Mindig előhozza valaki galvanikus leválasztásként a trafót, pedig nem hiszem hogy ne lenne nyilvánvaló hogy az adott célra nem alkalmas, hiszen egy trafón oda vissza közlekedhet az áram.
A másik, a DC oldali töltés is előkerül rendre, persze aztán mindenki hozzáteszi hogy mennyi a vesztesége. Azt már ne is említsük, hogy napelemes rendszer mellett hálózatról tölteni az akkumulátort, legfeljebb csak vész esetén, akkumulátor védelem céljából van értelme. Vannak nagyon jó inverterek, amelyek képesek olyan üzemmódban működni, hogy a hálózatot csak teljesítmény pótlásra használják ha kell, de ezeket is, jó esetben HKME alá sorolják, rosszabb esetben el sem fogadják, függetlenül attól hogy profi és EU szabványos. És igen, ezek a profi inverterek sajnos bizonyos körülmények között impulzusszerű visszatáplálást produkálnak, amit ki kellene küszöbölni. Nekem erre jutott eszembe az UPS-sel táplálás, de nagy eséllyel nem megvalósítható, és még rohadtul drága is.

Szia!
kicsit másképpen látom;
-Az Áramszolgáltatók háklisak lettek (jogszabály? ) a visszatáplálásra, meg a N és PE leválasztására. Ők az "abszolut"leválasztást szeretik.-A telekhatáron a fogymérő ,dugalj--és kihuzod a lakást tápáló hosszabbitót , de h a visszadugod a napelemes Főkapcsoló kikapcsoljon --

-Ez a hálózatból történő teljesitmény pótlás --ugyanazon eszközzel---több mint problémás.

--A szigetüzemesek is nagyobbrészt sok 10kW és napi 30....xxx kWh órában szeretnének fogyasztani. De tud-e egy akku a 4..7kW-s villanysütővel + 150m3-s medence fűtéssel működni?Lehetőleg olcsó kivitelben?

--Az emlitett UPS el jól müködne a napelemes töltés is , ha csak 400W.....1,x kW csúcsterhelésre készül az egész, nem egyy tul nagy lakásnál?

No ezek igy együtt okozzák ezt a probléma halmazt.
De egy kishajón, lakókocsiban stb.....már régóta működőképes.Van is rá példa bőven .

De a Tiszai kikötőkben lévő úszó házaknál nem engedályezik a napelemes HKME-t!

Nem nagy itt a nyüzsgés, de írok mert elakadtam. Elkezdtem összeszedni a sziget üzemű rendszer alkatrészeit, de egy "jelentéktelen alkatrésznél" elakadtam. Az SPD, azaz a napelem oldali túlfeszültség védő okoz gondot, mert az MPPT-im 150 és 250V-osak. A legalacsonyabb feszültségű amit találtam, 500V-os. Csakhogy szerintem az 500V túláram simán megöli mindkét MPPT-t. Ha véletlenül netán találtam hasonló feszültségűeket, azok vagy váltóáramúak, vagy eszméletlenül drágák.

Remélem nincs külső villámvédelem vagy ha van is, akkor a rendszer minden részén be van tartva az "s" biztonsági távolság (kábelek, kábeltálcák, napelemek fém tartószerkezete között). Ebben az esetben elegendő T2 vagy T2+T3 típusú túlfeszültségvédő a DC oldalra.

1. Számold ki a napelemes sztringjeid maximális üresjárási feszültségét, ami az Uoc kapocsfeszültség korrigálva a hőmérsékleti együtthatóval (-20°C-on) és szorozva a napelem darabszámmal.

2. Válaszd ki a túlfeszvédőt az Ucpv legnagyobb tartós üzemi feszültsége alapján, ennél sosem lehet nagyobb az 1. pontban számított maximális terheletlen kapocsfeszültség.

3. Nem mindegy hogy földeletlen a napelemes oldal és szimmetrikus vagy az egyik pólus földelt. Ettől függően kell neked egypólusú vagy kétpólusú szimmetrikus.

4. Olvasd el a TF útmutatóját, ha igényel előtétbiztosítót akkor rakj be neki egyet pl. 10x38mm-es gPV olvadót (a párhuzamosított sztringek sínjétől vagy a túlfeszvédelem leágazásába). Ennek akkor van szerepe ha sok párhuzamos sztringed van és a túlfeszültségvédő meghibásodik és rövidzárlatba megy. Akkor a sok sztring 20-200A-es áramát valaminek meg kell szakítania.
Számold ki a sztringek Isc_max eredő rövidzárási áramának maximumát a hőmérsékleti együtthatóval korrigálva (+70°C-ra) és ez legyen kisebb mint a védelem Iscpv árama.

Ez nem javaslat, ki kell választani a megfelelőt a paraméterek alapján, de pl:

Citel DS240S sorozat, kompakt T2 75VDC-től 350VDC-ig

DEHN DG M YPV SCI 150 FM (952 518) 150VDC T2 szimmetrikus

DEHN DG SE DC 242 FM (972 125) 220VDC T2+T3 egypólusú

Nem kell annyira kicentizni mert szabványilag egy 100V-os bemenetnek is bírnia kellene legalább 800V-os feszültséglökést, egy inverternek meg 2500V-ot is. Persze a kínaiak máshogy mérnek... Ha 250V-ig működik a bemeneted, akkor én lehet hogy eleve olyan túlfeszvédőt raknék elé amivel közel a maximális feszültség kihasználható a későbbi bővítés miatt, a fenti paramétereket is betartva mondjuk 250-300V közötti névleges feszültségűt. Viszont a maximális védelmi feszültségszintet lehetőleg ne 4kV-ra válaszd, hanem lényegesen kisebbet keress.

Az 1. DC túlfeszültségvédelem helye mindig közvetlenül az inverter vagy a töltésvezérlő DC bemenete. Ha a napelemek a világ végéig ki vannak kábelezve +10m-en felül, akkor ajánlott egy ugyanilyen készüléket beépíteni közvetlenül a napelemek mellé egy kültéri kiselosztóba vagy kötődobozba. Bár egy olcsó, néhány napelemes szigetüzemnél szinte elhanyagolható kockázat a 2. eszköz elhagyása.

Legyen jó a meglévő PEN potenciálrögzítő földelésed. Akár lehet egy földelőszonda közvetlenül a napelemes egységek mellett is (inverter helyiségénél vagy mondjuk ha melléképületre van telepítve), csak legyen összekötve az épület fő földelőjével (ha egységes földelőrendszer lenne pl. betonalap földelő több felállással az lenne a legkedvezőbb). Az inverter vagy töltésvezérlő mellett nehogy szétválaszd a DC és AC túlfeszültségvédelmi köröket, egy közös földelősín legyen, amibe csatlakoznak a túlfeszvédelmek min. 6mm2 Cu vezetékkel a lehető legrövidebb úton, ebbe köthető bele a helyi kiegészítő földelő ha van és a sín csatlakozzon az épület fő-földelőkapcsához (PE és EPH rendszeréhez) szintén legalább 6mm2 Cu vezetékkel, de ha nagyobb az sosem baj.

DEHN földelő összekötések struktúrája