Sajnos arrol nem tehetek….

Viszont szerintem javulni nem fog.

Az IFA lökhárítója szépen kikanyarodott.
Aki ismeri az IFA első lökhárítóját, lehet róla fogalma.

... és tárcsázhatod az utoljára hívott számot. Ha meg nagyon kell telefonálni, max félreállsz kicsit.

Az egy dolog, hogy autóban kézben tartott telefont nem lehet használni, de hányszor láttam már, hogy (jó esetben félszemmel az utat nézve) a szélvédőre cuppantott telefont böködik.

Azt GPS-nek hívják, és nagyon hasznos 75 év felett.

Amikor viszem valahová a fórumtársat (több is van), szoktak ilyen beszélgetések lenni:
- Merre menjünk?
- Oda.
- Oda, hova?
- Voltunk már ott, te vittél, nem mondod hogy nem emlékszel.
- Hol forduljak le?
- Ja, volt egy ház a sarkon.
- Majdnem minden sarkon van ház.
- De itt kellett volna.
- Akkor tolassak vissza, mert itt nem lehet?
- Persze, de minek dudál ez a sok szerencsétlen idióta?
- Hol álljak meg?
- Ide minek hoztál???

Nálam is ez nyitja ki a bicskát a zsebemben. Egyszer régen a zsaru leszollitott a piros villanyrendör után, hogy látta amikor a pirosnál álttam, hogy a kezembe volt a telefon, (amit csak rákötöttem a töltökábelre), de a kocsim 4x akkor tapi displayén bátran szorakozhatok még menet közben is.
(Söt egyes funkcioi az autonak csak azon érhetök el s nem gombokkal).

54 évvel ezelőtt még nem is létezett a fogalom. Térkép nélkül vígan elmentem éjjel (!) Karl-Marx-Stadt-ból Prágába. A cseheknél kifejezetten jó volt az útjelzés. ...és vissza. Pedig közben el is aludtam az egyik kanyarban. Még jó, hogy zötyögős volt az út széle. Na az volt a GPS figyelmeztető jele.

Hü-hü-hü.
Egyik sem a GPS lététől, nemlététől függ.
Az útszél zötyögése pláne nem.

Amúgy: főutakon nemcsak a cseheknél, németeknel jó a táblázás. Magyarországon kiþünő. Három-négyszámjegyű utakon már picit nehezebb, fafejűek eltévednek.

Akkor valószínű velem lehet a baj, pár éve Brno-i vásárba kellett vinnünk néhány dolgot, GPS nélkül esélyem se lett volna, még így is kétszer eltévedtem....
Az autópályán több alkalommal láttam a sebesség korlátozás feloldó táblát ám a korlátozás kezdetét sosem, kollégám aki mellettem ült szintén nem látta őket... De ez persze egy alkalom volt, ami nem mutat messzire....

"De ez persze egy alkalom volt Csehországban

No, igen-kb erről beszeltem.
A rohadtul jó cseh és német útjelzések vs magyar jelzések kapcsán.
... amiket mindenhol figyelni kell, hiszen ha nem nézzük -nem tudjuk

De én is néztem már be dolgokat, tehát nem rosszindulatból myilatkoztam. Csak elmondtam.

Ezek az agyonelektronikázott modern motorok csak addig jók, amíg olyan ember ül rájuk, aki nem akar vagánykodni, száguldozni, csak szeretne motorozni, és tudja magáról, hogy nem igazán tud.

Amikor a "ki ha én nem" típusú hülyegyerek friss jogsival rászabadul egy ilyenre, (persze mindjárt egy minimum 150 lóerős gépre) nagyon hamar azt hiszi magáról, hogy ő már bárkinél jobban tud motorozni. Ilyenkor következik be, hogy vagy a túlzott sebesség, vagy a túlvállalás miatt a számítógép már nem tudja kivédeni a balf.....ságait, és ott a baj.
Vagy épp egy motorostalálkozón kipróbál egy olyan (az övénél gyengébb) motort, amiben nincs elektronika. Aztán jön a döbbenet, hogy földhözvágja.

Nagyszüleim még most is meg tudják kérdezni, hogy kell-e öv az autóban, bár gondolom inkább azért, mert ennyi idősen már nehezen tanul az ember bármit.

Mondjuk lehet azért, mert nem is láthattad. Az M7-en is van egy ilyen elsőre gazdátlan feloldó tábla kb. az M0 alatt, ami akkor nyer csak értelmet, amikor Törökbálintnál a fényújságon bekapcsolják a százas korlátozást (asszem zajcsökkentés miatt).

Mikor mondtam ismerősök között, hogy tanulni mindenféle elektronika nélküli autón kellene, lehülyéztek, pedig a korlátokat csak azon lehet viszonylag következmény mentesen megismerni.

Motoroknál még rosszabb a helyzet. Mert hiába oktatnak régi gépekkel, de 600-as, soros, pörgős gépekkel történik általában az oktatás, amik 6-7000-es fordulat alatt harmatgyengék. A tanulóknak az oktatás alatt esélyük sincs megtapasztalni a motor erjét. Ezért aztán mindjárt nagyobb kell nekik, mert a 600-as szerintük gyenge. Majd ráülnek az agyonelektronikázottra, és soha nem tanulják meg félni, tisztelni a vasat.
Az én generációm még a fokozatosság elvén nőtt fel. Nem "lóerős" hanem nyomatékos gépeken tanulva.
Fokozataim:
-Ha nagy gázt adok és csúsztatom, akkor elindul. (Riga12)
-Úristen, ez nagyon erős. (250-es parasztJawa)
-Mintha kicsit gyengébb lenne, de nagyon megy. (350-es kalifornia Jawa)
-Azt a brutál életbe.(Yamaha 535 Virago)
-Na jó, ennek már csókolommal kell köszönni.(Honda VTX1300)

Ja, és még mindíg csak 74 lóerőnél járunk, max.175Km/h sebességnél. De ha erre a gépre ráülne egy agyonelektronikázott sportmotoron tanult kölyök, az indulás pillanatában vágná földhöz.

Egy barátomnak volt egy 400-as Yamaha motorja, ami versenymotorból lett visszaalakítva utcai motorrá. Kapott rendes világítást, stb, és le is lett vizsgáztatva. Azon azért volt meglepetés, sőt majdnem ijedtség, amikor kipróbáltam. 1-es fokozatban kb. 100-ig lehetett vele gyorsulni, és ha a vezetője ilyenkor nem hasalt rá eléggé (és/vagy túl könnyű volt a sofőr), akkor felemelte az elejét (az egyébként orrnehéz jármű). Egy mélyedés volt az ülés, ami megtámaszotta a derekat, és kellett is, különben hátra csúszott volna a sofőr. Szószerint érezte az ember a derekán, ahogy tolja a motor. Az 550-es XJ Yamaha (egy másik haver motorja) ehhez képest egész más volt, chopperré alakítva, fotel üléssel, háttámlával. Az előbbi a száguldásról szólt, az utóbbi a kényelemről és a hosszú motorozás élvezetéről - de ezt csak ez érti aki motorozott valaha. Nekem 251-es ETZ-m volt sokáig, nagyon szerettem, és néha sajnálom, hogy már nincs meg.

Az a baj a mai fejekben, hogy minden a lóerőről meg a wattokról szól.
Legyen baromi sok lóerő autóban motorban, mert az a menő.
Nem baj, hogy a lóerő kizárólag a sebességhez kell, és normál használatban még a negyede sem jelentkezik. Szemben a nyomatékkal, ami normál használat esetén jól kihasználható.

Hogy kalifornia, vagy nem, de a 350-esről nagyon könnyen lecsúszott az utas. Meg néha túl közel volt a fal. Vezettem én is, de soha nem bolondultam vele.

En egy 650-es Vulcan-S -en tanultam motorozni (64LE) es semmi bajom nem volt/nincs vele.
Ez csak hozzaallas (jozan paraszti esz) kerdese.

Amikor megvettem és hazavittem, az asszony az első próbaúton lecsúszott.
Addig nem volt hajlandó újra ráülni, míg háttámlát nem eszkábáltam rá.

cua!

Ez az, ami nincs meg a mai fiatalokban. (Tisztelet a kivételeknek.)

... en 56 evesen szereztem motoros jogsit

Én meg összesen 20 méter motorozás tanulás után 18 évesen. Ez egy kabaré vizsga volt, a másik négy akikkel egyszerre mentünk ők tudtak motorozni, megbuktak.

Motoros rutin vizsga:
Felsorakoznak a vizsgázók a pálya mellett, a vizsgabiztos háttal a pályának beszélget.
Amikor lement egy ember, statisztikai alapon átment, átment, átment, megbukott,megbukott,átment,átment....csakhogy a százalék stimmeljen. Már elindulás előtt eldőlt az eredmény.

Annó tesóm Szegeden vizsgázott nagymotorból.
Piactéren (nem a Marx, ami most Mars) volt a gyülekező (szegediek gyanítják melyik).
Leszakadt az ég.
Vizsgabiztos kiállt:
"Aki motorcsónakból akar vizsgázni, maradjon, a többiek menjenek haza."

Ha már vasút és sasolás.

A BKK gyakorlatilag teljes Budapestet feltérképezte így. A feldolgozóközpontjukban pedig siket és nagyothalló emberekkel dolgoznak, akik a beérkező adatok alapján javítják a térképeket. KARESZ