Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő építése elejétől a végéig
Lapozás: OK   18 / 20
(#) tothbela válasza Ge Lee hozzászólására (») Júl 4, 2019 /
 
Ha pedig idegenkedünk a kettéosztott, kimenetről kondenzátorral utánhúzott munkaellenállástól, egyszerűen egy kis disszipációnövekedést elfogadva nem a fő tápra, hanem egy nagyobb feszültségű segédtápra is köthetjük azt a munkaellenállást.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Júl 4, 2019 /
 
Igen, de van még egy negyedik megoldás is, ezt szokta használni mindenki és mi is.
Így a kecske is megmarad és a káposzta is jól lakik.

És akkor kezdenek előbújni a zsákból (a macskák) a kompromisszumok, hogy most melyik ujjukat harapjuk meg.
Mekkorára válasszuk a nagyjelű erősítő nyugalmi áramát? Az tűnik kézenfekvőnek, hogy minél nagyobbra, akkorára, amekkorát biztonságosan el tud disszipálni a tranzisztor. Így lesz a legkisebb THD is, a tranziens akármik is és a teljesítmény sávszélesség is. De minél nagyobb a nyugalmi áram (és ezzel a disszipáció), annál nagyobb lesz a termikus torzítás is.

Itt most azt látjuk, ha elég jól méretezzük a VAS (Voltage Amplifier Stage) ellenállást, a pozitív táp felé vezérelve szinte állandó marad a tranzisztor hőmérséklete, negatív táp felé pedig hűl. Tehát minél nagyobb lesz a kimeneti jel, annál hidegebb lesz a tranzisztorunk, nem fog "meghalni " klippeléskor sem. De már megint ellenünk dolgozik a THD a kisebb ellenállás irányába haladva.

Lemaradt: így a tápelnyomás is nagy lesz, és a nagyjelű erősítő árama sem fogy el (valamekkora frekvenciáig, amíg a FET kapacitásait tudja töltögetni)
A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2019
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Júl 4, 2019 /
 
Párhuzamosan én is szimulálgatok, és még mindig nem tudom a választ. A munkaellenállással, esetleg a most áramgenerátor+ellenállással minimalizálódjon a melegedés, vagy egyéb módon. Most például kaszkód VAS fokozattal játszok, ahol az alsó tranzisztor mindössze 4mW-ot disszipál. Csak volt szó rőla, hogy nem a legjobb a kaszkód megoldás. Ha mindenáron egyetlen tranzisztorral kellene megoldani a VAS fokozatot, akkor van (most tipus nem jut eszembe) kis teljesítményű laterális fet. Na még egy fet az erősítőben, hurrá. Ennek 10mA körül van a hőmérsékletfüggetlen munkapontja, így mindegy lenne hogy hány fokos. Akkor ez az ötödik, mivel a kaszkódot elvetem.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Júl 4, 2019 /
 
Azt kellene letesztelni, hogy vajon mekkora jelentősége van ennek a termikus torzításnak.
A füles erősítő éppen meg fog felelni erre a célra szerintem. Ha eljut végre hozzád, kipróbálhatunk vele néhány dolgot közösen - négy fül kétszer annyit hall alapon. Mert még az is lehet, hogy csak Sípos Gyula lihegte túl anno az egészet. És az is lehet, hogy a nagyjelű erősítő nem is annyira kényes erre, mivel ott a visszacsatolási tényező alaposan visszafogja a torzítást.

Emlékszem Huszti Zsolték végeztek egy ilyen jellegű kísérletet, (egy Baji-féle, vagy ahhoz nagyon hasonló kapcsolásban) de ott a bemeneti diff. erősítő kollektor feszültségét "lőtték be" féltápfeszre soros ellenállással. Állítólag sokat javult a hang, csak hát felborult minden a Bode-ban. Aztán feledésbe merült az egész.

A kaszkód is megoldás, mint tudjuk sokan használják, de lehet, hogy félmegoldás. Ezzel sem ártana szórakozni valamennyit.

De ez az egész kapcsolás "játékabbizé" a játékizénél is, viszont arra jó, hogy átvegyük újra az alapoktól az egészet... mi merre miért annyi amennyi. Végül is működik, mint HTA/HTB, de ez végfokként szerintem a nevetséges kategóriába tartozik... vagynemtom.
A hozzászólás módosítva: Júl 4, 2019
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Júl 4, 2019 /
 
Úgy vélem, hogy füleserősítőnél a sok negatívum mellett előny is van. Itt ugyanis nem követelmény, hogy tápig kivezérelhető legyen. Kit zavar, hogy nem 10, hanem 30V táp kell az erősítőnek ugyanarra a 2-3V kimenő jelhez. De mivel alapvetően én is hangsugárzó párti vagyok, szükségét érzem a minél jobb kivezérelhetőségű kapcsolásnak. Csak tudjuk, hogy ilyenkor a végtranzisztorok nem fognak termikus munkapontban dolgozni. Ezzel úgy gondolom, hogy meg is válaszolódott egy kérdés, miszerint a végtranzisztor torzítson inkább, a VAS pedig inkább nagy erősítésű, és gyors kell hogy legyen, alacsony termikus torzítással.

Ha áramvisszacsatolásúnak becézett kapcsolásnál, mint a HTB, meg a szimulációs teszt kapcsolás amit mutattál, lecsökkentem a visszacsatoló hálózat impedanciáját, jóval kisebb torzítást mutat a szimuláció. Viszont ilyen kis impedancián már nevezhetnénk akár feszültség viisszacsatolásnak is. Ekkor jön a kérdés, hogy honnan, és meddig áram illetve feszültség visszacsatolású egy erősítő.

De már megint elkanyarodtam. Inkább elteszem magam holnapra.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Júl 5, 2019 /
 
Nagy ötletem támadt. Kicseréltem a szimulátor tápvezetékét ezüstre. A jel alakja nem változott, de a színe igen. Gyorsan rákerestem az árakra. Nem olcsó ez a színtiszta ezüst kábel, mert 3200/kg, de duál monóban is lehet kapni. Igaz, hogy így már 6400-ba kerül 2kg, de szerintem megéri.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Júl 5, 2019 /
 
Idézet:
„Ha áramvisszacsatolásúnak becézett kapcsolásnál, mint a HTB, meg a szimulációs teszt kapcsolás amit mutattál, lecsökkentem a visszacsatoló hálózat impedanciáját, jóval kisebb torzítást mutat a szimuláció. Viszont ilyen kis impedancián már nevezhetnénk akár feszültség viisszacsatolásnak is. Ekkor jön a kérdés, hogy honnan, és meddig áram illetve feszültség visszacsatolású egy erősítő.”


Ezt azért gyorsan tisztázzuk. Attól, hogy az emitterre kapcsolódik a visszacsatolóhálózat még nem lesz belőle áram visszacsatolás. Ez minden körülmények között negatív párhozamos feszültség visszacsatolás. Azt, hogy mekkora áram folyik a visszacsatoló ellenálláson - a kimenetről a bemeneti tranzisztor emitterébe - kizárólag a nyílhurkú erősítés függvénye. Ha a nyílthurkú erősítést végtelenre választjuk, a visszacsatoló hálózat egyszerű feszültségosztó lesz.

Nem végtelen nyílthurkú erősítésnél a bemeneti tranzisztor előtorzított árama feszültséget ejt a visszacsatolókör ellenállásain. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a visszacsatoló hálózat impedanciája, annál nagyobb lesz ez a feszültség. Torzítás és a szimuláció szempontjából teljesen mindegy, hogy a soros, vagy a párhuzamos visszacsatolást alkalmazzuk (invertáló/neminvertáló bemenetet). A gyakorlatban ugye már nem, mert az invertáló bemenetnek túlzottan kicsi a bemeneti ellenállása.
A hozzászólás módosítva: Júl 5, 2019
(#) Ge Lee válasza Karesz 50 hozzászólására (») Júl 5, 2019 /
 
Idézet:
„De ez az egész kapcsolás "játékabbizé" a játékizénél is, viszont arra jó, hogy átvegyük újra az alapoktól az egészet... mi merre miért annyi amennyi. Végül is működik, mint HTA/HTB, de ez végfokként szerintem a nevetséges kategóriába tartozik... vagynemtom.”
Az a baj, hogy amíg ezt a kemény műszaki berögződést nem tudod levetkőzni, egy lépést sem fogsz tudni előremozdulni ebben a témában. Hiába játékabbizé a HTA a játékizénél, attól még jobb hangja van. Hogy mitől? Senki nem tudja. És mivel műszakilag is rosszabb, eleve nem lehet kizárólag műszaki megközelítéssel ezt kideríteni.
Ilyenkor mindig a csöves emberek jutnak eszembe, akik a 2-3%-os torzítású meg pár W teljesítményű üvegbúráikat hallgatják, olyan címszóval, hogy jobban szól mint bármelyik félvezetős. Szerintem nem, de szerintük meg igen.
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Júl 5, 2019 /
 
Megint nem tiszta valami előttem.
A 2-3%-os torzítás rossz.
A 0.003%-os torzítás is rossz.
A 0.1% mitől jó?

Idézet:
„Az a baj, hogy amíg ezt a kemény műszaki berögződést nem tudod levetkőzni, egy lépést sem fogsz tudni előremozdulni ebben a témában.”


Hát akkor segíts légy szíves. Ha nem műszakilag kell közeledni egy erősítőhöz, akkor hogyan?
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Júl 5, 2019 /
 
Idézet:
„Újra át jövök ide, mert úgy érzem eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy összefüggéseket kellene találni az erősítők hangja és kapcsolása között”


Idézet:
„A mostani - általam kudarcnak megítélt/átélt - helyzetben újra felteszem magamnak a visszatérő kérdést, hogy vajon mennyire is "értek" az erősítőkhöz?”


Több száz erősítőt építettem életemben és még többet javítottam. Rengeteget tanultam és mégis hülyének érzem magam hozzá és ezt időről időre be is vallom.
Lehet, ha csak egy Quad-ot és HTA próbáltam volna ki (esetleg három VFx-et duál monóban), akkor most én sem kételkednék a tudásomban, hanem osztanám itt az észt, hogy milyen vezetékkel és milyen csatolókondival kell megcsinálni a világ legjobb erősítőjét.
(#) Ge Lee válasza Karesz 50 hozzászólására (») Júl 5, 2019 /
 
Ha tudnám, akkor már gyártói kapacitást építettem volna rá, és már meggazdagodtam volna belőle. Azt viszont teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy nem a minél több nullás THD-tól fog jól szólni, ezt nagyon sok gyári készülék is bizonyítja. De rajzolj be egy két másfélmillás kapcsolást a CM-be, oszt nézd meg hogy mennyit torzít, és látni fogod magad is.
Idézet:
„Több száz erősítőt építettem életemben és még többet javítottam.”
Hát, én talán még százat se, de nekem már a tizedik után is feltűnt az amiről beszélek. Semmilyen összhangban nem voltak a műszaki paraméterek a kapott hanggal. Akkor innentől miről vitatkozzunk? Vagy minek?
De mondok jobbat. Ha megtalálom és még létezik, küldök egy jól (keresők elől) eldugott linket, ahol ilyen nagy nevű gyártók méregdrága erősítőinek service manual-jai vannak. Ott a rajz, építsd meg, hallgasd meg, és csodálkozz. Mármint azon, hogy miért nem úgy szól ahogy a gyári...
(#) Karesz 50 válasza Ge Lee hozzászólására (») Júl 5, 2019 /
 
Jó lesz ha küldesz nekem rajzokat, mert ilyesmit még sose láttam.
És amit még szintén nem láttam: a majdnem száz erősítődről legalább egyetlen fényképet.

A CM-be már másfél millánál drágább erősítőt is berajzoltam

Idézet:
„Semmilyen összhangban nem voltak a műszaki paraméterek a kapott hanggal.”


Akkor vagy nem figyeltél, vagy nem tudod mire kellett volna figyelned, ugyanis mindig van összefüggés a hangminőség és a paraméterek közt. Sehol nem állítottam azt, hogy a sok nullás THD-jű erősítők mindig jól szólnak, csak ennek az ellenkezőjét, hogy a kevés nullások soha nem szólnak jól.

