Az RTL SDR V4 bemenete 50 ohmos.

Első körben próbáld a villámvédelmet megoldani, mert nagyon úgy néz ki, hogy semmilyen nincs. Utána lehet gondolkodni az antennáról.....
Idézet a Wikipédiából:
"A villámhárító nem véd a saját maga által vezetett, illetve más, közeli villámcsapások másodlagos hatásaitól. Ezek kockázatát a további előírások/lehetőségek (EPH - egyenpotenciálra hozás, illetve többlépcsős túlfeszültség védelem) alkalmazásával lehet csökkenteni.
A 30 méternél alacsonyabb épületeknél a villámhárító egy 45 fokos védelemkúpot képez, amelynek a földelési sugara megközelítőleg egyenlő a villámhárító magasságával. Magasabb épületeken a védett terület körülbelül 30 méter sugarú lehet."

Mind Esztétikai szempontból mind villámvédelmileg egy műanyag ruhaszárító kötél bokamagasságban kifeszítve jobb lenne.. A rádiófrekis paraméterei persze gyengébbek. .

Szerintem az egész projectet gondold át.

Így inkább ne idézzünk... Én sem akarok, mert az egy külön szakma, de alapvetően nem kötelező a villámvédelem, ha az adott ház nem ér el egy bizonyos magasságot, és néhány más jellemzőtől is függ, pl. hogy a tető milyen anyagból van. Antenna is elhelyezhető villámvédelem nélküli épületen, nem tiltja jogszabály (bár a méretekkel voltak problémák, amiket éppen nemrég tisztáztak a huzalantennák esetében), de mindegy, mit csinálunk, attól kezdve akkor is nagyobb lesz a villámcsapás esélye. Hogy mennyivel, az jó kérdés. Például ma sokkal-sokkal több villámcsapás történik egy évben, mint pár évtizeddel ezelőtt. Semmi sem jelent garanciát: közeli más épületek, magasabb épületek stb. - de ezt a kérdező is említette.

A legegyszerűbb jó megoldás az szokott lenni, hogy a levezetés (pl. a koax) falon kívül történik és valahol elérhető helyen megy be a házba a falon (ablakon stb.) keresztül. Mert így ha nincs használatban, akkor a házon kívül tudja az ember megszüntetni a kapcsolatot a házon belüli szakasszal. Amihez fizikai eltávolítás kell, pl. szétteker egy csatlakozót és elrakja a két véget egymástól húsz centire vagy akármennyire. Közvetlen villámcsapás esetén semmilyen relé vagy kapcsoló sem elegendő, kell a fizikai távolság.

De nem kell feltétlenül eddig elmenni: léteznek más szempontok is az antenna kiválasztásánál, más versenyképes megoldás is van a hosszú huzalantennához képest, bár annak létesítése becsülendő elhatározás. Az a gond, hogy ilyen hatalmas tartományt (0-30 MHz) nincs az az antenna, ami egyenletes jellemzőkkel lenne képes venni, nemcsak az illesztés, hanem az irányok szempontjából is, hogy merről mennyire vesz. Valamint a mai világban a közeli elektromos zaj hatalmas ellenség, így nem az abszolút értelemben vett jelszint számít, hanem a jel-zaj viszony. Ezért a sokkal kisebb fizikai méretű, de bonyolultabb, ravaszabb antennatípusok (keretantennák, hangolt vagy hangolatlan hurokantennák, kicsi, erősítős antennák, mint a mini whip) lehetséges, hogy jobb eredményt adnak. Ezt az adott helyszínen tapasztalható viszonyok határozzák meg.

Ami a "hosszú drót" antennát, antennatípust illeti: egy "szimpla" vezeték még nem antenna. A szakirodalom is külön típusként tárgyalja a szükséges alkatrészek és a kivitele alapján: vezetékhossz, illesztés, RF földelés minősége, magasság és elhelyezés, levezetés (tápvonal) típusa és jellemzői - egy egységként érdemes tekinteni rájuk. Az egyik alapvető alkatrész egy kis transzformátor a vezeték és a tápvonal közt, mert azt a vezetéket az RTL-SDR (ilyen szélessávú célra nem ideálís) 50 ohmos bemenetéhez elektromosan illeszteni kell. Ezt az alkatrészt egyetlen középértékre szokták-tudják elkészíteni, amivel a legtöbb az esély, hogy valamennyire minden frekvencián működni fog vele az antenna. Egy vevőantenna esetében nem kell pontos illesztés, mégis egy ilyen vezeték impedanciája olyan vadul változik a frekvencia függvényében, hogy az eredmény nem lesz mindenütt jó. És a közeltéri zaj (tápegységek, LED lámpák, akár utcai lámpák, napelemes elektronikák a közelben, háztartási készülékek, routerek stb.) hatása még akkor is meghatározó lehet (többnyire lesz is, de nagyon), ha az antenna szebbik fele amúgy előírásszerű földelést kap.

Amit még nem írtam, hogy egy nagyobb fizikai méretű huzalantenna bizonyos időjárási körülmények közt fel tud töltődni, vagyis villámcsapás nélkül is jelenthet veszélyt - a csatlakoztatott számítógépre mindenképpen. Ennek is vannak bevált módszerei, hogy hogyan lehet egy antennát vagy egy antennát és egy rádiót együtt a kényes számítógéptől elektromosan elválasztani.

Szóval nem árt, ha a végleges kivitelezés előtt van egy kísérletezős időszak és a lehetőségek kipróbálása, a veszélyek mérlegelése. Szerencsére még így sem kell túl drága eszközökről beszélni.