Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Forrasztóónok - melyik miért jó
Lapozás: OK   2 / 5
(#) Bakman válasza bbatka hozzászólására (») Máj 6, 2023 /
 
Kicsi a valószínűsége, hogy a HESTore-nak érdeke fűződik ahhoz, hogy korlátozza a vásárlóit. Minden bizonnyal megmondták nekik, ez a törvény, nincs kivétel.

Keresni kell egy papírral rendelkező szakmai kollégát és vele rendeltetni.
(#) Tomi111 válasza Bakman hozzászólására (») Máj 6, 2023 /
 
Sziasztok! Értem én, hogy ez a törvény, de akkor itt a helyi boltokban miért lehet venni bárkinek? Itt helyben ( kis város) három boltot is tudok, ahova bemegyek, leveszem a polcról és vihetem. Csak persze itt drágább. ( pont a héten vett kollégám a céghez, láttam, 25dkg-s ólmos 8500 Ft volt.) Mi a különbség a netes vásárlás és a bolti között?
(#) Gafly válasza Tomi111 hozzászólására (») Máj 6, 2023 /
 
Jelentsd fel őket, és akkor majd nem lehet kapni nálatok sem.
(#) kowi hozzászólása Szept 24, 2023 /
 
Sziasztok. Használt már valaki sn50/pb50 összetételűt? Mi a tapasztalat? Mert elég olcsón tudnék venni multicore márkájút.
(#) Skori válasza Black7275 hozzászólására (») Szept 24, 2023 /
 
Végül vettél forrasztóónt? Melyiket?
SSW-t használok én is, szerintem az egyik legjobb.
(#) Black7275 válasza Skori hozzászólására (») Szept 24, 2023 /
 
Igen vettem.
SSW-t is meg Stannol-t is.
Nekem a Stannol is bevált így első próbára.
(#) Skori válasza kowi hozzászólására (») Szept 24, 2023 /
 
Valamiért nem túl gyakori az 50-50 ötvözet.
A 60-40 arány esetén eutektikus ötvözetet kapunk. A tiszta komponensek olvadáspontjánál alacsonyabb hőmérsékleten olvad meg. Bővebben: Link
Idézet:
„Ha a kétkomponensű rendszer összetétele éppen megfelel az eutektikus pont összetételének, akkor a homogén olvadék, vagy oldat teljes mennyisége lehűlés közben az eutektikus hőmérsékleten α és β összetételű eutektikummá alakul. Erre az jellemző – ha például mikroszkóp alatt megfigyeljük –, hogy a kristályos anyagot a kétféle, eltérő összetételű szilárd oldatból álló kristálykák keveréke alkotja.”
(#) kowi válasza Skori hozzászólására (») Szept 24, 2023 /
 
Ezért is érdekelne tapasztalat mert 2,5kg-os tételt kell minimum megvenni 20.000Ft-ért.
(#) szs válasza Tomi111 hozzászólására (») Szept 24, 2023 /
 
Most, hogy ezt a kérdést magláttam:
Körülbelül azért lehet a helyi boltban (és én is vettem 1 hónapja a helyi boltban) amiért az autókereskedő is árulhat euro0-as autót. Trabantot is.
Gyártani, forgalombahozni nem szabad (azaz nem bárkinek, bárhová).
De ha már forgalombakerült, azt továbbadni szabad. Én így látom, de genntartom a jogaim
(#) jimitek hozzászólása Dec 21, 2023 /
 
Sziasztok!
Tud valaki nekem alapszintű felvilágosítást adni, hogy az ólommentes forrasztóónoknál a "Folyatóanyag típusa" jelölést, hogy kell értelmezni?

"No Clean, CF48" - "HF32"
Hogyan lehet kideríteni, hogy ezek mit befolyásolnak, melyik milyen alkalmazásra jó? (azon kívül, hogy mindet megvenném, és kipróbálnám - amire nincs lehetőségem)

Annyit tudok, hogy ez a gyantát jelöli...
Leginkább SMD alkatrészek forrasztásához használnám, de igazából mindenre.
A lényeg, hogy ne fröcsköljön a gyanta, mivel jól felületkezeltem a rezet, és ha lehet a Hestore-os verziókra szűkíteném a kört, első körben.
(#) Balaa16 válasza jimitek hozzászólására (») Dec 22, 2023 /
 
Szia!
Ezek közül egy ismerős, a no clean. Ez azt jeletni, hogy forrasztás után nem hagy nyomot a folyasztószer a nyákon, ezért nem kell azt utólag eltávolítani. A többinél lehet erre szükség.
(#) elektroncso válasza jimitek hozzászólására (») Dec 22, 2023 /
 
Az a folyatószer típusa. A gyártónál tudod megnézni hogy mit is takar. A HF32 egy halogén mentes típus (halogen free - HF) és a Stannol gyártja.
HF32 adatlap

A CF48-ról viszont semmit nem találtam. A gyártó szerint a HEStore által árult típus 1.1.3-as típusú fluxot tartalmaz (a HEStore-s fejlécben is ez szerepel, de hogy leírásba hogy került a CF48 azt csak ők tudhatják).
Sn99,3Cu0,7 1.1.3 adatlap

Ez a kettő nagyjából egy és ugyan az (rosin alapú alkohol bázisú). A J-STD-004 szabvány szerinti típusát kell nézni a fluxnak és akkor ebben a doksiban lévő táblázatból ki tudod keresni hogy melyik mit tartalmaz (3. ill. 4. oldal).

A No-Clean pedig nem azt jelenti hogy nem hagy egyáltalán nyomot hanem azt jelöli, hogy forrasztás után nem marad vissza semmilyen korrozív vagy vezetőképes anyag így nem kell lemosni. A legtöbb után maradnak nyomok és vannak áramkörök ahol még a No-Clen flux is zavarokat szok okozni így mink is melóban mindig lemossuk a panelekről a maradékot.
(#) jimitek válasza elektroncso hozzászólására (») Dec 22, 2023 /
 
Nagyszerű, köszönöm!
Futottam egy kört a gyártóknál, de első nekifutásra még nem sikerült kellőképpen értelmeznem amit találtam.
Azt nem is gondoltam, hogy a gyanta okozhat problémákat, de örülnék, ha olyat sikerülne szereznem, ami nem spriccel mindenfelé, mert Plastik 70-et használok, és sajnos az még az "enyhének számító" izopropil alkoholt se szereti, ezért a lemosás nem jöhet szóba.
Kérdés, hogy a "Super Solder Wire" ólmoshoz képest mekkora az eltérés, bár csak nem túl nagy.
(#) Skori válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Az ólmos "Super Solder Wire" az az egyik legjobb forraszanyag, szóval biztos, hogy hatalmas lesz a különbség..
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2023
(#) Bakman válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Általában (tehát nem minden esetben) a folyasztószer maradványok nem okoznak gondot. A probléma hosszabb távon szokott jelentkezni. Ha a folyasztószer savas kémhatású, akkor azért. Ha nem szárad meg teljesen, akkor összegyűjti a szálló piszkot. Ha olyan, akkor a nedvességet gyűjti magába, okozva némi extra, nem feltétlen kívánatos vezetést.

Összességében az a tuti ha lemosod, mindegy milyen.
(#) jimitek válasza Skori hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Ebből van egy kevéske kéznél, tesztelés céljából: Bővebben: Link
Végeztem egy gyors próbaforrasztást, és nem döbbentem le.
Talán kicsit több a gyanta (nem csoda hisz ez 3,5%, CYNEL 3%, SSW meg 2,2%), de még a várt matt felületet se kaptam, szép fényes ez is, bár ez nem a 100g-os CYNEL, de az is NO CLEAN...
Szóval talán nem okoz csalódást a kicsit több gyantával.
Szeretem az ólmosat, de úgy döntöttem ideje egészségesebb verzióra átállni.
Na meg a moláris tömege elvileg kevesebb, így többet is tudok az ólommentessel forrasztani, és könnyebb is a felhordott fém. (kb. 25%-al)

Mellesleg azt is lehet, hogy lakkozás előtt a forrasztási pontokat előónozom, aztán lakkozom, és arra csak rámelegítem az alkatrészeket.
Elvileg ez is lehet jó, megbízható megoldás, így nem marad gyanta...?
(#) Bakman válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Egy-két apró megjegyzést, ha szabad.

Fényes, nem fényes. Van itthon olyan FET-em (nem távolkeleti beszerzés) amint ha beforrasztok, mindig matt lesz a forrasztás felülete, miközben ugyanazon panelen a többi alkatrészlábon fényes. Valószínű, hogy azon FET lábán olyan bevonat van, ami forrasztáskor feljön a forrasztóón felületére. Sokat nem foglalkoztam vele, de annyi megállapítható, hogy nem feltétlen a forraszanyag miatt lesz fényes vagy matt.

Ha lakkozás után forrasztasz, akkor egyrészt a forrasztást nem fogja védeni a lakk, másrészt a megolvadó lakk és a forrasztóónban lévő folyasztószer csúnya foltot fog hagyni a forrszem körül.
(#) jimitek válasza Bakman hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Persze, köszi, nem is a fényessége a lényeg hanem, hogy közel ugyan úgy megbízható kötést tudjak elérni. Jó nekem a matt is, ha úgy adódik.

Mindig lakkozás után forrasztok, nem lakkozhatom le az alkatrészeket.
Ellenállás, kondenzátor, dióda, tranzisztor - ezeknél még oké ha lelakkozom, de egy 3x3mm-es potmétert tönkre vágna, arról nem is beszélve, hogy az alkatrészek alá be se jutna a lakk, és ott nem védené a réz fóliát.
A lakk csak azért van, hogy ne oxidálódjon a nyákon a réz. Az ón, ólom alapjáraton nem oxidálódik, azt nem kell védeni.

A fotón valóban nem a legszebb (ólmos forr.), de mindig van hová fejlődni.

IMG_2666.jpg
    
(#) Skori válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Elő-ónózás esetén meg azért kell(het) eltávolítani a folyasztószer maradékot, mert összeveszhet a lakkal, és esetleg nem lesz szép a lakkozás.

Amúgy érdemes utánanézni miért is került annó a forraszanyagokba az ólom mint ötvöző anyag. Kulcsszavak:
- ónpestis
- ónbajusz (tin wiskers) - ez utóbbi rengeteg, nehezen felderíthető hibát okozott anno
- eutektikus ötvözetek

A környezetvédelmi oldaláról is pár szó.
Az ólom mérgezősége nagyban függ attól, hogy milyen formában találkozunk vele.

A vízben/szerbezetünknben oldható formában rendkívül veszélyes, mérgező és környezetszennyező. Pl. akkumulátorsavban oldott ólom, ha kiöntik felszívódik akár a növényzetbe is. Hasonlóképpen problémás az ólomtatalmú festékekben jelen levő ólom vegyületek.

A ólom fémes formában viszont nem igazán oldódik. Ha mondjuk vadhúst eszik valaki amiben benne maradt pár ólom-sörét, és véletlenül le is nyeli, gyakorlatilag akkor sem lesz tőle semmi baja - távozik a szervezetéből és ennyi. A környezetben sem fog feloldódni a vizekben. Magyarországon még ma is nagyon sok helyen ólomcsőből van a vízvezeték! Mégsem kapnak az emberek ólom mérgezést. Ha valaki mondjuk megeszi az ólomtartalmú forrasztóónt, valószínűleg még attól sem kap ólommérgezést.

Ha jól tudom az orvosi műszer gyártásban, és a repülőgép iparban továbbra is ólomtartalmú forraszanyagokat használnak (az ólommentes anyagok itt nem felsorolt hátrányai miatt).

Összefoglalva: nagyon sokféle módon, sokkal többet tehetünk a környezetünkért, és az egészségünkért. Pl. akár csak egy cigaretta elszívásának kihagyása....
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2023
(#) Skori válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Ónpestis - Bővebben: Link
Ónpestis2- Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2023
(#) Skori válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Tin wiskers - Bővebben: VIDEO
A hónapok esetleg évek alatt képződő mikroszkópikus bajszok zárlatot okoznak, majd a zárlat pillanatában el is párolognak, így szinte utólag felderíthetetlen mi okozta a hibát.

Tin wiskers Bővebben: Wikipédia
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2023
(#) kadarist válasza Skori hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Szerencsére az ezüst és/vagy réztartalmú ólommentes forraszanyagok már nem hajlamosak az ónpestisre és a whiskeresedésre.
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2023
(#) Skori válasza Skori hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Érdekességek:
Idézet:
„....A Galaxy IV egy távközlési műhold volt, amelyet 1998-ban ónbajuszok okozta rövidzárlatok miatt letiltottak és elvesztek.....”
Idézet:
„....2005. április 17-én a Connecticut államban működő malomkői ​​atomerőművet leállították egy "téves riasztás" miatt, amely a reaktor gőzrendszerében a nem biztonságos nyomásesést jelezte, amikor a gőznyomás ténylegesen névleges volt. A téves riasztást egy ónbajusz okozta, amely rövidre zárta az erőműben a gőznyomás vezetékeinek felügyeletéért felelős logikai kártyát....”
(#) Skori válasza kadarist hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
De igen, a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek az ötvözők csak lassítják némiképpen a folyamatot. Autóelektronikában, és műszaki cikkekben már látszanak az ebből eredő meghibásodások (szószerint elrepednek, ill.- szétrohadnak a forrasztások)
(#) erbe válasza kadarist hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Idézet:
„whiskeresedésre”

Én nem viszketek, akármivel forrasztok.
(#) Massawa válasza Skori hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Ez az olommentesség megint csak egy sötétzöld agyrém volt. Nemcsak megdrágitotta az elektronikát, de jelentösen csökkentette a megbizhatoságát is. Illene ezt az agymenést felülvizsgálni, föleg azután, hogy egyre kevesebb ember veszi a világon a forrasztopákát a kezébe igy szinte kizárt, hogy ki lennének téve bármilyen olomveszélynek. ( nagyobbnak mint általában az emberiség, amikor évszázadokig napiszinten kerültek érintkezésbe mindenféle olmot tartalmazo eszközökkel.)
Az ipar meg döntse el mi jobb számára.
(#) jimitek válasza Skori hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Köszönöm ezt a rendkívül részletes tájékoztatás!
Bevallom erről az "ónpestis" dologról nem tudtam, de most már értem is.
Azt viszont nem értem, hogy egyrészről ha ennyire problémás az ólommentes, miért használják jóformán minden hétköznapi eszközök gyártásában, másrészről ha nem mérgező az ólom fém formájában, akkor pl. a Hestore-on miért nem lehet átlag embernek megvásárolni ill. miért nem használják a gyárakban is?
Szóval kicsit zavaros az ok-okozati oldala ennek, de egyelőre elhiszem.
Lehet az lesz, hogy csak nyák lemezek doboz formájába összeforrasztásnál fogom használni, tömeg spórolása céljából, mert az amúgy is akrill festékkel le szoktam festeni, így nem érintkezik a környezettel.
(#) Massawa válasza kadarist hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
De a szétesésük szinte garantált - sajnos.
(#) Skori válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Ahogy az előttem szóló írta:
Idézet:
„...az ólommentesség megint csak egy sötétzöld agyrém...”

Sok ilyen dologgal lehet találkozni. Mondhatnám, hogy a politikusok zöme [az eu-ban is] műszaki szemontból teljesen hülye agyatlan barom - tisztelet a kivételnek, és a szakértők véleménye nem érdekli őket, csak a politikai érdekeik, pl. mi jelent több szavazót - merthogy a szavazók zöme (vagy a hangosabb része) sem okosabb. A közlekedésben pl. az autók már tele vannak pakolva mindenféle szűrővel. Ugyanakkor pl. egy repülőgépből (ami egyetlen út során egy autós számára egy évtizednyi üzemanyagot elfüstöl) mindenféle szűrés nélkül ömlik ki a végtermék. Hasonlóképpen az óceájáró hajók, akár pakurával működő motorjaiból, amiben egyetlen dugattyú akkora, hogy nem férne el a legtöbb lakás nappalijában.
A hozzászólás módosítva: Dec 23, 2023
(#) bbatka válasza jimitek hozzászólására (») Dec 23, 2023 /
 
Úgy rémlik az orvos technikai eszközökben, a gyártás során továbbra is használható. Ez vicc. Szerintem itt is a gyártók pénz éhsége volt hatással az eseményekre. A horgász cikkekben továbbra is használható az ólom. Ugye nem kell mondanom hogy némelyik horgász több kilónyit beszakít egy évben.
Következő: »»   2 / 5
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem