Ha betéve tudod a jogszabályokat akkor feltehetnéd majd ide is, vagy inkább a pörgősebb napelemes topikba, vagy valami linket beszúrhatnál, mert eléggé ellentmondó infókat találni erről.
- Pl. olyan, hogy sziget üzemű rendszer nem nagyon létezik, illetve, valós sziget üzemű rendszer csak olyan helyen működik (pl- tanya) ahol tényleg nincs más, azaz nincs kiépítve a hálózat.
- A szolgáltatók szerelői pontosan ezért nem foglalkoznak vele, részben azért mert ez nekik nem pénz (nem keresnek rajta sokat) másrészt homályos a jogszabályi háttér (nekik mindenféle rendszer HKME és mivel HMKE engedélyköteles). Mert ugye, minek építenél ki sziget üzemet oda, ahol van kiépítve hálózat? Ha meg sziget üzemet építesz, annál ott a lehetőség a hálózattal való összekötésre és ismét jönnek a jogszabályok meg az engedélyek. Nem véletlenül, a tűzesetek és a balesetek okán.
- És akkor itt jön be a másik dolog, hogy hibrid. Mi az, hogy hibrid? A hibrid, az manapság egy elképesztően tág fogalom és szerintem ez leginkább a bajok forrása. Mert ugye, vannak olyan hibrid inverterek, sőt lassan már csak ilyenek lesznek, amik képesek a visszatáplálásra is. Na ilyen hibrid inverterre én sem bólintanék rá a szolgáltató helyében mindenféle engedély nélkül, és én magam sem merném használni, mert ha baj történik akkor hiába mutogatok a kínai gyártóra, enyém a felelősség, és nekem nincs kedven bíróságra járni, meg börtönbe vonulni sem. Ez a "hibrid" elnevezésnek az egyik véglete. A másik az, amilyen az én inverterem is, ebből a szempontból ez a legjobb, mert ez nem csak hogy nem képes visszatáplálni, hanem elvileg (a kínai szerint) ezek be vannak vizsgálva arra is, hogy meghibásodás esetén sem, azaz semmiféle képpen sem kerülhet fizikai kapcsolatba az inverter kimenete a hálózattal, mivel attól teljesen független, elvileg 2db soros relével szétválasztva.
Tehát, ez az inverter (az enyém) olyan, hogy elvileg biztonságosan ráköthetem a hálózatot a bementére olyan céllal, hogy 1. legyen bypass üzemmódom, azaz ha lemerül az akkum, akkor átkapcsol hálózatra a relé, és onnantól az inverter mintha ott sem lenne, 2. tudja nekem a hálózatról is tölteni az akkumat, pont azért, hogy az ne merüljön le teljesen, és ne kelljen emiatt az inverternek a hálózatra kapcsolnia.
- Na de, ezt kizárólag ezek az inverterek tudják, a 2-3kW körüliek, amiknek a belső felépítése pontosan az ami az oldalukon lévő címkére is rá van írva, azaz inverter, charger. Ezek az inverterek nem tudnak működni akku nélkül, pont ezért (amelyik tud akku nélkül is működni, na annak teljesen más a belső felépítése, ott történhetnek meglepetések).
- Ezek a kisebb (2-3kW) inverterek (java) úgy működnek, hogy van bennük egy alap DC-AC konverter ami az akku 24V-os feszültségéből előállítja a 230V AC-t, meg van bennük 2db akkutöltő, az egyik a bejövő PV (napelem) DC feszültségéből tölti az akkupakkot, a másik meg a hálózatról tölti az akkupakkot. És ennyi. Ha nincs akku, nem működik az inverter.

