Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Sajna 1 db PL36 nem igazán jó semmire. A osztályba a szerény méretű anódlemeze miatt nem tud többet, mint egy EL84.
Maga a könyv elég terjedelmes de ha jól meggondolom a kacsolási rajzok max 30%-át teszik ki. Talán az volna a legjobb ha lefotóznám őket és amelyik nem "olvasható" azt átrajzolnám. Hétvégén lehet hogy teszek egy próbát ha lesz időm. Végülis akár még ragadhat is rám valami ha sokáig nézegetem őket
![]()
Vásárlási szándékkal érdeklődnék új vagy jó állapotú Philips Miniwatt AZ21 után. Azért Philips mert van ilyen ECH21 + EBL21-em és a szögletesebb tetejű üvegbúra miatt ez passzolna hozzájuk. Előre is köszi!
Egyébként mi történik a gyakorlatban akkor ha túl sokat (mondjuk egy 10 centis rézhuzal segítségével mindent) csatolok vissza a kimenetről? csak egyszerűen "leűl" az erősítő és nem lesz a kimenetén mérhető jel, vagy esetleg károsodik már rövid időn belűl is?
Természetesen megpróbálok én is elmenni de majd meglátjuk mi lesz belőle. Mindenesetre köszi és vedd úgy hogy hiányom esetén meg vagy bízva Philips AZ21 vásárlással. Miheztartás véget említem hogy origi dobozos Tungsram AZ21-et 1000 forintért lehet kapni bárhol. Ha találsz origi Philipset elmehetsz a duplájáig is esetleg, de akkor az csillogjon-villogjon ám! Végtelen nvcs-nál sem lép fel komolyabb teljesítmény ugye, mert akkor nem is teszek a potival sorba semmilyen ellenállást meg sima 1/4 wattos potit használok majd?
Ha a Hans tutira megy a börzére megbeszélem vele, hogy vegye tőlem vissza a neked szánt motyót legkésőbb pénteken és gond egy szál sem. Van bankszámlaszámod ahova tudok utalni ha esetleg sikerül venni AZ21-et? Ketyeg még a mini nixie?
Látom te olyan könnyen felejtős típus vagy. Biztos jó veled haragban lenni.
Jól van na, megtörted a jeget azzal lefelé görbülő szájú izével a mondandód végén! Elpostázom, írd meg priviben hova.
Ilyen rajzra számítottam
![]()
Az nem gáz ha én az el84se hiperszil kimenőjébe egy réteg szigszalagot tettem légrésnek?
Szóval akkor mi a helyzet a toroid kimenővel azon kívűl hogy utáljátok mert otthon nem lehet megtekerni illetve csak nagyon-vad tekercseléssel?
A légréstelensége nyilván kizárja SE-nél, de azon kívűl?
Szerintem simán meg lehet tekerni vetélővel akár még szépre is csak kell hozzá legalább egy hét :yes: Az itt csak jó hogy rakott palacsinte mert a vékony vetélőre egyszerre nem fér sok huzal. Méretezni nem tudom hogy kell, szerintem úgy mint a hiperszilt. Csatolás szempontjából ez a legideálisabb tekercselrendezés. Biztos jó hangja lehet egy ilyennek.
Találtam 0,3-mas huzalt is. Henger alakú csévén van ezért jól le lehet termelni róla. Ha kell akor viszem szombaton.
OK! Meglesz. Én fél 8-ra érek oda.
Hát, erre nem igazán emlékszem, de 15-20mA rémlik...
A segédrács csak 170 lehet? Amúgy tényleg kell egy pár tápfesz ehhez az erősítőhöz.
Épp ma olvasgattam valami angol nyelvű oldalt csöves témában. Ott azt írták, hogy a sorvégfok-csövek pentóda üzemben nem igazán valók hangfrekinek, mert nagyon nem lineáris a karakterisztikájuk. Triódának kapcsolva viszont jók, és ki lehet használni a nagy anóddisszipációt is.
