A gyártónak mindegy melyik szerszámok gyártanak ilyet vagy olyat. A hatlapfejű kulcs könnyebben átfordul, lekerekedik, csavarluk kerekedik, a csillag már sokkal nehezebben fordul át. Átfordulásra azt értem, amikor csavar áll, kulcs a következő helyzetébe tud menni anyagdeformáció segítségével.

Ennek megakadályozására létezett valaha (szerintem még a torx előtt) az ábrán látható megoldás.
A piros vonal a kulcs formája, a sárga körök az anyagátfedést mutatják.
Valamiért azonban nem terjedt el.

Nem tudom, de talán azért nem terjedt el, mert csak 4 helyzetben azaz 90 fokonként lehet beletenni a csavarba a szerszámot. Ahol csak oldalról lehet hozzáférni, és helyhiány miatt csak 90 foknál kevesebbet lehet elfordítani, tehát nem lehet következő fogásra betenni a kulcsot, ott problémás. Sokszor a racsni nagy feje sem fér be. A Torx -nál 60 fok.

Csak a torxról kerestem képet, amikor még a magyarázó ábrát is feldobta a google.
Ha megnézed a torx azért is sokkal jobb, mert azonos nyomatéknál nagyobb érintőirányú, és kisebb sugárirányú erő lép fel, azaz kisebb eséllyel nyalja el a fejet.

Cserébe nehezebb kitakarítani, hogy beledugd a szerszámodat.
Valamit valamiért

A torxról mindig azt hittem, hogy azért alkalmazzák, hogy a laikusok ne férjenek hozzá, mert nincs minden háztartásban hozzá csavarhúzó.
Aztán az elmúlt években megfigyeltem, hogy amíg ~20 csavart sikerült elnyalnom, annak ellenére hogy volt megfelelő szerszám (többnyire berohadtak), ebből 16 volt kereszthornyos vagy philips, 2 lapos és 2 imbusz, míg 0 darab torx.
Azóta gondolkozom rajta, hogy az érzékeny csavarokat, különösen amik tönkrementek, nem azonos típussal fogom pótolni, hanem torxal.



Kiegészíteném még a felsorolt dolgokat a zsugorcsővel.
Az emlékező műanyagot is az egyik űrszondához fejlesztették ki, és a zsugorcső is egy ilyen emlékező műanyag.

Mert már kétszer is felmásztam rá, és még dobogtam is közben.
Nem mellesleg, kutya nehéz összeszedni olyan tíz embert itt a fórumon, aki hajlandó egy adott időpontban megjelenni, és a nevét is adja. Na, egyik sem HE szervezés volt (pont ezért)

Tudod, ezen a fórumon vannak értelmes emberek és lehet bőven tanulni is.
Ezért is vagyok (még) itt. Mármint tanulni, mielőtt még...

A gépi behajtású csavarfejeket azért is csinálják különböző fajtájúra, mert nem mindegyiket kell nagy nyomatékkal meghúzni. Például a gipszkarton csavar azért PH fejű, hogy ott nagy nyomatéknál nem marad a helyén a csavarhúzó. Tehát nem csak a gép nyomatékszabályozója szabályozzon, hanem a szerszám is. Persze ez szerszámkopást is okoz. De gipszkartonnál egy torx fejű csavart könnyen tövig be lehet tekerni, ami nem jó. A PZ fej már nagyobb nyomatékot tud, de ott is van esély, hogy kiugrasszad a behajtót a csavarból, mielőtt túl betekernéd, vagy megszakítanád.
Torx fejnél viszont komoly nyomatékszabályozás kell. Az nem ugrik ki, sőt nagy nyomatéknál ki sem tudod ugrasztani.

Sőt, én letekertem a torx csavar fejét a száráról, de törtem le torx bitfej végét is.

Értem én a matematikát, de aki dolgozott terepen , az a jó édesanyjába kívánja az összes fejlesztőmérnököt, mert ahány csavar annyiféle szerszám kell hozzá. Csillagtól a torxig, cipelhetek 30kg szerszámot vasból. Pedig vannak szerszámmentes megoldások is. Matek ide, matek oda.

És neked is igazad van.

Igen, erre nagyon kell ügyelni. Én a vége előtt megállítom a fúrógépet, utána kézi behajtással megy tovább, a meghúzás ereje is csak kézzel lesz jó, pld: fában jól meg legyen húzva, de még ne szakítsa be a fát a csavar feje. Nagy méretű Reisser csavarokkal csináltam így, azoknál már kereszthornyos nincs is. A mechanikus sebváltós fúrógép jó ide legkisebb fordulat állásban, nagy nyomatékkal simán lassan behajtja a csavart. Ha nincs mechanikus sebváltó a gépben, akkor sokkal veszélyesebb a dolog.
Akkus fúrók ekkora csavarral nem nagyon boldogulnak, esetleg a legdrágábbak, de ott is letilthat az elektronika túlterhelés miatt.