Már több hozzászólásod volt ebben a topic-ban, de még egyetlen egy mondat nem hangzott el a tolladból ami előbbre vitte volna, vagy tanulhatott volna belőle bárki, bármit. Magyarul: még semmi okosat nem írtál idáig, csak a kötekedés van.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Júl 6, 2019 /
 
Már a tizedik válaszomat törlom vissza. Ezt már nem fogom.
Köszönöm a kiegészítést, mindig jó így rendberakni az alapokat.

Közben megnézegettem a felrakott rajzokat is. A Krell nem tudom hogy szólhat, még át sem tudtam rágni magam rajta. Viszont minden részletében tekintélyt parancsol. Egyben nem látom át az egészet, kénytelen leszek visszarajzolni valamint egyszerűsíteni a párhuzamos alkatrészeket egynek. Érdekes.

Elindult a füleserősítő felém. Kíváncsi vagyok már rá. Bár nem sok óra van a fülemben, hiszen többnyire hangsugárzós vagyok. Fejhallgatózás az másról szól.
(#) highand hozzászólása Júl 7, 2019 /
 
Az én véleményem:

Az áramgenerátor belső ellenállása sokkal nagyobb tud lenni, mint a szokásos tápfeszeknél egy kollektor ellenállás értéke. Emiatt ( mert nagyobb impedanciát lát a kollektor) nagyobb lesz a nyílt hurkú erősítés, tehát kisebb lesz a torzítás. Azonban a kettéosztott kollektorellenállás utánhúzása esetén is nagy lesz az impedancia, amit a kollektor lát, mivel a kollektorra kötött ellenállás mindkét lába kb. ekvipotenciálon lesz. Ha kompozit komplementer kimenetet használunk, akkor nagyon kicsi lesz az áramerősítő fokozat feszültség erősítés vesztesége és ezért az utánhúzás az áramgenerátor belső ellenállását meghaladó értéket is képes elérni a kollektor ellenállás esetén.

Az utánhúzás egy remek ötlet, ha az áramerősítő fokozat erősítése majdnem egy. FET-el ezt csak kompozit komplementer kapcsolással közelíthető. Szerintem.
(#) tothbela válasza highand hozzászólására (») Júl 7, 2019 /
 
Ahogy Karesz is említette, első közelítésben az áramgenerátor a nyerő. Az ellenállás viszont rontja a VAS fokozat erősítését. A kimenetről utánhúzott ellenállás pedig az áramerősítő fokozat torzítását viszi a hátán. Tehát lehetne befutó az áramgenerátor, ha nem figyelnénk a másodlagos problémákkal. A termikus torzítás ugyanis nem csak a vezérelt tranzisztoron jelentkezik, hanem az "állandó" áramú beállításon üzemelő áramgenerátoron is. Egy egyszerű áramgenerátor ugyanis a UBE feszültségre alapozza az áram állandóságát. Lehet bonyolítani, mert léteznek jobb linearitású megoldások is, de minél több alkatrész, annál több probléma. Egy áramgenerátor egy tranzisztor helyett lehet kettő, három, vagy több tranzisztorból is felépíthető, csak egyre rosszabb lesz a tranziens viselkedése. Van egy jó kompromisszum, ahol az összes torzítás elfogadható szint alatt marad. Nem eshetünk ugyanis túlzásba egyetlen paraméter kiélezése miatt, mert máshol fog a lufi kidudorodni. És ez csak egy áramgenerátor.

VAS fokozat. Még maradnék a Karesz fejhallgató erősítőjénél, mert annak itt van mindene a rajztól a mérésekig. Legyen tehát ez a demonstrációs erősítő. Tehát a VAS fokozat bázisát egy ellenállás köti össze a negatív táppal. Ez az ellenállás egy áram/feszültség átalakító. Ezen ébredő feszültséget erősíti a nagyjelű fokozat tranzisztora. Ennek a tranzisztornak a hőmérséklete befolyásolja az UBE feszültségét, ami rá is nyomja a bélyegét torzítás formájában erre a fokozatra. Itt több lehetőség mutatkozik ennek csökkentésére, visszaolvasva 2-3 hozzászólást Karesz le is szimulálta némelyiket. Adódik más megoldás is, mégpedig hogy elhagyjuk ezt (na ezért kell a pozíciószám, bár most úgy sem látom) a bázis-emitter közti ellenállást, és áramgenerátorral helyettesítjük. Most már nem függ a hőmérséklettől az UBE, vagyis függ, de már nem kell foglalkozni vele. Ezzel meg is oldottunk egy problémát, tehát örülhet a szemünk. De csak az egyik, mert most megnőtt a nyílt hurkú erősítés, amit bele kell kalkulálnunk a kompenzálásba. Végül is a jó tranziens viselkedésért le kell lassítani az erősítőt. Ezzel pedig lehet hogy adtunk a s...nak egy pofont. Nem szabad nagyon a tűzzel játszani, vagyis a túl nagy erősítés nem biztos hogy javítani fog. Na meg még egy tranzisztor, vagyis még kettő, vagy még három. Az is megoldás, hogy marad a bázis ellenállás, csak nem a negatív tápra, hanem egy néhány volttal negatívabb potenciálra kötjük. Így nem vittünk be újabb tranzisztort. Viszont még mindig nincs öröm, mert a VAS fokozatot meghajtó fokozatnak a kimeneti impedanciája most megnőtt. Ez pedig nem biztos hogy előny. Tehetnénk oda egy egy impedanciaillesztőt egy emitterkövető formájában, ami talán meg is oldaná a problémát. Ezt le is fogom szimulálni, csak telefonos CM2000 még nincs, ezért ez várat még magára.

Nem számoltam hány sor került ide, de mindössze a nagyjelű fokozat két eleme szerepelt benne.
Na ilyenkor szoktam kitörölni az egészet, de most jobb a hangulatom, és nem fogom.
(#) Karesz 50 hozzászólása Okt 1, 2019 /
 
Újra elővettem a BD60 szimulációit. A múltkor elakadt a projekt és mégsem csináltam meg, mert nem tetszett a kimeneti buffer. Újabban az a "trendi", hogy ketté választják a végfokot a kimeneti áramerősítő fokozatra és a feszültségerősítőre. Az egyik csak feszültséget erősít, a másik csak áramot, tehát munkamegosztás van... mindenki teszi a saját dolgát. A dán Hegel-nek van egy állítólag nagyon kiváló hangú, ilyen elven működő integrált erősítője kapcsoló FET-es kimeneti fokozattal. Meg persze ott a B100 is KD-tól és még sokan mások.

Ilyen az NNJI is, amit Bélával közösen terveztünk és ebben van a magunk közt "fetgörbítőnek" becézett torzításcsökkentő fokozat (amit nevezhetünk hibajavító-erősítőnek is) és amit Béla talált ki. Az Ő nagyszerű ötlete az volt, hogy miért is kellene a végtranzisztorok torzításait végigvinni az összes erősítő fokozaton, egészen a bemenetig. A lehető legközelebb a végfetekhez tegyünk egy hibajel erősítőt, oszt kész. Így aztán magától kettévált a kapcsolás a két önálló fokozatra.

Ez az NNJI nagyon jól sikerült végfok lett, de "kicsit" bonyolult is, drága is. Olyan mélyek nem jöttek ki azóta sem semmiből, mint abból a végfokból. A "félhullámú" viszont annyival életszerűbben szólt (szól) nála, hogy fájó szívvel, de eladtam. A BD60 lett volna az a végfok amelyiknek olyan mélyei vannak, de ilyen életszerűen szól.... csak hát elakadt a projekt a mérésnél. Meg sem hallgattam még a műhelyben sem, csak felkerült a polcra. A szimulációnál is elakadhatott volna, mert mutatta a CM, hogy nem lesz jó. Az alapötlet majdnem jó, csak az vele a gond, hogy túl hamar elfogy a bemeneti tranzisztor árama és az egyik félperiódusban keresztezési torzítása lesz, a másikban összenyitnak a végfetek.
(#) Karesz 50 hozzászólása Okt 1, 2019 /
 
Ez a mai ötletem. Minden szép lenne, csak kicsi a kivezérelhetősége... tápfesz mínusz 7V-nál nem jön ki több belőle, de talán ezen lehet majd segíteni, vagy maradhat akár ilyen is, mivel nem a hatásfokra gyúrunk. Ez még csak vázlat, de szerintem biztatónak tűnik ez a 250kHz-es szinusz... mármint, ahogy összerakja a két félhullám áramát.

Most biztosan sokakban felmerül a kérdés, hogy miért kvázi komplementer? Nem azért választottam ezt a régi megoldást mert így egyforma lesz a két végfet, mert semmi közük egymáshoz. Az egyik source követő, a másik CFP. A meghajtásuk sem szimmetrikus. Minden aszimmetrikus benne.

A nyugalmi áram beállítás miatt választottam. Az lesz stabil. Viszonylag. Sokat méregettem az alapváltozatot és az jött ki, hogy növekvő nyugalmi áram mellett csökken a torzítása. Impulzus üzemnél, mint amilyen a zenei jel, felnő valamelyest a nyugalmi áram, de soha nem csökken a beállított érték alá, tehát egész jól kézben tartható és átlátható a viselkedése. Jól látszik a kapcsoláson, hogy csak az alsó FET határozza meg a nyugalmi áramot, a felső FET csak a kimeneti feszültséget szabályozza. A hibajel-erősítő egyben DC szervó is.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 1, 2019 /
 
Már régebben én is nézegettem ezt a buffert, és a hőmérséklet stabilitás miatt, valamint a fetek összenyitásának elkerülése céljából bekerült ez a plusz két tranzisztor.
(#) tothbela válasza tothbela hozzászólására (») Okt 1, 2019 /
 
Egy bemeneti buffer még, hogy a DC kimenetből ne hiányozzon az egy darab PN átmenet.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Okt 1, 2019 /
 
Köszi, holnap átnézem.
Elfelejtettem a CKT fájt kitenni...
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 1, 2019 /
 
Tök mindegy hogy lemaradt, mert berajzolom ha kell, a Tina meg úgy sem látja. De azért köszi.
Amikor megláttam azt a bizonyos lágy átmenetet a keresztezésnél, éreztem hogy alacsonyabb rendű harmonikusokat fog csak kelteni. Meló előtt még megnéztem a négyszög átvitelt, és kicsit kompenzálgatva egész jól néz ki az 1MHz-es négyszög is a kimeneten.

Még annyit, hogy gondolkodtam, milyen áramgenerátor kellene bele, és az ugrott be, hogy semmilyen. Kell neki magasabb (30-60V-os) segédtáp, és sima ellenállás. De ezt majd később.
A hozzászólás módosítva: Okt 1, 2019
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Okt 3, 2019 /
 
Aztán én is megnéztem a négyszög átvitelt és elsírtam magam rajta és nekem nem sikerült kikompenzálni. Az alsó FET-hez kell az a BJT amit rajzoltál, hogy gyorsan le tudjon zárni. Néhány óra szimulálgatás után azt gondolom sikerült minden szempontból optimalizálni a buffert. Ezzel a beállítással teljesen szimmetrikus a két végfet source árama, nem nyitnak össze és nincs keresztezési torzítás még 500kHz-en sem. 500kHz-en a THD a teljes kivezérlési tartományban 1% alatt marad (0.5-0.8%) 4 Ohm terhelésnél. 1kHz-en kisebb, mint 0.001%, a torzítás minimum -126dB 8 Ohm-on. És azt gondolom ennél egyszerűbb buffert kitalálni nem lehet. Persze most jönnek a segéd áramkörök, az utánhúzások, az áramgenerátorok... na, ezeket nem kellene feleslegesen túlbonyolítani.

Tegnap sokadjára megmértem az IRFP240-et, mivel reménytelen vállalkozás megtalálni a régi méréseket.
28V Uds-nél, 100mA Ids-nél, 3.6V az Ugs 30 fokon. Ha Ugs=4V, Ids=500mA.
65 fokra melegítve minkét esetben kétszeresére nő az áram. Ebből a hőmérsékleti együttható -5mV/K, tehát a két FET hőkompenzációjához 4-5db soros dióda kell, ami elég szerencsésen kijön, ha az alsó FET gate ellenállása állandó áramú generátorral van táplálva (vagy ahogy javasoltad, egy sima ellenállás is elég lehet) a felső FET feszültség generátora pedig lehetne 5db 1N4148 (5x0.7V=3.5V) plusz 50R körüli soros ellenállás, laza hőkapcsolatban a hűtőbordával (szerintem lehetnek a nyákban is).
(#) pucuka válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 3, 2019 /
 
Mi a gondod a négyszög jellel? Teljesen jól néz ki, nincs túllövés, nincs lengés. Egy 500 kHz -es négyszögtől ne is várj jobbat, a Bode szerint sem.
A felfutási időből ki lehet számítani az erősítő felső határfrekvenciáját, de fordítva is működik. (a tetőesésből meg az alsót)
A hozzászólás módosítva: Okt 3, 2019
(#) Karesz 50 válasza pucuka hozzászólására (») Okt 3, 2019 /
 
Idézet:
„még megnéztem a négyszög átvitelt, és kicsit kompenzálgatva egész jól néz ki az 1MHz-es négyszög is a kimeneten.”

Ezt Béla írta kedden és erre válaszoltam azt, hogy az alapváltozat négyszögjele volt gyalázatos.
Ezzel a mostani 500kHz-es átvitellel már nincs semmi bajom, hiszen azt gondolom elég jó lett...
de másfél napomba került, hogy ilyen legyen.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 3, 2019 /
 
Az 1MHz nálam is csak 2Vpp szinten volt normális. Nagyobb jelváltozást már nem tudott az áramkör. Vagyis tudna, de akkor minden áramot növelni kellene. De nem ez a cél. Már 20kHz-en sem kell tápig mennie, de azt bőven tudja. Persze leszámítva a 7V maradékot.
Nyersen, visszacsatolás nélkül 1% alá megy a torzítás. De valami miatt mégis tetszik.
A hőkompenzálást még nem néztem, de majd rátekintek.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
Első körben nem fogtam fel miért kell 5db dióda, mert ezek együttes hőmérsékleti együtthatója már -10mV/K. De csak megértem mit akarsz. A két fet együtt lesz stabilizálva. Az alsónál semmi, a felsőnél dupla hőkompenzálás miatt DC eltolódássá alakul, amit az opa kinulláz úgyis. Nagyon rafinált. De várható is volt egy kis alternatív gondolkodás.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
Igen, így gondolkodtam és egyelőre ezt találtam ki. A diódák árama a két tápfesz közt folyik. A gyakorlatban 5db kell majd, de a CM-nek négy is sok. A nyugalmi áramot az áramgenerátor állítja be.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
Nos, mivel nekem is nehezen esett le hogy miért kell -10mV/K egy -5mV/K-s fethez, fangli kolléga mit szólna hozzá?
De komolyra fordítva trükkös.
(#) tothbela válasza Karesz 50 hozzászólására (») Okt 4, 2019 /
 
Az 1N400X sorozatbéli nagyobb diódáknak alacsonyabb a nyitófeszültsége. Az adatlap szerint 10mA esetén 25 fokon 0,7V. Egyet kettőt, esetleg mindet ki lehet cserélni ilyenekre ha a nyugalmi áram úgy kívánja.
(#) Karesz 50 válasza tothbela hozzászólására (») Okt 5, 2019 /
 
Megmértem és pont jó az 5 db 1N4148, most a 16 fokos műhelyben 3.68V 10mA-en.

Nálam így néz ki a feszültség- áramgenerátorokkal és az utánhúzással. 8 db tranzisztor mindössze, de lehet bonyolultnak tűnik esetleg...
Érdekessége talán, hogy csak a hangszóró van GND-n és a bemeneti aluláteresztő kondija, de az a feszültség erősítő része lesz. És még, hogy negatív a bemeneti ellenállása.
Következő: »»   18 / 20
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu