Igen és igen!

Ez lesz a megoldás. Egyébként, elég, ha csak a gerjesztőtekercsen mérsz jelalakot, ott is látod, ha az egyik színuszpúp le van vágva még a csúcspontja előtt. Ha tiszta mindegyik, és egymásután növekszik a nagysága, akkor viszont máshol kell keresgélni a szikra gyengeségét. Alapjárat közelébe is kell legalább 150V feszültségnek lennie a szinuszcsúcson,úgyhogy a szkópkábel osztását is ennek megfelelően kell beálítani.
Ha megszámolod hány pólusváltás van a lendkerékben, elosztod kettővel, akkor már meg is van hány impulzus tölti egy fordulat alatt a gyújtókondenzátort.
Ha pl: nyolc pólusváltást számolsz, akkor a legkedvezőtlenebb esetben is csak 45°-ot kell az alaplapon fordítani, hogy minden töltőimpulzus jó időzítésben legyen.

Szerintem teljesen mindegy, hogy áll az alaplap!
Minden gyújtás után pont egy fordulatot fog megtenni a lendkerék minden tekercs felett!!

Nem érted...

Szia,
Csináltam mérést

Szkópkábel 10es osztáson, de a beállításban is

Látszik, hogy az utolsó impulzus keskenyebb,de ettől még rendes szikrának kellene lennie..
Ha a jeladó impulzusára indítod a mérést akkor is ugyanez az ábra látszik?

Üdvözlet mindenkinek, Szia. Az impulzus tekercs jel alakja nem jó(+_-)! Cseréld le egy két vezetékesre, és úgy kösd be, hogy a negatív előjelű impulzus után jöjjön a pozitív (-_+). Előgyújtást újra állítani kell majd az biztos!

Szia
Ezt azért írod hogy ne essen bele a gerjesztőtekercs jelébe, vagy amúgyis fordítva kellene lennie?

Köszönöm a segítséget mindenkinek!

Ez 4T gyújtás alaplap és lendkerék. Ezért a lendkerékben levő mágnesek és a külsején levő gyújtás időpont vezérlő ív szinkronban vannak, helyes forgásiránynál! De hogy nálad fordítva forog, nem lesz teljesen ideális, de bízzunk abban hogy a vezérlő ív hossza kiküszöböli ezt! Ha nem, akkor a gerjesztő tekercs kivezetését is meg kell majd fordítani. Amúgy az impulzus tekercsnek a vezérlő iv elhagyása pillanatában kell egy pozitív impulzust generálnia (ez a gyújtás időpont) , és nem akkor amikor elé fordul iv !

Ha az alaplapon tudsz fordítani anélkül, hogy a jeladót elmozdítanád, akkor nem kell előgyújtást állítani, és a pozitív jel is kikerül a töltőimpulzus utáni részre, (persze jó irányba kell mozdítani az alaplapot).
Vagy, ahogy nyemi tanácsolta: fordítsd meg a jeladó két kivezetését, de ekkor már előgyújtást kell állítanod.
Ennél az elektronikánál szerintem nem követelmény, hogy a negatív irányú pulzus legyen előbb, az csak a szabályzással bíró gyújtásoknál szükséges.

Szia mex. Én meg pont ebben látom a fő problémát itt, (nem is a gerjesztő rossz időben levő pozitív félhullámában). Az, hogy impulzus tekercsben nem egy mágneses erővonalak megszakadása és összeomlása generálja az impulzust. Ha nem, annak felépülése, és mint tudjuk: Az mindig lassúbb, határozatlanabb idő pillanatban, és nem utolsó sorban kisebb meredekségű feszültséget keltve képződik. Ebből adódhat a Kérdező, alacsony fordulaton avagy már alapjáraton is fennálló szikra gyengeségi problémája. Ilyen esetekre amúgy megérné mindenképp Test független gerjesztő és impulzus tekercseket alkalmazni, így minden lehetőségre fel lehetne készülni a mechanikai kialakítás anomáliák kiküszöböléséhez.

Szervusz nyemi!
Az általam javított ducati elektronikák egyszerűek voltak, semmi különös nem volt a tirisztor és a jeladótekercs között, csak a pár µF kondenzátor,soros ellenállás, a negatív irányú impulzust levágó dióda, s talán még egy feszültségkorlátozó zener némelyik panelon. A tirisztor meg ha a kapuárama megfelelő, akkor határozottan gyújt. A lényeg, hogy a jeladó által szolgáltatott feszültség nagysága elegendő legyen a kapuáram létrehozására. A feszültség tüske (ami valójában szinusz félhullám) felfutás ideje a gyújtás időzítésére, pontosságára van hatással, de a szikra erejét nem befolyásolja.
Valószínűnek tartom, hogy ez a gyújtáselektronika is az egyszerűek közé tartozik, mert ha megnézed a szkópképet, akkor a gerjesztőtekercsen csak a pozitív félhullámok látszódnak, a negatív irányúakat egy diódával testelik, (a tekercs nagy bánatára..). Ha némi szabályzás lenne, akkor a negatív félhullámot is felhasználnák az elektronika tápellátására,akkor pedig látni lehetne ~15-20V-nyi negatív irányú feszültséget is a képen.

