Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Egy kicsit mellébeszélve tudok reálisan válaszolni.
Az elrendezésnek semmilyen hátrányát nem tapasztaltam. Itt elsősorban a rendelkezésre álló helyet próbáltam optimálisan kihasználni. De azon sokáig lamentáltam, hogy a durva állítás legyen-e a nagyobb gomb, és a finomállítás a kisebb, vagy éppen fordítva. De mivel a háttérben lévő potméterek egyformák (300°-osak), így szinte midegy, így végül ez lett. Másik tápon így oldottam meg, és ez is teljesen életképes. Összegezve, szinte bármilyen kombináció jó lehet, ahol van elég hely a tekergetők körül az ujjadnak. Ha ezt az egy szempontot szem előtt tartod, akkor lehet kicsit kreatívkodni, amire példa lehet az a megoldás, amire rákérdeztél (egyébként régi szignálgenerátoron láttam hasonlót, de ott a nagy tárcsát lehetett egy kisebb fogaskerékkel finoman forgatni).
Köszönöm !
Lehet agyalni egy előlapon is rengeteget, ha nem csak a "jóvanazúgy " elvet akarom érvényesíteni... Fesz, szabályozási problémaJó estét mindenkinek. Alkotótól szeretnék kérdezni a 2.7.4 v2 labortápegysége kapcsolatban. Az a problémám hogy meg építettem a 30 voltos változatot, működöt rendesen. Ez után a szükséges változtatások szerint 50voltosra alakítottam (R2=3,3K R3=430K R10=86K R12=3,3K R22=1,5K)STB. Igy is működik rendesen, de a trafóm szekunder tekercse csak 37voltos. Okozhat e ez olyan hibát hogy a fesz szabályzó pótméter felcsavarásakor KB 75% nál már eléri a maximális feszt(46v) de még tudom tekerni a pótít csak már nem változik semmi, nem használja ki a pótméter teljes csuszkáját. Lehetséges hogy ha nincs meg a 40-42 volt a bemeneten akkor az előbb felsorolt alkatrészek értéke is változik? Előre is köszönöm a választ.
Az értékek megváltoztatása azt a célt szolgálja, hogy nagyjából a trimmerek középállásában érjük el a kívánt határokat. Ha növeljük a feszültséget, akkor csökkenteni érdemes az áram maximumát, hogy a kettő szorzata ne legyen több 80-100 W-nál.
A bemeneti feszültség valamilyen értékre feltölti a diódahíd utáni puffert. Ez a feszültség akár jelentős mértékben csökkenhet terhelés hatására. Tehát oda célszerű a kimeneti feszültség maximumát választani, ahol erre a maximális értékre állítva, a maximális áram mellett is stabil marad az érték. Nem az a kulcskérdés mekkora a trafó feszültsége, hanem terhelés mellett mekkora a puffer feszültsége. Gondolom a trafó feszültségét azt terhelés nélkül mérted 37 V-nak. Ha ezt vesszük alapul, akkor ebből kb. 50 V-os egyenfeszültség lesz a pufferen terhelés nélkül, ami terhelve visszaesik (erősen függ a trafó milyenségétől) kb. 45 V-ra. Kell egy kis tartalék a stabilizáláshoz, illetve a hálózati feszültség is ingadozhat, ezért ehhez az értékhez 40 V-os kimeneti feszültség maximumot, és 2 A-es árammaximumot javaslok. A javasolt határértékekhez tartozó alkatrészértékeket kiszámolja neked a fórumozók által készített excel táblázat (itt van a fórumon, csak lusta vagyok megkeresni). |
Bejelentkezés
Hirdetés |




