Mit szeretnél róla tudni? A nagyobbik érzékenyebből lehet detektort építeni aminek leírása benne van a rádiótechnikában meg évkönyvben. Ott mindent leírnak róla. Alfára érzéketlen, béta, gamma, röntgen nem túl érzékeny felderítésére alkalmas, háttérsugárzás változáshoz nem.

Értem köszönöm, erre voltam kiváncsi.

Van valakinek tapasztalata, esetleg használt már valaki SBT-10A csövet? Hirtelen felindulásból vettem egyet, nem bírtam ott hagyni..

Végre megjött a várva várt alkatrész, ebből építés lesz megint

Sziasztok!

Vettem egy IH-12 számlálót, van itt olyan aki utólag megoldotta hogy legyen hangja? Honnan vette le a jelet?

Mellékelek pár képet, ahogy nézem érintetlen..

Sziasztok!

Építettem egy sugárzásérzékelőt egy STS-5 csővel. Látszólag rendben működik kb. 2 éve, de azért vannak furcsaságok.
1. Egy ideig a lakásban volt az érzékelő, ahol stabilan 23-24 CPM értéket mért napi átlagban. (A szórás 18 és 30 CPM között volt általában.) Pár hete áthelyeztem kültérre, a tetőn lévő meteorológiai állomás állványára. Azóta már csak 19 CPM-et mér napi átlagban. (A szórás most 13 és 25 CPM között van.) Ez az érték is nagyon stabil, de jóval alacsonyabb a beltéren tapasztaltnál. Mi lehet az oka? Esetleg a ház anyaga maga is sugároz, amit így kívülről kevésbé érzékel a műszer?
2. Szintén a tetőre kihelyezés után tapasztaltam, hogy -4 fok körüli hőmérsékleten hirtelen elkezd jóval magasabb értékeket mutatni. 70 és 150 CPM között ingadozik. Első gondolatom az volt, hogy ha van is összefüggés a hőmérséklet és a háttérsugárzás mértéke között, az nem lehet ekkora. Inkább arra gyanakodtam, hogy az elektronika nem tűri az alacsony hőmérsékletet, de az összes komponens működési tartománya -40 és +85 °C között van. Szóval tanácstalan vagyok.

Tud esetleg valaki magyarázatot ezekre a jelenségekre? Tapasztaltatok már ilyesmit?
Köszönöm előre is a válaszokat!

Szia!
Itt egy szép leírás.

Sziasztok!

Szeretnék csinálni egy SBM-20-ból és egy Arduino Nano-ból egy hobbi GM-számlálót. Elsőre az állított meg, hogy hirtelen nem tudom, hogyan számoljam a találomra jelentkező GM-impulzusokat. Az volt az ötletem, hogy 1 millszekundum időközönként olvasom ki a GM-cső katódjára egy NPN tranzisztoron keresztül csatlakozó láb állapotát a digital read funkcióval, de sajnos ennek semmi értelme, mert a tranzisztorról levett impulzusoknak érzékelhető hosszuk van (bőven millszekundum felett, de a gyatra analóg szkópommal pontosabban nem mérhető). Hogyan szokás ilyen teljesen sztochasztikus impulzusokat Arduino-val számlálni ez esetben? Köszi a válaszokat!

Megszakítással. Minden kattanás fel, vagy lefutó élére egy megszakítás, és azokat számolod.

Mindeképp, magad akarsz tervezni? Vannal nagyon jó kiforrott kapcsolások, ha kell segítség dobj egy privátot.

Van valami konkrét célod az építéssel, vagy csak érdekességképp csinálod?

Ez a cső elég kicsi és ebből kifolyólag érzéketlen. Gyakorlatilag a működési tartományának alsó határa 130μSv/h körül van ami majdnem egy egységgel nagyobb mint a háttérsugárzás értéke Magyarországon. Az adatlapja szerint a háttérre 1cps körül "mér" ami már a mérési hiba kategóriája. Nagyon nagy lesz a mérési bizonytalanság.
Ráadásul rézköpenyes cső ezért alfa és béta sugárzás mérésére alkalmatlan.
Ahogy a többiek is írják, impulzust kell számlálni egy egyszerű számlálóval, egy számlálást futtatsz fél percig és abból már elméletileg számítható dózisegyenérték is. De csak elméletileg, pont a fentebb írt bizonytalanság miatt.
Analóg szkóppal akkor sem tudnál megmérni egy nukleáris GM impulzust ha az egy drága felső kategóriás volna. Csak digitális (pontosabban tárolós) szkóppal lehetne. Amúgy a GM impulzust mindenképp egy gyors Schmitt-trggerrel formázni kell mert egy tipikus "hosszú" lefutó élű impulzus. Ráadásul negatív irányban (feszültségzuhanás) amit a hagyományos pozitív logikához invertálni is kell.
És még egy fontos dolog, a GM csövek nagyfeszét az impulzus után le kell csökkenteni egy a cső által meghatározott értékre, hogy biztosan véget érjen benne az ionizáció máskülönben fals jelzéseket is adhat (gerjed). Természetesen a GM csövet az ú.n. GM platón kell üzemeltetni (megfelelő munkapont) máskülönben szintén hibásan fog dolgozni. Ha pedig begerjed akkor gyorsan elpusztul.

