Gugli azt mondja a "gyertya láng hőfok"-ra: A kanóc teteje belelóg a láng forró részébe és elég. (A láng forró részen kb. 1200, míg a láng alján kb. 600 °C van, tehát a láng hőmérséklete 600-1200 °C közt változik.)
---
Azért gondolj bele, az edény alja, ahol "érintkezik" a rezsóval, vagy a gázlánggal, ott a hőméréklet magasabb lesz mint 100fok... pláne ha nem víz van a fazékban...
Már nem tudom megkérdezni, de réges-régen apám valahol csináltatta a fazekat, és réz színű javításra emlékszem...

Nem okvetlenül erre szolgált az a forrasztás, hanem csupán arra, hogy az edényböl ne csurogjon ki a viz. Senki nem állitotta, hogy azt az edényt még a tüzhelyre lehetett tenni.
Nekem sem arra kall, hanem arra, hogy egy hagyományos onbol öntött eszköz eltörött és azt kellene összeforrasztani. A rsgasztás nem opcio.

Csak nem egy igazi, ón söröskupa? Pedig olyan fémragasztók vannak, hogy legfeljebb mellette törik.
Nekem valahol hempereg egy (néhány?) Wood-fémes bojler hőbiztosítékom, ha előkerül megkapod.

Tudom, de az látszik… csak forrasztás jöhet számitásba. Most rendeltem egy spéci 138 fokos pasztát, lehet, hogy azzal sikerül. Ahhoz kevesebb hö kell mint a onhoz (138 fokos, azzal probáltam, nagyon veszélyes, mert megolvad az eredeti is). Szoval nem egyszerü a dolog.

Kösz! Majd PMben jelentkezz!

Az ELBAFTA résztvevőjeként ingyen "jól megwoodfémezed".
Azért nem kell fizetni, csak a gulyásért.

Nem opció, hogy saját anyagával próbálod? Az ugyan hegesztés, de azért nem vetném el.

Elvileg van ötvös is a fórumtársak között, kis szerencsével talán tud segíteni, ha szépen kérik.

Az opcio lenne, de sajnos nincs még hulladék sem. Egy vagy 50 éves szerkezetröl van szo, fröccsöntött alkatrészekböl, amit már 140 fokon felolvaszt a páka és néhánybol letörtek kisebb nagyobb darabok, amiket jo lenne potolni. Igy a 148 fokos onbol sem tudom potolni mert az felolvasztja az eredeti darabot is. Mindenképpen alacsonyabb olvadásfoku fém kellene.
Az eredeti leirásban van egy márkanév az onra aminek természetesen ma már nyoma sincs, de azt irják, hogy azt 80 fokos pákával lehet használni. Amin eléggé elcsodálkoztam.

Egyet mellé, kettőt szorosan közel.

Vagy 10 évvel ezelőtt Pesten az egyik ilyesmivel foglalkozó cégnél vettem olyan ötvözetet, ami forrásban lévő vízben simán megolvadt, 97(vagy 94)C rémlik, mint olvadási pont. Olyasmi mint az ón, arra is vettem, víz alatti tűziónozáshoz Hulladék darabokból kapartak össze nekem vagy fél kilónyit...az ára sem volt vészes...

Én is valami ilyesmit keresek.

118 °C, jó drága.

Indium-ón forrasz + flux

Kösz!

Szerintem ők lehettek azok. OP95 volt nagy valószínűséggel...

Ólommentesre gondoltam átállni, de szerencsére előtte átolvastam ezt a topikot, és elvetettem a dolgot. Köszi az infókért.
Találtam ezt a NASA-s előadást, eszerint az ezüst/réz ötvözők még rontanak is az ónpestis problémán..

Fahrenheit ónszívó fonat

3 mm széles Fahrenheit Desoldering Wire-t vettem mert nem kaptam a szokásosan használt Mechanic R300-ból vagy Chemwick-ből és hirtelen kellett valami. 10 tekercs után a tapasztalat: nem veszek újra.

Vastag szálú fonat kis hővezető képességgel és szintén kis ónfelvevő képességgel, ha pedig kicsit is rányom az ember, akkor a szétnyíló szálak közt átmegy a páka feje és direktben hozzáér a panelhez.

Valamilyen folyasztószerrel próbáltad?

Ja igen: Amtech NC-559-el. Ha nagyon kínai volt az sem számít mert így se, úgy se működött.

Ne csodálkozz, ez a fajta ilyen.
A réz sodrat oxidálódik,mivel gyártáskor nem kap flux/folyasztószer bevonatot.
A márkás ónszívó sodratok nem szenvednek ebben a betegségben.(Chemtronics, Techspray stb)
Csak olyat érdemes vásárolni.Tanulópénz.

Nem csodálkozom, csak leírtam a tapasztalataimat, hogy más ne fusson bele.

Igen, a Chem-Wik az Chemtronics (amit szoktam venni), illetve a Mechanic R300 is kb. ugyanolyan.

Nekem vannak 35-40 éves hasonló csupasz réz ónszívó harisnyáim több méretben is.
A gond hasonló velük, de van megoldás.
A fenyőgyanta tiszta alkoholban, vagy denaturált szeszben feloldva kiváló folyatószer.
Egy orvosságos üvegben oldom fel, lehetőleg minél hosszabb, és keskenyebb.
Aztán a használni kívánt részt, 8-10 cm, belemártom, majd hagyom megszáradni, így az alkohol elpárolgása után a gyanta benne marad a fonatban. Ezek után már vígan szippantja az ónt a páka hegy alatt. Az oldat sűrűsége állítható a feloldott gyanta függvényében. A túl híg nem jó, a túl sűrű meg pazarlás.

Köszönöm a tippet, korábban csináltam így is (van még egy jó nagy zacskónyi fenyőgyantám az Azúrból, izopropil alkohollal oldottam fel), viszont az a tapasztalatom vele, hogy annyira korrozív, hogy lemarja a nyákok bevonatát, ezért maradtam a gyárilag készült fonatoknál mert azok megbízhatóan működnek.

Én is kb. 35-40 éve hallottam (olvastam?) a fenyőgyanta denaturált szeszben feloldva kiváló folyatószer. Sőt kiváló felületvédelmet is ad, későbbi javításnál pedig könnyen forrasztható. Régen, amikor még építgettem saját gyártású panelekre, a kész áramkörök forrasztási oldalát ezzel kentem le, igaz kellett neki 3-4 óra mire teljesen megszáradt. Pl. egy TMS1122-es óra még a mai napig működik.

Én melóhelyen a mai napig használom, tök jól lehet használni huzalok ónozásánál. A megblankolt drótvéget belemártom az alkoholban oldott gyantába, majd az ónfürdőbe és pikk-pakk le van ónozva a vezeték. Egy kis kupakos vegyszerálló tégelyben tartom amiből nem párolog el. Szigorúan a fiókomban hogy vegyianyag ellenőrzéskor ne lássák, mert nincs biztonsági adatlapja.

Valaha volt Gelkás koromban TV koax árnyékoló harisnyáját használtuk ónszívónak.
Pillanatpákával belemelegítettem a gyanta tömbbe, (akkor még lehetett kapni ),
és kitűnően szívta az ónt.
De ez nem elég, tudott még egy nagyonzőőd kunsztot!
A használt részt megmelegítve ki lehetett csapni belőle az ón nagyját és újragyantázva működött megint.

Mezei sodrott erű kábel is jó ha éppen nincs más, pláne, ha meg tudod dönteni a nyákot mondjuk 45 fokban, akkor egy pillanat alatt átszívja róla az ónt.

(Szerintem nem csak) én, a már ónos darabokat pl. nyák vezetősávok pótlására hasznosítom újra.