Ha szerencséd van, találsz olyan maszek villanyszerelőt aki napelemet is telepít, ő tud segíteni, nekem is segített, de csak tanácsokkal, tetőre mászni ő sem fog helyetted, sőt senki sem, ha szigetüzemről van szó. Kizárólag olyan esetben, ahol nincs kiépítve hálózat. Nekem az eon-os szerelő konkrétan azt mondta a telefonban, hogy ahol van kiépítve hálózat oda nem telepíthető sziget üzem, mert az szerződésszegésnek minősül és akár ki is köthetik onnan a hálózatot. Meg mesélt is egy esetet amikor balhé is volt ilyenből, hogy mi lett a vége azt nem tudom, de ha jól emlékszem leszedették a tulajjal az egészet.

A másik lehetőség, hogy valóban kiépítesz egy a hálózattól teljesen független sziget üzemű rendszert, de ennek azért nincs sok értelme, mert ahhoz, hogy az működni tudjon ilyenkor is, amikor napokon, heteken át nem süt a nap, akkora akkupakkot kéne venned aminek az árából évszázadokig tudnád fizetni a szolgáltatónak a villanyszámlát.

Kimaradt. A tűzvédelem az egyik leglényegesebb kérdés. Ha nem is az utcafronton, de valahol az udvaron belül nem árt kitenni egy táblát, hogy sziget üzemű napelemes rendszer működik, ki kell tenni kívülre, elérhető helyre egy DC kapcsolót amivel le lehet kapcsolni a bejövő PV-t, meg kéne egy ugyanilyen akku oldalra is, hogy ha mondjuk kigyullad az akkupakk, akkor egy kattintással le lehessen választani az inverterről. Van ilyen, 250A-es direkt erre a célra gyártott kapcsoló, csak nem olcsó. A PV kapcsolónak meg olyan helyen kell lenni, hogy ha ég a házad, és berohan a tűzoltó, lássa hogy hol van, és le is tudja kapcsolni.

Nem. Azért nem, mert nem tudom hogy hogy csinálta a vállalkozó hogy engedélyt kapott a vissza nem térítendő állami kölcsönből telepített rendszerre úgy, hogy aztán nem is az egy fázis lett a végső probléma, hanem a trafókörzet alkalmatlansága. Szóval ahhoz hogy bekacsolható legyen a kész és engedélyes rendszer, ahhoz hálózatot kéne fejleszteni. De ugye mindenki helyesen tette a dolgát, napelemrendszer a helyén, pénz az ablakban, pályázó, kivitelező kifizetve, a többi meg nem számít.

Ez a tipikus esete annak, sokszor a szakterületen dolgozó "szakemberek" egyáltalán nem tudják, hogy az aktuális jogszabályokban, szabályozásban mi áll... A legrosszabb az, ha egy szakember "városi legendákat" ismételget meggyőződéssel, ezzel próbálja hitelesebbé tenni magát.

Viszont ha rákérdez az ember, hogy mutassa meg a vonatkozó jogszabályt, szabályozást, stb. akkor jön a mellébeszélés... Sajnos viszont sokan eddig nem is jutnak el, hamarabb feladják a dolgot. Tény azonban, hogy a szigetüzemű rendszerekre vonatkozó előírások meglehetősen hiányosak, sok szabály alkalmazhatósága erre a területre nem is igazán egyértelmű, a szakma sem teljesen egységes ebben.

Ha nem telepíthető szigetüzem oda, ahol van kiépített hálózat, akkor szünetmentes tápegység és hasonló rendszerek alkalmazása szerződésszegés volna?

Ezelőtt ~30 évvel bankokban 5-10 kW-os, a nagyobból 3 fázisú online szünetmenteseket karbantartottam, javítottam. Senki nem tiltakozott. Biztos azért, mert nem volt napelem mellette.

Bár már nagyon tele a bakancsom, azért még túrtam egy kicsit és ezt találtam az MVM Émász hálózati kft. oldalán.
Egyébként bárhol keresgéltem, mindenhol még törvényileg is vagy össze van mosva a vissza nem tápláló rendszer a HMKE-vel, vagy nagyon gyéren van megemlítve.

Nem mellesleg, most tűnt fel hogy újabban wifit, RS485, és négy kontaktusos teljesítményszabályzót követelnek a HMKE inverterekhez. Vajon minek?

Ajánlom az aktuális TvMI-k olvasgatását, ez szinte mindent konkrétan leír:
Villamos TvMI

Hálózatra tápláló rendszer problémái:
- A napelemes feszültség áthaladhat a teljes házon - Ez veszélyes!
- A hálózatra tápláló inverter meghibásodás esetén visszatáplálhat a hálózatra - Ez veszélyes!


Alapesetben egy ház tűzvédelmi főkapcsolója a szolgáltatói kismegszakító vagy jobb esetben egy beépített kézi főkapcsoló.
A hálózatra tápláló rendszerekbe nem kell semmi plusz, mert a DC oldali lekapcsolás az vagy feszültségcsökkenési kioldóval szerelt eszköz vagy motoros működtetésű késleltetett visszakapcsolással, de még az inverterbe épített kézi DC kapcsoló is megfelelő lehet (ha a napelem és inverter közötti távolság maximum 5m, 6.2.2.2.). Ezáltal amikor lenyomják a kismegszakítót, akkor minden esetben automatikusan megtörténik a napelemek lekapcsolása is.

Az AC oldali lekapcsolást maga az inverter biztosítja. A lekapcsolásnak meg kell történnie ha elmegy a hálózati oldal, ezt pedig az inverterekbe épített kettő soros fizikai kapcsolóeszköz biztosítja (relék).

A szigetüzemnél a fentieken felül az alábbi problémák jönnek elő:
- A szigetüzem másodlagos AC feszültségű hálózatot biztosít akár a teljes épületben - Ez veszélyes!
- A szigetüzemnél előfordulhat az energiatárolóra csatlakozó napelem - Ez veszélyes!
- A szigetüzemű rendszer energiatárolójának feszültsége lehet kisfeszültségű tartományban és a vezetékrendszer átmehet az egész házon - Ez veszélyes!

Mivel itt egy a hálózattól független belső AC hálózat lesz jelen, ezért arra nincs hatással a szolgáltatói hálózat lekapcsolása:

Tehát:
- Ha a szigetüzemű nem csak a mellette álló kazánt látja el, hanem az épületben kiterjedt kisfeszültségű hálózatot biztosít, akkor az inverterhez legközelebb gondoskodni kell egy célszerűen automatikus működésű lekapcsolóeszközről.
- Ha van DC csatolt napelem, aminek kiterjedt vezetékhálózata van az épületen belül a töltésvezérlőig illetve akkumulátorig, akkor a napelemekhez lehető legközelebb egy célszerűen automatikus lekapcsolóeszközt kell beépíteni.
- Ha az akkumulátor vezetékhálózata kiterjedt az épületben, akkor lehetőleg az akkuhoz legközelebb be kell építeni egy célszerűen automatikus lekapcsolóeszközt.

És hogy mi fogja a szigetüzemhez tartozó lekapcsolásokat működtetni? Hát nem a szolgáltatói hálózat, mert ez egy saját kiemelt hálózat pont annak pótlására. Vagyis ahol van az épület tűzeseti főkapcsolója, oda mellé kell építeni egy másik kézi főkapcsolót ami a kiemelt hálózatot, a fenti szigetüzemhez tartozó lekapcsolásokat külön működteti.

Nem foglalkozom háztartási szigetüzemekkel, de ha a fentiek kialakításra kerülnek és teljesül a TvMI többi pontja, valamint a napelemes szabvány és a többi kisfeszültségű létesítési szabvány amiről meg a mezei villanyszerelő gondoskodik, akkor nem tudom milyen problémája lehetne még a szolgáltatónak...

Jó olvasmány, de szerintem ezek csupán csak ajánlások, amelyek egy részét érdemes megfontolni, másrészt ezen az alapon egy kenyérpirítót sem lenne szabad üzemeltetni száz biztonsági intézkedés és kiegészítő biztonsági rendszer nélkül. Megégethet, kigyulladhat, megrázhat, sőt, akár a házat is felgyújthatja. Teljes mértékben megértem az életvédelmi megfontolásokat, csakhogy akkor ne csináljunk semmit, mert minden életveszélyes. Az is hogy egyáltalán áram van egy házban.

Megmondom neked. Erre utaltam az előző hozzászólásomban.



Más országokban már működik a visszatápláló HMKE rendszerek távszabályzása, itt is arra készülnek. Valójában arról van szó, hogy nem jó biznisz a visszatáplált áramért fizetni, sőt, az a jó biznisz ha erőművet nem kell működtetni csak néha, mert a többi energiát anélkül termelik meg egymásnak az emberek, hogy bármi ellentételezést kapnának érte. (Az már csak az én gonoszságom, hogy úgy fogják igazítani a távszabályzást, ahogyan az az erőműveknek, napelemparkoknak nagyobb hasznot hoz) Nagyon szépen el lehet bújtatni ezt a sunyiságot a hálózati stabilitás mögé, de zokszó nélkül fogják lekapcsolgatni az egyéni visszatermelős rendszereket azért, hogy az erőmű és a szolgáltató profitja rendben legyen. A visszatáplálós rendszerrel rendelkező HMKE fogyasztó, a végén majd örülhet ha egyáltalán kijön nullszaldóra, hacsak nem verik rá jó vastagon a hálózat használati díjat. Na ezért akarok én nem visszatáplálós rendszert!

szaldó elszámolásnál amper bővítés

Sziasztok!

Eon területen /Somogyban/ több szaldóban lévő felhasználó szeretne ampert bővíteni de az eon ügyfélszolgálat szerint ebben az esetben megszünne a szaldó elszámolás. Tudtok erről valamit?

Haha, jó vicc. A rendelet felülírhatja a szabványokat illetve alkalmazásukat. A rendelet pedig az 54/2014 (XII. 5.) BM - OTSZ, Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Minden ami ebben van azt kötelező betartani. Ha új építésről van szó akkor például nem kapja meg a használatbavételi engedélyt az épület amíg fennállnak a hiányosságok.
A TvMI-k azaz Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek pedig az OTSZ magyarázó melléklete, ami elsősorban a tűzoltóság és katasztrófavédelem elvárásai alapján lett kidolgozva a különböző szakágakkal egyeztetve.

Azért írtam külön a követelményeket a hálózatba tápláló rendszerre, mert azok legalább 10 éve eszerint valósulnak meg. Mi például a Santon DFS automatikus működésű DC kapcsolóját építettük be raklapszám a DC lekapcsolásra vonatkozó pont miatt...


Ez mire példa? Te egy termékről beszélsz, ahol a gyártó felel érte és igazolta hogy mindenben megfelel a vonatkozó szabványoknak. Menj és nézd meg a kenyérpirítót vagy a mikrót hogy még egy CE jel is rajta van, ami igazolja hogy nem az észak koreai vagy ugandai szabványoknak felel meg, hanem az európai unióban érvényeseknek. Ezért nem fog kigyulladni és agyoncsapni, feltéve ha a kezelő elég intelligens hogy a használati utasítást is betartsa.

Amúgy meg a fenti részletek csakis a lekapcsolásokra és a tűzbiztonságra vonatkoznak, néhány kötelező egyszerű követelmény. Azon kívül bármit amit be fogsz szerelni a villamos hálózatodba vagy a napelemes rendszerbe arról mindenről papír kell. Az összes vezetékről, az inverterről, a komplett akkuról, a kismegszakítókról, a napelemekről, de még a védőcsövekről és sorkapcsokról is az un. teljesítménynyilatkozat.

Sok inverter alapból tudta ezt a fokozatkapcsolást. Régen volt vissz-watt védelem ami nem fokozatmentesen szabályozott vissza, hanem elkezdte fokozatokkal visszavenni a termelést.

Már jópár éve mondtam, hogy elkerülhetetlen lesz valami hasonló megoldás amikor a szolgáltató avatkozhat be akár a felhasználó kárára a csúcsteljesítmény korlátozására. Én azt mondtam volna hogy a beavatkozás mértéke lesz limitálva 20-30%-ra, de ezek szerint előkészítik a terepet a 0-100%-ra és onnantól a termeléskiesés maximalizálása és a kárpótlás mind csak papírforma lesz.
Gondolom ha az inverter csak a belső hálózatra dolgozik, akkor nem lesz visszaszabályozás.

A szolgáltatót leginkább az olyan hibrid inverterek izgatják, aminek egy kimenete van ezért a hálózat felé is tud akkuból táplálni. De erről már írtam valahol, a Fronius Gen24 is ilyen. Erre van külső fizikai eszköz, amire egy rossz szava nem lehet a szolgáltatónak.
Ezen kívül mi tiltaná a PC-k mellé kapható UPS-t, vagy a kazánom mellé telepített kis stand-by szünetmentest és akkut, vagy mondjuk egy 20kVA-es nagyobb példányt?

A TvMI-k alkalmazása önkéntes, azzal a megjegyzéssel, hogy a TvMI-kben szereplő ajánlások/követelmények betartásával az OTSZ szerinti megfelelőség teljesül (ez mindegyik TvMI dokumentum elején szerepel).

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a TvMI-kben szereplő módszerekkel lehet OTSZ-nek megfelelni, viszont eltérő módszer esetén a megfelelőség igazolása jóval nehezebb és bonyolultabb, illetve tervezői/kivitelezői oldalról más felelősségi szintet jelent a dolog.


Mellesleg nagyon sok szakmai vita van a Tűz(oltó)védelmi DC lekapcsolók kapcsán, ugyanis a hosszútávú megbízhatóságuk meglehetősen kérdéses...

És most ezeket minek írtad le nekem? Nem ez a kérdés, egyébként is, nem betáplálós hanem sziget üzemről folyna a diskurzus. Nagyon sokszor le lett írva a másik topikban is, ezek szerint nem figyelsz. Olvass abban a topikban vissza, egyik fórumtárs épp ezzel szenvedett, miszerint nincs egyetlen olyan sziget üzemű inverter sem, aminek lenne hazai bevizsgálása, legalábbis a szolgáltató nem tudott ilyet mutatni. Ha meg nincs akkor ugye nem használható.
Mondjuk ezt sem nagyon értem, hogy mi az, hogy nincs, amikor én az enyémet nem timbuktuból rendeltem hanem egy pesti cégtől, ő meg nem árulhatná hivatalosan ha itthon nem vizsgálta be senki. Na ezek azok a bizonyos szürke zónák ami miatt a kivitelezők nem foglalkoznak vele.
Na ez megint mi? Miért kellene egy sziget üzemnek lekapcsolnia? Pláne automatikusan? Mire kapcsoljon le? Amikor többnyire éppen a szünetmentes táplálást valósítja meg. Arra ha egy érzékelő jelzi neki hogy lángol a tető? Vagy ha víz éri valahol, mert mondjuk a tűzoltó oltja? Ha megfeszülök se értem, hogy mire kéne egy sziget üzemű hálózatnak lekapcsolnia.

Veszélyhelyzet esetén biztosítani kell azt, hogy a rendszer lekapcsolható legyen. Ez akár kézi működtetésű lekapcsolást is jelenthet.

Főképpen akkor, mikor a szivattyút táplálja, amiről oltják a tüzet.

Esik az eső, áram nuku.

Felesleges megemlíteni, ha ezeknek az egyértelmű előírásoknak a betartása is vita tárgyát képezik.
A szabványok alkalmazása sem kötelező, mégis a villamos felülvizsgálatot is azok alapján kell elvégezni.
Azért nem szeretem ezt emlegetni, mert aztán az ügyeskedők előszeretettel hangoztatják, hogy de hát a szabványokat sem kötelező betartani. Jó, akkor mutassa meg a jogosultsággal rendelkező tervezőt aki kijárja a másik utat... na az már nincs.

Egy háztartással kapcsolatos dolgok nem olyanok, ahol a körülmények vagy az anyagi megfontolás indokolná a szabványoktól való eltérést.

Ismétlem, nem vagyok az életvédelmi és tűzvédelmi biztonsági kivitelezés ellen de! Nagyon könnyen el lehet oda jutni hogy ne csináljunk semmit, mert minden is veszélyes! Kezdem azzal, hogy Lítium aksit ekkora kapacitással csak robbanás és tűzbiztos helységbe lehetne egyáltalán beépíteni! Emellett szinte minden más veszély eltörpül. Igen, igyekezni kell a lehető legbiztonságosabban kialakítani mindent, de ne őrüljünk bele!
Nem mellesleg, a TvMI nem kötelező, ajánlás.
A hatóság nem bírságolhat miatta, és nem bontathat le semmit.

A TvMI csupán „biztonságos módszer”, amivel az OTSZ érthető módon teljesíthető lenne, ha bejelentésköteles lenne a dolog – de egy sima családi házas off grid napelemes rendszer nem az.
Amennyiben vételezés történik, a szolgáltatónak joga van a bekötés műszaki megfelelőségét ellenőrizni, de ez csak az AC-oldalt érinti és nem a tetőn levő DC részt.

Te írtál a tűzvédelemről, ott van leírva hogy mik a követelmények, a beépítendő eszközöket meg a tervezőnek kell kiválasztania.

De kell hogy legyen? HMKE egyáltalán a teljesen szigetüzemű inverter?

Persze hogy nincs a listában szigetüzem, mert abban csak hálózatra tápláló és olyan hibrid inverterek vannak, amik hálózatra is táplálhatnak. Vagyis olyan inverterek amik a hálózathoz csatlakozó kapcsain energiát tudnak kiadni magukból.

A szigetüzemben működő inverterek pedig nem ilyenek. Azok a hálózati kapcsaikon csak fogadják az energiát és továbbítják, egy teljesen különálló kimenetük biztosítja a szigetüzemű fogyasztók ellátását, amiből nem juthat vissza energia a hálózatba.

Hol van az leírva, hogy minden olyan elektromos eszköznek, ami saját energiaforrással rendelkezik azt csatlakoztatás előtt a szolgáltatónak be kellene vizsgálni hogy nem táplál-e vissza a hálózatra?
Ennyi erővel az összes telefontöltőt és a szünetmenteseket is meg kell vizsgálni, hogy nem táplál-e vissza a hálózatba ha az kiesik... ezt meg is teszik, csak nem az áramszolgáltató által, hanem a vonatkozó termékszabványok szerinti vizsgálatokkal. Ezen kívül a szolgáltatónak nincs sok köze hozzá.

A betartandó előírások az OTSZ-ben vannak, nem a TvMI-ben! A TvMI, ahogy benne van a nevében, hogy "műszaki irányelvek"! A többit leírtam a TvMI-ről az előző hozzászólásban.


Amennyiben jogszabály előírja az adott szabvány alkalmazását, azzal válik kötelezővé! VBF esetén a mérvadó a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet és az 1. mellékleteként közzétett "Villamos
Műszaki Biztonsági Szabályzat".

Bocsánat ha vitát szítottam, nem ez volt a szándékom. Sőt! Kifejezetten az volt a szándékom, hogy tisztába tegyük mi a jogszabályi előírás, és mik azok a logikus védelmi rendszerek, illetve lehúzásra kihegyezett nem törvény szerinti kivitelezői kötekedések, amelyek csak a megrendelő lehúzására irányulnak!

Nem!!!! A HMKE egyáltalán nem sziget üzemű inverter!!! Itt van a legnagyobb jogi, jogalkotói és kivitelezői anomália!! Egy nem visszatápláló rendszer, legyen az totál sziget üzemű, vagy szükség vételezésű, nem HKME!!! Fogyasztó!!! Amire legfeljebb a fogyasztói előírások, jogszabályok vonatkoznak! Ettől kezdve minden HKME kritérium irrelevans! Csakhogy minden kivitelező ráröffent az államilag támogatott HKME rendszerre, megterveztetett egy -két rendszer mérnökkel, utána néhány betanított villanyszerelővel, pályázat íróval berendezkedett a potyapénz lehúzására. Fingjuk nincs hogy hogyan kell kialakítani egy nem visszatáplálós, energiatárolós rendszert, nem is érdekli őket, mert nem az a biznisz. Én azt csodálom, hogy egyáltalán vannak még olyan egyéni kivitelezők, aki ezt korrekten megcsinálják. Eddig tízből tíz kivitelező hajtott el, hogy ő ilyet ( nem visszatápláló akkumulátoros de hálózatból is vételező) nem csinál! Lökik a kábító dumáikat a jogszabályokról, amik nem vonatkoznak arra a rendszerre amit én akarok, és egyszerűen elhajtanak. Azért, mert nekik nem éri meg! Kíváncsi leszek hogy pár év múlva mit fognak szólni azok a bepalizottak, akik a állami támogatásos rendszerek nyereségi lehetőségére lecsaptak, amikor kizárják őket a visszatáplálásból, sőt, rendszerhasználati díjat követelnek rajtuk. Nem villanyszámlát fognak fizetni, hanem karbantartási díjat, új invertert, új aksit.

Tévedés! Az OTSZ hatályát nem befolyásolja az, hogy valami bejelentésköteles vagy nem!
További olvasnivaló: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Megint nem figyelsz. Pont itt van a tévedés, és a szürke zóna! Manapság nem nagyon tudsz off grid invertert venni, nézz körül a piacon. Vagy olyan van, hogy hibrid (jelentsen is ez annál éppen bármit), vagy olyan van, hogy rá sincs írva mi az, ránézésre off grid, mert csak annyi van ráírva hogy inverter/charger, ugyanúgy mint az enyémre, közben pedig bizonyos esetekben csinál olyat, hogy fogja magát, és visszalökdös impulzusokat a hálózatba! Az off grid inverter! Nézd meg a youtube-on a Mikrosilver videóit, erről (is) szólnak, hogy az off grid-ként árult inverterek zöme nem biztonságos, épp emiatt.
Hiába van külön be és kimenete, bizonyos esetekben ez belül képes egymásra hatni, azaz, kikerülhet a kimenő feszültsége a hálózatra. Az összes hibridnél meg ez alap, azokat alapból sem merném itthon használni. Mert annak is van ugyanúgy külön be és kimenete, csak hogy adott üzzemódban ezeket össze tudja belül kapcsolni, és képes on grid módban is üzemelni. Sőt, mutogatott a videóban egyszer egy olyat, hogy hiába tiltotta le az inverter menüjében az on grid módot, az bizony néha rátermelgetett a hálózatra.
Szerinted, melyik szolgáltató vagy szerelő meri ezt bevállalni, és beépíteni neked sziget üzemű rendszerként? Mármint, úgy, hogy ugye a bemenetén csak ott figyelne a hálózat is. Te vajon be mernéd vállani?
A szünetmenteseket nem kell idekeverni, azok csak látszólag működnek úgy, mint egy off grid inverter. Sőt, igazából teljesen máshogy működnek. És igen, a PC-dhez kapható kis szünetmentesek mind be lettek vizsgálva valahol. A kínai, ilyen olyan hibrid inverterek pedig nem.

Érdemes körülnézni a Victron rendszer és az SMA off grid megoldásai között, de például a Deye-nek és sok más gyártónak is van kifejezetten off grid megoldása.

Erre a problémára a kettős konverziós inverterek vagy kettős konverziós rendszerek megoldást jelentenek. Sőt! Egyes hibrid invertereknél működhet az is, hogy a "grid" oldalát egyáltalán nem kötjük be és külső izolált akkutöltőt alkalmazunk (ilyenkor tehát csak a dedikált töltő bemenete van a közcélú hálózatra csatlakoztatva, a kimenete pedig az akkura).

Egy kettős konverziós online szünetmentes és egy kettős konverziós napelemes inverter felépítése nagyon hasonló. A line-interactive szünetmentesek pedig az átkapcsolós rendszerekhez hasonlítanak. Mellesleg a szünetmentesek pont azért kerültek be a szálba, mert üzemükből adódóan a kimenetük szigetüzemnek felel(het) meg.

Én csak a Victron inverter/charger rendszereit ismerem, mint a Multiplus vagy Quattro. A hátránya, hogy ezek elsősorban DC csatolt rendszerek és nincs PV töltő az inverterbe építve, de Froniussal megoldható volt az AC csatolt off-grid rendszer is.

Le tudnád írni, ha én ebből most akarnék otthon összeépíteni mondjuk egy 5kVA-es rendszert napelemmel aminek folyamatosan megvan a hálózati kapcsolata a bemenetén, akkor mi ennek a hivatalos módja a tervezésen kívül?

Kinek kell és mit bejelenteni?
Számít a rendszer mérete, teljesítménye vagy az teljesen mindegy?
Kell ilyen készüléknél kötelezően valami külső hálózatfigyelő és leválasztó eszközt alkalmazni mint pl. a Changetec BISI 4.0 az áramszolgáltató megnyugtatására?
Megakadályozhatja az áramszolgáltató vagy csak bejelentési kötelesség van a megépítés előtt?

Nem tévedés. Természetesen új építésű ingatlant nem lehet használatba venni tűzoltósági felülvizsgálat és engedély nélkül, azonban nem bejelentésköteles fejlesztésnél valójában irreleváns az OTSZ léte, hacsak én nem akarom bejelenteni/feljelenteni magamat.
Ismétlem, nem vagyok az észszerű élet és tűvédelmi biztonság ellen, csak a bürokráciát és a felesleges bürokráciában, kekeckedésbe, pénzkidobásba terelő kivitelezők zavarnak.
Megjegyzem, összesen ennyi van napelemmel kapcsolatban az OTSZ -ben:

De azt is megjegyzem, hogy a legtöbb napelemből induló tüzet, épp a DC leválasztó kapcsolók okozzák. Ráadásul még csak az életvédelmi hatásuk sem teljes, mivel attól még a stringekben ott a DC nagyfesz. Szerencsére ezt a tűzoltók tudják.

Victron
Egyébként a kérdéseid jók, pontosan ezekre keresem a válaszokat, mert eddig még minden kivitelező az engedélyekkel, három fázissal és egyéb okosságokkal kezdte az ajánlatát.

Nem idézem vissza a teljes hozzászólásomat amibe bemásoltam az MVM Émász Áramhálózati Kft. nagy nehezen megtalált szabályait, lentebb elolvashatod a nem visszatápláló rendszerekre vonatkozó teljes részt.

A Victron rendszert úgy, hogy az inverter "AC IN", vagy "GRID IN" bemenetén megvan a hálózati kapcsolata, nem tudod hivatalos úton engedélyeztetni, ugyanis nincs Victron inverter az engedélyezett inverterek között.

Az egyetlen megoldás, amit a szolgáltatók úgy-ahogy megtűrnek, az az, hogy a közcélú hálózattal kizárólag csak egy izolált, galvanikusan elválasztott akkutöltő van kapcsolatban, melynek a töltő kimenete a DC buszra csatlakozik. Viszont az erre a célra megfelelő, biztonságos és alkalmas töltők igencsak drágák...

Ez a normál engedélyezési eljárás szerint létesülő rendszerekre vonatkozik, ehhez viszont olyan invertert kell választani, amely az engedélyezett inverterek listáján szerepel.