Nekem a vicces kedvű öreg szakik annó így tanították a nyomatékra húzást:
Addig húzd amíg megszakad a menet, aztán felet vissza.

És a visszahúzás után , nyúlni az alátétes dobozhoz.

Mester úr, mester úr! Már a 6. alátétet teszem alá és még mindig rövid!

Szerintem elég gyakran előfordul ez a helyzet.

A Torx-nál az a jó, hogy van belőle hatszögű meg ötszögű és mindkettőből van olyan, ahol a bit közepében lyuk van.

Amely változatokat, legnagyobb örömünkre találták ki.

Na és?
Bővebben: Link

Mindjárt veszek kettőt!

Mindkét multinacionális diszkontláncban volt nemrég bitfej készlet, én is vettem egyet ~4000 forintért. Sajnos ebben sincs benne minden, eléggé felületesen lett összeválogatva, de a legtöbb dologra itthon jó, ajánlom mindenkinek.
Hasonlóképpen szokott lenni minden évben ilyen nagy kofferes racsnis kulcskészlet, kofferrel, ajánlom mindenkinek. Ebben az volt a meglepő, hogy az egyetlen készlet, amiben eddig találtam hetes imbuszt. Ritka darab, de a Corsa fékjéhez szükséges.

A nagy készletben van.

Nem drága, ellenben jó és tartós.

Nem tudom ki, min szocializálódott, de én hibajavításokon. Kívánom a különböző bitfejek és egyedi csavarfejek és behajtók kitalálóinak, hogy mondjuk ők is legyalogoljanak naponta 10km-t a 20kg-os műszerésztáskával, mielőtt eszükbe jut még egy új baromság, amit a helyszínen kell megoldani. Például két állomás között a középen pöttyös torx fej használatát, vegyesen a háromszögfejűvel. Majd ha ez már jól megy, jöhet a bit elhagyása a bagikövek között. Értem én a fejlesztési kényszert, csak ilyen helyzetekben nem tolerálom. Megtörtént, hogy a legnagyobb hóvihar kellős közepén jutott valakinel eszébe eltulajdonítani Kelenföld állomáson egy külső 100V-os hangórót, mert köztudomásúlag az tök jó a gitárkombókba. A hóviharban kellett kimenni az acél fogantyús hangszórókkal, kifűzni a tőben elvágott kábelt, ami merevre fagyott és helyette befűzni az újat a hegesztett csapokon keresztül, majd 4-es anyákkal rögzíteni a kábelfejen. A dolog pikantériája, hogy addigra úgy átfagyott a kezem, hogy nem bírtam megfogni sem az anyákat, mert nem engedelmeskedett a kezem. Kis gyakorlás után belefagyott két ujjam közé az anya és mint villáskulccsal - be tudtam tekerni hatodonként. Remélem, aki ezt a fajta kábelfejet kitalálta és az a jóember, aki a kályha melegénél élvezi azóta is a gitárját - ****************. 1 óra forró teás szürcsölgetés után is vacogtam. Ennek kb. pont 30 éve és még mindig bennem van a fagyos érzés és a tükörképem, amikor a szakállamról és a szemöldökömről lógtak a jégcsapok, valamint a kollégáim döbbent ábrázata, amikor rám néztek, miután visszakutyagoltam.

Mod: Légyszíves fogd vissza magad és a trágárságot. Köszönjük.

Várjál már. Az nem Te voltál, aki kitalálta, hogy 4 eres kábel megy ki a hangszóróhoz, és ebből kettőt fel lehet használni annak az érzékelésére, hogy lopják a hangszórót?
Na az nem volt egy sikertörténet, mert elmondás szerint, amikor megszólalt a riasztás ki is ment a személyzet. Ott is volt az illető az oszlopon. Számonkérés után lemászott az oszlopról, jól megverte a szakszemélyzetet, visszamászott, levette a hangszórót és elsétált vele...
Emlékeim szerint ez pont Kelenföld volt...

Nem. Akkor még volt hatalma a vasútőröknek és fordítva sült volna el a dolog. Amúgy nem 4 ér ment ki a hangszóróhoz, csak 2db 2x0,5mm2 MTK, vagy gumiszigetelésűből ugyanez. Én ilyen történetre nem emlékszem, pedig én voltam az utolsó távközlős azon az állomáson, aki még helyben volt. Utána a Délihez csapták velem együtt.

Következő találkozón berendeztetünk egy vasutas/sztorizós sarkot.
Helyből vagyunk már négyen (abból kettő moderátor)

Nekem az egyik kedvencem, amikor kiástam Kádár János kormányzati különvonata alatt azt az árkot

OK. Én is voltam "K" menetnél nem egyszer. Volna sztori bőven.

Csatlakozom a vasutas sarokhoz.

Amikor idáig jutottam az olvasásban, nekem a koponyája jutott eszembe.