Az történt, hogy más szemében a szálkát is, de a magadéban a gerendát sem...

Azért kérdeztem az előbb, hogy változik-e a DAC-ok és fejhallgató-erősítők hangja a hálózati kábel megváltoztatásától, mert az ilyesmi sokkal kisebb energiával működik, mint egy erősítő, és eleve nehezebb megmagyarázni, hogy miért szólna bele “a primér kör” a tápon keresztül egy készülék hangjába. A 230 V-os hálózat nem viselkedik tápvonalként (ahol pl. mikrohullámon tényleg mondják, hogy az utolsó milliméterek a legfontosabbak), legfeljebb EMC-re, de ami belelátszik a hangba, az mérhető. Legalább az egyenáramot tekintsük megismerhetőnek... De van ennél jobb is, sokkal jobb.

Ott az a kedvenc példám, az ADI-2 DAC (család). Komoly készülékekkel hasonlították össze a hangját és azt írták rá az ilyen review-kban is, hogy igen jó a hangja. Jó lenne emlékezni legalább egy márkára vagy típusra, hogy hiteles legyek, de már vagy öt éve foglalkoztam ezzel utoljára. Meg kell keresni és eldönteni, hogy igazam van-e.

Mindenesetre volt két közmegegyezés a témában. Az egyik a hangminőség: hogy a DAC kiváló, a fejhallgató-erősítője pedig a kategóriájához mérten kicsit szerényebb, de szintén megállja a helyét. Bár már ez a megjegyzés is ritka volt, a többség csak lelkendezett, ahogy lenni szokott.

A másik, ami az érdekes, hogy mivel 12 V-os egyenáramról működik, rögtön nekiálltak az emberek kipróbálni, de a gyáritól eltérő tápegységekkel sem változott a hangja, nem lehetett turbózni vagy elrontani. Márpedig a cucc egy olcsó kapcsolóüzemű dugasztápról működik, azzal szállítják... Ez azért kicsit elgondolkodtató, nem? : -)) Mondhatnám, kabaré. : -) Persze lehet, hogy valaki olyan zavardús környezetben akarja működtetni, amiben egy analóg táp jobban teljesít, azért az a sok vas egy trafóban is jó valamire, mindenesetre sok helyen található fotó a készülék belsejéről, amin tisztán látszik a táprész, és semmi különlegest sem lehet észrevenni rajta. Pedig a 100-200 mV-os nagyságrendű ripple, ami egy normál kapcsolóüzemű tápról lejön, nem kis dolog.

Ezért kezdtem múltkor mondani (és most szájbarágósabb leszek), hogy mivel az egész készülékben nincs analóg hangerőszabályzó, ami leosztaná a már analóg jelet és a zajt, csakis a digitális domain-ben, a bitek szintjén, figyelemre méltó, hogy még a legérzékenyebb fülhallgatóval sem hallani belőle semmi zajt. Mire jött rá a válasz, hogy nemcsak a hallható tartományban lehetnek zajok - ezzel a riposzttal már érvénytelen is lett, amit mondtam... így nem kellett gondolkodni rajta. : -) Azt válaszoltam, hogy egy ezred százalékokat torzító berendezésen ha egy színuszjelet megnézünk, azon minden zavar torzulást okoz, márpedig egy tökéletes színuszjeltől bármilyen eltérés más összetevők, frekvenciák jelenlétét okozzák, amik a jel spektrumán meglátszanak egy-egy új kiemelkedés formájában, sokkal jobban, teljesebben és érzékenyebben, mint amire az emberi fül direktben vagy áttételesen képes. Ez nem “egy szkóp” és annak ábrája, amire hivatkoztál, mivel lövésed sincs az alapokról, úgy nyilatkozol elektronikai fogalmakról (soha nincs elég nekem sem, de az egy másik problémakör : -) ). Persze a ritkább tranzienseket nyilván nem egyszerű elcsípni, de azok nem is okozhatják a hangkép általános romlását. Legalábbis én így gondolom.

