Köszönöm szépen, ezzel még a nagyon értelmes felnőtteknek is be tudom fogni a száját (valameddig ).

A röntgencső katód oldalán három kivezetés van, a fűtés és a fókuszvezérlés.

Van egy wolfram spirál (fűtőszál), ez egy fókuszáló csészében (fókuszáló elektróda) helyezkedik el, ami negatív feszültséget kap, így összegyűjti és fókuszálja az elektronnyalábot az anód felé.

A fókusz a katóddal együtt nagy negatív potenciálon van (az anódhoz képest), de néha külön vezérlőfeszültséget kaphat (pl. rácsvezérelt cső esetén). Ennek a változtatásával lehet az elektronnyalábot jobban vagy kevésbé fókuszálni, illetve bizonyos típusoknál ki-be kapcsolni a sugárzást.

AI 171 balesete

Megjelent a vizsgálobizottság elözetes jelentése a Dreamliner elsö szörnyü baleseteröl Indiában. Mint ismeretes a gép 90 másodperces repülés után lezuhant és több mint 260 ember halálát okozta.
Kezdetben arra gyanakodtak, hogy valaki a fedélzeten állitotta le a gép motorjait. A fekete doboz adataibol csak az derült ki hogy pár másodperc elteltével mindkét hajtomü leállt. Miután a hajtomüvek kapcsoloi ott vannak a piloták közelében, de ami most kiderült, azok a kapcsolok csak jelet küldenek a központi rendszerbe, ami a beépitett algoritmus szerint kezeli a fedélzetröl kapott parancsot. A teszteken most kideritették, hogy ez az algoritmus blokkolta volna az utasitást a fedélzetröl és erre több idö kellett, volna mint azt a blackbox regisztrálta. Azaz hamis adat volt amit regisztráltak, hogy mindkét motort manuálisan állitották le. Sok szakembernek már akkor gyanus volt higy ilyen rövid idö alatt le lehet kapcsolni mindkét hajtomüvet.
Most komoly bajban vannak a nyomozok, mert ki kell deriteni mi is okozhatta, akkor a motorok leállitását, ha azt nem a fedélzetböl kapott parancs hatására tették. Erre meg sok millio esemény kölcsönös hatását kell leszimulálni.
Most gyakorlatilag azt bizonyitották be, hogy a fedélzeti rendszerek vették át az uralmat a pilotáktol, akiknek semilyen esélyük nem maradt beavatkozni és elháritani a tragédiát. Ez igen rossz hir mindenkinek, nemcsak a gyártonak, de a nyomozoknak is, mert elöbb utobb ki kell deriteni mi is volt a gond. Az is tény, higy egy hasonlo eset márt történt a japán ANA geppel, de az a földön volt.
Ennek az esetnek eddig meg nem volt következmenye, csaj ajánlott ellenörzésket irtak elö.

Sajnos ez nem olyan dolog mint egy mechanikus hiba, ahol naponta ellenörizni lehet minden alkatrész állapotát, sajnos a számitogépes rendszerekben ilyen lehetöség nincs és akár sok millio, helyes és indokolt beavatkozás között azt a kombináciot kell megtalálni ami ilyen katasztrofát okozhat.

Sok sikert a nyomozo szakembereknek.

Nem is lenne rossz. Egy HMKE által megtermelt, de fel nem használt áram pörgetné fel a lendkereket. Amikor nem süt a nap, akkor lehetne felhasználni ezt a mozgási energiát. A hatásfokról ne beszéljünk..

Már van ilyen telep az USAban. Sajnos mostanában nagy a csend, pedig vafy 1000 egyseg van azon a telepen.

Pedig ez az egyik módja az energiatárolásnak. Ha meggondoljuk, hogy a napból ingyen jön a lendület, már csak el kell valahova tenni.

Lendkerék csapágyazás mindenhogyan veszteség, hosszabb idejű tárolás nem lehet.

Amiket kereskedelmi forgalomba hoztak, arról azt írták, hogy vákuumban mágnescsapágyakon forog. Érintkezés azaz súrlódás nélküli lebegő csapágyazás. Természetesen csak telepítve használható, mozgó szerkezetben nem.

Nekem ebből a háromszor 13 Ohm nem jön össze.

Ne a 100 éves konstrukciokbol indulj ki. Persze a lendkerekes megoldás sem veszteségmentes, de mindenki keményen keresi a megoldást, mert ami van annak a hatásfoka is a béka segge alatt van ( akku, visszapumpálo vizierömü, söt a volt osztrák környezetvedelmi miniszter ötlete sem váltott ki tul nahy lelkesedest amikor azt javasolta, hogy az állo szélerümüveket meg lehetne hajtani vilalnnyal, hogy legyen szél. Az fel sem merült ennek az uj Einsteinnek a fejében, hogy nem a szél hiánya miatt állnak, hanem a pillanatnyi igény hiányzik.). Márpedig tárolás nélkül az uj erömüvek bizonyos teljesitmény felett teljesen feleslegesek, mert az áramot 24/7 rendszerben kell szolgáltatni s nemcsak akkor ha süt a Nap meg fuj a szél.

Ez komoly? Miniszertől többet várnék.

Nagy súly miatt nehezen tudom elképzelni a mágnescsapágyazást, de akkor mégis megoldhatták.

Sajnos manapság ilyen IQval rendelkeznek sokan a klimahiszteria hatására.

Nemcsak az a gond, de annak a lendkeréknek még a mozgási energiát valamilyen hatásos modon elektromos árammá is kell alakitania. Az teny, hogy vákuumban forognak..

Keress rá a MAGLEV kínai szélgenerátorra!

A lendkerék tengelyén ott van a motor - generátor forgórész. Az energiát a burkolaton keresztül viszi be és veszi ki. Van, amelyiknél a tekercs is belül van, csak a drót jön ki. Kicsit bonyolultabb újratekerni. Bár nyugatabbra inkább eldobják és vesznek másikat.

Rákerestem. ~20 éve tele voltak a hírek a kínai szélgenerátor tervekkel. 5 MW-os függőleges tengelyű mágneses csapágyazású szélerőművet terveztek. Akkor a VESTAS és egyéb gyártók még csak 2 MW-nál tartottak. Már nem emlékszek a méretekre, de hatalmas lett volna. Ha igaz, 100 m magas, talán 30 m átmérőjű henger. Biztos átgondolták.
Ma már nyomát sem találni.

Tényleg ez a marhaság fut szerda óta?

Eszembe jutott a kép, amit a bolond gépészről rajzoltak régen. Összekötött egy villanymotort és egy generátort, és egy nagy kérdőjel volt a feje felett.
Most: ha egy lendkereket közéteszünk, akkor mi változik?
Nem, ingyenebéd így sincs.

Újságírók bármit leírnak.
Nem számít az, hogy értelmetlenség -a lényeg, hogy sokan elolvassák.

Miért lenne ingyen? A lendkereket felpörgeti valami. Lehet szél, napelemekből nyert villany...
Ez nem ingyen energia, legfeljebb azt lehet mondani, hogy a megvalósítás után, az aktuális karbantartások után "ingyen" termel. Mindössze arról van szó, hogy egyfajta energiát átalakítunk egy másikra.

Akkor semmi szükség nem lenne a lendkerék másik oldalán a villanymotorra.
Valójában ezesetben lendkerék sem kell.
Tényleg nem tűnik fel? Vagy azt hisszük, hogy a "vicces-mókás"-ban tréfálunk?

Szerintem, nem érted a lényeget. A lendkerék felpörgetéséhez elhasznál mondjuk napenergiát, egy motoron keresztül. Ezzel a napenergia mozgási energiává alakul. Ha nem süt a nap, akkor a felpörgetett lendkerékben tárol energiát vesszük ki. Vagyis a lendkerék energiatárolóként funkcionál.

Hogyne érteném akár azt is, amit írtál.
De
1 -az eredeti dolog eleve nem erről szó
2 -francért kellene a napenergiát először motor, majd lendkerék, végül generátor láncán hasznosítani? Ennél egyszerűbb módja létezik.

Nem akarjuk látni az eredeti képen a szélhámosságot?
Villanymotor hajt generátort. Ékszíjjal, lapos (vagy keresztbordás) szíjjal közéiktatva egy lendkerék.
Marhaság. Ki merem mondani.

Szerinted mit az egyszerübb modja?
S most ne ebböl a játékbol indulj ki. Ez legfeljebb arra jo, hogy a miniszternek megmutassák mi az elve az eljárásnak.

Van nekik komolyabb. Pont nemrég láttam erről videót, megtaláltam cikk formában is. Bővebben: Link

Szó se volt újságírókról. Az említett "free energy" a lendkerekes tároló angol reklámszövegében van. A kínai szövegben, gyanítom, nem ebben az értelemben szerepel.

Azt a masik hozzászólasodra válaszoltam...

Hogyne érteném akár azt is, amit írtál.
De
1 -az eredeti dolog eleve nem erről szó
2 -francért kellene a napenergiát először motor, majd lendkerék, végül generátor láncán hasznosítani? Ennél egyszerűbb módja létezik.


Azért ezt megválaszolhatnád... Tehát, mi az egyszerűbb módja?

Nem értetted pontosan hogy müködik a szerkezet ami nem uj, csak uj célra használnák. Az ilyen szerkezet pl a Ward Leonard rendszer, ahol egy motor egy másikat hajt, aminek más jellemzöi vannak, pl nagyfeszültsegü váltoáram kisfeszültsegü egyenáram a kimenet. ( az 50 es evekben ilyen mozdonyok is voltak a MAVnál amik egy tulajdonsága volt, hogy leengedett áramszedövel is meg egy ideig tudtak mozogni.
Azt sem látni a képen, hogy mi van abban a két nagy szijtárcsában a lendkerek tengelyén. Nincs kizárva, hogy abban egy elektromos vagy csak szabadonfuto kuplung is van, ami áramhiány esetén bontja a kapcsolatot a hajtomotorral, de összekapcsolja a generátorral a másik oldalon.
Ilyen gép rengeteg van sok kritikus helyen ( korház, számitoközpont, bunker, adotorony stb) csak a bemeneti oldalon egy dizelmotor van ).
Van olyanis, (2 évig a munkám része volt a rendszeres ellenörzése), ahol a generátor egyben motor is. Azaz, ha van villany a hálozatban, addig csak a lendkereket forgatja, ha meg nincs, akkor egy kuplung összeköti a lendkereket a dizel motorral, aminek meghatározott idön belül el kell indulnia ( ezt kellett negyedévente ellenörizni, és jegyzökönyvezni) és folytatja a lendkerék pörgetését és az addig hajto motor áramot termel a belsö hálozatba. Az esetemben a dizel motor 16 hengeres kolosszus volt.

Ezt a sok okosságot biztosan nekem akartad címezni?