Szevasztok!
A három nagyfeszültségű impulzussal nem egy kondenzátort tölt fel az elektronika?
Mert ha igen akkor teljesen mindegy mikor fog jönni a gyújtó impulzus, a DC ott lesz a kondenzátorban.
A képen az utolsó előtti tüske pedig azért annyi, mert a kondit annyira sikerült feltölteni a kisütés után az első impulzussal. Mert én mindegyik első impulust kisebnek látom a többitől.
Üdv. M.

De!

Én is ezt mondom, de mások szerint én ezt nem értem...

Az én álláspontom, mert vettem én is kínai alaplapot a Yamahámba, miután a gyári haldokolni kezdett. A kínai gyengébb feszültséget ad, nehezebben indul a szekér, határozotabban kell megrúgni.
Emiatt a Pannóniában, aminek még alacsonyabb az alapjárata, ez még kritikusabb probléma!
A nagyfesz vezetékbe (zöld) épített 1µF kondi, az CDI belső elekronikájával egy feszültség duplázó egyenirányítót alkot. Így fel tud töltödni a belső kondi megfelelően nagy feszültségre!
Ezt kipróbáltam...

Négy az a három..
Éppen azon megy a morfondírozás, hogyan lehetne a negyedik töltőimpulzust is teljes egészében kihasználni, mert mint látható már nem teljes értékű a tirisztor begyújtása miatt.
Mások ajánlák a sorbakötött kondenzátort, amolyan kényszerszülte feszültségkétszerezésre, de attól még a szikra energiája nem növekszik, viszont a gyújtókondi, és a tirisztor nem biztos, hogy tolerálja a megnövekedett feszültséget.

De, növeszik!
Kapacitás fix, a feszültség emelkedik, akkor a kondiban tárolt energia is! Ráadásul négyzetesen...


Ez igaz! Magas fordulaton lehet probléma, de a Pancsi nem forog 8-10 ezret, mint a robogóm....

Nem növekszik, mivel a plusz kondenzátor sorba van kötve az eredetivel, így azután a kapacitás feleződik (ha mindkettő pl 1uF).

Nincsenek sorba kötve, mert van közöttük alkatrész...
Ha valóban sorba lennének, akkor nem feszültség többszörző, hanem felező lenne....
Én befejeztem a további érvelés! Ha fél marék alkatrész működésén vitatkozni kell, az már gáz...

Szerintem a 4. impulzussal nem visz be annyi energiát amire számítanátok.
Inkább a kondenzátor kapacitását emelném meg először felével, és szintén megnézném a szkóp ábrát.
Lehet a tekercs nem is tud leadni sokkal nagyobb feszültséget.
A belső kapacitás elviseli a dupla feszültséget? a külső kondenzátor alkalmazása esetében.
Van valakinek rajza az elektronika belselyéről?

Ha lerajzolnád,az elkèpzelèsed szerinti bekötèst bele rajzolva azt az egyszem diòdát ami a kettő közt van,akkor talán
továbblèphetnènnk a kivesèzèsben...Mindenesetre ne igazán vilaágos hogyan nõvekszik a szikra energia,ha a gerjesztőtekercs ugyanazt azt a teljesítmènyt pumpálja a kondenzátorokba.

Szerintem a kis kockában az elsőre gondolt.
Kapcsolás.

A mellékletben látható az a CDI ami a Yamaha Slideremben is van! Ezt azért tudom, mert szétszedtem és kivakartam a kiöntésből...
Fontos a D4 dióda megléte, de ez nem biztos, hogy megvan minden CDI változatban.
Ha a "HV generator" vezetékbe egy kondit tesz az ember, egy feszültség dulpázó egyenirányítást kap! ( D4, D1, C1, és a külső kondi)
A D4 pótolható kívül is...

Azt szerettem volna kérdezni, hogy a szkóp kép alapján a feszültség szintek rendben vannak mind a gerjesztő tekercsé és a jeladóé? Ez a mérés a lehet legalacsonyabb fordulaton volt, ahol még nem áll le. Ennél kisebb alapjáratot nem sikerült beállítanom még.

Köszönöm!