Kicsit meglep a dolog de így már világos.
A rézben jól elnyelődnek az alacsonyabb energiájú részecskék, szokjuk is használni, hogy a Cs137 33keV-os csúcsát kiszűrjük. 662keV-on már mintha ott sem lenne a 8mm vastag rézlemez.

Manapság a Távol-keletről sok minden rendelhető, így már modul is van már a csőhöz. Így nem kell panelt sem gyártani. Itt egy leírás és a kód is a kitről. Továbbá a kapcsolási rajz. Ha olcsóbb lenne kipróbálnám én is.

Bővebben: Link

Én ezt ajánlom, nyilt forraskodu, jo kis cucc minden info megtalalhato rola az oldalon. Atmega328, megy unoval is, nanoval

Ez is teljesen jónak néz ki!

Üdv! Jók ezek cuccok, ötletelések. Háttérsugárzás mérésre, játszadozni, stb.
De egy tényleges éles helyzetben mit szólnának az IC-k? Pukkk. Csernobil.

Valószìnüleg megfelelő árnyékolás mellett nem mennének tönkre, mármint ha a 86-os sugárzási szintre gondolsz, de ez csak elmélet.

Attól függ mi a megfelelő árnyékolás.

Az orosz katonai szamlalok sem hinnem hogy voltak arnyekolva, bar teny hogy nem egy erzekeny mikrovezerlo volt bennuk, nem tudom milyen tranzisztorok lehettek. Illetve nem egy amerikai szamlalot lattam mar, ami mar ic-s es eleg komoly ertekeket lehet vele merni, sacc 1 milis fem hazuk van.

Szerinted a modern műszerek mit tartalmaznak? IC-k és uC-k tömkelege, LCD kijelzők, flash tárba mentett mérési adatok. Persze ezek mind "sugárminősített" cuccok.
De mink egy átlagos AVR uC-t dózistérben kipróbáltunk, hogy mennyit bír. Nem egy példányt, hanem pár tucatot besugároztunk és figyeltük, hogy mennyit bírnak a kommersz cuccok. 250-300Gy elnyelt dózis után kezdett a FLASH tárjukban az adat sérülni, a procik pedig 400Gy körüli elnyelt dózisnál kezdtek hibázni. Gyakorlatilag egy több százszorosa a halálos mennyiségnek, ott már teljesen lényegtelen, hogy működnek-e a műszerek.

Nem tudom pontosan idézni a Csernobil filmet, de: "Áthalad betonon, vason, húson, mindenen"
Lehet árnyékolni, csak meglehetősen drágán (űrtechnika)
Az oroszok sokkal egyszerűbben oldották meg a 80-as években a hidegháborús fenyegetést, fél Nyugat-Európa kiment az utcára tüntetni az SS-20 rakéták ellen.
Miért? Mert "elavult", elektroncsöves vezérlésük volt. Ami nukleáris sugárzás esetén is hibátlanul működik, szemben a Nyugati csúcstechnológiával. De ez már történelem

Làtom ez a film szakertot nevelt mindenkibol, mar nem rosszindulatbol.

A film szerintem elment egynek, tény hogy egész jól összefoglalta azt hogy egy atom balesettel mennyire nem tudott mit kezdeni anno a Szovjet vezetés.

Visszatérve a szakmára: Valaki tudna ötletet hogy tudnám csipogásra bírni az SI3BG csöveket? Van vagy 3 db itthon de soha egy árva kattanásnyi hang nem jött belőlük. Furcsa mintha hibásak? lennének a csövek.... Elvileg pedig tesztelt működő darabok.

A Csernobiles filmből ne indulj ki, tele van filmes túlkapásokkal. Az idézett mondat is az. Ráadásul hülyeség mert nem halad át rajta. Pont hogy kölcsönhatásba lép vele és elnyelődik, ez okozza a gondot. De jó is lenne, ha a sugárzás áthatolna csak úgy a húson. Nem kéne tartanunk az ionizáló sugárzásoktól...
Amúgy meg a beton nagyon jól leárnyékolja a sugárzást, pár centi ólommal megfűszerezve, nagyon jó alacsony hátterű mérőhelyet lehet belőle kialakítani ahol akár nagy energiájú kozmikus sugárzást is lehet mérni, mert a zavaró földi háttér ki van zárva a mérésből (lásd DAMA/LIBRA detektor). Amúgy pedig meg fogsz lepődni, a víz is nagyon jól árnyékolja a sugárzást.
Maradjunk annyiban, hogy ne a filmekből tanuljunk magfizikát, főleg ne vonjunk le messzemenő következtetéseket.

A sorozat elmegy egynek,de többnek nem. Vannak sokkal jobb dokumentumfilmek is.

Itt van rá egy megoldás a működésre bírására ( igaz drága lenne), belinkelve az eredeti cikkről ebben a hozzászólásomban találsz információt. De szerintem Sanyesz5 fórumtárs által belinkelt modullal is működne.

Gyanítom van hozzá kapcsolása, a gond ott van hogy nem adnak életjelet a csövek.

OK. A filmben a hatás kedvéért mondják, laikusoknak, mozinézőknek, hogy áthatol a húson. Természetesen kárt okoz benne, de ezt el kellene magyarázni, szerintem a film így egyszerű és jó. Nagyon jó.

Lehet azzal van a gond.

Szerintem meg butaság. Olyan dolgot akarnak köznyelven elmagyarázni amit nem lehet, ráadásul azt is hibásan teszik. Ezt én nem nevezném jónak.
Amúgy ez az egész Csernobil egy felfújt légvár. Egy jól izolált szennyezett területről beszélünk amit ráadásul nem fenyeget cunami sem szökőár ellenben sok atombomba kísérlet helyszínével ahol sokkal szennyezettebb a környezet és még sincs rendes izoláció.
Nem tudom, hogy mennyire vagy vele tisztában, de Csernobil még a tervező asztalon sem volt amikor már nem tudtak radiológiai tisztaságú acélt gyártani sehol a Földön mert a sok (főleg légköri) atombomba kísérlet miatt teljesen elszennyeződött az egész bolygó mesterséges izotópokkal. Olyan nagy volt a szennyezés, hogy még az ólomból sem tudtak radiológiai tisztaságút előállítani, a különböző nukleáris műszerekhez világháború előtti acél és ólomforrásokat kellett találni (hajóroncsok stb.) olyan alapanyagot amit még nem szennyezett légtérben öntöttet. Mondom, Csernobil még papíron sem létezett amikor már nem tudtak kollimátort önteni friss ólomból mert szennyezett volt és zavarta a mérést. De ugyanez vonatkozott az üvegre is, a szcintillációs detektorokban használt fotoelektron-sokszorozóhoz használt radiológiai tisztaságú üveg sem volt előállítható.
Mára már szerencsére (köszönhetően felezési időnek) a rövidebb felezési idejű izotópok kezdnek "elfogyni" a légtérből. De ennek ellenére évtizedekig lehetett beszívni a sugárzó levegőt.

si3bg adatlap

Nyersfordítás:
"Az SI3BG-cső erős sugárforrásokhoz vagy súlyos nukleáris eseményekhez használható, ami nagy sugárzási dózisokat eredményez. Nincs értelme használni a DIY kísérletekhez, mivel a háttér sugárzási CPM a csőben közel 0:

Amint az a fenti ábrán látható, a 24 órás háttérértékek átlaga, alig éri el a 0,19CPM-et (a táblázat minden pontját 60 független, egymást követő mérés átlagával számítottuk ki. mérések 1 perc felbontással rendelkeznek).
Háttérértékek: 0,19 CPM 0.12uSv / h háttér sugárzási szint esetén, és ezek az értékek a kis sugárzási dózisok esetében rendkívül megbízhatatlanok a cső kis érzékenysége miatt (nehéz érzékelni a finom változatokat egy nem érzékeny = alacsony felbontású méréssel eszköz). Hosszabb időmérésre van szükség."

Elbeszélünk egymás mellett. Az ötrészes film elején és végén vannak műszaki (megkérdőjelezhető) részletek. De a film nagy része nem erről szól. Az akkori társadalomról, emberi sorsokról. És ebben nagyon jó. Részemről vége.

Valaki felhomályosíthatna hogy EZ röntgen cső e!? Mert az adatlap szerint nagyfeszültségű egyenirányító. Írtam is az ürgének, hát izé sajnálja ő nem ért hozzá, de eladott már négyet utánanéz, de ahogy látom továbbra is röntgen csőnek árulja.

Ő is és máshol is kenotronnak írják, ami egy nagyfeszültségű egyenirányító cső. Más kérdés, hogy üzem közben valamennyi röntgensugárzás felszabadulhat.
A ...tron-ok családja.

Ja, de ő konkrétan mint x-ray tube reklámozza, rare ritka Érdekes dolog

DY86 csőből is kiszoktak sajtolni x-ray-t. Az is nagyfesz. egyenirányító cső.

Végülis bicikli izzóból is elő lehetett.... Csak felrevezető a hírdetés

Ránézésre könnyű összekeverni őket, nagyon hasonlóan néznek ki. A különbség a felhasznált anyagokban van. Értelemszerűen nagyfeszültségű egyenirányítóknál olyan anód bevonatot használnak ami az elektronok becsapódásánál nem képez nagy mennyiségű röntgen fotont. Ennek ellenére keletkezik valamennyi. Minél nagyobb feszültségű az egyenirányító annál több. A dedikált röntgencsöveknél pedig pont olyan bevonatot használnak amiből könnyű kiütni az alacsonyabb energiaszintű elektronokat.
Valójában amikor DY86 és társai csőből túlfeszültséggel röntgensugarat sajtolnak ki akkor is azt a jelenséget használják ki, hogy az elég nagy energiával száguldó elektron képes kiütni egy az atomban alacsonyabb energiaszinten tartózkodó elektront. Ennek a lyuknak a helyére magasabb energiaszintről egy másik elektron ugrik. Az energiakülönbség sugárzódik ki röntgenkvantum formában.
Gyakorlatilag bármilyen elektroncsővel elő lehet állítani röntgensugárzást, csak elég nagy sebességre (magas kinetikus energiát kell biztosítani neki) kell gyorsítani az elektront. Valójában a vákuum sem előfeltétele a dolognak, csak vákuumban sokkal könnyebben lehet felgyorsítani az elektronokat.
Legalábbis én így tudom de a tévedés jogát fenntartom.
Hogy aztán direkt hirdeti hibásan, vagy meg van győződve róla hogy tényleg röntgencső az jó kérdés, szerintem csak ő maga tudhatja.

Amit leírtál a kiütött elektronnal, az a karakterisztikus röntgensugárzás (vonalas spektrum).
Van egy másik fajta, a fékezési röntgensugárzás, amikor eltérül és lassul a becsapódó elektron, de nem üt ki semmit sehonnan (folytonos spektrum, az energianívónak megfelelő maximummal).
Valószínűbb, hogy az egyenirányítóban is az utóbbi játszódik le inkább.

Igazad lehet. Ahhoz elvileg kisebb energiájú elektron is elég. Persze kipróbálni nem nehéz, csak energiaspektrumot kell mérni egy "felturbózott" DY86 mellett. Van is itthon DY86-osom, ezt meg nem tart sokáig összedobni. Egy mérést megér.

Üdv!

Volt itt valakinek már dolga IH-81 el?

Gamma gyártmány, elvileg 1981-ből. Bár talán nem GM műszer mert ha jól emlékszem akkor félvezető (Ge alapú) detektor van benne.
Konkrét kérdés is van?