SBM-20 nem mér bétát? Ez új nekem....

"Geiger-Muller tube for gamma and hard beta radiation. "

Háttérnek a 130uSv/h sem semmi, nem szeretnék olyan helyen élni ahol ennyi.

Fiatal kora ellenére, szerintem elektroncső, ezen a terülten, mostanság szakértőnek számít. Már ha ilyen közöttünk...

Én javaslom neki az egész újra fogalmazását, úgy hogy előtte utána olvas.

Az adatlapján nem szerepel béta mérési adat, csak gamma. Biztosan észleli a nagyobb energiájú béta részecskéket is, de mérésre alkalmatlan, túl nagy az elnyelődés.

A 130uSv/h rengeteg háttérnek, a magyarországi átlag maximum pár száz nSv/h. De sehol nem írtam, hogy ennyi a háttér, ez a cső alsó érzékenységi értéke. Azon az adatlapon leglábbis amit én találtam.
Bővebben: Link

"Gyakorlatilag a működési tartományának alsó határa 130μSv/h körül van ami majdnem egy egységgel nagyobb mint a háttérsugárzás értéke Magyarországon." Honnan vetted azt az adatlapot? Par szamlalot már összeraktam ezzel is, más csövekkel is.

Azt tekintetbe véve, hogy hol, és mit dolgozik, én hiszek neki.

Working range (mR/h) 0.014 - 144
Ha jól emlékszem az átváltásra ez kb. 0,000130Sv/h-nak fele meg alsó értékben.

Én viszont még nem dolgoztam ezzel a konkrét csővel, bár nemrég vettem egyet, kísérletezni. Más csövekkel (érzékenyebb végablakos csövekkel) már igen, bemérni is mértem be pár műszert, és nem a háttérrel teszteltem (Cs137 pontforrás).

Working range: 0.014-144 mR/h 0.122-1263 uSv/h

Kezd farokméregetésbe átmenni.
És én nem mondtam, hogy értek hozzá.

Ez érdekes. Itt valami turpisság van. Átváltva, nem annyi, most direkt ellenőriztem két átszámító programmal is. Amit én találtam adatlapot azon nem látom, belinkeled nekem, hogy hol van ez leírva?
Érdekel a dolog mert enyhe ellentétet érzek benne. Hogy lehet a szöveti súlyosbító tényezővel megszorzott mértékegységben érzékenyebb mint a régi R/h-ban?

Én nem érzem így. Beszélgetünk valamiről és műszaki emberhez méltóan konkrét értékekkel dobálózunk.
Az pedig nem releváns, hogy hol dolgozom, sokat kell még tanulnom, ahhoz, hogy biztosan mozogjak ezen a talajon.

Bővebben: Link

Eb@sztam, a tizszerese, 0.144-1440 uSv/h kozott mer, a hatteret azert mar lehet vele.

Kiegyezünk egy döntetlenben?
Viccet félretéve. Itt valami turpisság van, a dologban. De tényleg. Most elővettem egy műszert (Bella) ami elvileg annó ezzel a csővel készült a Szovjetúnióban. Erre az adatlapja (a műszeré) 0,2uSv/h alsó méréshatárt ír. Itt valami játék lesz a Sv-hez tartozó súlyosbító tényezővel. Megpróbálok utána járni mert érdekes.

Addig nem amig ki nem derulnek a szaraz tenyek , si3bg na annak kell az imput, de ezeket osztogattak minden kezi szamlaloba, jo hatterre, eleg nepszeru cso.

Na eddig olvastam most én is beírok.
Az SI3BG-vel én nagyon megszívtam. Van itthon 3 cső de egyikből sem jött egy csipp sem soha. :/

Mod.: Hozzáteszem a sérült STS-5-ből bezzeg jött aminek jönni kellet....

Ha tényleg aluból van a cső köpenye ahogy így máshogy áll a dolog. A vékony alu nem nyeli el jelentősen a bétát (max a lágy bétát).
Elnézést kérek, én úgy tudtam rézből van a cső köpenye!

Vágtam már ketté ollóval, olyant ami rossz volt nagyon vékony alu.