Fórum témák
» Több friss téma |
A kondik igen, μF-ban vannak, amerikai rajz.
Az általad kiemelt komplexum a hőmérséklet kompenzáció, az 1k-s trimerrel lehet beállítani. Ez azért kell, hogy ha megváltozik a környezeti hőmérséklet akkor elmászna a beállított frekvencia, ezek a diódák viszont ellene dolgoznak a jelenségnek. A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2018
Ja, hogy ez ilyen profi? Akkor én javaslom tnl - nek, hogy ezt építse meg, lehetőleg minél kevesebb módosítással.
Szerintem egyfajta hőkompenzálásnak tűnik...
Na igen..., azért arra kíváncsi lennék, ez mennyire működő elrendezés így ?!
Miért ne működne? Csak az alkatrészeket kell jól összeválogatni. Nekem már tervezés alatt van egy szabályozható hőmérsékletű kabin amiben az ilyen jellegű vizsgálatok elvégezhetőek. Sajnos a rajz eredeti leírását nem találom, valahol ezen az oldalon kéne lennie: QRP HomeBuilder.
A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2018
Mert ezer és egy dolog befolyásolja az oszcillátor tényleges frekvenciáját azon kívül is, hogy van egy ismeretlen hőfokfüggése a varikap diódának! Én speciel még azzal sem nagyon találkoztam, hogy ez a függés, milyen irányú?! És korántsem biztos, hogy nem változik az előjele hangoló feszültség függvényében, és pláne gyártó specifikusan.
Valamint a rajzon ugyan stabilizálva van az oszcillátor tápja, ám ami sokkal fontosabb lenne, a varikapé már nem! Pedig annak semmi értelme, ha egy kétes hőkompenzálást alkalmazunk, miközben egy hatalmas tápfesz-függést építünk be alapban a szerkezetbe...
Volt hozzá leírás ha jól emlékszem, de most nem találom. Az biztos, hogy a szerző az akit linkeltem.
Ha jól látom a MV2105 adatlapja alapján a hőmérséklet növekedésével nő a kapacitása. Ismereteim szerint a Si diódán eső feszültség a hőmérséklet növekedésével csökken, ezáltal a hangoló feszültség nő (lévén feszültségosztó). A növekvő hangoló feszültség pedig pont ellene hat a hőmérséklet hatására növekvő kapacitásnak. De lehet, hogy tévedek. Az biztos, hogy más kapacitás-dióda (pláne az 1N4001 ami nem erre van kitalálva) esetén a hálózatot át kell dolgozni.
Nem tévedsz, jól számolod! Ám ha megnézed az általad említett adatlap hőfokfüggését, láthatod, hogy hangolófeszültségtől erősen függ még ez a hőfokfüggés is. Ergo esély nincs arra, hogy ezt a függést kompenzáld érdemben.
De, ahogy írtam, az egész tárgytalan akkor, ha nincs stabilizált hangoló feszültséged..., ami természetesen önmaga is hőkompenzált!
Lehet, hogy úgy volt vele, hogy a semminél többet ér. Mindenesetre én szerintem kipróbálom. Ha végre tudok venni peltier-elemet akkor a kis szabályozott hőmérsékletű dobozom is elkészül. Egy próbát megér, hogy mi történik, ha 7812-ről betáplálva megváltoztatom a környezeti hőmérsékletet. De ez fog függeni a frekvenciát meghatározó elemek hőfokfüggésétől is (és itt főleg a kondenzátorokra gondolok).
Egy ilyen konstrukcióban kisebb-nagyobb mértékben minden elem befolyásolja a frekvenciát, hőfüggés szempontjából is. Általában ha az összhatást sikerül nagyjából 0 közelébe hozni, akkor már nagyon jó konstrukció! Konstrukció...szándékosan nem kapcsolást értek ezalatt, mert ugyanabból az elvi kapcsolási rajzból merőben más tulajdonságú szerkezetet lehet alkotni.
Egy hőmérséklet tesz, kemencében mindig igen tanulságos dolog, érdekes tapasztalatokkal fogsz gazdagodni, az biztos! )))
Pont ezért izgatja a fantáziámat. Egy hungarocell dobozt csinálok amiben a hőmérsékletet stabilizálni tudom egy peltier elem és egy szabályozó elektronika segítségével. A peltier elemnek köszönhetően hűteni és fűteni is fogom tudni a dobozt így tartani fogom tudni a +25oC-os laborhőmérsékletet, de ettől lefelé és felfelé is el fogok tudni térni. Ráadásul mivel a műszerek kívül vannak a dobozon azokra nincs kihatással a mért elektronikát ért hőmérséklet változás.
Én ilyenkor gyorstesztnek hajszárítót és fagyasztó spayt használok! Ez durva hősokk, és rendkívül pontatlan is...de ami ilyen körülmények között elfogadhatóan teljesít, azzal nincs baj hőfokfüggés szempontjából, az biztos
Én azt a módszert ismerem amikor egy dobozba teszik az elektronikát és egy bekapcsolt forrasztópákát, ez elég jól megközelíti a valós viszonyokat. Hűteni pedig betett jéggel lehet. De ma már olcsóért kapható peltier-elemmel sokkal könnyebben megoldható a feladat. Meg peltier-elemmel amúgy sem dolgoztam még, szóval maga az építés is tapasztalatszerzés lesz.
Régen nem Peltierrel, hanem naftalinnal (is) csinálták. Molyos nem volt, az tuti
Valamikor én is építettem varicap hangolású rádiót. Bekapcsolás után nagyon hangolódott. Próbálkoztam mindenféle stabilizátor IC-vel, sőt megpróbáltam őket minél jobban hűteni, annál rosszabb lett. A legjobban sikerült 1 db zéner dióda +ellenállással, akár a televíziókban volt. Rájöttem, hogy az a zéner dióda, bár jól melegszik, 1 másodpercen belül eléri üzemi hőmérsékletét, az IC - k viszont percekig teszik ugyanezt, és ez sokkal idegesítőbb. Csak egy példa arra, hogy néha a minél több az alkatrész, annál rosszabb az eredmény.
Sohasem az a jó megoldás, hogy minél több alkatrészt pakoljunk valamibe, főleg erős átgondolás és indoklás hiányában, mivel ez pont annyi bizonytalansági tényezőt is hordoz magában! Akkor van értelme plusz alkatrésznek, ha jól alátámasztva logikailag hozzuk meg a döntést.
A TV-kben anno erre a célra gyártottak hőkompenzált zénert 3x V-os feszültségre. Ezt ma is be lehet szerezni, de szerintem nem sok értelme van a magas feszültség igénye miatt...is. Ma már nem nagyon érdemes analóg oszcillátorokat(kvarc nélkülieket) építeni szerintem, mert nehéz jó stabilitást elérni, márpedig sok helyen ez létfontosságú már...
Azért a hangolt részben nem igen kellene hogy akkora fogyasztás legyen így melegdés sem. Inkább az elem merülése jelent gondot, mozog a skála.
Idézet: „hőkompenzált zénert 3x V-os feszültségre” Ha jól rémlik akkor kb a 4,7V vagy 5,6V zenerek közel 0 TK-júak alatta és felette pedig fordul a PTK / NTK viszonyuk a hőmérséklet változásra. Idézet: „A lavina és a Zener effektus hőmérséklet függése ellentétes irányú. Az 5,1÷5,6V-os Zener diódák hőmérséklet függetlennek tekinthetők, mivel a két hatás ebben a tartományban kompenzálja egymást. igen pl.: itt írják ” Nem véletlen rakták ezt a fesz értékű zenert az analóg "labor"tápokba (lásd klasszikus uA723 IC-ben lévő belső referencia zener fesz. értéke). A hozzászólás módosítva: Aug 25, 2018
Pedig annyira nem , igazi "fiók söprő" ... pár tranzisztort bele kell rakni ...
Azért nem árt, ha a 723-as IC-t valamelyik '86-ban betolt fiók mélyéről vesszük elő. Mert a mostaniaknak a referencia feszültsége olyan sörétzajos, hogy a 2GHz-s vco úgy táncolt tőle hogy csak na.
Idézet: „Onnan kvadratúrás keveréssel lenne alapsávba keverve a jel, majd egy segéd szintén kvadratúrás keverővel lenne kiválasztva a megfelelő oldalsáv.” Erre gondolsz? NO-TUNE ZERO-IF MICROWAVE SSB/CW TRANSCEIVERS kezdetek vázlat quadrature-demodulator block
Igen, elvét tekintve ez ugyanaz, mint amire én is gondoltam!
Azon még gondolkodok, hogy hagyjam meg analógnak végig, vagy digitalizáljam az IQ jeleket, és ott valósítsam meg ugyanezt az elvet... Ennek az lenne az előnye, hogy fokozatmentesen szabályozható lehetne a sávszélesség. Még agyalok rajta, van e rá szükség, vagy legyen csak 3 fix, választható sávszélesség?!
Amiről én írtam - talán 31V-os a zéner - , az speciális zéner, direkt hangolófesz előállítására, hőmérséklet kompenzáltan.
Sziasztok!
Szerintetek érdemes lenne megépíteni ezt a vevőt? Leírás + kapcsolási rajz A hozzászólás módosítva: Aug 26, 2018
Szia. Azon a véleményen vagyok, hogy csak olyat érdemes építeni, ami valamilyen szinten a jelen kor lehetőségeihez közelít. Az ebben alkalmazott fő alkatrészek 30 évvel ezelőtt is majd elavultak voltak.
Rövidhullámra, minimum a jobb jeltűrő keverők kellenek, NE6xx nem olyan. Tanulási célzattal hátulról előre, lehetőleg modulárisan célszerű építkezni, úgy hogy elavult és a nem kiforrott dolgokat célszerű elkerülni. Feleslegesen sok idő és energia elmegy rá, az eredmény meg kevés, rossz minőségű.
Nekem őszintén "semmi bajom" az NE612 IC-vel. Szerintem nagyszerű áramkör a mai napig.
Az IC-t már egyre jobban kezdem "kiismerni".
Érdemes,az SSB-hez szuper vevő kell,a kérdés,hogy az ic-ket még be lehet e szerezni,aztán a beállitáshoz is komoly műszerpark kell.
Ha komoly műszerek kellenek hozzá, akkor a projektet el sem kezdem.
Nem vitatom, megvan annak is a helye... De ha akasztasz majd egy jó antennát rá, és estefelé, mikor feljönnek az alsóbb sávok jelei, akkor intermoduláció miatt jót halászhatsz a zavarosban. Jelszint csökkentésével lehet orvosolni valamelyest, de így akkor lekaszálod az összes gyenge jelet is...
|
Bejelentkezés
Hirdetés |