Szerintem elírtál egy nullát. A sorkimenő 1kHz körül sípolt, ezért hallottad/ zavart

Terccel háromnyolcvan alatt, a bojler attól dorombolt.

1,5 kHz-et akartál írni? Mert az még hallható, tényleg sípol.
15 kHz észlelhető.

A sortrafó 15625 Hz frekije bár hallható, de a ferrit eltérítő tekercs a képcső nyakán képes alharmonikus rezgés módusokban rezegni. Ezek a frekvenciák közelítőleg (8k, 5k, 4k) viszont nagyon hallhatóak. Régebben sokat műgyantáztam CRT TV eltérítőket a sípolás csökkentése érdekében.

Az alharmonikus sem magyarázat Fiatalon 1kHz körüli "sípolást" halottam..

Köszönöm a konkrét számokat. A zajon kívül az esetlegesen előforduló modulációs torzításokat is illene figyelembe venni, ha jól gondolom.
Visszatérve a könnyű mérhetőségre: Ez valóban igaz, de mégsem specifikálja senki. Egyetlen gyártónál sem találkoztam ilyen irányú mérési eredménnyel. Az pedig nehezen járható út, hogy hazahozok készülékeket, majd az esetlegesen rossz mérési eredmények után visszaviszem őket.
Ráadásul mi van, ha a berendezés hangja, amúgy kiváló, csak éppen érzékeny a hálózati zajra?

Ha nincs gyárilag specifikálva ilyen szempontból egy készülék, akkor garanciát sem igazán lehet érvényesíteni ilyen okkal. Viszont lehet kísérletezni egyedi zavarszűrővel, akár gyári, akár épített megoldással is. Ebbe nem kellenek extra drága alkatrészek, nem jelet akarunk átvinni rajta, csak a különféle zavarokat csillapítani.. Ezt megkönnyítheti ha ismerjük hogy milyen típusú zajra érzékeny a készülék, vagy ha ismerjük magát a zajforrást is ami problémát okoz. Ebben az esetben ugyanis azonnal tesztelhető is, hogy hatékony-e a zavarszűrőnk, ill. reprodukálható a probléma.

Tipikus példa (bár gagyibb készülékeknél a gyakoribb) amikor egy mobiltelefon elkezd kommunikálni, és a készülék közelében van, akkor hallható zajt generál az erősítőben.
De ez nem mindig ennyire egyértelmű, volt olyan helyzet, hogy barátom méregetett egy erősítőt, és az addig ezred %-os torzítások helyett, kb. 10x rosszabb értékeket mért... Míg rá nem jöttünk, hogy azért, mert közben mobilon beszélgettünk egymással...

Az utolsó sorod, ami ide tartozna, de az nagyon! Igazság szerint ebben van a lényeg audiofil oldalról nézve. Minden készülék érzékeny a hálózati zajra. Persze ez egyéni dolog, beleértve a hálózati zaj milyenségét is. Ha elemezzük egy készülék képességeit, akkor azt naiv dolog, ha nem vesszük hozzá a körülményeket. Már egy mérés mikéntje is kérdéses lehet, de eltörpül az alkalmazási helyzethez képest. Ha összegezni szeretném ezeket a dolgokat... Nálam ez a dolog úgy kezdődik, hogy egy erősítő hangjára a méretéből indulok ki. Ha a hifishow-n látottakból, hallottakból indulok ki, esetemben hallgatóerősítő, már szemre kifogásolható volt az ottani cuccok kinézete. Meghallgatva, papírforma, azaz egy erősítő nálam a tápjától indul. És kéttenyéenyi készülékbe nem lehet rendes tápot építeni. Persze mindennek oka van... De erről később.
Egy készüléket vizsgálva, van a mért bele, és vannak a külső interface-ek. És ezekből áll össze a hallható eredmény. Az említett felületekről, mindkettő az említett okok miatt, úgy kezdődik, hogy kábelfüggők. Az egyik, hogy megfelelően juttassa a készülékbe az adott műsoranyagot, a másik meg hogy ne engedjen a készülékbe zavarforrásokat. A fiatalságom egyik szép emléke az akkori zenehallgatási lehetőségem. Akik nem hallottak olyat nem tudhatják, hogy mi volt abban olyan kellemes. Két dolog, először is az analóg rendszerek kellemessége, no meg, hogy az ereszen szólt a Kossuth. Vagyis általában véve nem voltak olyan zavarforrások a környezetünkben, mint manapság. Nem oly rég felmerültek, akkor ezotériának becsmérelt furcsaságok, miszerint, ha összekötnek például csővezetékeket a lakásban, akkor jobban szól a cucc. Ebben sajnos a tájékozatlanságban kell a hibát keresni. Ugyanis az átlagember nem tudja, hogy ma már más világ van, ami a környezetet illeti. Az éter tele van feltekert műsorszórókkal, mondhatni wireless folyik a csapból is, és az sem ritka, hogy az elektromos hálózatra szuperponálják a LAN-t. Szolgáltatók hálózzák be lakhelyeinket, és mint nálunk emeletekkel lejjebbről jön a koaxon a helyi földelés. Szóval már a földpont sem a régi. Ezek után milyen lenne egy készülékben az ideális földelés?
És ahogy Károly írta, gond megtartani egy készülék eredeti tulajdonságait az építés milyenségével, ez is hozzátartozna.

Nézőpontok, mármint, az audiofil oldalról, a gyártók, az értékesítők, és a felhasználók azaz a vevők. Van akinek homályos, hogy gyártóknál, ha csak nem csúcs nem a minőség számít, akkor a rentábilisság a meghatározó. Ez viszont alapvető a működésük okán. Ha valaki megcsodál egy "gyári" készüléket, vagy holmi csodát keres bennük, az a csoda legfeljebb a minimalizálás csodája lehet. Ugyanis egy gyártónál az önköltség minimalizálása az első. És ezután persze a piac, ami eldönti, hogy mennyi a külcsin, és mennyi a tartalom adott készülékben.
Aki tud olyat, csináld magad! Kicsiben is lehet a fentihez hasonló, de legyünk optimálisak...
A hobbistát nem nyomassza bérköltség, határidő, piaci feltételek, mondhatni, kötetlen ezekben.
Innentől, ha szorgalmas, szert tehet tapasztalatokra amiből kialakíthatja a maga elképzelései szerinti eredményeket

Ezek szerint gőzöd sincs az analóg TV működéséről.
Magyarországon a 625 soros, 50Hz-es képfrissítéses rendszert használták. De mivel "Interlaced", vagyis váltottsoros volt a megjelenítés, így másodpercenként 50-szer 312,5 sort rajzolt az elektronsugár a képcsőre. Márpedig 312,5 x 50 = 15626.
A fél sor azért kellett, hogy félkép váltáskor az induló sugár az előző félkép sorai közé kerüljön, így adva ki a 625 sort.
Ezen a frekvencián járt a soroszcillátor, és a sorkimenő trafónak a hangja bizony kihallatszott.
És ezt hallottuk.

Kezdjük elölről...
Az előzmények kapcsán, még nem volt időm kivitelezni a második kábelt. Drót van, teflon van, zsugorcső van, de idő is kellene.
Innentől, eddigi tapasztalatokból, logikailag, természetesen, hogy kis fogyasztás esetén is várható javulás.
AID-2 DAC, példa, meg igazság
Ez így nálam lózung, megbántási szándék nélkül. Ha viszont Te hallottál volna ilyet az más... Azon nekem nem lenne mit vitatni, véleményezni.
Olyat már írtam, hogy nálam a tesztek, meg "közmegegyezés" nem véleményezési alap.
Persze, ha már szóba hoztad, ránéztem, hogy ne vedd úgy, hogy nem viszonyulok hozzád. Érdekes volt az AV-tesztje róla. Innentől döntse el mindenki magának, hogy venne e ilyet.
Ja, itt üzenem kedves Suba úrnak, hogy a tesztben a következő olvasható: precíz, megfogott, artikulált...
Ami, engem illet ez ügyben, én a hangszínszabályzót nem tartom audiofil dolognak. És ha egy helységakusztikát ezzel akarnak korrigálni, azt sem gondolnám annak, mivel eleve hallgatási hely függő lenne.
Nagy kérdés, hogy ki hogy látja, hallja, képzeli el az ideális jó hangminőséget. Tartalmilag, nálam ez két dolog. Az élethűséghez való közeledés, és külön, de hozzátartozva maga a térhatás milyensége.
DAC táp
A magam esetében két playerem van, az egyik most nem üzemel. Amíg a család lérszáma nagyobb volt a függetlenítés miatt, de volt szerepe ebben a készülékeknek a LAN képességeiknek is. Ezek is dugasztáposak voltak. Nos a Popcornnak készítettem analóg tápot. Az értékesítő oldalán is volt ilyen ajánlat. Nem volt csoda, csak kellemesebb lett a hangja, és simább a kép. Az viszont hozzátartozik a dologhoz, hogy rendszeres, hosszabb használat esetén a kockatápal kevesebb a villanyszámla.