Ellenben a képeltérítő végfokokhoz kifejlesztett csövekről a nagyfokú linearitást írta, és hogy ezek ezért jók pentódaként is hangfrekis erősítőkbe. Egy másik, szintén angol nyelvű oldalon meg egészen a kezdetektől indulva írta le, hogy hogy alakultak a végcsövek. Kifejtette, hogy a fogyasztók kényszerű kiszolgálása mennyire elnyomott mindenféle fejlesztési ötletet, hogy évtizedeken keresztül gyakorlatilag ugyanazokat a kapcsolásokat alkalmazták. Utána meg "kikopott" a cső, jöttek a tranyók. Ebben az írásban a segédrács (screen) szerepével nagyon sokat foglalkoztak, kis dohogás is volt benne, hogy a g2-re vonatkozó karakterisztikákat mennyire nem adják meg az adatlapokban sem. Utaltak rá, hogy g2-vezérlésű, nagy tartományban nagy linearitást mutató végfokozatokat is lehetne építeni, csak nagyon nem szokványos technika, és a rácsárammal is számolni kell. A rácsárammal történő "nem számolás" tipikus eseteire is felhívta a figyelmet: a mindenhol látott, hétköznapi kapcsolásokban a rácsáram hatására akár 10-20V-okat is változhat a segédrács-feszültség, ami teljesen eltolja a cső paramétereit, az már egy "másik cső". Szóval azt a következtetést hozta ki, hogy ha pentódás beállításban, fix segédrács-feszültséggel építünk erősítőt, akkor azt mindenképpen valamivel stabilizálni kell. Egyfajta módja a stabilizálásnak, ha viszonylag kis belső ellenállású, külön tápegységgel, szilícium egyenirányítókkal állítjuk elő ezt a feszültséget. Bocs, ha kicsit hosszú lett, de számomra elég érdekes és tanulságos volt ez az írás, azt hiszem, másnak is az lehet, amiket megjegyeztem belőle.
Segédrács-áramra gondoltam, elnézést, ha félreérthető volt. Ennek szerintem semmilyen formában nincs köze a be- és kicsatoláshoz.
Ugye az történik, hogy amikor a cső jobban kinyit, nagyobb áram folyik rajta, akkor leesik az anódfeszültség, és a segédrácson megnövekszik az áram. Ez egyébként általában az adatlapokban is látható, ezt meg szokták adni. Azaz ha csak egy előtétellenállással (vagy akár anélkül, de eleve nagyobb belső ellenállású tápegységgel, pl. csöves egyenirányító miatt) van megtáplálva a segédrács, akkor ott, azokban a pillanatokban lecsökken a segédrács-feszültség, és ez abban a pillanatban eltolja a cső paramétereit egy másik segédrács-feszültség-karakterisztikába. Ezen javíthat, ha elkóval hidegítjük a segédrácsot, de az ilyenkor az akár az anódárammal azonos nagyságrendűre megnövő segédrácsáram miatt irreális, 500-1000µF-okat emlegetett egy hangferekis erősítőnél.
Jut eszembe, hogy egyre gondoljunk: én segédrácsnak ismertem meg anno a 2. rácsot, amit szoktak árnyékoló- vagy gyorsító rácsnak is mondani magyarul, angolul screen grid.
Egyébként azért jutott eszembe kicsit utánajárni a dolgoknak, mert talán Imi65 rakott be a múltkor egy érdekes erősítőrajzot, amiben a végcsövet a második rácson vezérelték.
Bővebben: Link
Szerintem jó, azt legalább lehet préselni ha kell. :yes:
Egyáltalán nem lett hosszú, nehogy visszafogd magad, nagyon érdekes amiket írsz és hiányt pótol.
![]() ![]()
Minden bizonnyal sugártetróda, de gyakran ábrázolják az ilyeneket pentódának erősítő kapcsolásokban.
![]()
akkor nesze itt van egy pár: eeeee
![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |