Rájöttem hogy kell egy fojtótekercs hogy ne zúgjon be az erősitő. Mindeféle képp megy de ha csak a hang megy át kicsit hangossab mintha a kollektorra menne a záram rajta kresztül , viszont más az allítgatás. Szoval melyik jobb szerintetetek. Egy botantennával szól akár hangszórón is pest. De hol müködik hol nem a visszacsatolás nagyon frekvencia és antennaméret fuggő. Szóval nem gond az L1 tekercs megy a rövidhullám is de az L2 az rövidhullámon nem megy próbáltam 5-6 menetet adni neki. Honnan lehet tudni mekkora van egy törvény hogy egy harmada vagy egynegyede, fele? Hertlynél a 20-25% alsó részben jól ment itt? Ezek mögött van 2 tranzisztoros erősító es hangszórón szól a Kossuth rádíó.

Induktivitás mérő. Ha olyan induktivitás mérőd lenne, amelyiknél viszonylag széles tartományban állítható lenne a mérőfrekvencia, és a mérést mérőhíddal végeznéd, amelyiknél a veszteségi tényezőt is mérni tudnád, akkor azzal megállapíthatnád, hogy mire jók az ismeretlen anyagú ferrit gyűrűid.
A ferritgyűrőkön nemigen szokott lenni anyagára, gyártójára utaló jelzés, bár némely gyártó színjelzésekkel megjelöli termékeit, ez azonban eléggé gyártófüggő. Ilyen formán a bontott ferrit gyűrűk paramétereinek beazonosítása a származás ismeretének hiányában eléggé lehetetlen.
Az Al értékét még aránylag könnyen megállapíthatod, ha feltekersz rá 10 menetet, és megméred az induktivitását. Ez azonban csak a műszered mérőfrekvenciáján igaz, mert a műszer impedancia mérésből "számolja" (skálatényező) az induktivitást.

Kivéve azokat a műszereket, ahol az induktivitás egy rezgőkör része, és valamekkora frekvencián rezeg, fix kondenzátor mellett, mert ebből számolják az értékét is! A legtöbb egyszerű, kontrolleres műszer inkább így mér...

Sajnos esetleg csak a méreteiből tudnék következtetni a típusára a gyűrűknek. De már a távol keletről rendeltem megfelelő ferriteket a projekthez.

Kalibrált LCM2 induktivitás mérőm van.

Az tökéletes ilyen mérésekhez! Nekem is ilyen van, csak kicsit régebbi, még külön komparátoros verzió...

Az egy jó kis darab, csak a mérőfrekvenciája viszonylag alacsony. Ez is egy három voltmérős elven működő impedancia mérő, amiből a skálatényezővel számolja az induktivitást. Sajnos mivel az impedancia abszolút értékét méri, a vezteségekről (fázisszóg) nem ad információt, pedig lehetne, és talán a mikrovezérlő akár ki is számolhatná, de nem teszi. Azért az már egy bonyolultabb műszer lenne.

Ránézésre nekem az első a szimpatikusabb.

Az első rajz az egyszerűbb helyzet, de nyilván a gyakorlat eldönti
melyik jobb!

Csak a rend kedvéért: annak a műszernek köszönőviszonya nincs ezzel az elvvel! Miért állítasz olyan dolgot, amiről szemmel láthatóan fogalmad sincs?!

Ez nem rossz dolog, találtam hasonlókat, teszteltem is szimulátorban,
az érdekelne, melyik jobb a nagy tekercs kicsi kondi, vagy kicsi tekercs, nagy
kondi? Van mindegy csak jó legyen a rezgési frekvencia?

Mi a helyzet a lezárásokkal? A szimulátorban ha kivettem a lezárást, megváltozott
az egész szűrési görbe.

Egy különálló rezgőkör esetén viszonylag szabadon garázdálkodhatsz az L/C arányokat illetően. Ezt egy szűrő esetén már nem teheted meg anélkül, hogy a karakterisztikát erősen ne befolyásolná az! Ezek szinte mindig számított értékek, kézzel belepiszkálni itt már igen korlátozottan lehet csak, rendszerint max annyira, hogy egy egzakt, létező érték jöjjön ki az alkatrészre vonatkozóan. A lezárás ugyanúgy szerves része ennek a tervnek, csak kis mértékben szabad eltárni tőle. Minél meredekebb egy szűrő, annál kevésbé tolerálja, ha eltérsz a számítottaktól....

Megtörtént a mérés.
10 menetet tekertem, szorosan egymás mellé a ferrit gyűrűre 0,4mm -es huzalból. Így 6.04uH értéket mutatott az induktivitásmérő. A segédprogramba beírva az adatokat AI: 60.4 nH értéket kaptam.

Ebből már tudod számolni a szükséges menetszámot.
A baj csak az, hogy még nincs semmi infó a vas anyagáról. 3,5 megára még valószínűleg jó lesz, mert addíg el szoktak menni a mangánferritek, de 7 megára már kétséges.

Esetleg van "rendes" fekete ferritgyűrűm is, kétlyukú és henger alakú is. Igaz azok sokkal magasabbak kb. 1cm -es. Kétlyukú és henger alakú is. Azok is jók lehetnek?

Nem tudom megmondani. Az egy lyukút fojtótekercshez alkalmazzák, a soklyukút is. A fojtótekercsnél az a jó, ha a ferritnek nagy a vesztesége, ami pont az alacsony frekvenciás ferrit anyagok sajátja. Létezik még az a kétlyukú, kocsit lapított ferrit, abból balun trafót szokás készíteni. Az a ferrit sem igazán nagyfrekvenciás, mert a vasmag lukjába tekert huzal egy kvázi légdielektrikumú szimetrikus tápvonal, olyan mint a régi TV - antenna levezető szalagkábele, csak sokkal vékonyabb. Ezesetben a ferrit szerepe az, hogy a tápvonal mentén a terjedési sebességet lecsökkentse, ezáltal sokkal rövidebb tápvonalra van szükség. Nagyfrekvenciára porvasmagokat, vagy niferrit anyagokat használnak. Az ilyen hangolómagok néhányszor 10 MHz -től pár száz MHz -ig használhatók. Néha sárga kék, szürke pöttyel jelzik.

Esetleg fényképet majd tudok készíteni.

Azzal is beljebb lennénk.
Epcos ferrit katalógust nézted?

Rendben akkor csinálok képet.
Igen.

Íme. Megpróbáltam a méreteket is odaírni. A sárga színű, a kapcsolóüzemű tápból való.

Az a kélyukú lapos, az a balun trafó ferritje. A sárga, az gondolom kapcsitáp fojtójából származik. Az egy lyukú rövidebb hosszabb, az a nagyfrekvenciás vezetett zavarokat szűrte, a tápvezetékre ráhúzva. A sárgáról találhatsz esetleg infót az EPCOS katalógusban, méret, és szín alapján.
Rezgőkörnek szerintem egyik sem jó, talán a fekete, esetleg a sárga alkalmas lehet 3,5 MHz -re trafónak.
Mintha ilyet láttam volna Antennaman alkotásában a Rádióamatőr topikban.

Az első kettő ferritet HAM bazár zsákbamacskájában kaptam. Azért gondoltam, hogy RF.

A nagyobb frekvenciákra használt toroid ferritek inkább matt szürkék, mintha porvasmagok lennének, és az átmérőjük is nagyobb.

Értem, akkor majd távol-kelethez fordulok. Megveszem a szükséges ferriteket. Úgy könnyebb lesz.

Ez jó hír. Akkor tudnék ezzel a ferrittel illesztést csinálni a LW antennámhoz?

Az UHF sávban, igen.

Akkor csak nem jó. RH esetleg VHF-ba lenne jó.

Esetleg VHF -re (100 MHz felett) még jó lehet, lejjebb nem. 28, 50 MHz inkább egy egyszerű trafó megfelelő vasmagon, esetleg toroid magon.

Akkor lejjebb , már nem is jó a ferrit?

Lejjebb jó, csak ott már a hullámhossz miatt a tápvonalak hosszával van baj. Rezonáns tápvonal elég hosszú, még ferritgyűrűre feltekerve is. Ügy 100 - 150 MHz ig léteznek kisveszteségű ferrit anyagok, amit rezgőkörökbe lehet használni. Feljebb már leginkább légmagos, vevőkben esetleg réz, vagy alumínium magos tekercseket használnak. Ferritet csak tápfeszültség szűrőkben, Műantennák energia elnyelőiben, illetve a mikrohullámú technikában használt tápvonal rövidítő hatása miatt, hibridekben, cirkulátorokban, irány csatolókban, főleg kisteljesítményű áramkörökben.
De ezek elég speciális ferritek.