"mivel lövésed sincs az alapokról,"
Ilyesmivel én is traktálhatnálak, de ebben a témában ez nem téma!

Mi lenne, ha elmennétek ebből a témából a tévéműködéssel...

Hangszín ill. loudness

Felmerült már néhányszor, hogy audiofil kategóriában sokan egyfajta "eretnekségnek" tekintik a hangszínszabályozót, ill. a loudness-t. Ugyanakkor a fülünk "frekvenciamenete" hangnyomás-függő (mindenkié az, ezek tények). A zenehallgatás viszont nem mindíg ugyanolyan hangerővel történik, pl. a környezetünk miatt. Nagy hangerővel mondjuk este zavarnánk másokat, viszont amikor nincs teljes csend körülöttünk, akkor a zene egy bizonyos hangerő alatt gyakorlatilag élvezhetetlen. Ezt továbbgondolva a hangszín, magas/mély-hangok aránya mindíg más lesz, azaz másképp fog szólni a cucc. Miért lenne probléma az, ha ezt egy loudness áramkör úgy korrigálja, hogy csökkenti ezeket a hangszínben érzékelt változásokat? Sőt továbbmegyek: a magasabb hangokat én is sokkal rosszabbul hallom (ennek nyilván mindenkinél megvannak az okai, pl. életkor...), mitől lenne rossz az a rendszer, amiben ezt egy hangszínszabályozó magas emelésével úgy korrigálom, hogy legalább részben kompenzáljam a hallásom problémáját? Akkor ezzel eleve "kizárom magam" a zenehallgatásból egy audiofil rendszer esetében (legalábbis kis hangerőnél)? Költői kérdések, szerintem sem a hangszín szabályozó, sem a loudness nem "eretnekség" kategória ha az normálisan működik és normálisan van használva. De nyugodtan lehet érvelni ellene is...

A beszélgetések legnagyobb része arról szól, hogyan feledkezzünk el arról, vagy tagadjuk le, ami éppen nem illik a meggyőződéseinkbe, én mindenesetre kb. 5 éve hallgatom annak a készüléknek a DAC FS változatát (ami igen hasonló, de nincs benne A/D), csak nem ez a lényeg. Egyébként közben az akkori ár 160-170 százalékára drágult, ami nemcsak az árfolyamokon múlhatott vagy az átélt chiphiányon. Az, hogy a cikkben a (digitális) hangszínszabályzóval annyit foglalkoztak, nem jelenti, hogy használni is kell. Sokkal érdekesebb lett volna a 6-8-féle oversampling szűrő meghallgatása és részletezése, ami itt teszőlegesen kapcsolgatható.

Ezt néhány gyártó meg is tette (sőt mintha chip adatlapon is láttam volna ilyesmit), hogy van mérésre ajánlott filter konfig: ez adja a legjobb mérési eredményeket (freki és fázismenet, torzítás stb...) és van hangra optimalizált filter konfiguráció. Persze ezen belül is lehet játszani pl. többféle szűrő meredekségekkel, stb...

Sajnos a drágulás sok mindenre igaz. Az A-10 sem 300E-be kerülne manapság. Az A-10 esetében volt egy specko a DAC-jába, de at ES9038q2m esetében is lehet szűrőket használni. Véleményem szerint a szűrő nem hangszínszabályzó, ha van is ilyen érzete. Ilyen alapon a visszacsatolás is lehetne az.

Én nem mondtam, hogy bűnös dolog egy hangszínszabályzót használni, pláne ha van, de a hangszínszabályzónak nincs lineáris állása, meg a több alkatrész effektus. Persze a szűrőknek sincs ilyen, csak "más" érzete. És innentől, már egyéni ízlés kérdése minden további...
Az meg kész dráma, hogy akárhogyis, de átjön a digitális hangérzet, beleértve az A-10-is

Nálam az az erősító azonnal elvérzik, amelyik csak nagyobb hangerőn képes mély hangot produkálni. Loudness is egy mankó. Régebben én is ezzel próbálkoztam gyengébb erősítőm hangzását javítgatni, rájöttem többet árt, mint használ ahogy a hangszín szabályozása is!
Más kérdés, nagyobb terem akusztikájához, EQ val próbáljuk beállítani a lineárishoz közeli átvitelt, ami nem hangszínszabályozás és beállítását sem célszerű hallásra belőni. Otthoni zenehallgatáshoz ezek szükségtelenek, jobb megoldás a szobaakusztika javítása.

És a Fletcher-Munson görbék által leírt fül tulajdonságain ( nemlinearitás ) hogyan lehet változtatni a szobaakusztikával?

Na de ki mondott olyat, hogy egy nem megfelelő erősítőről van szó? Az alapvető élettani jelenségeket, a hallásgörbét és annak folyamatos változását eltérő hangerőkön (hangnyomásoknál), eltérő életkorban stb. nem árt ismerni.

Szerintem kb. sehogy...

"a hangszínszabályzónak nincs lineáris állása, meg a több alkatrész effektus"

Aki DAC-on játszik le zenét, annak mind van hangszínszabályzója, annak lineáris állása és kiválóan paraméterezhető átvitele, valamint nulla plusz alkatrészt jelent...

Sajnos kialakult néhány butácska tévhit a magukat audiofilnek képzelő felhasználók körében, és ezeket a tévhiteket próbálják egymásra licitálva erősíteni. A fiziológiai, biológiai tények őket nem befolyásolják a vélemény alkotásban. Sok ilyen tévhit rendszer létezik a világon, számos követővel, akiknek a véleményét nem befolyásolják a tények, számukra csak a gyülekezet prédikátorainak a szent igéje lehet igaz.

Az egyik szemem sír, a másik nevet.
Szóval nem a fülemmel van gond. A mindkét oldali magasamnak lőttek a hangsugárzókba.
Visszagondolva, azért nem hallgattam zenét, mert arra már egy fél éve rájöttem, hogy az egyik oldalnak annyi.
Csak valahogy elfelejtődött.

Vagy egy tápösvénnyel, ami szintén csökkenti a hálózati zajt, ha kicsit más úton is.

A mobil telefon rádióhullámai nem feltétlenül a hálózati kábel felől jönnek. Kicsit más a hatásmechanizmus. Egy érzékeny RIAA korrektort sikerült elcsendesíteni azzal, hogy a panelt ónozott bádoglemez dobozba építettem be.

Sehogy, de a loudness sem, 1/2 potiállásnál még jelentős mély emelést okoz csak színezett hangzás az eredménye, döngő basszus. Szobaakusztika javítása a hangszín elhagyására vonatkozott volna..

Erre kétféle választ vártam, egyik sem jött. 1. Akkuról kell táplálni. 2. Eleve nem lehet a hangja kiváló, ha érzékeny a hálózati zajra.

Már a külön hosszabbító vagy akármi is javulást hoz ("tápösvény"). Régen nálam sok kütyü lógott ugyanazon az elosztón amin az erősítő is. Ma már külön kábelen van.