 percenkénti ciklusokban értendőek, minden 10 percből 1perc lehet HO vagy NO üzem.

Frekvenciaváltó

Ha már ilyen nagy teljesítményű témáról van szó.
Csupán érdeklődési (kíváncsi) szinten kérdezem. A villanymozdony is egy nagy teljesítményű frekvenciaváltó? 1 ről 3 fázisra? Ha buta kérdés, bocs!

A modernebbek igen, sőt a jobbféle villamosok is.

Köszönöm!

Belenéztem egy külsős által készített automatika tervbe és abban ilyen Danfos FC302 hajt egy 160kW-os motort, azt elintézték 1db NH2/300A leágazással és 1x4x185-ös kábellel (3F+PE). Típus nincs rajta, de a N160 típus lehet HO üzemben, vagyis 304A bemenetivel. Ebben a tartományban az olvadó egyezményes nem kioldó árama 1,2x-szeres, azaz 360A-ig terhelve biztos, hogy nem fog kiolvadni minimum 3 órán át.

Ebben a dokumentumban a 123. oldalon vannak opciós kiegészítő védelmek és eszközök a frekiváltóhoz. Azt említetted, hogy benne is van biztosító, az milyen típusú? Ez elég fontos infó lenne. Valamelyik kiegészítő hozzá építhető modul által vagy fixen bele van építve valami alapból?
- 10.7.1 Panel fuses: Mersen NH3AGG50V630 630A gG olvadó
- 10.7.2 Contactor switches: 400A
- 10.7.3 Fusible disconnector switches: ABB OS630D30P 630A olvadós szakaszoló
- 10.7.4 Non-fusible Disconnect Switches: 630 A/600 V
- 10.7.5 Molded-case Circuit Breakers: ABB T6L800T 800A/600V

A mellékelt táblázatban opciók is vannak olvadóbiztosítókra. HO üzemben 381A, NO üzemben 463A a folyamatos bemeneti áram. Maximum 2 párhuzamos 185-ös kábelt tudsz bekötni (56.o.). A mellékelt táblázat szerint maximum 630A-es betáp biztosítás engedhető meg.

Nem látom nagyon, hogy tartósan miért is vehetne fel sokkal nagyobb áramot, van aki 1,5-ös szorzót használ a védelem kiválasztásához. Ráadásul a motorod névlegesen 339A-es, aminél még így is bőven többet tud ez a frekiváltó, szerintem elég lett volna hozzá az N160-as is.

De legyen, lőjünk kicsit fölé, szerintem elfogadható megoldás ha 2db NH2 250A-es biztosítóval látod el. Általában a kábelterhelhetőség elhelyezési szorzója 0,7-0,8 közé adódik (minden egyedi esetben ellenőrizni kell), vagyis legalább 250A/0,8=313A alapterhelhetőségű kábel szükséges. Ehhez legközelebbi nagyobb a NYCWY 3x150/70 vagy NYY 4x150, ami megfelelő lehet (326A). A kétszer 250A-el így is a max 630A-es betét alatt vagyunk, kérdés hogy milyen típusú kell.

Nem lenne rossz, ha a frekiváltót védené egy igen gyors félvezetővédő is. Az megengedett, hogy a frekiváltóhoz közel aR típusú olvadó le legyen fedve még egy teljes tartományú gG-vel. Tehát szerintem járható út, hogy alapvetően a kiindulási helyen csak a vezetékvédelemmel foglalkozol és bekerül egy-egy 250A-es gG/gL betét a kábelek elé.
Az pedig további biztosítás, ha a frekiváltóhoz van a 10.7.3 pontban szereplő biztosítós szakaszoló, amibe bele lehet tenni az aR típusú betétet.

Ebben a doksiban a 12. oldalon már gyors betéteket ajánl pl. a Bussmann 170M4016 630A aR-t.

Application Note for FC 100, FC 200 and FC 300 Fuses and Circuit Breakers

És hogy működne is mindez, vagyis több betét egymás alatt? A mellékelt kioldási karakterisztika alapján a sárga egy 630A-es aR, a lila meg egy 500A-es gG a 2x250A helyett. A gyors betét a tartományában mindvégig gyorsabb, vagyis elvileg szelektív is a rendszer, előbb olvad ki a gyorsabb közvetlenül a frekvenciaváltónál. Nem látszik nagy különbség, de jobban korlátozza az átengedett energiamennyiséget, ami károkat okoz.

Ezen kívül ellenőrizned kell a kábelt melegedésre az elhelyezéstől függően, a frekiváltónál kialakuló zárlati áramot, és a hibavédelmi lekapcsolást, vagyis a frekiváltóig mért hurokimpedancia maximális megengedhető értékét (trafó, fázisvezetők és PE visszavezetés), amit a biztosítók értékei és a kioldási szorzó figyelembevételével kell számolnod.

Amúgy megoldható egy NSX630-as megszakítóval is, úgy hogy két párhuzamos kábellel mész el róla.

De ez a kérdés megérne egy bejegyzést a villanyszerelő fórumon is, érdekel mások mit látnak értelmes és szükséges megoldásnak.

Csak neked, csak most előtúrtam a rajzát.

Vao, ebből lehet kezdeni tanulni! Hálás köszönetem a kimerítő válaszért!
Nem mondom, hogy nem lesznek még kérdéseim, de előtte járjuk akkor körül azt a megszakítós kérdést!
Ha belinkelem oda ezt a hozzászólásod és hogy ők mit gondolnak, az megfelelő lehet?

Bemásolhatod nyugodtan. Max hozzászólok ott is, ha van valami.
Nemcsak a forgalmazó tud segíteni, hanem a Danfossnak is van magyar képviselete, van műszaki tanácsadó, megkérdezheted őket is az adott motorhoz történő frekiváltó kiválasztásáról vagy erről a védelmes témáról az adott készülékhez, mert a különböző irományok is tudnak zavart kelteni lsd. a linkelt két dokumentumban a sima 630A gG és a 630A aR gyorsra tett javaslat.

Azt említetted, hogy benne is van biztosító, az milyen típusú? Ez elég fontos infó lenne. Valamelyik kiegészítő hozzá építhető modul által vagy fixen bele van építve valami alapból?
Úgy mondta az értékesítő-tanácsadó, hogy kérhető hozzá, de akkor csak ők tudják cserélni mert bontani kell, csavaros elektronikus típusú. A típust nem pontosította.
A regisztrációra még várnom kell...

HART-I910

Szép napot.
Szeretnék beüzemelni egy frekvenciaváltót, de Samsung, és nincs róla teljes dokumentáció.
(Egyébként egy klímában van, kompresszort működtet)
Hart IC-ről ez csak feltételezett lábkiosztás (másik fórumról, nem official).
Pss25sa2ft pedig a meghajtó IC.
Felteszek pár képet, hátha valakinek ismerős, vagy hasonlít.
3 vezérlőjel megy rá, egy TX, RX és egy INV/SMPS Signal. Némi kutatás után arra gondolok, hogy nekem csak az utóbbi kell.
Azt szeretném tudni, hogy egyszerű DC, vagy PWM vajon?

Hálás köszönet előre is a segítségért!

Lekövetve: a Main Unit processzorától, a D1 lábról egy KID65003AP inverteres IC-re megy, azon keresztül 12V jel megy a frekiváltó panelra, az INV/SMPS Signal lábra. (persze most nem, mert nem indítja)
Gondolom, PWM lesz, másképp hogyan tudná, milyen teljesítménnyel kell mennie.

Nem tudom mi a cél. Kiszerelve magában akarod elindítani, vagy nem működik és javítani szeretnéd, de minden bizonnyal a fő kontroller és az inverter kontrollere az RX/TX soros vonalakon kommunikálnak, hogy milyen fordulattal kell üzemelni. Az INV/SMPS szerintem csak egy plusz engedélyező láb vagy ilyesmi. Azzal magában nem fogsz kezdeni semmit.

3F IGBT híd

Sziasztok!
Hoztak hozzám egy kinyírt frekiváltót. Bizonyítottan az történt, hogy a 3F hálózat és a motor bekötését felcserélték. A 3F IGBT híd természetesen elszállt. Típusa : CP5TD1-24Y. Próbálok találni a neten beszerzési lehetőséget, de többnyire csak -24A végűek vannak. Azt persze sehol nem találom, hogy mi a jelentősége a 2 betű eltérésének.
Másrészt megkérdezném a kollektív tudást, hogy vajon az IGBT modul vihetett-e mást is magával a halálba, vagy remélhető, hogy a modul cseréje elegendő?
Ha esetleg valakinél akadna eladásra ilyen modul, érdekelne az ajánlata.
Kösz, üdv!

Ez gondolom megvan.
Mondjuk ez alapján legalább lehet méregetni...

Volt hasonló esetem, de már nem emlékszek a pontos típusokra. A modullal együtt a meghajtó százlábú (talán 40) chipet is cserélni kellett. Valami IR...
Abban is Mitsubishi volt a modul.

Kösz mindkettőtöknek (Gafly-nak is). Az IGBT modul úton van. Ha megjön, cserélem és beszámolok az eredményről.
Az még mindig kérdés, hogy a 24Y és a 24A végűek miben különböznek. Jaj de utálom, hogy az ehhez hasonló kérdéseket a gyártók szinte mindig titkolják...